Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-29 / 253. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM 1991. október 29., kedd Franco Basso: Tömegesen megjelentek a kelet-európaiak Turistaremények az olasz Adrián A szél söpör a corso dél Sole fái között: a tenger felől érkezik és napjában többször végigborzolja az üres települést, Bibionét. Lent a parton eső áztatta a homok, és szo- morítóan szürke a víz. Elpakolták a színes napernyőket is. (Csak azt tudnám, hogy hová tették azt a rengeteg kék, sárga és piros ernyőt és a négyszerannyi nyugágyat.) Az üdülőváros — Bibione — bezárkózott és éli az eldugott falvak csöndes, egyhangú életét. Közben a jövő nyárra készül. Arra az időre, amikor ismét kinyílnak a nyílegyenesre tervezett utcák mindkét oldalán a boltok, vendéglátóhelyek és vendégektől lesznek zsúfoltak az utcák. Erre a csöndes településre érkezett meg a Kapos Volán Tours vendégeként egy autó- busznyi idegenforgalommal foglalkozó szakember: azok, akik kínálják a betérőnek a bi- bionei üdülést. Az „X házakat” nézték meg: járták az apartmanokat, vizsgálták a berendezéseket, aztán jegyzeteltek. Bibionében jövőre nagyobb lesz a választék. * * * A magyarok vendéglátója itt az olasz Adria-parton Franco Basso, a Super Adria vállalkozás vezetője. A vállalkozás egyébként olasz-német vegyesvállalatként müncheni székhellyel működik, és nem kevesebb, mint hatszáz utazási irodával, ügynökséggel tart fent kapcsolatot, s vendégeiknek Bibionét kínálja. A magyaroknak a múlt évben ajánlották elsősorban az elő- és az utószezont. Szezonzáráskor azt kérdem Franco Bassótöl, hogy miként sikerült az üzlet? — Az idei volt az első év, amikor tömegesen megjelentek itt a kelet-európai turisták: a csehek, a lengyelek, a szovjetek és a magyarok. A legtöbben Magyarországról érkeztek, és én azt tapasztalom, hogy az olaszok is velük szimpatizálnak a leginkább. A Super Adria minden negyedik vendége az idén magyar volt, s általános a vélemény, hogy a többi kelet-európai országgal is rajtuk keresztül lehet a legkönnyebben kapcsolatba lépni. — Azt tapasztalom, hogy ön is szimpatizál a magyarokkal. — Annak családi oka van: a nagyapám az első világháborút mint német hadifogoly fejezte be. Negyven kilóra lefogyva érkezett Magyarországra, és onnan két év elteltével nyolcvan kilóra hízva tért haza. Nemcsak a súlyát, az emlékeit is magával hozta... — Dehát a Super Adria mégiscsak üzleti vállalkozás... — S a magyarok a legjobb kliensek között vannak. — Akkor ez azt is jelenti, hogy jóra számíthatnak a következő üdülési idényben is? — Azt gondolom, hogy többre, mint az idén. Akik jövőre ide jönnek, már nem elégednek meg Bibioné- val, s a tengerparttal, hanem látni akarják a környező észak-olasz városokat is. Nemcsak Velencét, hanem például Veronát vagy a Garda-tó környékét, Triesztet, s a közelebbi kisvárosokat... Mi nagyon szívesen ismertetnénk meg Magyarországot az olasz fiatalokkal, de kevés a lehetőségünk. Budapest borzasztóan drága, és nincs a fiatalok számára elfogadható árú szállás. — S a Balaton? — Messze van Budapesttől. — Messze? Siófok és Budapest között száz kilométer a távolság. — Csak száz... Erre még nem gondoltam. Tudja, az olaszok kényelmes emberek: szeretik, ha mindent megkapnak helyben. — Térjünk vissza a magyarok itteni lehetőségeire. — A Kapos Volán Tours forgalmazza jövőre is Magyarországon a szolgáltatásainkat. Én csupán azt tudom ígérni, hogy 1992-ben tökéletes lesz a kiszolgálás: nem ismétlődhetnek meg azok a szervezési hibák, amelyek az idén itt néhány embert — megoldásukig — bosszantottak. Szeretném elmondani, hogy lakásokban fogadjuk a vendégeket. Ha valakinek háromágyast adunk el, akkor ott nem lehet elhelyezni öt személyt, mert nincs több fekvőhely. A lakás víz- és elektromos fogyasztását, kiszolgálását is a három személyhez méretezzük. * * * Bibione utcáin a szél söpör. A házakban pedig a tél készül helyet foglalni, de az erkélyeken ott a festő létrája, s az épületek előtt kiselejtezett bútorok, berendezések