Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-29 / 253. szám
1991. október 29., kedd SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA, EGÉSZSÉGÜNK 5 Az orvos, mint pap Évtizedek az ismeretterjesztés szolgálatában Európai dimenzió az oktatásban Egy konferencia margójára Bármennyire is közeledik 1992, s születnek sorra a határnélküli Európa létét szolgáló „szabványosítási” rendelkezések - az elméleten túl nehéz elképzelni a mindennapok gyakorlatát. A csak félig nyitott határokon átözönlők tömege is riadt visszakozásra készteti a kormányokat, nem beszélve az érintett országok lakosságáról, amely egyszeriben csak elkezdte félteni saját jólétét az újonnan betelepedőktől. Az egyik homályos pont az oktatás. Dr. Angeli István főorvost lapunk hasábjairól is jól ismerik: számos alkalommal igazította el az olvasót az orvostudomány útvesztőiben. Tegnap magas kitüntetést kapott tudományos ismeretterjesztő munkájáért, a dr. Bugát Pál Emlékérmet. A rangos elismerést a 150 éves Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alapítójáról, az egykori orvosról, egyetemi tanárról, az akadémia tagjáról nevezték el, aki megteremtette a magyar orvosi és kémiai szaknyelvet és kiadta az első magyar nyelvű természettudományos szótárt. Nem véletlen tehát, hogy dr. Angeli István nagyon örül e kitüntetésnek. Mielőtt erről szól, felidézi pályájának legfontosabb állomásait. — Nem akartam katona lenni, aztán mégis katonaorvos lettem 1951-ben, és 1956 decemberében sikerült csak leszerelnem. Kaposvárra kerültem körzeti orvosnak, majd a belgyógyászati szakvizsga után, 4 évvel később a rendelőintézetben kezdtem dolgozni. Itt foglalkoztam először a cukorbetegekkel, aztán én lettem az első főállású cukorbeteg-gondozó orvos. Már akkor sokat publikáltam, s ezt azóta sem hagytam abba — mondta a főorvos. Dr. Angeli Istvánt a táplálkozás, a mozgás, az alkohol, a szívinfarktus és a rák orvosi összefüggései érdeklik igazán. Ezen belül is a cukorbetegség és a kövérség okainak és megelőzésének kérdései, amelyekről számos formában igyekszik terjeszteni ismereteit. Előadásokat tart itthon és külföldön, újságcikkeket és könyveket ír, meg persze gyógyít. Hat éve nyugdíjas, azóta a (Fotó: Gyertyás László) mosdósi kórházban orvosszakértőként dolgozik, és a cukorbeteg-ellátást fogja össze Somogybán. Gyerekekkel beszélget az egészség megóvásáról, a szívinfarktusos betegek rehabilitációját segíti elő és az egészséges életmódról próbálja meggyőzni hallgatóit. Hiszen dr. Angeli István azt vallja: a testi, a lelki és a közösségi jó közérzet együttesen jelenti az egészséget. Nem véletlen, hogy a TIT-nél fölkérték a megyei elnöki feladatra, és most kitüntetést kapott. Elhivatott ismeret- terjesztő. Arról igyekszik meggyőzni az embereket, hogy a tudományban megteremtettük a világvége nukleáris alapját, ugyanakkor az emberiség egészségkultúrája alig fejlődött. Vagyis éppen az ember érdekében nem haladt előre annyit a tudomány, mint kellene. Ezen változtatni kell! Hogy ezt elérje, ezért hangoztatja a rákkutatás, a környezetvédelem fontosságát, a káros szenvedélyek és a mozgásszegény életmód felhagyását. Dr. Angeli István szerint a gyógyító orvosnak papnak is kell lennie, hiszen a betegekkel való együttérzésnek, a hitnek nagy szerepe van a betegségek leküzdésében. Im- munstimulátor, védelmet növelő hatás a beteg szervezet felépülésében. Ez nemcsak a betegekkel van így: orvosként is azt mondja, hogy hit nélkül nem lehet tudományt csinálni. Dr. Angeli István ma is őrzi