Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-30 / 254. szám
1991. október 30., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS A fizikai gondozás nem elég Megbélyegzett fogyatékosok? Nemzetközi adatok szerint minden kétszáz csecsemő közül egy értelmi fogyatékosnak születik. Akik aztán az egészségesek között nőnek fel és élnek. Nem mindegy hát, mennyire fogadja el őket a társadalom, s hogyan gondoskodik róluk. A magyarországi értelmi fogyatékosok helyzetével ismerkedett az elmúlt héten a Népjóléti Minisztérium vendégeként dr. Nehama Baúm, kanadi szakember. — A látottak alapján milyen meggyőződéssel tér haza, hogyan foglalkoznak nálunk az értelmi fogyatékosokkal? — Több intézményben jártam, s feltűnt az ott dolgozók elkötelezettsége — válaszolja a pszichológus asszony, aki hazájában intézetet alapított és tart fenn ma is értelmi fogyatékos gyerekek és felnőttek számára. — De úgy láttam, itt a hangsúly a fizikai gondozáson van. Mosdatják, etetik a gondjaikra bízott fogyatékosokat, de nem úgy viszonyulnak hozzájuk, mint emberi lényekhez, akik többre képesek. Közénk tartozók — Miért, Kanadában ez másképp van? — A kezelés célját illetően, bizony, alapvető különbség van. Kanadában ugyanis hisznek abban, hogy a nagyon súlyosan fogyatékos emberek is beletartoznak a társada-' lomba, sőt értékes tagjai lehetnek. A fejlesztésükre kell koncentrálni és bízni bennük, hogy meg tudják tanulni azt, ami számukra fontos. Magyarországon általában régi- módian gondolkodnak róluk, ezért csak a fizikai ellátásukra szorítkoznak. Igaz, láttam intézetet, ahol már másképp viszonyulnak az értelmi fogyatékosokhoz: valóban olyannak tartják őket, akik — ha eltérő mértékben is —, de fejleszthetők. — A fogyatékosság eleve hátrányt jelent, ám az értelmi fogyatékos ráadásul a közvélemény szemében megbélyegzett is, legalábbis nálunk. Önöknél elfogadják az emberek ezt a fajta másságot? — Úgy vélem, ez világszerte gond. Az emberek félnek a különbözőségtől, különösen akkor, ha ez nem éppen kellemes látvánnyal társul. Sajnos, az értelmi fogyatékosok esetében gyakran erről van szó. Elfogadtatásuk már csak ezért sem könnyű. Rengeteg felvilágosító munkára van szükség, hiszen a társadalmat kell nevelni és meggyőzni ez ügyben, másképp nem jutunk előbbre. Az már bebizonyosodott: nem jó megoldás az emberek elől elrejtve, intézetekbe zárni ezeket a fogyatékosokat, mert fenntartjuk a velük szemben táplált félelmet. Inkább meg kell ismertetni őket a társadalommal, s ez bizony hosszú és nehéz folyamat. Hogy természetesen viselkedjünk, ha étteremben, moziban vagy a parkban találkozunk, s ne mutogasson rájuk senki ujjal. Nem pénzkérdés! — Milyen tapasztalatot ajánl a magyar szakemberek figyelmébe? — Remélem, lesz lehetőségem megint Magyarországra jönni, akkor megtaníthatom az itteni szakembereket a mi módszerünkre. Szeretném bemutatni: nagyon fogyatékos emberek is képesek önálló életet élni. Természetesen ehhez támogatásra van szükségük. — És pénzre, amiből sajnos sosincs elég... — Bizonyos összeget most is fordítanak erre a célra. Lehetséges, hogy nem is kellene több pénz, csak másképp kellene felhasználni. Láttam: a gondozók, a szakemberek vagyis a föltételek, biztosítottak. Pusztán a szemlélet és a gondolkodásmód megváltoztatására van sürgősen szükség. Az pedig nem pénzkérdés. A későbbiekben a különböző programokhoz, úgy hiszem, a nemzetközi együttműködés nyújthat fedezetet. Gyerkó Katalin A belváros műemlék ékköve Látványosan halad a Vaszary-ház felújítása Elektronikus másolásvédelem Videokalózok alkonya A hazai videopiacon a szerényebb becslések szerint is mintegy 80 százalék a hamisított, tehát jogdíjat és állami adóbevételt nem származtató kazetta. A filmforgalmazók megelégelték azt a fenyegetést, hogy az amerikaiak hamarosan letiltják a magyarországi film- és videoforgalma- zást ha lesz hathatós a jogvédelem. Erre kínál lehetőséget legújabb fejlesztésű VHS-ka- zettáival a Magnew Co. Nagy György ügyvezető igazgatótól az újdonságról érdeklődtünk. — Amerikai partnereinkkel egyedi jelekkel felruházott kazettákat forgalmazunk, s ezekben 195 perc időtartamú mágnesszalag található. A filmforgalmazók így már első látásra kiszűrhetik a kölcsönzőknél a hamisítványokat. — Mi garantálja a másolás- védelmet, hiszen jelenleg egy kikölcsönzött kazettáról számtalan másolat készülhet? — A komplex szolgáltatás érdekében ajánljuk a Macrovi- sion cég elektromos másolásgátló rendszerét is. így a kazettaforgalmazók a használatával olyan árut állítanak elő, hogy csak igen silány minőségű, nagy képingadozású másolat készíthető, amely nem élvezhető felvétel. — Ettől viszont drágábbá válik majd a videokölcsönzés. — Semmiképpen, hisz megszűnik a kalózmásolatok lehetősége. Ezt kívánjuk biztosítani a Magnew-kazetták- kal. Nemcsak jóhírünk érdekében, hanem a minőségi videózást is elősegítve várjuk az új VHS-kazettageneráció megjelenését. S akkor bealkonyul végre a videokalózoknak. M. T. A műemlék épületekben szegény somogyi megye- székhelyen folyamatossá vált a Vaszary-ház felújítása. Éveken át úgy látszott, hogy sohasem kerül tető alá a műemléki helyreállítás ügye, ugyanis lassan csordogált rá a pénz. Tető alá kerül mégis télre a belváros műemlék ékköve, dolgoznak az ácsok. Az Országos Műemléki Felügyelőség vette a vállára a felújítás terheit, erre az évre öt és fél millió forintot szánt az új tetőszerkezet elkészítésére, illetve a tetőtér-beépítés előkészítésére Dévényi János, az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi kirendeltsége kaposvári kirendeltségének az építésvezetője ismertette a munkákat. — Ha még egy évet kellett volna várni a korábban megkezdett felújítási munkálatok folytatására, valószínű, nem lett volna már munkánk itt. Az épület olyannyira károsodott, hogy az összedőléstől nem menthettük volna meg. Éppen ezért vált szükségessé a műemléki felügyelőség gyors intézkedése, pénzügyi segítsége. Ezt a döntést a felügyelőség a kaposvári önkormányzattal egyeztetve hozta meg. A helyszínen járva már sejteni lehet, milyen reprezentatív épülettel gazdagodik Kaposvár, ha elkészül a Vaszary-ház felújítása. A mesterien boltozott pince különleges látványt nyújt. A földszinti termek boltívei máris, szemet gyönyörködtetőek. Ám arról hiába érdeklődtem Dévényi Jánostól, miként kívánják majd hasznosítani az épületet, választ erre senki sem tud. A háromszintes épület négyszázötven négyzetméter alapterületű, az utcai járókelő nem is sejti, milyen gazdag ház a Vaszary János szülőháza helyén épült egykori lakóépület. A hasznosításról azért nem lehet még beszélni, mert a kezelői jog megoszlik a város és az Országos Műemléki Felügyelőség között. Ezt fontos mielőbb rendezni, mert a költségek egyre terhelik az épület helyreállítását — ezt a felügyelőség elkötelezetten vállalta —, s gondolni kellene a megtérülő hasznosításra. Néhány vállalkozó már fölfedezte a kitűnő lehetőséget, ám a négyzetméterekre kivetített ártól megfutamodtak. — Nem zavarja a felújítási munkálatokat az eddig tisztázatlan hasznosítási elképzelés? — A műemléki felújítás során arra törekszünk, hogy az épület az eredetei formáját nyerje vissza. Külső, utcai képe azonos lesz az eredetivel, a tetőtér-beépítés ebben sem lesz zavaró látvány. Az épület belső funkciója nem változik meg — nyilatkozta Dévényi János építésvezető. Jövőre újabb tízmillió forintot kell előteremteni ahhoz, hogy befejeződjön a kaposvári Vaszary-ház teljes felújítása a tetőtér beépítése nélkül. Az Országos Műemléki Felügyelőség bizton gondol a városra, (Fotó: Király J. Béla) hiszen enélkül kárba veszne az eddig végzett munka. Mi vár végül is az épületre? Jelenleg nem tudjuk. A télies október vége sem zavarja az ácsokat. A felújítás történetéhez szükséges azt is elmondanunk, hogy a kaposvári Építőipari Szakmunkás- képző és Szakközépiskola di-' ákjai bérmunkában végzik az ácsmunkát. Az iskolának kapóra jött a vállalkozás, a diákok pedig a szakma fortélyait ismerhetik meg. Sajnos, ez a mai építészetben kiveszőben van. Horányi Barna A „Ring” Brüsszelben Óriás neongyűrű világít október eleje óta a La Monnaie homlokzatán. A brüsszeli operaház nem mindennapi vállalkozásba vágott bele — a kritikusok szerint sikerrel. A patinás zenei intézmény, amelyet egyenletes, magas színvonalú és nem a sztárokra, hanem az összmunkára, a zenei és esztétikai összhangra törekvő produkciói alapján Európa és a világ egyik legjobb alkotóműhelyének tekintenek, Wagner tetralógiáját, a Nibelungok gyűrűjét