Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-03 / 232. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1991. október 3., csütörtök Intelligens műszerek A műszer- és méréstechnikában a félvezetőgyártás és a számítástechnika az utóbbi években rohamos fejlődést hozott. Megjelentek az úgynevezett intelligens mérőműszerek, melyek a beépített elektronikának köszönhetően merőben új mérési lehetőségeket biztosítanak. E korszérű konstrukciók arra szolgálnak, hogy lehetőleg minél jobban megkönnyítsék a műszer kezelését, és mentesítsék a felhasználót a mérési eredményekkel kapcsolatos esetleges számítási műveletek alól. Az intelligens műszerek egyik fő jellemzője a programozott vezérlés. Ennek működését a felhasználó általában billentyűzet segítségével irányítja. Az intelligens műszerek legtöbbször önellenőrzők és önhitelesítők is. Az önellenőrzés azt jelenti, hogy esetleges hiba jelentkezésekor az annak jellegére utaló hibakódok jelennek meg a készülék képernyőjén. A berendezés ellenőrzi a felhasználó által kijelölt műveleti utasítások helyességét is. Képünkön: egy hazai gyártmányú, világszínvonalú műszeripari produktum. • Merre tart a legtöbbet utazó nép? Csendet, tiszta vizet, jó levegőt! Sok szó esik mostanában idegenforgalmunk válságáról. Sokfelé keresik az illetékesek a magyarázatot — s eközben kevés szó esik hazánk, pontosabban az üdülőhelyek, az erdők, a tavak környezeti állapotáról. Jóllehet hosszabb távon várhatóan ennek lesz döntő szerepe az egész hazai idegenforgalom sorsának alakulásában. Szemléletes és elgondolkodtató adalék ehhez az a jelentés, melyet a német Autóklub, az ADAC hozott nyilvánosságra a közelmúltban a földközi-tengeri turizmus hanyatlásának okairól. A jelentés a Földközi-tenger környezeti katasztrófájáról beszél. (Más kérdés a mostani politikai helyzet okozta katasztrófa.) A látványos ökológiai öszszeomlás két éve kezdődött, amikor a nagy hőségben sok száz négyzetkilométeres algaszigetek jelentek meg, és a nyaralók millióit napok alatt elriasztották a partvidékekről. Igaz, a tisztaságra és a környezetvédelemre rendkívül kényes németek már évek óta fintorogtak az olajfoltos tenger, a pusztuló tengerpart, a tisztítatlanul vízbe ömlő szennyvíz, az egyre nagyobb zsúfoltság, lárma miatt. A Földközi-tengert ugyanis Törökországtól Spanyolországig megengedhetetlenül kizsákmányolják egyrészt az ipari üzemek, az olajfinomítók és a hatalmas olajszállító hajók, másrészt a mérhetetlenül fel- duzzasztott idegenforgalom. Az úticél kiválasztásánál ma már a német megkérdezettek fele döntően a várható higiénés, ökológiai viszonyokat, az üdülőhelyi környezet épségét, a tiszta vizet és levegőt tartja a legfontosabbnak. Egyre szívesebben mennek a hűvös Ausztriába, mivel ott érintetlenek az erdők, tisztavízűek a tavak, jó a levegő, sok az aktív pihenési lehetőség — például kerékpárutak, úszómedencék és sokezer kilométer ragyogóan karbantartott kirándulóút várja őket. Rohamosan nő az érdeklődés az Európa legszegényebbjei között nyilvántartott Írország iránt. Meglehet, hogy ott kevés az ötcsillagos szálloda meg a diszkó, viszont szinte háborítatlan az ír táj. Márpedig a németek, a világ legtöbbet utazó népe, egyre inkább ezek felé az értékek felé fordul. A nép számol A valutázás igazi okai A piaci szakemberek évekkel ezelőtt kitalálták, hogy a piaci kamatok csak az inflációt növelnék, tehát azokat mesterségesen alacsony szintre kell lenyomni. Ugyanakkor az eleve alacsony kamatokat húszszázalékos kamatadóval kell terhelni. Ha majd nem lesz már infláció, nem lesz költségvetési hiány, be lehet vezetni a pénzügyi módszereket - magyarázzák a lakosságnak. Immár négy éve folyik ez a kamatpolitika, de közben nő az infláció, és változatlanul hiánnyal küzd a költségvetés. Az egyszerű, de józan emberek azt a következetetést vonnák le ebből, hogy rossz a módszer. A szakemberek azonban éppen az ellenkezőjét látják, és szorgalmazzák a módszerek fenntartását. A nép azonban nem hagyja magát. A szakemberek viszont abban még nem tudtak dönteni, hogy pozitív vagy negatív jelenségnek tekintsék azt, hogy a nép nem forintba, hanem nyugati devizába fekteti