Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-05 / 208. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1991. szeptember 5., csütörtök Szupergyors repülők A hangnál sebesebb személyszállító repülőgép előállítását tervezi a Boeing a NASA-val közösen, valamint japán közreműködéssel. A mintegy kétszázötven-háromszáz utas szállítására alkalmas géppel a jelenlegi tíz óráról négy órára csökkenne Tokió és Los Angeles között a repülési idő. Amerika a Szovjetunióért Két vállalkozást készül létrehozni az amerikai Burlington Northerm Railroad azzal a céllal, hogy elősegítsék a Szovjetunió távolkeleti területeinek élelmiszer-termelését. Ezzel együtt hozzá kívánnak járulni a csendes-óceáni kikötők, a vasúti infrastruktúra kiépítéséhez, hogy javítsák az Amerikába irányuló gabona- export feltételeit. Két új kikötő Dél-Korea két új kikötő létesítését tervezi csaknem 7 milliárd dollár értékben. Az egyik kikötő építését a nyugati partvidéken kezdik meg még ez év decemberében, a másik kikötő a déli partvidéken, a Kvanja-öbölben létesül. A két új kikötő sokszorosára növeli a teherhajó-forgalmat. Egyenlőség a metróban A párizsi metrókon augusztustól többé nem közlekednek első osztályú kocsik. A világon egyedül már csak a francia fővárosban üzemelt kétosztá- iyos rendszerben a metró, hogy az utasok csekély felár ellenében elkerülhessék a másodosztályú kocsikat jellemző túlzsúfoltságot. A kihasználás azonban minimális volt: a tavaly eladott 653 millió metrójegy mindössze egy százaléka volt első osztályú. Hány farmert tud eltartani a mezőgazdaság? Kevesen gondolják manapság végig, hogy az elmúlt negyven év alatt a politikai demokrácia és a piacgazdaság körülményei között is felszámolásra került volna az 1949-es kisparaszti gazdaságok legalább négyötöde. Mára a fennmaradó polgári demokrácia és a piacgazdaság viszonyai között is legfeljebb a munkaerő tizedének adna a mezőgazdaság megélhetést az 1945-ös földreform utániak számához képest. Felduzzasztott adminisztráció 1949-ben a lakosság 50 százaléka a mezőgazdaságból élt. Ma csak az a mezőgazdaság lehet korszerű, ahol a mezőgazdaságból élők száma a lakosság huszonötöd része. Természetesen mi még nem tartunk itt, ehhez hiányzik a megfelelő technikai felszerelés, a kívánatos infrastruktúra, a farmergazdasági tapasztalat, ezért reálisan azzal lehet számolni, hogy a munkaerő mintegy öt százaléka találhat főfoglalkozásban megélhetési forrást a mezőgazdaságban. Ezt a munkaerő-leépítést a kollektivizálás is csak részben oldotta meg, mert még mindig abnormálisán magas a mező- gazdaságban dolgozók részaránya. Csak a mezőgazdaságban alkalmazott adminisztrátorok és vezetők száma nagyobb, mint a korszerű farmergazdaság teljes munkaerőigénye. Amíg nálunk az egyetemet végzett szakemberek nagy többsége íróasztal mellett irányít, a modern farmergazdaság nem ismeri a függetlenített, azaz főfoglalkozású irányító és adminisztráló munkaerőt. A farmergazdaságban olyan diplomásokra van főleg — mintegy 90 százalékban — szükség, akik maguk ülnek a traktoron, a kombájnon, s a maguk gazdájaként farmer- kednek. Hogy csinálják az angolok? Még nehezebb a helyzet a jelenlegi mezőgazdasági adminisztrátorok esetében. Ezek munkaalkalma a mezőgazdaságban egyszerűen megszűnne. A farmernek sem gépíróra, sem könyvelőre, sem statisztikusra nincs szüksége. Illusztrációul az angol mezőgazdaság adatait idézem. Fő munkaidőben 23 ezer ember dolgozik az angol mező- gazdaságban, ezen kívül csaknem ennyi az idényben foglalkoztatottak száma és 13 ezer a részmunkaidőseké. A farmok száma 60 ezer, ennek kétharmadában nem ez az egyedüli kereseti forrás, tehát a farmerek kétharmada nem csak farmer. Ritka az olyan gazdaság, ahol a családtagokon kívül állandó munkaerő volna. Mégis, ez a kisebbség a leginkább jövedelmező, az a farm, ahol a család mellett még 2-3 állandó munkás van. Kinek jut munkaalkalom? Az angol adatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a világpiacon a versenyképes és a hazai lehetőségekkel számoló dotáció mellett a magyar mezőgazdaság tizednyi embernek sem lesz képes megfelelő munkaalkalmat és jövedelmet biztosítani, mint amennyit jelenleg sokan elképzelnek. Ha azzal kezdünk egy földreformba, hogy az 50 ezer családnak adjon főfoglalkoztatást és teljes jövedelmet, s a másik 50 ezernek féljövedelmet, akkor még mindig az angol valóság kétszeresénél tartunk. Semmi alapja nincs ma annak a koncepciónak — amit 1949-ben helyeselni kellett—, hogy a mezőgazdaság gondoskodjon a lakosság jelentős hányadának megélhetéséről. Ezt nem teheti meg egy olyan ország, amelyik a világpiac felé nyit, és azon mezőgazda- sági exporttal is akar szerepelni. Kopátsy Sándor A biokertész tanácsai A biokertészkedés divatja nálunk is mind több hívet toboroz. — Sokan azt gondolják: ha holnaptól abbahagyják a kertben a permetezést, az már biokertészkedés. így van ez? — kérdeztük dr. Benedek Pált, a Növény- és Talajszolgálat szakemberét. — A biokertészkedés szerintem ott kezdődik, hogy a termőhelyhez választjuk meg a növényt — kezdi álláspontjának összefoglalását dr. Benedek Pál. — Ha olyan növényeket ültetünk a kertbe, amelyek ott jól érzik magukat és ezért ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben. Egy másik nagyon fontos dolog: a fajta megválasztása. Egyes fajták a betegségekkel szemben ellenállóbbak, mint mások, termésük viszont hasonló értékű. — Gyakran hallható bioérv: a növények gyógyítják egymást. Igaz ez? — Nem is annyira gyógyításról van szó, mint inkább ar-. ról, hogy a növény nem érzékeny bizonyos betegségekre. Vagy biokémiai okból vagy morfológiájából, esetleg más okból adódóan. Például nagyon jól ismert tény, hogy az almák közül a jonatán roppant érzékeny a lisztharmatra, míg a starking a varasocjással szemben csaknem védtelen. De a jonatán a varasodással, a starking pedig a lisztharmattal szemben igen ellenálló. A burgonyánál is vannak új magyar fajták — említhetném az őszirózsát, a ciklámen, a Saroltát — amelyek a vírusos leromlással szemben ellenállók, mig a holland fajták — a Cleopatra, a desiré — nagyon érzékenyek rá. — Ha már megtörtént a baj, milyen szereket használhat a biokertész? — Elsősorban arra hívnám föl a figyelmet, hogy a biokertésznek nagyon pontosan kell ismernie a kártevőket és a betegségeket. Sokkal jobban, mint a hagyományos termesztést folytatók, mert a biotermesztésben használható védekezési módszerek szűkebb, speciálisabb hatásúak, mint a növényvédelemben általában elterjedt növényvédő szerek. Például peronoszpóra, vara- sodás ellen a réztartalmú szereket: a bordóilét, a rézoxiklo- ridot ajánlom — a lisztharmat ellen használhatók a kénkészítmények. — Például? — A meszesíthető kén, a Sulfur, a Thiovit. A burgonyakártevők ellen a Bio-Sect nevű készítmény, ami nem más, mint egy káliszappanoldat, stabilizált formában. E szer a levéltetvek, takácsatkák és más rovarkártevők ellen nagyon hatásos, arra viszont nagyon kell ügyelni, hogy minden fertőzött részt jól befedjen a permetlé, mert csak közvetlen érintkezéssel hat, ellentétben sok hagyományos és — sajnos — káros mellékhatásokkal járó növényvédő szerrel szemben. VÁROSOK ALAGÚT J AI Az Angliában kidolgozott, úgynevezett minialagutas módszer gépesített változata nagyban egyszerűsíti és gyorsítja a városi területek csatorna- és közműhálózatának építését. Az első minialagutak a lágy talajban végzett alagút- fúrási munkákat könnyítették meg a városi területeken, ahol a forgalom leállítása a földmunkák miatt nemcsak a mindennapi életben okozott volna fennakadást, de nagymértékben növelte volna a költségeket. A rendszert 1,0-1,2-1,3 méter belső átmérőjű alagutak építésére tervezték. Alapelve: egyenes vonalú szakaszok a maximum 400 méterenként elhelyezett munkaaknák között. (Ezek az aknák utóbb könnyűszerrel kialakíthatók végleges kezelőaknákká.) Az építőfelszerelés a következőkből áll: pajzs, sínpálya, földszállító csillék, mozdony, kavicsbefecskendező és szerelvényhordozó berendezés, valamint egy iránykitűző lézer. Ezeken kívül a többi szükséges felszerelés a szokásos építési eszköz: daru, hordozható kompresszor, vízszivaty- tyú és világító berendezés. Az alagútfúró pajzs lebocsá- tásához 4 méter átmérőjű aknára van szükség. A pajzsot teljes felületén elfordítható fogakkal kialakított vágószerkezettel látták el. Ezt elektrohidKépeinken a minialagutké- szítő szerkezet a hajtóaknába való lebocsátás előtt raulikus motor működteti, gyűrűs hajtóművön át, amely lehetővé teszi a központosán szerelt