Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-03 / 232. szám

1991. október 3., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Mike a reményteli falu Malomból iskola — Járda és kábeltévé Mike, mint ahogy Brandmül- ler János polgármester jelle­mezte — gondtalan, pártok nélküli, egyvallású falu, remé­nyekkel telve. Legjobban most az foglalkoztatja őket, hogy csak az alsó tagozatosok ta­nulhatnak a faluban, a felső­sök a körzetesítéskor Kadar- kútra kerültek. Az 1993. szep­temberi iskolakezdésre haza szeretnék hozni a gyerekeket — tanulhassanak helyben, itt­hon. Terveik csodálatosak. A volt malom, amely most magtár, 3 emeletes épület. Szeretnék megvásárolni, átalakítani. Itt lenne az iskola is. Egyik szint­jén könyvtár, a másikon kultúr­terem és szolgálati lakás, a harmadikon tornaterem kapna helyet. A falu elmaradottabb részén most építenek járdát: egyki- lométeres szakasz teszi itt majd járhatóvá az utat. Kábel­televízió is van a településen, a vízvezetéket már 1972-ben megépítették. Munkalehetőség mindenki­nek lenne, annak is, aki most munkanélküli, csak vennie kel­lene a fáradságot... Mike híres burgonyájáról. A termelőszövetkezetnek van egy krumpliüzeme, onnan hámozva szállítják a burgo­nyát Budapestre — ebben nagy lehetőség rejlik. A szom­széd faluból is Mikébe járnak dolgozni. Mivel nincs felsőtagozat, szinte alig van kulturális élet a faluban. Ahogy a polgármes­ter mondta: „Kadarkútról min­den rendezvény után vérző szívvel jövök haza, mert ott van élet. Ezért is lenne jó, ha a felsősök is helyben járhatná­nak iskolába. Hiszen ezek a fiatalok így falujuk hű gyerme­kei sem igen tudnak lenni...” Tóth Kriszta Vízgondok Sántoson Már jó ideje sok gondot okoz Sántoson az, hogy nem megoldott az esővíz elveze­tése. Nagy esőzések idején a kertekbe folyik a víz, vize­nyőssé téve a talajt, a vete- mény kárára. Antalné Keresz­tes Mária polgármestertől megtudtuk: az önkormányzat nemrégiben végre hozzáfog­hatott a belterületi vízrende­zéshez. A tizenötmillió forintos be­ruházás befejezéséig azon­ban kell még egy-két év, mivel szűkösek az anyagi lehetősé­geik. Annál is inkább, mivel Sántoson nem csak ez az egyetlen beruházás. Gázcse­retelep épül, s ez újabb 100 ezer forintjába kerül a falunak. Ha elkészül — az eddigi heti egyszeri cserelehetőséggel szemben — minden nap nyitva tart majd, s várhatóan olcsóbb is lesz a gázpalackok cseréje. A lakosság adomá­nyaiból folytatódik a harangláb felújítása. Ehhez sok segítsé­get adott a Surján Rt és a püs­pökség is. N. L. Pontosít a polgármester Levonható az adóból A lap szeptember 14-i szá­mában cikk jelent meg Vádak és ellenérvek Fonyódon cím­mel Sütő László baksai pol­gármester panasza alapján. Ebben közöltük a fonyódi pol­gármester válaszát Sütő László adózással kapcsolatos levelére. Horváth Gábor fonyódi pol­gármester most azzal a ké­réssel fordult szerkesztősé­günkhöz, hogy a helyi adóról szóló félreérthető rész helyett a következőket jelentessük meg: „A helyi idegenforgalmi adórendelet szerint a terüle­tünkön végzett kommunális beruházás céljára teljesített — 15 százalék támogatással csökkentett — évi befizetés az adóból levonható. Ha összege nagyobb az adónál, akkor az adózó men­tességben részesül. A cikk szövegétől eltérően ez független az üdülő nagysá­gától, tehát a 40 négyzetméter alattiaknak sincs külön ked­vezményük". Virágok és bombák Józsi a ceruzavéget rágva büszkélkedik: — Már feleltem. Matekból. — És hányast kaptál? — Ötöst! A nagyatádi menekülttá­borban megkezdődött az is­kola . A több mint ötszáz gye­rek nevelését mielőbb meg kellett oldani. Négy pedagógus is jelent­kezett, hogy