Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-30 / 254. szám

1991. október 30., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS A fizikai gondozás nem elég Megbélyegzett fogyatékosok? Nemzetközi adatok szerint minden kétszáz csecsemő közül egy értelmi fogyatékos­nak születik. Akik aztán az egészségesek között nőnek fel és élnek. Nem mindegy hát, mennyire fogadja el őket a társadalom, s hogyan gon­doskodik róluk. A magyaror­szági értelmi fogyatékosok helyzetével ismerkedett az elmúlt héten a Népjóléti Mi­nisztérium vendégeként dr. Nehama Baúm, kanadi szak­ember. — A látottak alapján milyen meggyőződéssel tér haza, hogyan foglalkoznak nálunk az értelmi fogyatékosokkal? — Több intézményben jár­tam, s feltűnt az ott dolgozók elkötelezettsége — válaszolja a pszichológus asszony, aki hazájában intézetet alapított és tart fenn ma is értelmi fo­gyatékos gyerekek és felnőt­tek számára. — De úgy lát­tam, itt a hangsúly a fizikai gondozáson van. Mosdatják, etetik a gondjaikra bízott fo­gyatékosokat, de nem úgy vi­szonyulnak hozzájuk, mint emberi lényekhez, akik többre képesek. Közénk tartozók — Miért, Kanadában ez másképp van? — A kezelés célját illetően, bizony, alapvető különbség van. Kanadában ugyanis hisznek abban, hogy a nagyon súlyosan fogyatékos emberek is beletartoznak a társada-' lomba, sőt értékes tagjai le­hetnek. A fejlesztésükre kell koncentrálni és bízni bennük, hogy meg tudják tanulni azt, ami számukra fontos. Ma­gyarországon általában régi- módian gondolkodnak róluk, ezért csak a fizikai ellátásukra szorítkoznak. Igaz, láttam in­tézetet, ahol már másképp vi­szonyulnak az értelmi fogya­tékosokhoz: valóban olyannak tartják őket, akik — ha eltérő mértékben is —, de fejleszthe­tők. — A fogyatékosság eleve hátrányt jelent, ám az értelmi fogyatékos ráadásul a közvé­lemény szemében megbé­lyegzett is, legalábbis nálunk. Önöknél elfogadják az embe­rek ezt a fajta másságot? — Úgy vélem, ez világ­szerte gond. Az emberek fél­nek a különbözőségtől, külö­nösen akkor, ha ez nem ép­pen kellemes látvánnyal tár­sul. Sajnos, az értelmi fogya­tékosok esetében gyakran er­ről van szó. Elfogadtatásuk már csak ezért sem könnyű. Rengeteg felvilágosító munkára van szükség, hiszen a társadalmat kell nevelni és meggyőzni ez ügyben, más­képp nem jutunk előbbre. Az már bebizonyosodott: nem jó megoldás az emberek elől el­rejtve, intézetekbe zárni eze­ket a fogyatékosokat, mert fenntartjuk a velük szemben táplált félelmet. Inkább meg kell ismertetni őket a társada­lommal, s ez bizony hosszú és nehéz folyamat. Hogy termé­szetesen viselkedjünk, ha ét­teremben, moziban vagy a parkban találkozunk, s ne mu­togasson rájuk senki ujjal. Nem pénzkérdés! — Milyen tapasztalatot ajánl a magyar szakemberek fi­gyelmébe? — Remélem, lesz lehetősé­gem megint Magyarországra jönni, akkor megtaníthatom az itteni szakembereket a mi módszerünkre. Szeretném bemutatni: nagyon fogyatékos emberek is képesek önálló életet élni. Természetesen ehhez támogatásra van szük­ségük. — És pénzre, amiből sajnos sosincs elég... — Bizonyos összeget most is fordítanak erre a célra. Le­hetséges, hogy nem is kellene több pénz, csak másképp kel­lene felhasználni. Láttam: a gondozók, a szakemberek vagyis a