földszállító szalag akadálytalan mozgását. A kezelő a pajzs belsejében ül, szemben az irányító táblával. A pajzsot irányban tartó kormányzóelemek hidraulikusan működnek. A föld eltávolítása után a végleges alagútbélés három egyforma előre gyártott 120 fokos szelvényből készül (továbbításukat egy speciális berendezés végzi). A szelvények 80 milliméter vastag, 600 milliméter hosszúságú gyűrűket alkotnak. Minden szelvényen van egy nyílás, amelyen keresztül kavicsot fecskendeznek be, hogy kitöltsék azt a gyűrű alakú üreget, amelyet a pajzs előrehaladása hoz létre. Egy-egy gyűrű elkészítését követően az elektrohidraulikus tolószerkezet a már beszerelt alagútszegmentekre támaszkodva előretolja a vágópajzsot, 600 milliméteres lépésekben. Mikor egy munkaszakasz elkészült, cementhabarcsot fecskendeznek a kavics közeibe, s ez megadja a teljes alagútszerkezet végső szilárdságát. SZÁMÍTÓGÉPES SZUPERVÍRUS Az idei év a kriminalisztika történetébe valószínű a számítógépek szupervírusainak éveként fog bevonulni. Az utóbbi időben egyre több, rendkívül nehezen felderíthető „kártevő” kerül a számítógépek programjába. A legrejtélyesebb az úgynevezett Sötét bosszúálló, melyet szinte lehetetlen felfedezni, de nem kevésbé félelmetes a Századvég, mely állítólag már ott rejtőzik számtalan programban és 2000. január elsején végzi majd el pusztító munkáját. Ez is megelőzés Mi az a rendszerdiagnosztika? A körülöttünk zajló életet sokféleképpen vizsgáljuk, értelmezzük. Például: lement a nap, Julcsa elment légyottra, nincs villany. A felsorolt kijelentések mindegyike valamilyen rendszer folyamata. Lement a nap - a naprendszer, Julcsa elment légyottra — a társadalmi rendszer, kialudt a villany — a technikai rendszer listájához írható. A közgondolkodásban a rendszerhez általában hozzácsatoljuk a „jó működés” fogalmát. Pedig minden rendszerben ott van a meghibásodás veszélye, lehetősége. A műszaki rendszer a hibáival együtt „él". Nincs villany? Vajon miért? Két eset is lehetséges a sok közül: 1 .Kiégett a villanykörte vagy leszakadt a biztosíték. 2.Leégett a trafótekercs és nincs ott a szerelő, hogy kicserélje. Vizsgáljuk meg az első és a második mondatot. Ha matematikailag vizsgálom, az első mondat diszjunkció (vagy), a második pedig konjukció (és). Az első és a második mondat a főhiba, (az, hogy nincs villany) diszjunkciója. Egy műszaki rendszer hibáit tehát leírhatom diszjunkciók- kal, konjukciókkal és matematikai logikával. Azt a tudományágat, amely egy műszaki rendszer hibáit matematikai logika segítségével írja le, rendszerdiagnosztikának nevezzük. A rendszerdiagnosztika struktúrája a hibafa. A gyökér a főhiba, és a gyökérből kinövő törzs, ágak a disz- junkciók, konjukciók, a levelek pedig ezen ágaknak a primereseményei. A rendszerdiagnosztika létrejötte a második világháború utáni nagy ipari fellendüléssel magyarázható. A repülőipar a sugárhajtású gépek megjelenésével teljesen megújult, de a megújulással nem tartott lépést a biztonságtechnika.Az ipari és közlekedési balesetek olyan megjelenési formái jöttek létre, amelyekkel a régi biztonságtechnika nem tudott mit kezdeni. A rendszerhibák kiszámíthatatlanok voltak. Kü- lön-külön ártatlan események együttes megjelenése új veszélyek forrását is magával hozta. 1986-ban Csernobil atomerőművének kudarca totális technikai fiaskó. Bholban 1984. december 3-án bekövetkezett technikai katasztrófa, amelynek háromezer halottja volt, a vegyipar gyásznapja. A tudományos életet ezek a katasztrófák arra döbbentették rá, hogy a műszaki rendszerek meghibásodásai, diszfunkciói mások, mint az elődeiké. A műszaki rendszerdiagnosztika megszületése 1965-re tehető. O.F. Hassl, az amerikai Boeing társaság műszaki rendszerbiztonsági szimpóziumán ismertette a hibafa koncepcióját. Tiz év múltán koncepciói USA szabvánnyá érlelődtek. A magyar rendszerbiztonsági elemzéseket az MSz-09—96.0610 - MSZ-09-96-0618 szabványok írják le. A Világbank 1985-ben elhatározta számos más bankkal együtt, hogy többé nem támogat olyan ipari nagyberuházást, amelynek tervdokumentációja nem tartalmaz az előírtaknak megfelelő rendszerbiztonsági elemzést. A rendszerdiagnosztika megkezdte működését, hogy a műszaki rendszerek diszfunkciói ki legyenek zárva. Körösi Lajos
