Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-22 / 248. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — EMLEKEZET 1991. október 22., kedd Akinek a hatalom nem volt öncél... flk JF agy Imrét sokan le akarják egyszerűsíteni, mint m egy olyan embert, aki csak azáltal került a ma- M gyár történelembe, hogy vértanú lett. Annak M W ugyanis nem nyomozzák a múltját, nem nézik a jelenét, csak azt az egy szempontot veszik figyelembe, hogy elveiért feláldozta az életét. Ha Nagy Imre nem tett volna mást, mint ezt, akkor is történelmünk fényes csillaga lenne. Ő azonban azonkívül, hogy mártír, sokkal több volt: magyar államférfi! — Király Béla országgyűlési képviselő nyilatkozata Kaposvár szülöttéről, a mártír miniszterelnökről. Nagy Erzsébet — Nagy Imréről Kaposváron Legszebben Nagy Erzsébet, a iánya vallott édesapjáról ugyancsak Kaposváron. így: — Küzdelmes élete, öntudatos hazafisága akkor is ámulatba ejtene, ha nem lett volna az apám, akit rajongásig szerettem s szeretni fogom, amíg csak élek. Miután 1956 októberében a régi társadalmi, gazdasági, hatalmi szerkezet, a diktatúra összeomlott, a forradalom a saját új rendszerét kezdte kiépíteni. Megalakult a nemzetőrség, létrejöttek a munkás- tanácsok, a nemzeti és forradalmi bizottságok, újjáéledtek a demokratikus pártok. Egy új típusú népuralom körvonalai kezdtek kibontakozni. Rövid ideig tartó kísérlet volt ez egy új demokratikus és független Magyarország megteremtésére. Ez a tény az 1956-os forradalomnak kiemelkedő helyet biztosít a sztálinista diktatúrák elleni küzdelmek sorában. Ugyankkor éppen ez a tény váltotta ki a zsarnok félelmét és haragját. Mielőtt még a fiatal hajtás kalászba szökkent volna — eltaposta. Egy kommandóakció megszervezésével az oroszok elrabolták a Nagy Imre-csopor- tot. Közben a jugoszláv és több román vezető politikus, továbbá Münnich Ferenc és Kállai Gyula bevonásával és közvetítésével Kádár próbált egyezkedni apámmal. A következők voltak a föltételek: Édesapám ismerje el, hogy az októberi események ellenforradalomba torkollottak, ezért helyes volt Kádár és Münnich oroszokhoz való átállása. Ismerje el, hogy szükségszerű volt a szovjet beavatkozás és — úgymond — a kibontakozás és a konszolidáció elősegítése érdekében nyújtson be egy úgynevezett antedatált lemondási nyilatkozatot a miniszterelnökségről. Ez utóbbira azért lett volna nagy szükségük Kádáréknak, hogy legitimizálják cselekedetüket és kormányukat, amelyet sebtiben összegereblyéztek. A nyugati államok és a világ közvéleménye ugyanis felháborodva tiltakozott a szovjet intervenció miatt, és továbbra is Nagy Imrét tekintette törvényes magyar miniszterelnöknek, az ENSZ közgyűlése pedig napirendre tűzte a magyar ügyet. Apám visszautasította az egyezkedési kísérleteket, hangsúlyozva, hogy tárgyalni csakis szabad emberként hajlandó, fogolyként nem. Kijelentette: Magyarországot szabad akaratából sohasem hagyja el. Ez így is történt. Ekkor hurcoltak el bennünket az NKVD emberei. A mátyásföldi repülőtéren láttam utoljára édesapámat. A három startra kész gépből az elsőbe és elsőnek szállt fel. Ez az utolsó emlékem róla! Ezzel megkezdődött romániai internálásunk. 1957. április 14-ig valamennyi férfit — édesapámat utolsónak — letartóztatták. Különösén édesapámért aggódtunk. Ő volt a legidősebb, egy infarktussal a háta mögött, súlyos ízületi bajokkal, túl a 60. életévén...Vajon mivel vádolhatják ezt a joviális, jó humorú, övéit és a hazáját szerető, nyílt szívű, kedves, közvetlen, toleráns, ellenfeleivel is nagystílű, egyenes derekú, öntudatos öregurat?! Talán éppen azért, mert lélekben is úr és nem szolga? Mert nemcsak a fejére, hanem a szívére is hallgat? Netán azért, mert hazája népét szabadabbnak és boldogabbnak szeretné tudni, mint „nagy példaképét”? Mert igazi hazafi? Aki akár a saját pártja érdekei fölé helyezi az össznemzeti érdekeket, uram'bocsá az egész ország javára? Mármint a kis Magyarország és nem a Nagy