föltételek, biztosítot­tak. Pusztán a szemlélet és a gondolkodásmód megváltoz­tatására van sürgősen szük­ség. Az pedig nem pénzkér­dés. A későbbiekben a külön­böző programokhoz, úgy hi­szem, a nemzetközi együtt­működés nyújthat fedezetet. Gyerkó Katalin A belváros műemlék ékköve Látványosan halad a Vaszary-ház felújítása Elektronikus másolásvédelem Videokalózok alkonya A hazai videopiacon a sze­rényebb becslések szerint is mintegy 80 százalék a hamisí­tott, tehát jogdíjat és állami adóbevételt nem származtató kazetta. A filmforgalmazók megelégelték azt a fenyege­tést, hogy az amerikaiak ha­marosan letiltják a magyaror­szági film- és videoforgalma- zást ha lesz hathatós a jogvé­delem. Erre kínál lehetőséget legújabb fejlesztésű VHS-ka- zettáival a Magnew Co. Nagy György ügyvezető igazgatótól az újdonságról érdeklődtünk. — Amerikai partnereinkkel egyedi jelekkel felruházott ka­zettákat forgalmazunk, s ezekben 195 perc időtartamú mágnesszalag található. A filmforgalmazók így már első látásra kiszűrhetik a kölcsön­zőknél a hamisítványokat. — Mi garantálja a másolás- védelmet, hiszen jelenleg egy kikölcsönzött kazettáról szám­talan másolat készülhet? — A komplex szolgáltatás érdekében ajánljuk a Macrovi- sion cég elektromos másolás­gátló rendszerét is. így a ka­zettaforgalmazók a használa­tával olyan árut állítanak elő, hogy csak igen silány minő­ségű, nagy képingadozású másolat készíthető, amely nem élvezhető felvétel. — Ettől viszont drágábbá válik majd a videokölcsönzés. — Semmiképpen, hisz megszűnik a kalózmásolatok lehetősége. Ezt kívánjuk biz­tosítani a Magnew-kazetták- kal. Nemcsak jóhírünk érdeké­ben, hanem a minőségi videó­zást is elősegítve várjuk az új VHS-kazettageneráció megje­lenését. S akkor bealkonyul végre a videokalózoknak. M. T. A műemlék épületekben szegény somogyi megye- székhelyen folyamatossá vált a Vaszary-ház felújítása. Éveken át úgy látszott, hogy sohasem kerül tető alá a műemléki helyreállítás ügye, ugyanis lassan csor­dogált rá a pénz. Tető alá kerül mégis télre a belváros műemlék ékköve, dolgoz­nak az ácsok. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség vette a vállára a felújítás terheit, erre az évre öt és fél millió forintot szánt az új tetőszerkezet elkészítésére, il­letve a tetőtér-beépítés előké­szítésére Dévényi János, az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség pécsi kirendeltsége kaposvári kirendeltségének az építésve­zetője ismertette a munkákat. — Ha még egy évet kellett volna várni a korábban meg­kezdett felújítási munkálatok folytatására, valószínű, nem lett volna már munkánk itt. Az épület olyannyira károsodott, hogy az összedőléstől nem menthettük volna meg. Éppen ezért vált szükségessé a mű­emléki felügyelőség gyors in­tézkedése, pénzügyi segít­sége. Ezt a döntést a felügye­lőség a kaposvári önkormány­zattal egyeztetve hozta meg. A helyszínen járva már sej­teni lehet, milyen reprezenta­tív épülettel gazdagodik Ka­posvár, ha elkészül a Va­szary-ház felújítása. A meste­rien boltozott pince különleges látványt nyújt. A földszinti ter­mek boltívei máris, szemet gyönyörködtetőek. Ám arról hiába érdeklődtem Dévényi Jánostól, miként kívánják majd hasznosítani az épületet, választ erre senki sem tud. A háromszintes