Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-07 / 210. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1991. szeptember 7., szombat Kérdőjelek Mikor van vége a háborúnak? Németország felkérte az Egyesült Államokat és öt másik nyugati hatalmat, hogy vizsgálják felül a második világháború óta német területen állomásozó csapatok helyzetét. A Bonn és Washington közti tárgyalások első fordulója csütörtökön már meg is kezdődött a német fővárosban. Mikor van igazából vége a háborúnak?— otlik fel önkénte­sen a kérdés. Európában 1945 májusában hallgattak el a fegyverek, de a német földön állomásozó amerikai, brit, belga, francia, kanadai, holland — sőt az ország keleti fele­ben mindmáig ott lévő szovjet csapatok bizony még ma is az utolsó világégést idézik. Ha így vesszük, nálunk is csak most, az idei szovjet kivonulással került pont a háborús história vé­gére, mint ahogy a fülöp-szigeteki dzsungelekből előkerülő, kitartóan bujkáló japán harcosok számára sem a hirosimai atombomba utáni kapituláció hozta el a békét. A fegyvernyugvás önmagában tehát nem elég? Úgy tűnik nem, még hosszú évekig, évtizedekig tarthat egy háború „utóélete”. Remélhetőleg kontinensünkön Immár ez a sza­kasz is végéhez ér. Szegő Gábor Jugoszlávia Törékeny tűzszünet Törékenynek bizonyult a tűzszünet, amelyet a horvát hatóságok és a szövetségi hadsereg kötöttek csütörtök este Eszéknél az Európai Kö­zösségek különmegbízottjá- nak közvetítésével. (A megál­lapodás értelmében mindkét fél vállalta, hogy elsőként nem nyit tüzet, s minden esetleges összetűzést békésen, bizott­sági tárgyalással rendeznek.) Mint az AFP francia hír- ügynökség írta a horvát tele­vízióra hivatkozva: alig ne­gyedórával a hadsereg képvi­selőjének távozása után ismét gránátok csapódtak be Eszék központjába... A zágrábi rádió szerint Horvátország középső és keleti részén egyaránt foly­tatódtak az összetűzések. Ramiz Alia albán államfő csütörtökön sürgette, hogy a koszovói albánok képviselői is részt vehessenek a Jugoszlá­viával foglalkozó, szombatra tervezett hágai békekonferen­cián Alia ilyen értelmű levelet küldött Lord Carrington egy­kori brit külügyminiszternek, a konferencia elnökének. Ha­sonló állásfoglalást hozott az alban kormány is, mondván: a tanácskozás sikerét akadá­lyozhatja, ha az albánok nem vesznek részt rajta. A szövetségi kormány újabb felhívással fordult a harcoló fe­lekhez: ne veszélyeztessék a hágai békekonferencia meg­tartását. A konferencia meg­hiúsulhat, ha szombatig nem jön létre a tűzszünet. EXKL UZÍV NYILATKOZAT Szükséges a szolidaritás Genscher: A Nyugat készsége a magyar reformpolitika támogatására semmit sem változott Balti függetlenség Moszkva pénteken hivata­losan is elismerte a három balti köztársaság független­ségét. Az új szovjet hatalmi szerv, az államtanács Gorba­csov elnökletével tartott ülé­sén hozta meg az Észtország, Lettország és Litvánia kiválá­sának zöld utat adó döntést. Védelmi tömb A Szovjetunió szétesésére szomszédainak védelmi ere­jük növelésével kell reagálniuk — mondotta Lubos Dobrovsky csehszlovák nemzetvédelmi miniszter. Reálisnak minősí­tette azt az elképzelést, hogy magyar-lengyei-csehszlovák katonai tömböt hozzanak létre, mint mondotta: védelmi politikájuk koordinálására. RMDSZ-nyilatkozat A Romániai Magyarok De­mokratikus Szövetsége or­szágos küldött-tanácsának ok­tatási szakosztálya nyilatko­zatban utasította el a buka­resti kormánynak azt a javas­latát, amelyben a nemzeti ki­sebbségek nyelvén oktató is­kolákban is kötelezővé teszi a történelem és földrajz román nyelvű tanítását. Vízumkönnyítés Az amerikai kormány to­vábbi 13 ország polgárai szá­mára törölte el a vízumkötele­zettséget. A kelet-közép-eu- rópai országok többsége már korábban — egyoldalúan — eltörölte a vízumkötelezettsé­get az USA polgárai számára. Viszonzásul (magyar vonat­kozásban is) a korábbinál jó­val gyorsabban ad beutazási engedélyt. Iraki olaj Az ENSZ főtitkára szerint az eddigi jóváhagyódnál több olaj eladását kellene engedélyezni Irak számára, hogy ki lehes­sen elégíteni az iraki lakosság alapvető szükségleteit — el­sősorban élelmiszerekből és gyógyszerekből. Kéréssel fordult szerkesz­tőségünkhöz Stágl Rudolf kaposvári kisfiú édesapja. Rudi csípőjét nemrég mütöt­ték, járnia tartósan nem sza­bad, csak biciklivel tud köz­lekedni. Jármüve, egy zöld színű tacskó kerékpár azon­ban tegnap eltűnt a ház elöl. A becsületes megtalálót kér­jük, hogy jelentkezzen a fiú címén, Kaposváron a Szondi utca 28-ban. — Hogyan ítéli meg, mi­niszter úr, a jelenlegi euró­pai változásokat? Melyek földrészünk stabilitásának állandó és változó elemei, milyen régi és új veszélyek fenyegetik kontinensünk biztonságát? Melyek Né­metország Európa-politiká­jának prioritásai? Megváltozott kontinens — A közép-, kelet- és dél-európai népeknek a sza­badságért vívott forradalmai alapvetően megváltoztatták kontinensünket. Ez a folyamat — ameiyben Németország visszanyerte nemzeti egysé­gét — egy olyan Európa láto­mását vetítette elénk, amelyet a szabadság, a demokrácia és az emberi méltóság nagy eu­rópai eszméi egyesítenek. A kollektivizmus zátonyra futott. I A Szovjetunóban végrehajtott puccskísérlet — amely azért volt eleve bukásra ítélve, mert az emberek soha többé nem engedik meg, hogy szabad­ságukat, emberi jogaikat tan­kokkal és fegyverekkel elve­gyék tőlük —, megmutatta, mennyire erős a szabadság eszméje. De nem veszélyte­len még az egységes és sza­bad Európa útja. Kontinen­sünk azonban rendelkezik megfelelő struktúrákkal, hogy szembenézzen az ilyen veszé­lyekkel. Egész Európa stabili­tásának kereteként rendelke­zünk a helsinki záróokmány­nyal, amely magába foglalja a két észak-amerikai demokrá­ciát is. Ezeket az intézményes kereteket azonban tovább kell erősíteni. Németország síkra- száll egy európai biztonsági tanács megteremtéséért és európai kéksisakos egységek felállításáért csakúgy, mint természeti létalapjaink védel­mére európai zöldsisakos ala­kulatok létrehozásáért. Másrészt fennáll az a ve­szély, hogy alábecsüljük a nagy kihívást Közép- és Ke- let-Éurópa, valamint a Szovje­tunió gazdasági átalakítására, s Európa hosszú időre meg­osztott marad gazdag és sze­gény országok között. A gazdasági szakadék áthi­dalásához keleti szomszéda­inknak szükségük van szolidá­ris támogatásunkra. Európa a vasfüggöny megszűnte után nem válhat új megosztó falak áldozatává. Németország eb­ben az ügyben teljesítőképes­sége határáig elkötelezte ma­gát. Most másoknak is a vál- lukra kell venniök a-terheket. Az Európai Közösség meg­határozó, stabilitást biztosító térsége lett Európának, s nyitva kell állnia keleti szom­szédaink előtt is. A folyamat­ban lévő tárgyalások Magyar- ország, Csehszlovákia és Lengyelország társulására — kezdeményezésemre — gyorsított ütemben zárulnak le. Feltűntek a láthatáron a tárgyalások már érdekelt or­szágokkal is, beleértve a balti államokat. Sohasem hagytam kétséget az iránt, hogy a teljes jogú Európai Közösség-i tag­ság távlatának nyitva kell áll­nia minden ország számára, amely megfelel a politikai és gazdasági feltételeknek: az Európai Közösség ugyanis nem korlátozódhat csak Nyu- gat-Európára. — Az Ön megítélése sze­rint mennyire változott Ma­gyarország szerepe a ke­let-európai térségben? Ho­gyan változnak a Nyugat céljai és eszközei Magyar- ország reformpolitikájának támogatására? Az élharcos Magyarország — Magyarország a szabad­ságért vívott kelet-európai for­radalom egyik élharcosa volt és ma is az. Az egész világ visszafojtotta lélegzetét, ami­kor a televíziók képernyői azokat a magyar határőröket mutatták, akik 1989-ben első­ként átvágták a vasfüggöny szögesdrótjait. Feledhetetle­nek azok a képek is, amikor Magyarország első ország­ként megengedte az egykori NDK-beli németeknek a telje­sen szabad és háborítatlan ki­utazást Nyugatra. Abban a beszédemben, amelyet 1990. május 24-én, abból az alkalomból mond­tam, hogy Horn Gyula egykori magyar külügyminiszter meg­kapta a nemzetközi Károly-dí- jat Aachenben, e két ese­ményt meghatározó váltó-átál­lításokként értékeltem az egész közép- és kelet-európai reformfolyamat további alaku­lása szempontjából és Európa egysége egyik alapkövének tekintettem. Abban