Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-07 / 210. szám

1991. szeptember 7., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 HÉTKÖZNAPOK MUNDÉRBAN Csendes határ Vettük azt a bátorságot, hogy lemenjünk a Dráva-partra s elkísérjük — útjuk egy részén — a határő­röket. Bolhó — kicsi falu az ország szélén — már sokkal viharosabb napokat is meg­ért, mondták az emberek. Itt nap közben is csendesek az utcák. Fegyverropogás he­lyett — akárhogy fülelünk — csak a baromfiudvar hangja, a tyúkok kodkodácsolása hal­latszik... A határőr-örs festői kör­nyezetben, az erdő szélén ta­lálható. A parancsnoki autó épp a faluba indul. Nekünk az ellenkező irányba kell men­nünk, hogy az egyik ellenőr­zési ponton elérjük a határt figyelő járőröket. A bokor mellett alig látszik a terepszínű ruhába bújt csa­pat. Csak az egyik katona há­tán levő rádió kétméteres an­tennája árulja el. ottlétüket. — Eddig nem láttunk semmi rendkívülit — jelenti egyikük a bennünket kísérő zászlósnak. — Fegyverhangot még nem hallottunk — mondja ér­deklődésünkre. — Itt a Dráva a természetes határ; menekü­lőket, határsértőket nem látni. A szolgálatban sem érezzük a polgárháborús helyzet okozta különbséget: ugyan­úgy telnek a hétköznapok, mint máskor. A Magyar Köz­társaság határát jelölő kőnél megállunk. A folyó csendes, a part mellett öt-hat csónak van kikötve. A túlparton nincs mozgás, minden békésnek hat. Ekkora nyugalom láttán nehéz elhinni, hogy pár kilo­méterrel arrébb lövészárkok szabdalják a tájat... — Igaz-e, hogy jugoszláv repülők megfigyelés alatt tart­ják a határ menti magyar te­lepüléseket? — kérdeztük dr. Pásztor János ezredest, a ha­tárőrség nagykanizsai kerüle­tének parancsnokát. — Tisztjeink fölkeresték a határ menti települések pol­gármestereit, és tájékoztatták őket, hogy magyar helikopte­rek és repülőgépek fognak já- rőrözni a falvak és városok fölött. Jugoszláv gépekről te­hát szó sincs. A somogyi ha­társzakaszon mindenütt rend és nyugalom van, csak néha hallatszik át fegyverdörgés. Az is messzebbről, mert ne- hézfegyverek hangja. — Mit jelent a televízióban és rádióban bejelentett rész­leges harckészültség? — Ilyen fokozatról még nem halottam. A határsza­kasz nyugodt, így egyelőre semmi okunk a magasabb készültségre. Barna Zsolt (Fotó: Lang Róbert) MERNYE MERNE Csak pénz legyen rá... Megóvott műemlékek — Kinek kell kastély? — Pályáznak is — Az önkormányzatok létrejöttekor a körjegyzőség kiala­kítása volt a legnagyobb gond — mondta Horváth István, az 1649 lelket számláló Mernye polgármestere. — A tél azzal telt, hogy szétválasszuk a közös költségeket, hiszen koráb­ban hét község tartozott a közös tanácshoz. Itt, Mernyén csak két út volt szilárd burkolatú, de a tavasz óta sikerült már a Táncsics és a Rákóczi utcát 3,1 méter szé­les bitumenes burkolattai el­látni. . — A falu központjában lesz két buszmegálló, két parkoló, építtetünk egy 300 méteres járdaszakaszt, é,s két gyalo­gátkelőhely is létesül. Szeret­ném, ha az őszre még egy kö­zel egykilométeres járda is el­készülne. A polgármester elmondta azt is, hogy nagy gondot fordí­tanak a műemlékek rendbeté­telére. Régi keresztek, szob­rok vannak a faluban. Közülük a XVIII. századból származó, Nepomuki Szent Jánost ábrá­zoló szobor, valamint a temp­lom melletti kálvária keresztjei is műemléki védelem alatt áll. A helyreállításukhoz a megyei önkormányzat és a műemléki felügyelőség ígért támogatást. Flogy mi lesz a kastéllyal, arról így beszél Horváth István: — A korábban felelőtlenül visszaperelt piarista rendház­zal nagy gondjaink vannak. Csak az állagmegóvásához több tízmillió forintra lenne szükség. Jómagam is keresek vevőt rá, ám amikor a nyugati szakemberek meglátják mel­lette a 15-20 méterre