Birodalom javára? Valemennyien tudjuk, hogy mi történt. A kegyetlen megtorlás és a bosszú évei jöttek. Csaknem 500 halálos ítéletet hajtottak végre 56 után. Hay- nau ehhez képest humánus ember volt. Hosszú évekig tízezrek sínylődtek börtönökben, vagy ha véletlenül szabadlábon maradtak, alig hagyták élni őket. Édesapám a titkos tárgyaláson és kihallgatásokon hű maradt a forradalomhoz, önmagához; visszautasította az ellene felhozott vádakat, megkérdőjelezte az úgynevezett „bíróság” kompetenciáját. Töretlenül és öntudatosan vállalta bajtársaival a közös sorsot — a halált. Most ott nyugszik velük együtt a 301-es parcellában, amely ma már történelmi emlékhely. Édesapám nagyon fiatalon — látva a nincstelenséget és személyesen is átélve a szegénységet és a kiszolgáltatottságot — csatlakozott a baloldali mozgalomhoz, s 40 éven át elkötelezettje lett. Legjobban a magyar agrárkérdés izgatta. A 20-as években Magyarország a 3 millió koldus országa volt. Apám azt vallotta, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. Moszkvai emigrációs évei alatt nappal tudományos kutatómunkát végez a Nemzetközi Agrártudományi Intézetben, este pedig továbbképzi magát. Nagyon készül a hazajövetelre, tudja, hogy a földreform, a földosztás a jövendő, a fasizmustól megszabadított Magyarország gazdaságának kardinális kérdése lesz. Boldog, amikor részese lehet a földreform kidolgozásának, majd a földosztásnak. A földhöz juttatott parasztok „földosztó miniszternek” keresztelik el. Az örömteli érzések azonban rövid ideig tartanak. Már 1948 körül megindul ellene a támadás, mert ellenzi az erőszakos kollektivizálást, csak a teljesen önkéntes szövetkezés híve, elsősorban az értékesítési szövetkezetek mellett van, tiltakozik a kulák- lista miatt, s föltétien híve az érdekeltségnek, s a középparasztságot tekinti követendő modellnek. Apámat kizárják a párt- és államvezetésből. A haldokló koalíció végvonag- lása idején rövid ideig még házelnök; a demokratikus pártok parlamenti tagjai vele szót tudnak érteni, kedvelik. Ekkor alakul ki a barátságuk Kéthly Annával. Rákosiék — azaz a kommunista párt — magukhoz ragadják a hatalmat, a demokratikus pártokat feloszlatják, vezetőiket koholt vádak alapján kivégzik vagy hosszú évekre börtönbüntetésre ítélik. Lefejezik a hadsereget, dühöng az Ávo, a terror, a törvénytelenség.-Mindennapos a lakosság kitelepítése, az internálás, a kuláklista. A városban kevés az élelmiszer, falun nincs kenyér. Viszont épül Sztálinvá- ros, mindent elönt a nagyipar, s nics mit enni, miközben le- söprik a padlást. A lakosság fél és egyre elkeseredettebb. Ekkor beköszönt 1953 júniusa. Az oroszok aszfaltba tapossák a 48 órás berlini fölkelést, de félnek, hogy Magyar- országon is történhet hasonló vagy valami még súlyosabb. Sürgős változtatásokat javasolnak. Apám a miniszterelnök-jelöltjük, mint tiszta Kezű, tiszta múltú politikus. Ő a magas tisztséget elvállalja, kidolgozza reformprogramját, sürgősen hozzálát a súlyos törvénytelenségek felszámolásához, megszünteti az internálótáborokat, hazaengedi a kitelepítetteket, hozzáfog a bebörtönzöttek rehabilitálásához és sürgeti kártalanításukat. Megszüntethetővé teszi a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, támogatja a kisiparosokat, igyekszik helyrebillenteni a mezőgazdaság és a nehéz-, illetve gépipar egyensúlyát stb. Apám kezében a hatalom nem öncél, mint elődje, Rákosi vagy utódja, Kádár esetében. A hatalmat eszközként használja, mégpedig az egész ország javára. Édesapám a fordulat éve óta az első cselekvő, öntudatos magyar miniszterelnök, aki hazájában önálló politikát akar folytatni, s komolyan veszi hazája érdekeit. Hisz reformjai hatásában, az „emberarcú szocializmus”, a szocialista demokrácia megvalósíthatóságában. Nagy csalódást okoz a szovjet vezetőknek, hiszen nem lehet őt rövid pórázon ugráltatni, előírni mit tegyen és mikor. Emlékmúzeum és szobor A szentbalázsi Surján Részvénytársaság megvásárolta a Karg családtól azt az épületet, amelyen Nagy Imre emléktáblája van. Irodaház épül a helyén. Sokan aggódnak, hogy mi lesz az emlékhellyel ezután. Dr. Klujber László, a kaposvári polgár- mesteri hivatal oktatási, kulturális és sportigazgatóságának igazgatója megnyugtató tárgyalásokról tájékoztatott. — A részvénytársaság szerződésben garantálja, hogy a fölépülő irodaházban Nagy Imre múzeum-emlékszoba alakítható ki. Az épület udvari részében lesz a körülbelül 50 négyzet- méter nagyságú terem a kiszolgáló helyiségekkel együtt. — Megfelelő anyag összegyűjtésével azt szeretnénk — mondta az igazgató —, hogy méltóan emlékezzünk Nagy Imre életútjára, az 56-os forradalom és szabadságharc összefüggéseire, fő eseményeire, tehát mintegy bemutassuk a nagyon példamutató életutat és azt a mártíromsá- got, amelyet Nagy Imre tudatosan felvállalt. — Mi lesz az emléktáblával? — Természetesen az is visszakerül majd a falra a részvénytársaság vállalása szerint. Ez az épület továbbra is olyan fontos zarándokhely lesz, mint eddig, a város társadalma június 16-án, a halála évfordulóján, október 23-án, aztán születése kerek évfordulóján itt szeretne megemlékezni Nagy Imréről. — Lassan egy éve, hogy a Nagy Imre-alapítvány célul tűzte: állítsanak szobrot a mártír miniszterelnöknek. Mikor várható ez, hiszen már egymillió forint van az alapítvány számláján. — Áz alapítványt a megyei, a városi önkormányzat is támogatta. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus szintén csatlakozott ehhez. A kuratórium megkezdte tevékenységét, most azt kérte a lektorátustól, hogy az ígért 200 ezer forintot, amelyet az alkotónak szán, akár pályázati, akár egyenes megbízással, ne az idén, hanem jövőre használhassuk fel. Ezt meg is tette. — Hol áll majd Nagy Imre szobra? — A legalkalmasabbnak látszó hely több változat közül a megyeháza és a városi művelődési központ határolta tér. Mindenki — építész, szobrász, művészek, a lektorátus szakemberei — úgy ítéli meg, hogy ez olyan belső környezet, amely szintén zarándok- hely lehet, ha odakerül Nagy Imre szobra. Simonics Lász- lóné, az igazgató helyettese fontos további imformációkkal egészítette ki az elmondottakat. — A lektorátus nem az alapítványnak, hanem közvetlenül a művésznek adja az említett 200 ezer forintot. Az alapítványt kezdeményező Történelmi igazságtétel Bizottsága még nem határozta el, hogy kit kér föl a szobor megalkotására, illetve kiír-e pályázatot. A TIB egyébként arról tájékoztatott, hogy semmilyen külső beavatkozást nem hajlandó elviselni. Ha ugyanis a lektorátus támogatóként belép, ő adja a zsűrit, sőt esetleg azt is megszabja, hogy kik vehetnek részt a pályázaton. Horváth Gyula, a TIB dél-dunántúli titkára sokat tett azért, hogy létrejöjjön az alapítvány, amelynek Göncz Árpád köztársasági elnök a fővédnöke, kuratóriumának élén Király Béla képviselő áll. — Jó lenne, ha Somogy első lenne a szoborállításban, nem lenne jó, ha más megelőzné a szülővárost. Kaposvárnak ugyanolyan megbecsüléssel kell Nagy Imrére tekintenie, mint például az 1848-as hősökre. Éppen ezért azt szeretnénk, hogy a szobor ne iegyen eldugott helyen. A TIB — amikor összejön annyi pénz — országos pályázatot hirdet. Lépéseket tettem, hogy a kormány is támogassa az alapítványt. Azt hiszem, hogy nem késlekednek a válasszal — mondta Horváth Gyula. A titkárnak nagyon fáj, hogy lebontják Nagy Imre szülőházát. — Sajnálom a magyar nemzetet, amiért nem érdemli meg, hogy megmaradjon. A világ bármely részén vigyáznak a nemzeti ereklyékre, s terv ide, terv oda, kihagyják, s megy tovább a rendezés. A nemzeti ereklyéket óvni, védeni kell, ez előbbrevaló minden rendezési tervnél! Lajos Géza ANDRÁS SÁNDOR Nagy Imre Utolsó kívánsága az akasztás előtt hogy fenntarthassa a szemüvegét. Amikor összerándult a teste és előrezökkent a halálba a fémkeretes könnyű üveg betonra hullott és megrepedt. Ha látni akarsz, vedd föl, tedd föl és tekints a repedt világba.