a beszédemben ki­fejtettem azt is, hogy Magyar- ország példája mutatja, egy ország hozzájárulása Európa békéjéhez, szabadságához és jövőjéhez nem annak nagysá­gától, hanem attól függ, mennyire tekinti irányadónak politikai magatartásában a szabadságot és az emberi jo­gokat. Ez ma épp úgy érvé­nyes, ahogyan akkor érvé­nyes volt és természtes, hogy a Nyugat készsége a magyar reformpolitika támogatására semmit sem változott. — Hogyan ítéli meg Né­metország szerepét a nem­zetközi biztonsági rendszer megteremtésében ? — Egy kooperatív európai biztonsági rendszer keretei­ben a . lényeg a stabilitás és együttműködés összeurópai szerkezetének megteremtése, amely minden tagjának vé­delmet keil, hogy nyújtson az erőszak alkalmazásával szemben. Egy ilyen összeu­rópai biztonsági struktúrában a közép- és kelet-európai ál­lamoknak másokkal azonos részvételt kell biztosítani. A biztonság szempontjából nem lehenek különböző övezetek. A biztonság és stabilitás politi­kája nem szorítkozhat azon­ban csak katonai vonatkozá­sokra. Németország síkraszáli azért, hogy a biztonság és stabilitáspolitikát mind na­gyobb mértékben tekintsék politikainak, gazdaságinak, szociálisnak és ökológiainak is. Mindaddig, amíg nem sike­rül az e területen meglévő nagy egyenlőtlenségeket át­hidalni, nem lesz biztonság és stabilitás sem Európában, sem a világban. Túl Európán Az ilyen értelemben vett biz­tonság- és stabilitáspolitikából adódó feladatok messze túl­mutatnak Európán. Európá­ban a kétpólusú konfrontáció vége élesebben felvetette a globális kihívásokat, amelyek előtt ma állunk. Lényegében olyan világbékerend azonban csak akkor valósul meg, ha a világ minden térsége kész a kooperatív biztonságpoliti­kára: amennyiben a leszere­lés világméretű; ha mindenütt fellépünk az emberi jogokért és az önrendelkezési jogért; amennyiben át tudjuk hidalni az Észak és Dél közötti gaz­dasági szakadékot, s ha az egész világon véget ér az em­berek háborúja a természet el­len — jelentette ki Hans-Diet- rich Genscher, német kül­ügyminiszter. Ferenczy-Europress MAHAGONI KFT. fenyő fűrészáru reklámáron | Szabvány tetőléc fm | BRAMAC tetőléc fm l szélezett deszka m3 | palló 3—6 m-ig m3 | gerenda 4—5 m-es m3 | gerenda 6 m-es m3 | gerenda 7 m-es m3 | lambéria m2 23 — Ft + áfa 29 — Ft + áfa 16 800,— Ft + áfa 17 400 — Ft + áfa 17 800 — Ft + áfa 18 380,— Ft + áfa 18 880,— Ft + áfa 540 — Ft + áfa Telephelyeink: Kaposvár, Rally Kft. 7400 Kaposvár, Füredi u. 180. VOLÁN-nal szemben, a HIDEG TEAM SE telephelyén. Tel.: 16-111/226 OSZKÓ FA ÜZEM Pf. 2 Tel.: 94/70-393/11. Fax: 94/70-396 (208144) A Kilián városi művelődési központ az alábbi tanfolyamokat hirdeti meg: NYELVTANFOLYAMOK: Német és angol nyelvű tanfolyamokat indítunk gyermekeknek 5 éves kortól — és felnőtteknek. Korosztályonként indítunk kezdő és haladó csoportokat, nyelvvizsga-előkészítőt. — VIRÁGÁPOLÁS—VIRÁGKÖTÉSZET — SZÖVÉS-FONÁS — TÁRSASTÁNC — AUTÓSOKNAK jogosítvány szerző tanfolyam SPORT—MOZGÁS: — MŰVÉSZI TORNA: 4—6 éveseknek 7—12 éveseknek — JUDÓ kezdő és haladó — JAZZ-TÁNC gyermek, felnőtt — AEROBIC felnőtt, délelőtt kismamáknak — JÓGA felnőtt — ÉLETREFORM: REIKI, TALPMASSZÁZS, IRIS-DIAGNOSZTIKA, REFORMKONYHA, RADIESZTÉZIA, HOGYAN ÉLJÜNK SZEMÜVEG NÉLKÜL (Bates módszer), FÉNYÁTADÓ, JÓGA kezdő-haladó, BIOKERTÉSZET, TESTKONTROLL. — GORDON-TRÉNING: szülői, tanári, női Jelentkezni és érdeklődni az információs szolgalatunknál lehet telefonon vagy személyesen. Telefon: 19-722,20-637 Címünk: Kaposvár, Csokonai u. 1. (208123) A Ress Sütő és Édesipari Kft. Nagyatád értesíti vevőpartnereit — állami, szövetkezeti és magánkereskedelmet, egyéb fogyasztókat — hogy 1991. szeptember 5-től december 31-ig valamennyi sütőipari termékre — a hatósági áras, 20,40 Ft-os fehérkenyér kivételével — az egyre nehezedő életkörülmények enyhítésére 8,5—9%-os árcsökkentést hajt végre Ennek megfelelően a viszonteladók részére termelői áron biztosítja a terméket és kéri a kereskedelmet, hogy az árengedményt a fogyasztói árban érvényesítsék. (3375) Ress Sütő- és Édesipari Kft. Nagyatád

Next

/
Thumbnails
Contents