levő, tíz éve épített iskolát és az óvo­dát, már mondja is: „Keine ru­hige!” És igazuk van. Sajnos, nem sok esélyünk van arra, hogy hasznosítsuk az épüle­tet. Az egyház sem érdeklő­dött iránta, mivel kiöregedtek e rend tagjai. Távlati terveit is elmondja a polgármester: — Szeretném, ha esztétikus falukép fogadná az ide érke­zőket. Olyan, ami rokonszen­vessé tenné ezt a helyet a vál­lalkozóknak és a lakóhelyet változtatóknak. A Balaton,-Igái és Kaposvár közelsége is sok lehetőséget kínál. Lendítene a falun, ha Somogyjádról áthoz­hatnák a gázt, s a telefon szin­tén nagy gond. — Minden lépésünket jól elő kell készíteni, hiszen anyagi lehetőségeink igencsak be­szűkültek. A pályázatokat szem előtt tartjuk, és pályá­zunk. (Lőrincz) Kilépett az MDF-ből a megyei alelnök Ratasics János az MDF megyei alelnöke, a párt ka­posvári elnökségének tagja lemondott választott tisztsége­iről és egyben kilépett az MDF-ből. Élhatározását, — amelyet elsősorban megrom­lott egészségi állapotával in­dokolt — még június 19-én je­lentette be. Akkor megegyez­tek abban, hogy a lemondás és a pártból való kilépés té­nyét az MDF elnöksége hozza nyilvánosságra. Mivel erre mind a mai napig nem került sor, Ratasics János nyilatko­zott a Somogyi Hírlapnak. — Póriasán kifejezve: nem ilyen lovat akartam — mondta Ratasics János. — Elhatáro­zásomat hosszú vajúdás ér­lelte. Főleg az országos dol­gok juttattak erre az elhatáro­zásra, mégpedig azért, mert, amit az MDF ígért, azt nem tel­jesítette. Ma is azok viselik a terheket, akik a régi rendszer­ben. Antall József szinte min­den gondról tud. Elegem lett a szélmalomharcből, az egész­ségi állapotom is megromlott. Nem ilyen demokráciát akar­tam. Nem azért nem csinálom tovább, mert süllyed az MDF hajója, hanem azért, mert lá­tom, hogy miért süllyed. L. J. Támogatás a diákoknak Bérdi József kányái jegyző­től megtudtuk, hogy a körjegy­zőséget alkotó Kánya és So- mogyegres önkormányzata 1500-1500 forint nevelési segélyt adott valamennyi diák- jának.Kányán97.500,Somogy- egresen pedig 58.500 forint segélyt osztottak szét. Somo- gyegres önkormányzata a 22 általános iskolás diák utazási költségeit is magára vállalta. Mindkét önkormányzat több rászoruló diák napköziottho­nos étkezési díját fizeti. Vincze László, a tengődi ál­talános iskola igazgatója el­mondta, hogy a helyi önkor­mányzat 240.000 forinttal se­gítette az iskolakezdést. Az általános iskola 63 tanu­lójának megvették a tanköny­veket és a füzetcsomagot, s valamennyi 18 éven aluli ten­gődi diák 2.000 forintos se­gélyt kapott. Poth Géza kapolyi képviselő arról tájékoztatott, hogy min­den kapolyi általános iskolást 1.000 forint segéllyel támogat­tak. K. J. A TARANYI LEVEL Azt írja Vida Jánosné taranyi olvasónk, hogy örömmel ol­vassa lapunkban a híreket, amelyek az önkormányzatok is­kolakezdéshez adott támogatásáról szólnak. Valljuk meg, e hírek eléggé egyformák. Ugyanazt közük, csak a települések neve más. Mégis nagyobb örömet szereznek a Szerkesztő­nek is, mint sok úgynevezett szenzáció. Már augusztusban szívesen méltattuk a darányi önkormányzat gyors döntését, azóta pedig szinte naponta sorjáznak a hírek a szülőket, gyermekeket segítő önkormányzatokról. Nem szervezett senki sem fölülről kampányt erre, mégis elmondható: So­mogybán könnyebb az „iskolatáska” terhe... Szívesen tesz- szük tehát közzé a taranyi szülők nevében fogalmazó Vida Jánosné mondandóját. Azt is megírta, hogy az általános is­kolások a füzeteket és a könyveket itt is ingyen vehették át, a középiskolásokat és szakmunkástanulókat taníttató csalá­dok 1.500 forintot, a főiskolások pedig 3.000 forintot kaptak. „A mi kis falunk önkormányzata is dicséretet érdemel a se­gítségért"— így a levél. Egyetértünk! Ezt gondoljuk