pénzét. Annak örülnek, hogy e deviza többségét magyarországi bankokban helyezik el, arról pedig nem vesznek tudomást, hogy jelentős összegek kerülnek külföldi bankok számláira, vagy jönnek vissza külföldi név alatt vegyes vállalatokba. Arról sem panaszkodnak, hogy csökken a forintbetétek reálértéke. Az igazság pedig az, hogy a mi kamatadónk egyedülálló ostobaság a világon. Elsősorban másfél százaléknál sehol sem magasabb a betéteket sújtó adó - már ahol egyáltalán van ilyen. Nálunk ezzel szemben megközelíti a 7 százalékot. Ez az adó azután együtt nő az inflációval, tehát minél nagyobb az infláció, annál jobban adóztatjuk azt az állampolgárt, aki a bankba teszi forintját. Az állampolgárok azonban gondolkodnak. A megtakarított pénzük nagyobb hányadán vásárolnak feketén valutát, és teszik a bankokba. Ők ki tudják számolni, hogy a nyugati devizákban elhelyezett betétek után mintegy 12 százalékkal magasabb kamatot kapnak, mint a forintbetétek után. Közben a pénzügyi szakemberek panaszkodnak, hogy csökken a lakosság megtakarítása. Ez azonban csak az ő kancsal szemükben van így, mert csak azt látják, amit nekik takarítanak meg. Mert megtakarítás az is, amit a lakosság beruház. A lakás- és nyaralóépítésre, bővítésre az elmúlt évben mintegy 100 milliárd forintot fordítottak. Húszmilliárd forintra lehet tenni a behozott gépkocsik értékét. Ehhez járul legalább ekkora egyéb beruházás a kisvállalkozásokba. És akkor még nem szóltunk a külföldi bankokban elhelyezett devizabetétekről! Ha mindent összevetünk, a megatakarítás vetekszik bármelyik nyugat-európai országgal. A mi szakembereink viszont csak azt tekintik megtakarításnak, amit a lakosság az ő rendelkezésükre bocsát - forintban, kamatért és magas kamatadóval terhelten. Az ennél sokkalta hatékonyabb megtakarítást nem számolják. A nép viszont számol. (Kopátsy) Terjeszkedik a Henkel A Henkel Ausztria az első külföldi' vállalatot, a Henkel Budapestet 1987-ben alapította. A cég azóta gyártat Magyaré rszágon olyan világhírű termékeket, mint a Persil vagy a Fa. A Henkel azóta terjeszkedik, ma már a kelet-kö- zép-európai térségben nyolc vállalat viseli a Henkel nevet, közülük négy termelő vegyes vállalat. Mérgező butéliák NeM York-i kutatók bebizonyították, hogy egy liter bordói bor négy hónap alatt 2,5 milligramm ólmot old ki az ólomüveg palackból. Egy másik borfa tát négy órán át ólomkristály pohárban hagytak állni, és a bor ólomtartalma az eredeti érték háromszorosára növekedett. Kétszázezer munkanélküli Bugária ipari termelése 19 százalékkal csökkent az idei év első nyolc hónapjában. Az év eleje óta 204 ezer ember veszítette el munkahelyét a gazdaságtalanul működő gyárak bezárása miatt. Jelenleg a munkanélküliségi ráta megközelíti a 4 százalékot. Siemens hitel A német Siemens AG 220 millió márka hitelt nyújt Romániának. A konszern feltétele, nogy ezt az összeget az ország csak orvosi termékek vásárlására fordíthatja. NŐ A VESZÉLY Szeméttelep a kozmoszban? Okozhatja-e egy elejtett csavarhúzó egy leendő űrhajó vagy űrállomás katasztrófáját? A kérdés csak első pillantásra, s csak a laikusok számára meghökkentő - jó néhány szakember számára viszont annál ismerősebb. Közismert, hogy az űrfizika törvényei nemcsak a magasba röppenő rakétákra hatnak, hanem minden, akarattal vagy véletlenül a világűrbe került tárgyra, legyen szó parányi fémszemcséről vagy kiöregedett alkatrészről. Ezek egy része besodródik a Föld légterébe, tekintélyes hányaduk hosszú ideig a Föld körül kering tovább. Korántsem kicsinyelhető le az a veszély, amelyet e kisebb-nagyobb tárgyak, az egyre növekvő „űrszemét” okoznak. Becslések szerint jelenleg mintegy hatezer futball-labda nagyságú vagy annál is termetesebb tárgy kering szülőbolygónk körül. Ennél jóval nagyobb tömeget jelentenek a teniszlabda nagyságú, vagy az ennél kisebb világűri maradványok. Az 1983 júniusában fellőtt Challanger űrrepülőgép szélvédője visszatérés közben sérült meg. A vizsgálatok kiderítették, hogy nem meteorit hanem ember készítette tárgy volt az oka. Hány szűk esztendő jön még? Másfél éves „kálvária” vége Elkelt a Videoton ajkai gyára Sokan adnak tanácsokat a volt