tanítja a betűve­tést, azt osztást és a szor­zást. Nem szívesen beszél­nek magukról. A korelnök pe­dagógus is fél. — Lényeg, hogy megkezd­hettük a tanítást, de többet ne kérdezzen... Megszeppent arcok az egykori kaszárnyából kialakí­tott tantermekben. A gyere­kek sem beszélnek szívesen arról, hogy honnan jöttek. Af­féle táborszabály lett, minél kevesebbet beszélsz, annál kevesebben tudják, hogy itt vagy. A gyerekek rajzai annál többet mondanak. A rajzlapo­kon szép házak, pompázó vi­rágok — és bombákat hullató repülőgépek! A tábor vezetőitől hallot­tam: ha nem lett volna a hét­végi menekültáradat, akkor most zavartalanul folyhatna a tanítás, de az újakkal elölről kell kezdeni mindent. A legkisebbeket a szüleik mellett helyezték el. A na­gyobbacskák óvodába jár­hatnak. Akinek viszont hazá­jukban kellene iskolába jár­niuk, azoknak kötelező a taní­tás. A nagyatádi polgármesteri hivatal, a helybeli pedagógu­sok is segítettek, de ez még kevés. Iskolapadok, írósze­rek, füzetek kellenének és még több tankönyv. És még- több pedagógus. Józsika testvére, az ugyancsak szöszke Mónika már felsős. Ül a katedránál, s felügyeli, hogy mindenki becsületesen olvassa a szerb-horvát nyelvű tankönyvből feladott leckét. Hárman vannak testvérek. A legidősebb, Robi már ki­járta az általános iskolát. Ke Fotó: Gyertyás László rülhetett volna gimnáziumba, tanulhatott volna szakmát, de a fegyverek ropogása mind­ebben megakadályozta. Einv achter János, a mene- külttátor vezetője elmondta, hogy a tábor iskolájára ráfér mindé iféle támogatás. Azok a magyar szülők, gyerekek, pedagógusok , akik segíteni akarnak keressék meg őket Nagyatádon. Azt liszem a gyerekek tud­ják leginkább azt, hogy mit je­lent színes pennák nélkül ál- modo2:ni, mit jelent ha nincs mivel játszani. Fogjunk össze ezekéit a gyerekekért! Nagy Jenő Laktanyalátogatás Elvált a bűnügy a közbiztonságtól Átszervezés a megyei rendőr-főkapitányságon (Folytatás az 1. oldalról) Arra a kérdésre: vajon figye­lembe vették-e a lakosság, il­letve az önkormányzatok vé­leményét (például a közterüle­tek fokozottabb ellenőrzésé­nek igényét), a főkapitány igennel felelt. Rámutatott: a két szolgálat különválasztása lehetővé teszi, hogy a közbiz­tonsági vezető több rendőrt küldjön a közterületekre, hi­szen a bűnügy nem vonja el tőle az embereket és az esz­közöket. A lakosság igényét tartották szem előtt, amikor az átszervezésnél több rendőrőrs kialakításával számoltak: Csurgón, Fonyódon és Bala- tonbogláron. A főkapitány rámutatott: noha a szervezeti változtatás­kor figyelembe kellett venniük az ORFK-nál kialakított ren­det, a helyi sajátosságoknak megfelelő önálló lépésekre is volt lehetőségük. A rendszer nem merev. Mód van a ta­pasztalatok alapján ésszerű változtatásokra. A rendőrség­nél azonban csínján kell bánni ezekkel, mert ha túl gyakoriak, csökkentik a hatékonyságot. A főkapitány végezetül meg­jegyezte: a mostani szervezeti átalakítás egy folyamat kez­dete. A cél az, hogy mielőbb a polgári demokráciáknak meg­felelő rendőri szervezet alakul­jon ki az országban. Szegedi Nándor A Szabad Demokraták Szö­vetségének tengődi szerve­zete ma délután 15 órai autó­busz-indulással ingyenes lak­tanyalátogatást szervez a he­lyi lakosság részére a volt szövet tab-gyurgyókapusztai objektumba. Este fél 7-től a fenyvesi szabadidőközpontba falufó­rumra várják a polgárokat, ahol dr. Páris András, a térség országgyűlési képviselője ad tájékoztatást a laktanya hova­tartozásáról és hasznosítási lehetőségeiről. ÍGY TELT EL TABON: Az önállóság első napja VÁLÁS UTÁN, PÉNZ NÉLKÜL — PARTNERKERESŐBEN Október 1-jétől új vállalat működik Tabon. A