Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-30 / 254. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM 1991. október 30., szerda Eltávolították a Latinca-szobrot is Kaposváron Földolgozzák a politikai tárgyú szobrok történetét Végrehajtották Kaposvár megyei jogú város közgyűlésének döntéseit: eltávolították a megyeszékhely tereiről, intézményeiből a politikai tárgyú szobrokat, a házfalakról az emléktáblákat. A legnehezebb dolga a Favorit Betéti Társaságnak a kaposvári La- tinca-szobor leemelésével volt. Tegnap délelőtt a fagyos időben kalapáccsal, lángvágóval láttak hozzá a szobor eltávolításához. Nem volt zajos fogadtatása az eseménynek, az utca embere nézegelődött, voltak, akik méltatlankodtak is... Négy politikai tárgyú szobrot távolítottak el a helyéről. A Latinca-szobor valamint a Lenin és a Tanácsköztársaság mártírjai című szoborcsoport a városgazdálkodási vállalat raktárába került, a Tóth Lajos iskola névadójának portréját és a Krénusz-szobrot, valamint az emléktáblákat a Somogy Megyei Múzeum „vette őrizetébe”. Az intézmény tervezi: a kaposvári politikai tárgyú szobrok történetét földolgozzák és a dokumentumokból, fényképekből kiállítást rendeznek. (Kép és szöveg: Horányi Barna) Levelek szoborügyben Örömmel olvastam a Somogyi Hírlap október 2-i számában, hogy Kaposvár város közgyűlése arról döntött: eltávolítják a múlt politikai szobrait, emléktábláit, utcaneveit. Szép, látványos és könnyű elhatározás. Egyszerűbb megszabadulni a múlt emlékműveitől, mint az emberi fejekben végbevitt pusztításától. Miről is van szó? Négy éve élek a kaposfüredi városrészben. Ebből hármat a kommunista tanács és egyet immár a szabadon választott önkormányzat idejében. Nos, szomorúan közlöm, hogy a Rezeda utca és az orvosi rendelő közti üres telken és az árokpartokon üdvös rendszerváltásunk ellenére is burjánzik a gaz. Annyira, hogy a járdán már menni sem lehet. Kíváncsian vártam, hogy a körzet naponta arra járó önkormányzati képviselője észre veszi-e? Nem vette. Nem is csoda, hisz a gaz mégsem oly gaz, mint egy Lenin-szobor. Mert ez a gaz részben már idei gaz, mint ahogy ez már a mi idei, szabad, pártharcoktól független rendetlenségünk. Nyári László Kaposfüred, Tulipán u. 3. Nem szívesen írok újságoknak, de hogy most mégis tollat ragadok, annak felháborodásom az oka. Október 15-i számukban hírt adtak arról, hogy az alig egy hete megszavazott szoboreltá- volítási akciót már meg is kezdték. Ez túl gyors intézkedés volt, míg nagyon sok más, fontos dolog elintézése hónapokig is elhúzódik. Úgy érzem, hogy azok, akiknek ebben az ügyben döntési joguk volt, még nem felnőtt emberként gondolkodnak. Bár az Európába jutást tűzték ki célul, mégis úgy viselkednek, mint amikor a kisgyerek a homokozóban ledönti a másik homokvárát, mert úgy érzi, hogy az övé csak akkor szép, ha nincs mellette másik. Valahogy így vagyunk mi is a letűnt korszakok relikviáival. Ledöntögetjük, hogy gyermekeink mindig csak más szemüvegével láthassák letűnt korok történetét. Vajon ez az igazi demokrácia? M. Erős Mária Kaposvár, Zárda u. 1. Az időhiány diktálja a tempót Interjú dr. Bogdán Tibor államtitkárral A kaposvári jogász- és köz- igazgatási nap egyik előadója dr. Bogdán Tibor, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt. A jogrendszerváltással kapcsolatos törvény- és jogszabály-előkészítés eredményeiről és gondjairól tartott másfél órás eszmefuttatása után válaszolt a Somogyi Hírlap néhány kérdésére. — Előadásában foglalkozott a törvényelőkészítésnek a világon eddig soha nem tapasztalt nagy tempójával. Ki, illetve kik diktálják ezt a tempót? — A legnagyobb nyomást a törvényelőkészítőkre az időhiány gyakorolja. Ez leginkább két formában nyilvánul meg. Az egyik: gyorsan készüljön el mondjuk egy politikai elképzelés jogi formába öntése. A másik: bizonyos nagy törvények iránti politikai igény, amelynek nincs itt az ideje. Ez jogász szemmel nézve szakszerűtlen: ugyanakkor a kormánypártoknál és az ellenzéknél egyaránt megnyilvánul. Túlszabályozott jogterületek — Véleménye szerint ma túlszabályozott-e a társadalom, vagy épp az ellenkezőjéről van szó? — Hazánkban vannak túlszabályozott jogterületek. Ezek felülvizsgálatának egyik leglényegesebb eleme az úgynevezett dereguláció, a joganyag kirostálása, fölösleges szabályok megszüntetése. Bizonyos területeken azonban nincs kellő (részletes) szabályozottság, noha erre szükség lenne. Például a médiát: sajtót, rádiót, televíziót nagyon szűkszavúan szabályozzák. Magyarországon hamarosan (idézőjelben) túlszabályozás lesz, mert sokkal gazdagabb joganyag fog megjelenni. — Ön azt mondta: néha jó, ha órák jutnak egy-egy jogszabály előkészítésére. A parlamentben az előterjesztett jogszabályokhoz feltűnően sok módosítási indítványt nyújtanak be. Ez mintha azt sugalná, hevenyészettek, nem kellően átgondoltak a törvényjavaslatok. — Annak ellenére, hogy magam sem vagyok megelégedve a jogszabályok szakmai színvonalával, az elfogadott módosítások kisebb része az, ami szakmai korrekciót eredményez a törvényeken. Az elfogadott módosítások többsége politikai jellegű vita és egyeztetés alapján kerül be a törvénybe, általában az alapvető koncepcionális kérdéseket érintve. Tehát politikai konszenzus eredményeként alakul a törvény. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a módosító indítványok száma a beterjesztett törvényjavaslat minőségét nem igazán befolyásolja. Ugyanis a végül elfogadott módosító indítványok száma a beterjesztettekhez viszonyítva a tíz százalékot sem éri el. Régi és új együtt — Szó volt arról a sok nehézségről, amely a törvény- hozásban is az átmenetet jellemzi. — Nálunk ma egy folyamatos jogrendszer-átalakítás zajlik; a régi és az új jogszabályok teljesen együtt élnek. Olyan hierarchia nincs közöttük, hogy az újakat jobban alkalmazzák, mint a régieket. Sajnos, vannak a jogterületnek olyan részei, amelyek, hogy úgy mondjam, elhaltak. Ezeket már régen deregulálni (rostálni) kellett volna. Ugyanis túlhaladottak, és a gyakorlatban nem érvényesülnek. — Az emberek szemében a Törvény szent és meghatározó, hisz nap nap után hivatkoznak rá. Ma éppen az átalakulás miatt kevés törvényre lehet vitathatatlan támpontként utalni. — A jogrendszer stabilizálódása nem teljesen azonos a változatlansággal. Ám a közeljövőben elindul az a folyamat, amely jogrendszerünket egyre stabilabbá teszi. Ahhoz azonban, hogy elérjük a fejlett nyugati állomok jogrendszerének stabilságát, legalább nyolc-tíz évre van szükség. — Hasonló a miénkhez Csehszlovákia és Lengyelország jogrendszere. Vajon ez előnyt jelent-e a három ország előtérbe került együttműködésében? — Sokat beszélgettem cseh, lengyel jogászokkal és azt tapasztaltam, hogy a gondolkodásmódból és a jogi kultúrából adódóan a szakmai kérdésekben is könnyen szót értünk. Ez a helyzet a német, az osztrák, az olasz kollégákkal is. Azokon a területeken, amelyek tartósan a monarchia befolyása alatt álltak, gyakorlatilag ez a jogi kultúra meggyökeresedett. — Érdeklődéssel hallgattam a jogalkalmazás korszerűsítéséről mondottakat. Ennek kapcsán elhangzott: főként a gazdasági jellegű perek ugrásszerű megnövekedése miatt számítani lehet a bíróságok nagyfokú leterheltségére, illetve (egyebek mellett a bíró szerepének megváltoztatásával) e leterheltség enyhítésére. Foglakoznak- e a perek elhúzódását gyakran előidéző állampolgári fegyelmezetlenség (pl. a tanúk távolmaradása) megszüntetésével? Hasznos eszmecsere — Azt hiszem, a meglévő jogszabályok alapján a távolmaradókkal szemben az eddiginél hatékonyobban el lehet járni. Egyébként többnyire nem a tanúk távolmaradása, hanem a peres felek, illetve a jogi képviselők magatartása miatt húzódnak el a tárgyalások. Nagy szerepe van például a pertaktikázásnak. — Hasznosnak tartja-e a somogyi jogász- és közigazgatási napot? — Szívesen jöttem Somogyba. Szerencsésnek tartom az ilyen jellegű beszélgetéseket. Különösen hasznosak azok a rendezvények, ahol párbeszéd formájában folyik az eszmecsere. Tapasztalatból tudom, hogy ügyvéd, bíró barátaimmal folytatott beszélgetések sokat segítettek nekünk eddig is, és remélem segítenek ezután is. — Köszönöm. Szegedi Nándor Amit a kötelező végkielégítésről tudni kell ' Pénz jár a felmondással Életbe lépett a kötelező végkielégítés rendszere, amelynek bevezetéséről még az MSZOSZ és a kormány képviselői állapodtak meg néhány hónappal ezelőtt. A megállapodás után a téma az Érdekegyeztető Tanácsban komoly vitákat váltott ki. Emiatt a tervezet csak nemrég kerülhetett parlamenti vitára. Miután az Országgyűlés elfogadta a tervezetet, és a határozatot kihirdették, mostantól kezdve a kötelező végkielégítésre vonatkozó szabályokat minden munkaadónak alkalmaznia kell az elkövetkező felmondásokra, illetve alkalmazzák majd akkor is, ha a vállalat jogutód nélkül megszűnik. A kötelező végkielégítést a jelenleg még érvényben lévő Munka Törvénykönyvének módosításával szavazta meg a Parlament, de előre láthatólag az új Munka Törvény- könyve is ezeket a föltételeket biztosítja majd. Végkielégítésre jogosult minden dolgozó, akinek a munkaviszonya a munkáltató felmondása, illetve jogutód nélküli megszűnése miatt szakad meg. Kivételt képeznek azok, akiknek munkaadójuk azért mond fel, mert kötelezettségeiket nem teljesítették, illetve olyan magatartást tanúsítottak, amelyek a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszik. Szintén nem kaphatnak végkielégítést azok, akik nyugellátásra szereztek jogosultságot, illetve korkedvezményes nyugdíjat állapítottak meg részükre. Legalább hároméves, a munkáltatónál eltöltött munkaviszony után egy, legalább öt év után kettő, tíz év után három, tizenöt év után négy, húsz év után öthavi átlagkereset a végkielégítés összége. További háromhavi átagkere- settől nő a végkielégítés ösz- szege, ha a dolgozó munkaviszonya az öregségi nyugdíjjogosultságát megelőző öt éven belül szűnik meg. A végkielégítés megállapításánál figyelembe vett havi átlagkereset nem haladhatja meg a minimálbér ötszörösét. Vagyis jelenleg a 35 ezer forintot. Ez akkor változhatna, ha az Érdekegyeztető Tanácsban új megállapodás születik a minimálbér jelenlegi hétezer forintos összegéről. P. P. Mit kell tudni a népszavazás szervezéséről? Gyűlnek az aláírások — a világkiállítás megrendezése körüli csatározások egyértelműen új szakaszba érkeztek. A Vállalkozók Országos Szövetségének — több más szervezettel együtt — elindított kezdeményezése társadalmi állásfoglalással, népszavazással kívánja döntésre vinni a 96-os budapesti Expo ügyét. A népszavazás megrendezésének föltételeiről szóló jogszabályok kiindulási pontként az írják elő: legalább 100 ezer aláírást kell összegyűjteni, amelyben az aláírók bizonyos kérdés eldöntésére népszavazás kiírását kérik. Valamennyi gyűjtőíven szerepelnie kell a kérelemnek és az indoklásnak, hogy ezzel egyértelműen bizonyított legyen: az aláírók tudták, hogy aláírásukkal milyen kérdésben nyilvánítottak véleményt. Ha összegyűlt a kellő számú aláírás, az íveket át kell adni az Országgyűlés elnökének. Az elnök, az előírások szerint, 8 napon belül továbbítja az Országos választási bizottsághoz. A testületnek 30 nap áll rendelkezésére, hogy ellenőrizze a referendumot kérő aláírások számát és hitelességét. A szabályok azt is kimondják: ha az összegyűjtött és érvényesnek talált aláírások száma meghaladja a 100 ezret, a parlamentnek nincs mérlegelési joga, ki kell írnia a népszavazást. Ami az anyagiakat illeti: a legalább 100 ezer aláírás ösz- szegyűjtésének költségeit a kezdeményezőknek kell állniuk. Olcsóbb az új Konix brikett — változatlan fűtőérték — kedvezőbb égési tulajdonság — kisebb koromképződés Konix = nincs korom November 1-jétől művi kiszolgálás esetén 10%, viszonteladóknak 15% árengedmény. Dorogi Szénbányák Rt., brikettüzem (208713) Koós Tamás