sorakoznak. A szokatlanul nagy csöndben folyik a készülődés 1992 nyarára. Kercza Imre KAISERLAND Die Muppets Show Harminc éves újságírói praxisomban sokmindent megértem, de a Császár és fia Új Somogyországának alanti dilettantizmusa, lapterjesztési módszere felülmúlhatatlan csúcs. Legutóbbi számának első oldalán keretes közleményben adja tudtul a kiüresedett hetilap, hogy három személyt is feljelent, írásban a Kaposvári Városi Ügyészségen „Helene Guggemos, a Pannon Magazin Kulturális és Kereskedelmi Kft. német tulajdonosa...” Már nem stimmel valami, hiszen Császár Vilmos a Somogyi Hírlap augusztus 31-i számában kijelentette, hogy „Az egyszemélyi tulajdonos én vagyok. ” A Helene Guggemos által majdan feljelentendő három személy egyike viszont én vagyok. Ámbár szeptemberben, a rendőrségi őrizetből kiszabadult egykori titkosügynök Császár még azt nyilatkozta saját lapjában, hogy ő fog feljelenteni engem. Múlik az idő, októberben már más a szereposztás a blöff című színjátékban, most Helene Guggemos háziasszony köszönt be. Miért is? Nézzük csak: „...tudatos, előre megfontolt szerződésszegésből keletkező igen nagy anyagi kár okozása miatt...” Ilyet még rossz zugügyvéd sem ír le, ez ismeretlen a magyar jogban. A polgári és a büntető törvénykönyv egyes elemei úgy keverednek, mintha viccből azt mesélnénk: ...erősfelindultságábanelkövetett közokirathamisításból kifolyólag...”, vagy: „...különös kegyetlenséggel elkövetett pénzhamisítás okán”. Majd így folytatódik a jogilag ijesztő szöveg: „...továbbá a sajtó útján elkövetett és ugyancsak különösen nágy anyagi kárt okozó sorozatos rágalmazás és becsületsértés miatt.” Ez is vicces, ilyen sincs a magyar jogban. Hasonló ez a császári formula a „...fegyelmi útján sorozatos jogtalan behatolással elbocsátott szűzlány bűnbeeséséhez". De van még egy utolsó ijesztegetés is számomra. „Guggemos asszony a Parlament illetékeseinél kéri llkei mentelmi jogának felfüggesztését.” Teljes a zűrzavar, mert ezt köztudottan csak a bíróság kérheti, de csak akkor, ha képviselői minőségemben jártam el. Márpejdig- len szakmai ügyekben, szerkesztőségekben kizárólag újságíróként szoktam járni, nemegyszer baráti alapon. Tehát ilyen ügyről, madárfüttyről sem tud a Corpus Juris. És a lapterjesztés Az maga az egyszemélyes kft. szánalmas csodája, alpári módra. Felébredek szombat reggel, kinézek az ablakon Budapesten, Zuglóban és látom, hogy a szeméttel együtt söprik az Új Somogyországot. Mi történt itt? Azt mondja a ház mindentudója: „Itt járt a Császár és szétszórt a környéken száz Új Somogyországot. Micsoda környezetszennyezés...” Az nem lehet — válaszolom — a Császár azért ennyire nem gyermeteg, talán csak megkért egy vásott gyereket némi cukorkáért. „Teljesen mindegy - dörmög a szomszéd — a kukába minden francos irománnyal, egyesek azt hiszik, hogy még mindig választási kampány van.” Majdnem röhögőgörcsöt kapok, s veszek gyorsan egy Ludas Matyit, nehogy félreértsenek. De a történetnek még nincs vége. A kiváncsi újságíró kis ördöge mocorog bennem: itt további svindliről lehet szó. Mert nem bántottam én soha szegény Helene Gugemost, szerződésről nem esett szó köztünk, nem is beszélgettünk közvetlenül, hisz nem értjük egymás nyelvét. Nosza, megkérek egy kitűnő németséggel beszélő kollegát: hívjuk fel Landsberg- ben Helene Guggemost, a kaposvári „Pannon Magazin Kulturális és Kereskedelmi Kft. német tulajdonosát” és kérdezzük meg tőle: miféle szerződésszegésről is van szó, mert szerződés az bizony nincs, nem is volt soha. Tárcsáz a kollega, kicseng a telefon, forog a magnószalag. Részlet a dialógból. — Halló, Helene Gugge- mossal beszélek? — Igen; én vagyok. — Az Új Somogyországban azt olvastam, hogy fel akarja jelenteni llkei Csabát... Kérem, van-e Önnek egyáltalán szerződése llkeivel és megszegte-e ő azt? — llkei úrral minekünk, nekem egyáltalán nincs semmiféle szerződésem... — Értem, tehát nincs szerződés. Hm... Meddig akarja még finanszírozni az Új Somogyországot? — (Nevetés a vonal túlsó