főbejárati épület homlokzatán ez áll: Tartály- és Vegyipari Gépgyár. Dr. László Jenő, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium köz- igazgatási államtitkára az átmeneti időre — Szabó István vezetésével — háromtagú irányító gárdát bízott meg a fel­adatok ellátásával. Arra voltunk kíváncsiak: mi­ként telt az önállóság első napja, mivel foglalkoztak a ve­zetők? — Az első munkanapon — kezdi Szabó István — három­negyed hatkor érkeztem az új vállalathoz. Csokorba szed­tem a napi sürgős teendőket, majd a szervezeti változások­nak megfelelően az anyagvé­telezést és az egyéb bizonyla­tolási rendszert beszéltem meg az illetékes dolgozókkal. Háromnegyed nyolckor a Ma­gyar Hitelbank tabi fiókjában az ideiglenes bankszámlanyi­tással kapcsolatos dolgokat intéztem, ezt használjuk a cégbírósági bejegyzésig. Nyolc órakor valamennyi ve­zető részvételével értekezlet kezdődött, ahol a műszaki ve­zetővel pontosítottuk az ehavi feladatokat, majd a heti és a napi munkaütemet. Ezt köve­tően a különféle levelezése­ket, szerződéskötéseket tekin­tettem át. — Ebéd után a belső bi­zonylati rendszer gyakorlati működését ellenőriztem, hi­szen a megváltozott körülmé­nyek új módszer indítását tet­ték szükségessé. Ez megha­tározza a termelés rögzítését a számvitelben. így azonnal értékelhető adatokat kapunk. Az önállóságból adódóan megváltozik a bérelszámolási rendszerünk is, ezt is megbe­széltem a műszaki szakembe­rekkel. A délutáni programhoz tar­tozott a szeptember 30-án be­fejezett készletfelvételi leltár­ívek átadása, illetve a régi bé­lyegzők leadása a volt köz­pontnak. Két órakor áttekintet­tem a heti várható pénzkiadá­sainkat, ugyanis a legnagyobb gondunk az, hogy a BVG-köz- pont a válás során nem bizto­sította az induláshoz szüksé­ges készpénzt. Gondot jelent az is, hogy a szoros munka­végzéshez nincs kellő lét­számú hegesztő és lakatos szakemberünk. Czékus István műszaki ve­zető az értekezlet után a szer­ződéses partnereinket kereste föl, ahol üzleti tárgyalásokat folytatott a további munkavég­zés érdekében. Az irányító há­romtagú bizottság egyik tagja — Horváth Gyula — kedden többnapos németországi üz­leti útra indult. Azt mondhatom, hogy az önállóság valamennyiünk számára új helyzetet terem­tett, így már az első naptól mindenkinek körültekintőbb, fegyelmezettebb és ponto­sabb munkát kell végeznie. Lejegyezte: Krutek József Munkanélküli „ranglista” Augusztus végén 251 ezer munkanélkülit regisztráltak- az országban. Az Országos Munkaügyi Központ most közzétett jelentése szerint ez 16 százalékkal több, mint az előző hó­napban. Az ország munkaerő-állományának 5,2 százaléka vár ál­lásra. A munkanélküliek aránya a legmagasabb Sza- bolcs-Szatmár-Bereg- (11,7 százalék), Nógrád (10,4 száza­lék) megyében, de messze meghaladja az országos átlagot Borsod-Abaúj-Zemplén (8,7 százalék), Békés (8,6 százalék), Tolna (7,5 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok (7,3 százalék) és Heves (7 százalék) megyében is. E;udapesten ugyanakkor 1,5 százalékos, Győr-Sopronban 3,2 százalékos, Vas me­gyében pedig 3,6 százalékos rátát regisztráltak. A fenti MTI-hírből hiányzott Somogy megye. Kiss László, a Somogy megyei Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese megerősítette: megyénk a középmezőnyben foglalt helyet az augusztus végi 5,6 százalékos aránnyal. A 8200 munkanél­küli közül 7 000 kapott segélyt vagy járadékot. Sajnos, azóta romlott a helyzet, hiszen a szezon be ejeztével ezerrel nőtt a munkanélküliek száma a Balaton-parton. Most már 9 000-nél több a munkát keresők száma, s így az arány is 6 százalék fölött van. (Lajos)

Next

/
Thumbnails
Contents