fiatalságát, hiszen úgy él, mint ahogyan azt másoknak is tanítja. Varga Zsolt A lakhelyet változtatókkal gyermekek jönnek, akiknek elhelyezést kell biztosítani az iskolákban, s megadni a beilleszkedés lehetőségét. Erre is gondolt az Európa Tanács állandó oktatási konferenciája, amikor 17. bécsi ülésén a múlt héten lényegében az oktatás nemzetközivé tételéről tanácskozott. Az osztrák főváros éppen ezekben a napokban, hetekben — helyhatósági választásokra készülődvén — hangos a külföldi gyerekek iskolai jelenlétének túlsúlya elleni szülői tiltakozástól. Alig van németül tudó osztálytárs - így szól a panasz. Nem tudnak haladni az órán, a külföldiek nem értik, amiről szó van. A nyelvtudás hiánya miatt az idegen gyerekeket koruknál lejjebb járatják, kilógnak a sorból, rossz hatással vannak a kisebbekre — a végtelenséExkluzív kiállítást nyitott meg Keszthelyen a Festetics kastélymúzeumban Boross Péter belügyminiszter. Az ábrázolás- és kifejezésmódjában is egyedülálló tárlat Somogy — Balatonújlak — szülöttje, a ma Svédországban élő Simon József világhírű festő- és keramikusművész munkáit mutatja be a rá jellemző sokoldalúságot tükrözve. A természet és a képzelet egyéni kompozíciókban való megjelenítése, északi honának csodálatos tájait idéző akvarelljeinek bemutatása mellett magyar aktualitást és helyi sajátosságot is szánt tárlatának a művész. A történelem ad keretet „A forradalom hét fázisa” című monumentális szoborcsoportjának. Az alkotássorozat a művészet nemzetközi nyelvén mondja el 1956 szellemét és megélését. Kortársaitól eltérő művészetét szőkőkút-kompozíciója fejezi ki leginkább az anyag leheletfinom megmunkálásával, természeti asszociációval. Első magyarországi tárlata kapcsán a gyökerekhez való visszatérést is kifejezi egy gig folytatható lenne a sirámok özöne. Ausztria idejében felismerte a kor kihívását — mondotta ezzel szemben Rudolf Schölten osztrák közoktatási és művészeti miniszter. Büszkén sorolta, hogy milyen nagy mennyiségű tanszert juttatnak el a volt kommunista országokba, 500 osztrák iskola tart már fenn partneri kapcsolatot külföldi oktatási intézménnyel, Budapesten és Prágában osztrák iskola működik, s napról napra több német anyanyelvű tanár oktat a közép-kelet-európai országokban. Hogy valójában nem azok érkeznek menekültként vagy vendégmunkásként, avagy csak úgy illegálisan, akiknek otthon már volt részük német nyelvű oktatásban — az viszont az iskolai statisztikákból eléggé nyilvánvaló. Az európai dimenzió kifejeszobortablója. Kaposvár Anna utcai általános iskolájának .egykori kisdiákja Keszthelyen végezte a gimnáziumot, ott kapta az indíttatást, hogy gondolatait a művészet mezejére vigye. Ennek állított emléket szeretett osztályfőnöke, s kedves iskolatársai megfor- mázásával. Simon József a művészeti tanulmányait Bécsben és Párizsban végezte. Világhírneve Koppenhágából indult, amikor az ottani lllums-Biloghus belsőépítészeti galéria valamennyi bemutatott darabját megvásárolta. Ez adott anyagi hátteret ahhoz, hogy saját galériát is nyisson mai otthona, Stockholm közelében. Immár harminc esztendeje a Sjoe- holm Kerámiagyár művészeti vezetője. Ónedények, ezüst-, textil- és üvegtárgyak forma- tervezőjeként Portugáliában és Olaszországban is jól ismert. A keszthelyi tárlat a művész sorsát, sikereit és kudarcait osztja meg a látogatókkal alkotásain keresztül. Horányi Árpád SIMON JÓZSEF KIÁLLÍTÁSA KESZTHELYEN Pirosra fázott faleveleket görget a szél a Balaton-parti sétányon. A surlódó levelek halk zi- zegésébe belebőg az utasokat hívó hajókürt. Hűvös szél cibálja az utasok haját, felhők szállnak a bágyadt fényű napkorong elé. Kevés utas készülődik a túlsó partra, többnyire idősebb emberek. Hol van a hangos, nyári fiatalság? Már hetek óta koptatja az iskolapadokat szerte a hazában. Egy idősödő, kissé lomha járású, elnyűtt asszony, két reklámszatyorral a kezében, a hajóállomás pénztárától a vaskorláttal szegett rámpa felé ballag. Félúton két pirospozsgás Őszi férfi csatlakozik hozzá, s elkíséri a beszálláshoz. A férjnek látszó, bajszos férfi szenvte- lenül elbúcsúzik az asszonytól. A második, hosszú tülkölés után a hajó kissé ringatózva elindult az északi part felé. Senki nem integetett búcsút, nem lengetett kendőt a hajóról a part felé, sem a partról a hajó utasainak. Ez már őszi járat. A két férfi mellém ült a sétány hideg fapadjára, és belehajolva a napfénybe beszélgetni kezdtek, mintha ott sem lennék. járat — Derék asszony, jólélek, csak nehezen jár — kezdte a beszélgetést a bajszos férjforma. — Pedig nem olyan öreg még — vette át a szót a fiatalabbik. A bajszos tovább fonta a szót. „Megráncosodott szegény. A katalógusban szebbet mutatott.” Mikor a fényképet szembesítettem a valósággal, már késő volt, hisz valóságos vagyon feküdt a kapcsolatban: a párkereső iroda díja, a fényképek, az útiköltség, a levelezés, meg néhány ajándék... Megbékéltem a valósággal, meg vele is. Az is lehet, hogy ő is szebb legényre számított. Békés asszony, mintha galamblelke lenne. A fényképeken minden szebb, mint az életben. A tanulságon mindeketten elgondolkodtak, csend vette körül a padot. A hajó lassan kihimbáló- dzott a néptelen kikötőből, nem zavarta útját az elválás legkisebb bánata sem. A két férfi elindult a közeli csárda felé egy kortynyi vigaszért, mert az mégsem tagadható, hogy a fényképen minden és mindenki szebb, mint az életben. Kellner Bernát zés mindenesetre jól illik arra, ami a megoldást jelenthetné. Ilyen egyszerű: minden európai országban olyan oktatási rendszert kell fétrehozni, amelyikhez illeszthető a másik, a gyerekek beszéljenek nyelveket, s akkor igazán csak részletkérdés, hogy melyik országban vannak „otthon”. A hogyan kérdésére a miniszterek — 29 országból voltak jelen — ugyancsak tudtak receptet: nem kell egyéb, mint megteremteni a kereslet és kínálat börzéjét, ahol a számítógépek segítségével összehoznák azokat, akik idegenben akarnak tanítani, illetve tanulni, s azokat, akik szívesen fogadnák őket. Ezeknek a cseréknek már van kitaposott útjuk, nincs más feladat, mint még jobban népszerűsíteni, bővíteni. Ilyen egyszerű? Nem esett szó a konferencián arról, milyen nagy az esélyegyenlőtlenség a különböző volt, szocialista országokból érkezők között. Amennyire természetes egy magyar gyereknek, hogy Európa bármely országába elutazik, olyan kaland ez egy szovjetnek vagy egy bolgárnak. Az európai dimenziót oly lelkesen támogató Ausztria hihetetlenül nehezen ad tartózkodási engedélyt a nála tanulni vágyónak, ha az nem a szerencsés nemzet szülötte, legyen bármilyen szép is az oktatási miniszterek álma a nagy közös és átjárható képzésről. S miközben a miniszterek tervezték a közös jövőt, szót kért az albán küldött, aki megfigyelőként volt jelen. Arról beszélt, hogy nincs kréta, nincs ceruza, és nincs füzet, hogy az iskolák nagy része télen fűthetetlen, ha ugyan nem romos, hogy Albániában a hideg idő beköszönte után összeomlik az oktatás. Sem az Európa Tanácsnak, sem a konferenciának nem feladata a közvetlen anyagi segélyezés: Albániának most mégis ezt szavazták meg. Nevetséges: európai dimenzióról beszélünk, miközben van ország Európában, amely a legelemibb hiányokkal sem képes megküzdeni — szakadt ki a sóhajtás Schölten miniszterből, aki nemcsak az európaiság élharcosaként, hanem a gyakorlatiasság, a tettek embereként is kitűnt ezen a tanácskozáson. Szászi Júlia Abortusz Magyarországon _________i____________:_______________________________________________ „ Békét az anyaméhben” Az Alkotmánybíróság hamarosan dönt arról az indítványról, melyet a Pacem in Utero (Békét az anyaméhben) egyesület terjesztett be 1990 elején. A jelenleg is érvényes rendelet normatív feltételekhez köti a terhességmegszakítást. Eszerint abortuszra az jogosult, akinek már van két élő utódja, illetve akinek férje még legalább hat hónapig sorkatonai szolgálatot teljesít. Azokban az esetekben, amikor ezek a feltételek fennállnak és dokumentumokkal igazolhatók, bizottság előtti eljárás szükségtelen. Műtétre szociális indok alapján is sor kerülhet, ennek elbírálása azonban hatósági eljárást igényel a család- és nővédelmi tanácsadók keretében. A jogszabály kimondja: a műtét a terhesség 12. hetéig végezhető el. Számadatok bizonyítják: hazánkban nemzetközi ösz- szehasonlításban is magas, átlagosan 35 ezer a szülőképes korú nőre jutó abortuszok száma. Magyarországon átlagosan 100 terhességből 40 végződik abortusszal — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal májusi jelentéséből. A legális terhességmegszakítások száma 1950-ben 1707, 1960-ban 16 2160, 1970-ben 192 238 („rekordév"), majd az 1973-ban hozott szigorító rendelkezéseket követően nagymértékű csökkenés volt tapasztalható. 1980-ban 80 882, 83-ban pedig már csak 78 600 terhességmegszakítást jegyeztek fel. Ettől kezdve azonban mérsékelt, de határozottan emelkedő tendencia figyelhető meg 1989-ig. Az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet adatai szerint 1990-ben 124 977 szülésre 91 567 abortusz esett. Ez év első hét hónapjában 63 499 gyermek született és 45 571 terhességmegszakítást hajtottak végre. A KSH-jelentés kiemeli: a terhességmegszakítások száma az elmúlt két esztendőben csaknem azonos volt, viszont változások tapasztalhatók az abortuszon átesett nők társadalmi-demográfiai helyzetében. Emelkedik azoknak a száma, akik első terhességüket szakíttatják meg, s ez egyúttal azt is jelzi: emelkedik a fiatalok, főleg a 20 éven aluliak részaránya. Szembetűnő, hogy a fiatalok között is a 15 éven aluli leányok körében végzett terhességmegszakítások száma majdnem a háromszorosára emelkedett két esztendő alatt. A Pacem in Utero szervezet tagjai mindezt orvosilag, jogilag és demográfiailag egyaránt tragikusnak tartják. Állítják: a magzat a fogamzástól kezdve emberi élet, amelyet a jog nem tekinthet nem létezőnek. Ezért véleményük szerint alkotmányellenes az a rendelet, mely teret enged a legális abortusznak. Alapszabályuk kimondja: nem az abortusz teljes elvetését, hanem korlátozását követelik. Három esetben tartják megengedhetőnek a beavatkozást: ha a terhesség bűncselekmény eredménye, ha a magzat veszélyezteti az anya életét, és ha a magzatnak súlyos, genetikai károsodása van. Sokan elutasítják a terhességmegszakítás engedélyezésének szigorítását. A nemrég nyilvánosságra hozott vizsgálat adatai szerint a megkérdezettek 71,8 százaléka úgy gondolja: sem a családnak, sem az országnak nem lenne jó, ha nem kívánt gyermekek születnének. A lakosok többsége úgy véli: a nők emberi joga eldönteni, megtartják-e terhességüket vagy sem.