akkor is, amikor nem fűzünk minden hírhez kommentárt. Ezeknek az információknak a hírértéke éppen a jószándékkal több a száraz ténynél. (Tröszt) Dr. Habsburg Ottó a pártfogó Változatos ősz a megyei TIT-ben Csatlakoztak a megyei TESZ-hez VESEBETEGEK EGYMÁSÉRT A Vesebetegek Somogy megyei szervezete 1987 óta mű­ködik. A szervezet tevékenységével a TESZ megyei gyűlé­sén ismerkedhettünk meg — ők is jelezték csatlakozási szándékukat a társadalmi egyesületeket tömörítő megyei szövetséghez. Az idei tanévben is az ide­gennyelv oktatása lesz a leg­fontosabb ismeretterjesztő te­vékenysége a Somogy Me­gyei Tudományos Ismeretter­jesztő Társulatnak. Újra indul a 600 órás intenzív német és angol nyelvtanfolyam, amely­nek a végén középfokú vizs­gát tehetnek a hallgatók. Gondoltak azokra is, akiknek átképzésre van szükségük. Számos közhasznú tanfolyam lesz az idén is a targoncave­zetőitől a grafológusi ismere­tek megszerzéséig. Ez utóbbira persze — még ha bizonyítványt is adnak — inkább hobbiból érdeklődőket várnak. A kaposvári csillagvizsgáló­ban ősszel is lesznek megfi­gyelések, ahova elsősorban az iskolai csoportok várhatók. Szakképzett csillagász segíti őket eligazodni az univerzum­ban. Továbbra is szervezik az ismeretterjesztő előadásokat a TIT-nél. Arra számítanak, hogy a korábbiakhoz hason­lóan a vállalatok, a honvédség és az iskolák változatlanul igénylik ezt. Lesz bérletes előadássoro­zat a zenéről, folytatják a kár­pótlásról szóló tudnivalók is­meretterjesztését. A Somogy Megyei TIT fel­kérte dr. Habsburg Ottót az egyesület pártfogójának, ő vállalta ezt a feladatot, és ígé­retet tett, hogy a későbbiek­ben ellátogat a kaposvári tár­sulathoz. V. Zs. A gyűlésen Baksa József elnök elmondta, hogy karitatív szervezetük segíti e beteg­ségben szenvedőket. Ezen belül a súlyos betegekért te­szik a legtöbbet, akiknek rendszeres dialízisre van szükségük. Amit sikerült elérniük, nem kevés: elősegítették a megyei művese-állomás létrehozását, 7 millió forintot gyűjtöttek ösz- sze közadakozásból. 1990 ja­nuár 15-én be is indulhatott az állomás, így a betegeknek nem kell eljárniuk Pesre vagy Pécsre a kezelésre. A bete­geknek megfelelő tájékozta­tást próbálnak nyújtani az életvitelről, a diétáról is. A szervezet megpróbálja előse­gíteni a veseátültetéshez szükséges, gyors veseszol­gáltatásokat — ennek érde­kében főorvosokkal vették föl a kapcsolatot. (Míg itthon egy betegnek akár évtizedekig kell várnia vesére, addig például az osztrákoknál ez a várako­zási idő nyolc hónap.) Szeretnék elérni, hogy itt­hon is csökkenjen a várako­zási idő. Megszervezték a szociális gondoskodást: a vesebetegek között sok a létminimum alatt tengődő ember. A megye 800 vesebetege közül 295 tagja e szervezetnek. T. K. KÖTCSEI HAGYOMÁNY­ŐRZŐK Népi iparművészeti kiállítás nyílt tegnap délután a kötcsei Kazay-kúriában. A tárlat Kes- serű Ilona, helybeli hagyomá­nyőrző és hagyományt te­remtő iparművész emlékére készült, aki a harmincas évek közepén felkarolta a kötcsei fonással, szövéssel, hímzés­sel foglalkozó asszonyokat, s kézimunkáikat hazai és nem­zetközi vásárokon állíttatta ki — hírt és elismerést szerezve a belső somogyi, buzsáki, óka­locsai, karádi hímzéseknek, mintáknak. Mára már ráncos kezek fogják a tűt, s díszítik a gyönyörű párnákat, abroszo­kat, futókat, de a hagyományt még most is lelkesen ápolják, őrzik. Ezt bizonyítja mostani, hetedik kiállításuk is, melyet a kötcsei honismereti kör hozott létre, s mely november végéig várja látogatóit. D. E. A vesebetegek egyesületének klubnapján — amely szeptember 9-én 14 órakor lesz a kaposvári Latinca mű­velődési házban — dr. Sámik József főorvos a dializáló állomás helyzetéről ad tájékoztatást.

Next

/
Thumbnails
Contents