szocialista országoknak gazdaságuk működőképessé tételéhez. Tanácsokban nincs hiány, sőt aki e térség lakója, annak mind gyakrabban az az érzése, hogy az elmúlt másfél évben elhangzott ígéretek is csak csupán szavak. A világ talán legjobb ma élő közgazdásza, John Kenneth Galbraith mindenekelőtt a túlzásoktól és az illúzióktól óvja a volt szocialista országokat. Méghozzá nem elsősorban saját, hanem tanácsadóik túlzásaitól és illúzióitól. Galbraith egyik legfontosabb megállapítása, hogy amit manapság a volt berlini faltól nyugatra látni lehet, az korántsem a hagyományos kapitalizmus, hanem sokkal inkább szociáldemokrácia. Ennek, szerinte legfontosabb ismérve, hogy a társadalmi demokrácia érdekében meg kell találni azt a rendszert, amely a legkedvezőbben egyesíti a piac által vezérelt folyamatokat és a társadalmi tevékenység különféle formáit. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a mai fejlett kapitalista országokban már nyoma is alig van az eredeti, primitív kapitalizmusnak. Ez egy messzemenően átalakított rendszer, amelyben a szociális szolgáltatások színvonala igen magas, a lako^pág jövedelme kevésbé biztosított és a köz ellenőrzése kiterjed egy sor területre, a fogyasztói érdekvédelemtől, a környezet- védelmen át a közegészségügyig, vagy akár a közoktatás- ügyigKövetkezésképpen nagyon félrevezeti a volt szocialista országokat az, aki azt ajánlja az új vezetőknek, hogy bátran nyúljanak a munkanélküliség, az infláció, az életszínvonal-csökkentés eszközeihez, mert így jön majd létre az az „új típusú” munkaerő, amelyik hajlandó magát alávetni a szabad vállalkozások fegyelmének. Persze Galbraith sem kerülheti meg, hogy tanácsokat adjon, végeredményben miként lehetne aránylag kis véráldozattal kimászni a válságból. Szerinte a nem alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások esetében természetesen piaci viszonyokat kell teremteni, hiszen egyértelmű, hogy itt a parancsuralmi rendszer és a tervezés csődhöz vezetett. De például az élelmiszerek és a lakás árának szabályozásában szerinte az államnak ezután is komoly feladatai vannak, miként valamennyi fejlett tőkés országban. Tanulságos a világhírű közgazdász azon megállapítása, hogy a mezőgazdaság akkor prosperál a legjobban, ha az egyén gazda, a farmer maga műveli a földet, és eközben biztos az állam által garantált jövedelemben. Az ipari és kereskedelmi vállalatoknál a közgazdász szerint korántsem elsődleges a tulajdon kérdése. Úgy véli, ha nincs elegendő olyan vállalkozó, akinek pénze is és hajlandósága is van, hogy megvegye a vállalat részvényeit, akkor azok nyugodtan maradhatnak állami tulajdonban, a lényeg, hogy a menedzserek valódi döntési jogkört kapjanak és munkájuk eredményében megfelelően részesedjenek. Az amerikai szakember óvja a kelet-európaiakat attól az elterjedt hiedelemtől is, hogy gyors változásokra lehet számítani ebben a térségben. Munkásnagygyűlésen mutatkozott be Ajkán a Videoton ottani üzemének négy új tulajdonosa, aki 195 millió forintért vásárolta meg az épületeket. Ezzel várhatóan lezárult az aj- kaiak másfél éves „kálváriája", hiszen a tulajdonosok személye önmagában garancia lehet arra, hogy a jövőben gazdaságosan tevékenykednek és újabb munkahelyeket is teremtenek. Az új tulajdonosok: Széles Gábor, a Műszertechnika Rt elnök-vezérigazgatója, Kelemen Géza, a Controll Rt elnöke, Harsányi Zsolt, a Centroinvest Kft ügyvezető igazgatója és László András a Co-Nexus Rt elnök-igazgatója. A vállalkozók az ajkai gyár üzemeltetésére máris megalapították a Quattro Kft-t. Terveiket, elképzeléseiket egyeztették a helyi szakszervezettel, munkástanáccsal, és ezt követően tárták a gyár kollektívája elé. A Quattro Kft ebben az évben 500 dolgozót foglalkoztat a jelenlegi 1080-ból. A kiválasztás demokratikus módját tekintik legcélszerűbbnek, az egyes szakmai csoportok önmaguk jelölik ki azokat, akikkel hosszú távon együtt akarnak dolgozni. A tervek szerint 1992 ben már 1500 embernek ad m jnkát a kft. Rö/idesen hozzáfognak egy új termék, a benzinkúttöl- tőfejek gyártásához, azt követően berendezkednek a kapcsolószekrények és eredményjelző táblák készítésére is.