épület négyszázötven négyzetmé­ter alapterületű, az utcai járó­kelő nem is sejti, milyen gaz­dag ház a Vaszary János szü­lőháza helyén épült egykori lakóépület. A hasznosításról azért nem lehet még beszélni, mert a kezelői jog megoszlik a város és az Országos Műem­léki Felügyelőség között. Ezt fontos mielőbb rendezni, mert a költségek egyre terhelik az épület helyreállítását — ezt a felügyelőség elkötelezetten vállalta —, s gondolni kellene a megtérülő hasznosításra. Néhány vállalkozó már fölfe­dezte a kitűnő lehetőséget, ám a négyzetméterekre kivetí­tett ártól megfutamodtak. — Nem zavarja a felújítási munkálatokat az eddig tisztá­zatlan hasznosítási elképze­lés? — A műemléki felújítás so­rán arra törekszünk, hogy az épület az eredetei formáját nyerje vissza. Külső, utcai képe azonos lesz az eredeti­vel, a tetőtér-beépítés ebben sem lesz zavaró látvány. Az épület belső funkciója nem változik meg — nyilatkozta Dévényi János építésvezető. Jövőre újabb tízmillió forin­tot kell előteremteni ahhoz, hogy befejeződjön a kaposvári Vaszary-ház teljes felújítása a tetőtér beépítése nélkül. Az Országos Műemléki Felügye­lőség bizton gondol a városra, (Fotó: Király J. Béla) hiszen enélkül kárba veszne az eddig végzett munka. Mi vár végül is az épületre? Je­lenleg nem tudjuk. A télies október vége sem zavarja az ácsokat. A felújítás történetéhez szükséges azt is elmondanunk, hogy a kapos­vári Építőipari Szakmunkás- képző és Szakközépiskola di-' ákjai bérmunkában végzik az ácsmunkát. Az iskolának kapóra jött a vállalkozás, a diákok pedig a szakma fortélyait ismerhetik meg. Sajnos, ez a mai építé­szetben kiveszőben van. Horányi Barna A „Ring” Brüsszelben Óriás neongyűrű világít ok­tóber eleje óta a La Monnaie homlokzatán. A brüsszeli operaház nem mindennapi vállalkozásba vágott bele — a kritikusok szerint sikerrel. A patinás zenei intézmény, amelyet egyenletes, magas színvonalú és nem a sztá­rokra, hanem az összmun­kára, a zenei és esztétikai összhangra törekvő produk­ciói alapján Európa és a világ egyik legjobb alkotóműhelyé­nek tekintenek, Wagner tetra­lógiáját, a Nibelungok gyűrű­jét vitte színre. Általános vélemény, hogy a több mint tizenöt órás „Ring” előadása már akkor is siker, ha egyáltalán sikerül mind a négy operát bemutatni egy sorozatban: kevés rendező, operaház vállalkozik rá a bayreuthi fesztiválokon kí­vül. Négy estén át Brüsszelben a négy egész estét — azaz pontosabban: délutánt és estét — betöltő előadássorozat mintegy az eddigi intendáns, Gérard Mor- tier búcsúja a La Monnaie-tól, amelyet éveken át olyan si­kerrel irányított, hogy meghív­ták Salzburgba, a híres fesz­tivál főigazgatójává. Szerző­dése Brüsszelben az év vé­gén jár le. Bár a Mortier-repertoár kö­zéppontjában Mozart állt, s a nagy bécsi zeneszerző szá­mos művét állították színre Brüsszelben, a tetralógia bizonyítja: a La Monnaie lehetőségeit nem ha­ladja meg semmiféle vállal­kozás. Október 8-án ment fel a függöny a „Rajna kincse” brüszszeli premierjén. A karmesteri pálca Sylvain Cambreling kezében volt, a Ring rendezője Herbert Wer- nicke, aki egyben a díszlet és a kosztümök tervezője is. A négy zenedráma, a „Rajna kincse”, a „Walkür”, a „Siegf­ried” és az „Istenek alkonya” egyetlen alapdíszlet előtt zaj­lik: egyfajta hatalmas várte­rem, amelynek egyik oldala szinte teljesen nyitott és zor­don hegyekre néz, amelye­ken Walhalla vára áll: mintha mondjuk a berchtesgadeni „Sasfészek” lenne, bár ter­mészetesen a díszletelemek további színhelyeket idéznek. Végig jelen van a színpadon, és emelvényként szolgál a nagy pillanatokra egy kon­certzongora, a belső téren zajló eseményeknél pedig egy hatalmas kerevet és két fotel — és mindezt a nézőté­ren elhelyezett reflektorok vi­lágítják be, mint egy filmstú­dióban. A német legendavilág iste­nei, félistenei és végzet súj­totta hősei a közelmúltba ruk­kolnak elő: az öltözékek és a dekorációs elemek a harmin­cas éveket, a fasizmust idé­zik. Herbert Wernicke felfogá­sában Wagner tetralógiája ma is időszerű; a hatalom, a hűség, az árulás, a szerelem, a gyűlölet örök témák, nem­rég történt (vagy mai?) drá­mákat idéznek (amit csak aláhúz például az „Istenek al­konyának” díszletei között végig ott heverő, hétköznapi ruhás hullák látványa). Wagner-rajongók Négy héten át négyszer ke­rül színre a Ring brüsszeli változata, később Barceloná­ban, a Gran Teatro dél Liceu- ban adják elő — ugyanis ko­produkcióban készült a spa­nyol együttessel. Várhatólag még másutt is láthatják majd. Brüsszelben négy év múlva, 1995-ben lesz ismét műsoron — így érthető, hogy előre minden jegy elkelt. Nemcsak Belgiumból, ha­nem Franciaországból, Né­metországból, Hollandiából is jönnek a Wagner-rajongók. A „Nibelungok gyűrűjének” tel­jessége ritkán adatik meg. A népes szereposztást itt természetesen nem lehet fel­sorolni, de hadd említsük meg, hogy Alan Held és Franz Ferdinand Nentwig (Wotan), Gary Bachlund (Si­egmund), Ellen Schade (Si­eglinde), a legnagyobb tapsot kivívó Janis Martin (Brün- hilda), William Cochran (Si­egfried), Victor Braun (Günt­her) mellett Buday-Bátky Lí­via személyében - aki Frickát énekli a „Rajna kincsében” és Waltrautét az „Istenek alkonyában” - magyar sze­replője is van a nagy vállalko­zásnak. A Ring körül különrendez- vények egész sorának szín­helye Brüsszel. A Goethe In­tézetben a Nibelung-témával kapcsolatos filmeket mutat­nak be, két kiállítás foglalko­zik Wagnerrel és operáival. Október 19-én a La Mon- naie-ban került sor ritka film­művészeti-zenei csemegére: Fritz Lángnak a Nibelung-le- gendát feldolgozó két 1922- 24-es némafilmjét vetítették (csaknem hat órán át) a vas­függönyre: a zenekari árok­ban a brandenburgi Filhar­monikus zenekar élőben kí­sérte Gottfried Huppertz ere­deti, a film teljes hosszára ki­terjedő, ha nem is wagneri, de nagyon érdekes és szép zenéjével. A Wagner-hónap alkalmá­ból igazán nem takarékos­kodtak a szervezők. Jel­lemző, hogy csak a Fritz Lang-film alkalmából (egyet­len vetítésről volt szó) 30 ol­dalas, elegáns füzetet adtak ki flamand és francia nyelven. Ez tartalmazza a némafilm összes (német nyelvű) felira­tait, továbbá egy hosszú ta­nulmányt arról, miként restau­rálták Gottfried Huppertz Ni- belung-zenéjét. Szponzor az állam is Mindez nem olcsó: a „Rajna kincse” sem lenne elég. Szerencsére a hiányt pótolták a szponzorok, a belga állam, a La Monnaie alapítvány, a Lufthansa, a DLT és mások. Az ő kincsü­kön nem ül átok. Baracs Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents