Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-29 / 253. szám

1991. október 29., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Légiveszély Barcson (Folytatás az 1. oldalról) Néhány perc múlva a nátri­umgőzlámpák narancssárga fényére emlékeztető világító pontok jelentek meg az égen. Erre már a szomszédok is gyülekezni kezdtek, mivel a heves fegyver- és ágyúropo­gás csak nem akart elcsende­sedni a túloldalon. Eközben a fények lassan elhalványultak, végül elsüllyedtek a sötétben. Hamarosan több rakétát lőttek fel Barcstól délre, kelet-nyu­gati irányba. Aztán ezek is el­tűntek, majd piros fényű löve­dékek lepték el az éjszakai eget az előbbi térségben. Fél 9-kor dörrent az első lö­vés. Ezt öt percig tartó csend követte, majd sűrű lövedékzá­por szállt, valószínűleg a szi­rénáktól hangos Verőcére, amelyet ekkor a szövetségi légierő gépei támadtak. Ismét néhány perc csend követke­zett. 21.35 órakor a második „lövedékadag” zúdult a Barcs­tól 15 kilométerre fekvő Verő­cére és a két város közötti fal­vakra. 21 óra 48 perckor újabb jelzőrakéták jelentek meg az égbolton, aztán szálltak a lö­vedékek, ropogtak a géppus­kák, dörögtek az ágyúk. 21 óra 49 perckor a jugo­szláv légierő egyik vadász­gépe átrepült a határon. Eközben eltalálták. A magyar rádió első híradásával ellen­tétben: roncsai becsapódtak néhány udvarba és Barcs leg­nagyobb temetőjébe. Amint az idegen repülő megsértette a határt, megjelentek a magyar vadászrepülők is. A városka fölött irtózatos robaj hallatszott. Az utcán né- hányan hasra vágódtak. Az­után ismét síri csend lett... Zágrábból kaptuk a következő híradást: A horvát nemzeti gárda lég­védelme vasárnap este lelőtte a jugoszláv légierő egyik repü­lőgépét, amely a Verőce köze­lében levő cukorgyárat bom­bázta. A lezuhant a gép darab­jai magyar területre hullottak — közölte a horvát rádió. Jelentése szerint — ame­lyet független források tegnap este még nem erősítettek meg — a gépet akkor érte találat, amikor magyar légtérbe re­pült. A gépnek sikerült vissza­térnie horvát terület fölé, de leszállás közben felrobbant... A jugoszláv repülőgépről úgy­nevezett bombakazetta hullott Barcs városszéli házaira, il­letve a temetőre és a szántó­földre. Több ház teteje is megsérült Barcson — az önkormányzat jegyzőjétől, Bencze Lajostól kapott értesülés szerint — s ablakok is betörtek. Személyi sérülés — szerencsére — nem történt. A kár azonban több százezer forint. A rendőrség, a határőrség és a honvédség illetékesei je­lenleg vizsgálatot folytatnak. Lezártak egy 200 x 300 mé­teres területet, mert félő, hogy ott fel nem robbant lövedékek vannak. Katona Tamás, a Külügy­minisztérium politikai államtit­kára tévedést föltételezett, szerinte nem tudatos akcióról volt szó. A hazánkban tartóz­kodó szerb külügyminiszter is véletlennek minősítette az esetet. A Honvédelmi Minisz­tériumban tegnap este tartott sajtótájékoztatón elmondták: a magyar-jugoszláv vegyes­bizottság jugoszláv képvise­lője még tegnap megérkezett a helyszínre, a vizsgálatok eredményét tudomásul vette. Ötszáz méter hosszan, há­romszáz méter mélyen 100- 150 robbanóeszköz nyomát fedezték föl. Tizennyolc föl nem robbant — építmények és páncélozott eszközök ellen használatos — gránátot talál­tak. A katonai, tüzérségi sza­kértők nekiláttak a hatástalaní­tásnak, ugyanis ezek a robba­nófejek 24 órán belül meg­semmisítik önmagukat. Barcs polgármestere a kör­nyéken élő lakosságot kitele­pítette. Boglár ismét választásra készül (Folytatás az 1. oldalról) Szabó József egyszer már volt a város első embere, az egy évvel ezelőtti választások előtt ő volt Boglárlelle tanács­elnöke. Hátrányt jelentett ez a mostani megméretéskor? — Nehéz ezt egyértelműen eldönteni. Van, aki azért sza­vazott rám, s van olyan is, aki épp ezért nem. Azóta minden megváltozott, én szerettem volna, és szeretném, ha a má­sodik fordulóban is tiszta lap­pal indulhatnék. — Reálisnak érzi az első forduló eredményét? i — Várható volt, hogy a je­lenlegi polgármester kapja a legtöbb szavazatot. A szétvá­lás idején tanúsított hozzáál­lása nagymértékben emelte a tekintélyét. A második forduló tulajdonképpen már csak for­malitás, ezért komolyan fog­lalkozom a gondolattal, hogy visszalépek, és csak mint képviselőjelölt veszek részt a jövő vasárnapi választáson. — Programjában kiemelten kezelte Szőlőskislak helyze­tét. A közel ötszáz választó- polgárból azonban csak szá­zan mentek el szavazni. Nem tudná maga mellé állítani a társközség többi lakóját? — Az elmúlt öt évben igen sokat fejlődött a község. Az elektromos szolgáltatás, a gáz, az út, az ivóvíz körüli problémák megoldódtak, így nem igazán volt tétje ennek a választásnak a kislakiak szá­mára. — Mit vár a második fordu­lótól? — Tisztes helytállást, vala­mint azt, hogy minél többen menjenek el szavazni. Csere Kálmán, az 1963-ban született matematikus 232 szavazatot kapott az első for­dulóban. Az MDF jelöltje is fontolgatja a polgármesterje­löltség visszavonását. Mit ter­vez arra az esetre, ha mégis ringben maradna? — Egy gyors és igen haté­kony kampány kellene ahhoz, hogy valamennyi esélyem le­gyen a győzelemre. Az MDF központjában segítséget ígér­tek ehhez, de ilyen hátrányt szinte lehetetlen két hét alatt behozni, de ha úgy döntök, hogy folytatom, akkor mindent meg kell próbálni. — Programjának központ­jában az idegenforgalom és a hozzá kötődő fejlesztések állnak. Ez nem különbözik a másik két jelölt terveitől, de részleteiben mégis egész más. — Azt mindannyian tudjuk, a városnak szüksége van egy centrűmra, egy szabadidő- és bevásárlóközpontra. Én azonban ezt úgy képzelem el, hogy a város polgárainak részvételével egy részvény- társaságot kellene alapítani. Ha érdekeltté tesszük őket és magukénak érzik, mindenki jól járhat. Ha ez nem sikerül, ak­kor is a lehető leggyorsabban fel kell építeni a városközpon­tot, olyan vállalkozót kell ke­resni, aki képes erre. De eb­ben az esetben is elsőbbséget kell biztosítani a bogiári vál­lalkozóknak az üzlethelyisé­gek bérbeadásakor. — Mire számít jövő vasár­nap? — Eddig mint szakértő segí­tettem az önkormányzat mű­ködését, remélem ezután — ha nem is mint polgármester — a döntések meghozatalá­ban isrészt vehetek. — Újabb kampányt én már nem tervezek — válaszolta kérdésünkre dr. Kovács Mik­lós, aki 1318 szavazatot ka­pott az első fordulóban. — Ha találkozom a választókkal arra buzdítom őket, minél többen vegyenek részt a szavazáson. — Jobban érezné magát, ha egy magasabb szavazati arányból kerülne ki győzte­sen? — Természetesen, hisz ak­kor bizonyos, hogy ez valóban a többség akarata. — Miben látja Boglár bol­dogulását? — A programom ezt részle­tesen tartalmazza. A város önmagában nem elég a terve­ink