vitte színre. Általános vélemény, hogy a több mint tizenöt órás „Ring” előadása már akkor is siker, ha egyáltalán sikerül mind a négy operát bemutatni egy sorozatban: kevés rendező, operaház vállalkozik rá a bayreuthi fesztiválokon kívül. Négy estén át Brüsszelben a négy egész estét — azaz pontosabban: délutánt és estét — betöltő előadássorozat mintegy az eddigi intendáns, Gérard Mor- tier búcsúja a La Monnaie-tól, amelyet éveken át olyan sikerrel irányított, hogy meghívták Salzburgba, a híres fesztivál főigazgatójává. Szerződése Brüsszelben az év végén jár le. Bár a Mortier-repertoár középpontjában Mozart állt, s a nagy bécsi zeneszerző számos művét állították színre Brüsszelben, a tetralógia bizonyítja: a La Monnaie lehetőségeit nem haladja meg semmiféle vállalkozás. Október 8-án ment fel a függöny a „Rajna kincse” brüszszeli premierjén. A karmesteri pálca Sylvain Cambreling kezében volt, a Ring rendezője Herbert Wer- nicke, aki egyben a díszlet és a kosztümök tervezője is. A négy zenedráma, a „Rajna kincse”, a „Walkür”, a „Siegfried” és az „Istenek alkonya” egyetlen alapdíszlet előtt zajlik: egyfajta hatalmas várterem, amelynek egyik oldala szinte teljesen nyitott és zordon hegyekre néz, amelyeken Walhalla vára áll: mintha mondjuk a berchtesgadeni „Sasfészek” lenne, bár természetesen a díszletelemek további színhelyeket idéznek. Végig jelen van a színpadon, és emelvényként szolgál a nagy pillanatokra egy koncertzongora, a belső téren zajló eseményeknél pedig egy hatalmas kerevet és két fotel — és mindezt a nézőtéren elhelyezett reflektorok világítják be, mint egy filmstúdióban. A német legendavilág istenei, félistenei és végzet sújtotta hősei a közelmúltba rukkolnak elő: az öltözékek és a dekorációs elemek a harmincas éveket, a fasizmust idézik. Herbert Wernicke felfogásában Wagner tetralógiája ma is időszerű; a hatalom, a hűség, az árulás, a szerelem, a gyűlölet örök témák, nemrég történt (vagy mai?) drámákat idéznek (amit csak aláhúz például az „Istenek alkonyának” díszletei között végig ott heverő, hétköznapi ruhás hullák látványa). Wagner-rajongók Négy héten át négyszer kerül színre a Ring brüsszeli változata, később Barcelonában, a Gran Teatro dél Liceu- ban adják elő — ugyanis koprodukcióban készült a spanyol együttessel. Várhatólag még másutt is láthatják majd. Brüsszelben négy év múlva, 1995-ben lesz ismét műsoron — így érthető, hogy előre minden jegy elkelt. Nemcsak Belgiumból, hanem Franciaországból, Németországból, Hollandiából is jönnek a Wagner-rajongók. A „Nibelungok gyűrűjének” teljessége ritkán adatik meg. A népes szereposztást itt természetesen nem lehet felsorolni, de hadd említsük meg, hogy Alan Held és Franz Ferdinand Nentwig (Wotan), Gary Bachlund (Siegmund), Ellen Schade (Sieglinde), a legnagyobb tapsot kivívó Janis Martin (Brün- hilda), William Cochran (Siegfried), Victor Braun (Günther) mellett Buday-Bátky Lívia személyében - aki Frickát énekli a „Rajna kincsében” és Waltrautét az „Istenek alkonyában” - magyar szereplője is van a nagy vállalkozásnak. A Ring körül különrendez- vények egész sorának színhelye Brüsszel. A Goethe Intézetben a Nibelung-témával kapcsolatos filmeket mutatnak be, két kiállítás foglalkozik Wagnerrel és operáival. Október 19-én a La Mon- naie-ban került sor ritka filmművészeti-zenei csemegére: Fritz Lángnak a Nibelung-le- gendát feldolgozó két 1922- 24-es némafilmjét vetítették (csaknem hat órán át) a vasfüggönyre: a zenekari árokban a brandenburgi Filharmonikus zenekar élőben kísérte Gottfried Huppertz eredeti, a film teljes hosszára kiterjedő, ha nem is wagneri, de nagyon érdekes és szép zenéjével. A Wagner-hónap alkalmából igazán nem takarékoskodtak a szervezők. Jellemző, hogy csak a Fritz Lang-film alkalmából (egyetlen vetítésről volt szó) 30 oldalas, elegáns füzetet adtak ki flamand és francia nyelven. Ez tartalmazza a némafilm összes (német nyelvű) feliratait, továbbá egy hosszú tanulmányt arról, miként restaurálták Gottfried Huppertz Ni- belung-zenéjét. Szponzor az állam is Mindez nem olcsó: a „Rajna kincse” sem lenne elég. Szerencsére a hiányt pótolták a szponzorok, a belga állam, a La Monnaie alapítvány, a Lufthansa, a DLT és mások. Az ő kincsükön nem ül átok. Baracs Dénes