végén) ... Ne haragudjon, most el kell mennem, telefonon nem adok interjút. Már nem is kell. A lényeg elhangzott. Csúcs ez az érzés. Adalék egy vidám nap történetéhez. Es a Császár- metszés tizenhetedik fejezetéhez. Die Muppets Show. llkei Csaba A somogyi cigányokért Kirekesztés helyett befogadás A nyáron Holládon arra kerestük a választ, miért itt a legmagasabb az egy lakosra eső bűncselekmény. Az ott élők szerint azért, mert sok cigány lakik a faluban. A cigányok másként látták. írásunkban azokkal a nyomasztó gondokkal is foglakoztunk, amelyek ma szinte kétségbeejtő helyzetbe sodorják a cigány családokat. Azzal fejeztük be: tenni kellene valamit értük. Hogy mit, erről kérdeztük dr. Gyenesei Istvánt, a megyei közgyűlés elnökét. Vezetünk a térségben — A környező megyék közül Somogybán él a legtöbb cigány. Több helyen — Barcs, Igái, Inke, Kaposszentjakab, Nagybajom, Kazsok, So- mogyszil térségében — cigánykolóniák alakultak ki. A megyének tehát komolyan számolnia kell ezzel a kisebbséggel, a gondokat nem lehet szőnyeg alá seperni. Nem véletlen, hogy az előző rendszerben többször terítékre került a megye cigányságának helyzete. Itt-ott sikerült is előrelépni: sokan közülük beköltözhettek a falvakba, cigány gyermekintézmények jöttek létre. A legtöbb olyan határozat azonban, amely alapvetően változtatott volna sorsukon, nem valósult meg — mondta az elnök. Etnikai térkép készül Ő, aki alaposan megismerte a cigányok életét, gondolkodásmódját, úgy véli, a cigányság évszázadok alatt felhalmozódott problémája annyira összetett, hogy gyors változást nem lehet remélni. Csak olyan program számíthat sikerre, amely valamennyi ösz- szetevő figyelembevételével készül el. Ezek között első helyen említette a népcsoport életmódbeli sajátosságait, így többek között a gyakori helyváltoztatási hajlamot, a nehézségek tartós felvállalásának hiányát. Ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a társadalmat sújtó bajok náluk fokozottabbanjelentkeznek. Példaként említette, hogy az iskola-körzetesítéskor a cigánygyerekek maradtak ki először az iskolából, a munkanélküliség az ő körükben a legnagyobb, sokan lépnek közülük a bűn útjára is... — Ha segíteni akarunk a cigányságon, akkor a valós helyzetből kell kiindulni. Kozmetikázással, az adatok megszépítésével vagy eltitkolásával semmire sem megyünk. Éppen ezért a megyei közgyűlés létrehozott egy olyan bizottságot, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, és javaslatokat tesz a tennivalók kidolgozásához. Már felvette a kapcsolatot a nemzeti és etnikai kisebbségi hivatallal, hogy alaposan megismerje a törekvéseket, a szakmai kérdéseket, és hozzálátott egy pontos etnikai térkép elkészítéséhez. Bevonni a cigányokat Azzal is foglalkoznak, hogyan lehetne e kisebbség fel- emelkedéshez felhasználni a már kiemelkedett, a társadalomba beilleszkedett cigányokat. Az ő példájuk, hatásuk, ugyanis nélkülözhetetlen. Az a baj azonban, hogy túlnyomó részük nem akar közösséget vállalni a többiekkel attól tartva, hogy akkor a magyarok egyenlőségi jelet tesznek közéjük, nem ismerik el a kiemelkedést, az elért társadalmi rangot. Olyan ösztönzést kell kitalálni, amely a cigányságnak ezt a rétegét rábírja a hathatós támogatásra. Fontos, hogy az önkormányzatok ne egymás rovására oldják meg a letelepedési gondokat. A munkanélküliség, amely nagyrészt a szakképzettség hiánya miatt különösen sújtja a cigányokat, csakis az önkormányzatok segítségével enyhíthető. A szakképzettséget nem igénylő munkáknál vonják be a cigányokat. Az elnök szerint erre elsősorban a környezetvédelemben és a köztisztaságban van lehetőség. Igazi áttörést akkor remélhetünk, ha a cigányokkal szemben nem a kirekesztés, hanem a befogadás szelleme érvényesül. Szegedi Nándor j Olcsóbb az új ! Konix brikett — Változatlan fűtőérték — Kedvezőbb égési tulajdonság — Kisebb koromképződés I KONIX = NINCS KOROM November 1-jétől művi kiszolgálás esetén 10%, viszonteladóknak 15% árengedmény. Dorogi Szénbányák Rt., BRIKETTÜZEM (208713j I