magvalósításához, kevés a pénzünk. Csak a vállalko­zókkal együtt tudjuk megvaló­sítani az elképzeléseket, mégpedig lehetőség szerint a helyi vállalkozókkal. Persze egy komoly tőkével rendel­kező külföldi befektetőre szükség van, elsősorban a vá­rosközpont kialakításához, de az üzletekben bogiári vállal­kozókat szeretnék többségé­ben látni. Ez persze rajtuk mú­lik elsősorban, de ha tudunk, segítünk. — Mit szólna ha két ellen­fele visszalépne? — A második fordulóban szerintem minden lehetséges, ezért nem volna szabad fel­adniuk. Nem örülnék ha mint egyedüli jelölt maradnék, és az embereknek nem volna vá­lasztási lehetőségük. Sokan rossz szájízzel mennének haza. — Ennyire biztos a győzel­mében? — Mondtam, a második for­dulóban minden lehetséges. V. O. Kiutat kell találni a munkanélküliségből II Önkormányzati rendőrség lesz Marcaliban (Folytatás az 1. oldalról) A három legnagyobb foglal­koztatónál — a Bőrdíszmű, a termelőszövetkezet és az Ak- kuGép — további jelentős lét­számcsökkenés várható. Fon­tos ezek miatt az önkormány­zat szerepvállalásának átérté­kelése: rendelkezésre álló va­gyonával és vagyoni jogával vegyen részt különböző vál­lalkozásokban. Az önkormányzat több hatá­rozatot is hozott a gondok enyhítésére — így új ipari tar­talékterületeket kell kijelölni, fent kell tartani és szélesíteni a lehetőségekhez képest a kisvállakozások kamatmentes kölcsönének támogatását, el­bírálásuknál előny legyen, ha ezzel új munkahelyet terem­tenek. Átképző tanfolyamokat terveznek. Fontos, hogy a vá­ros a privatizációs tárgyalások során érvényesítse a földterü­letekkel kapcsolatos jogait, s valósuljon meg a gyakorlatban az a rendelkezés is, miszerint a munkanélküli járdadékban részesülő a számára felaján­lott munkahelyet köteles elfo­gadni... A város közbiztonsága, mint Frankberger Ferenc kapitány­ságvezető tájékoztatójából ki­derült — ha nem is normalizá­lódott, de az idegenforgalom sokkoló hatását sikerült meg­előzniük. A közbiztonság helyzete kí­vánni valót hagy maga után. Kiemelten veszélyeztetett a bűnözés szempontjából a tu­lajdon. Naponta vannak betö­rések, lopások, az erőszakos, garázda' jellegű bűncselek­mények visszaszorítására is fel kellene készülniük. Fontos a bűnmegelőzés szempontjá­ból a lakosság önvédelmi csoportjainak jogi és szakmai segítése. Elfogadhatatlan az intézkedésképtelen, vissza­húzódó járőr, körzeti megbí­zott. Figyelemmel a közbiz­tonságra, a fegyverellenőrzé­seket szakszerűen, határozot­tan végre kell hajtani. A helyzet teljes normalizá­lásához azonban létszám és technika kellene. A képvi­selő-testület egyetértett ab­ban, hogy Marcaliban önkor­mányzati rendőrség jöjjön létre 1992. január 1-jétői. To­vábbi 3 személy alkalmazását segíti ez elő, az alkalmazással kapcsolatos költségeket az önkormányzat viseli majd, s e rendőrök az önkormányzat igényeihez igazodva látják majd el feladatukat. T. K. Áru van — vevő nincs Felszámolják a Tszkert (Folytatás az 1. oldalról) — Azt beszélik, hogy éppen az utóbbiban rejlő lehetőséget akarták kihasználni, s ezért halmoztak föl keleten gyártott gépeket. — A beruházási javakkal foglalkoztunk: szerszámgépe­ket, haszonjárműveket for­galmaztunk. A gyártó partne­reink jelezték, hogy tavaly de­cember 31 -ig még rubelért haj­landók szállítani. Januártól azonban csak dollárért és 2-300 százalékkal drágábban. Az igazgatóság a felügyelőbi­zottság egyetértésével döntött a várhatóan jó üzlet mellett. Háromszáz-harminchárommil­lió forint értékben készletez­tünk. Ez csak egynegyede a szokásos évi gépforgalmunk­nak. Emellett még volt 672 millió forint értékű készletünk műtrágyából és növényvédő­szerekből. Voltak más gondja­ink is. A Tszker évi 1,5 milliárd forint forgalmat bonyolított le ipari takarmányból. Ehhez egy évre előre be kellett tárolni a búzát, az árpát és a kukoricát. Mindezt hitelből kellett ten­nünk, mert nem voltunk tőkee­rős cég. A bankok pedig 2-3 hónapos futamidőre, ráadásul 45-47 százalékos kamatra adtak csak hitelt. Forgatni kell az árut, hogy megőrizhessük likviditásunkat. Ám hiába ad­tunk el valamit, ha a vevő nem tudott fizetni. Ma is 300 millió forint a kintlevőségünk. — Nemrégiben azt mondta, hogy az ipar és a mezőgazda­ság is reménytelennek látja a jövőjét... — Pontosan ez volt az oka annak, hogy senki sem akart beruházni. A mezőgazdaság­ban olyan állapotok uralkod­nak, hogy már növényvédő­szerekre vagy műtrágyákra is alig futja. Ma a kapkodás a jel­lemző. — Végül is mekkora vesz­teség mellett mondták ki a jogutód nélküli megszűnést? — A műszaki áruknál félév alatt 73 millió forint volt a ká­runk, míg az ipari takarmány­nál 42 millió. Megkezdtük a lel­tározást, mindent megteszünk a készletek értékesítéséért. Hogy sikerül el a jogutód nél­küli felszámolás? Mi bízunk benne. Nagy Jenő Fórum — a műemlékekért Műemlékvédelem, mint kiemelt feladat — Hazánk az Európa Nostra tagja Felújították a szennai falumúzeum zsúptetős épületeit (Fotó: Lang Róbert) A Somogy Megyei Közgyű­lés környezetvédelmi és mű­emléki bizottsága tegnap tar­totta első műemléki fórumát, melynek — a rendezvény nyil­vánossága ellenére kevésnek mondható — résztvevőit And- rásevits Zoltán okleveles er­dőmérnök, a bizottság elnöke köszöntötte. Ismertette a környezetvé­delmi és műemléki bizottság által létrehozott fórum céljait és feladatait. S hogy melyek ezek? Nos, ez nem más, mint a somogyi műemlékek meg­óvása érdekében tett erőfeszí­tések koordinálása, a pénz­ügyi források pályázat útján történő odaítélése. Egyálta­lán: a problémák felkutatása. Mindezt — immár albizottsá­gok nélkül — rendszeresen megrendezett műemléki fó­rumok közbeiktatásával. Az elmúlt év legfontosabb műemlékeket érintő esemé­nyei Somogy megyében című előadásában Lőrinczné dr. Szabó Tünde megyei főépí­tész, a bizottság titkára, első­ként ismertette a koncepciót, miszerint a települések főépí­tészeinek munkájában az ed­diginél is nagyobb jelentősé­get kap a műemlékvédelem. Áz előadás emlékeztetett: Magyarország ezévtől csatla­kozott az Európa Nostra szer­vezetéhez, valamint meg­kapta az 1993. évi „Mi Euró­pánk” nemzetközi talákozó megtisztelő rendezői felada­tát. Megtudtuk, hogy megyénk­ben négyezer „műemlék-ér­tékű” épület áll, ebből 524 él­vez műemléki védettséget. (Ez 200-al több, mint az egy évvel ezelőtti adat.) A megyei főépítész elmondta, hogy népi műemlékeink helyzete kielégí­tőnek mondható, majd részle­tesen ismertette néhány kie­melkedő fontosságú műemlék jövőjét, a eddigi pénzbeli tá­mogatások mértékét. Az első műemléki fórum Jä­ger Márta, a Somogy Megyei Levéltár igazgató-helyettesé­nek Levéltár és műemléki ku­tatás című előadásával ért vé­get. Balassa Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents