Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-05 / 208. szám

1991. szeptember 5., csütörtök 5 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS, EGÉSZSÉGÜGY Alapítvány a barátságra Híd Somogy és Hargita között Csíkszentdomokosiak Berzencén Egy negyvenöt tagú csík- ---------------------------------------­sze ntdomokosi csoport érke­zett a minap megyénkbe. A vendéglátó berzenceiek nem­csak a település múltjával, mindennapjaival ismertették meg Hargita küldötteit. o Ellátogattak Csurgóra, ahol megfordultak a gimnáziumban és a faipari iskolában, a Sefag fűrészüzemében és a sajt­üzemben is. Másnap Nagy­atád látnivalóival ismerked­tek. — Tavaly tavasszal egy küldöttség látogatott Erdélybe, amelynek tagjai hazatértük után nyomban elkezdték szer­vezni a Hargita Baráti Társa­ságot — mondta a kapcsolat- felvétel kezdeteiről Szőke Jó­zsef berzencei népművelő. — E társaság meghívására már a múlt év nyarán 45 csík- szentdomokosi vendég érke­zett hozzánk. Ősszel mi men­tünk, és népi együttesünk adott ízelítőt a gazdag magyar folkórból. 0 Hogy újabb ismeretségek köttethessenek, a Hargita Ba­ráti Társaság létrehozott egy alapítványt. Ezzel az anyagi alapok megteremtése volt a cél. A kuratórium tagjai mind­azon tevékenységet támo­gatni kívánja, amely elősegíti a két faluközösség, illetve Somogy és Hargita megye al­kotói és kulturális csoportjai közötti közeledést. Az alapít­vány ezentúl támogatni sze­retné a Magyarországon ta­nuló Hargita megyei diákokat is. Megtudtuk: az alapítvány nyitott; csatlakozhat hozzá minden magyar és külföldi, aki céljaival egyetért (Hargita Alapítvány Csurgó és Vidéke T akarékszövetkezet 399-98394-00046). Az alapít­vány segítségével júliusban tíz csíkszentdomokosi gyerek nyaralhatott együtt a berzen- ciekkel a fonyódligeti tábor­ban. A berzencei önkormány­zat támogatta az egyre széle­sedő barátságot, s a két tele­pülés közötti testvérkapcsola­tot hivatalosan is szentesítet­ték az erdélyi vendégek mos­tani látogatásakor. 0 Ferencz Alajos, Csíkszent- domokos polgármestere is elégedett. Örül, hogy a két falu egymásra talált, s dallal, tánc­cal ünnepelhették itt-tartózko- dásukat. — Ezek az emberek ön­szántukból választották a színpadot — mondta a domo- kosiak fellépéséről Ferencz Alajos. — Egy hagyomány- őrző előadást rendeztek, különösebb irányítás nélkül. Hogy kik ezek az emberek? Csíkszentdomokos egyszerű polgárai, akikben volt erő a mindennapi kemény munka után a késő esti órákban is összejönni, hogy színpadra ál­lítsák az Este a fonóban című jelenetet. A polgármester a csoport nevében beszélt, ami­kor meghatódva ezt mondta: — Mi ide, Berzencére, haza­jövünk. Mi, akik nagyon ven­dégszerető embereknek tart­juk magunkat, lassan rájö­vünk: van még mit tanulnunk berzencei barátainktól. Lőrincz Sándor VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY A Bihari Irodalmi Társaság ebben az évben második alkalommal hirdette meg a nemzet­közi bihari vers-és prózamondó versenyt tizen­négy éveseknél idősebb amatőröknek. Az idén először a határainkon túl élő, vagy élt magyar anyanyelvű költők és írók műveiből, jugoszláv, román, ukrán, cseh és szlovák szerzők ma­gyarra fordított alkotásaiból is válogathatnak a résztvevők. Kaposváron az elődöntőt szeptember 28-án rendezik meg, a középdöntőt pedig október 12-én. SZALAY ZOLTÁN METSZETEI Házizene a császárnál Micsiko császárné nagyon igényesen játszotta Mozart klarinettriójának rendkívül nehéz zongoraszólamát - mondta Berkes Kálmán kla­rinétművész, akinek abban a szerencsében lehetett része, hogy az Akaszaka Palotában kamarazenélhetett a csá­szári család tagjaival. Magyar zenész még soha­sem házimuzsikált Akihito japán császár házában a császári család tagjaival. Akihito csellózik, Micsiko császárné zongorázik, hár- fázik, Naruhito trónörökös pedig a brácsázáshoz ért. — Forgács András nagy­követ még januárban szólt, hogy készüljek egy „nagyon fontos fellépésre”, — mondta Berkes Kálmán, aki jövőre a tokiói Muszasinoi Zeneaka­démián fog tanítani. Micsiko császárné állította össze remek érzékkel a programot. Rahmanyinov és Liszt romantikus darabjai közé illesztve, azokat fino­man ellensúlyozva választott ki egy Kodály művet. Az Akaszaka palota, japán kertre néző, kitűnő akuszti­kájú zenetermében igazán jól sikerült a koncert, „jól rea­gált a közönség” — teszi hozzá. — Utána megismerkedhet­tem a császári családdal, Akihito uralkodó barátaival — mondja a művész, aki egy krizantémmal, a császárság jelképével díszített kézelő­gombot kapott ajándékba az uralkodótól. Berkes Kálmán viszonzásul egy CD lemez­zel kedveskedett, a lemezen többek között a művész Puc­cini Krizantémok című darab­ját vezényli. — Utána kötetlenül be­szélgettünk, vacsoráztunk. Feltűnt Micsiko császárné érdeklődése Magyarország iránt. Elmondta, hogy sokat hallott a változásokról, kér­dezte, hogy ezek milyen irá­nyúak. Már csak a búcsúz­kodás volt hátra, amit Akihito császár azzal zárt: „Ha jö­vőre Japánba jön, ismét együtt zenélhetünk” - fejezte be élménybeszámolóját a magyar művész. M. J. Gyermekorvos: igen - fogorvos: még nem! Jönnek a háziorvosok Egyesek szerint az oktatásügy mellett az egészségügyet is „katasztrófa sújtotta területté” kéne nyilvánítani, hiszen válságban van, pénzhiánnyal küszködik, intézményeiben a személyi és tárgyi feltételek egyre romlanak. Ezért is fogad­ták sokan kétkedve a Népjóléti Minisztérium szándékát, mely szerint megkezdődik az egészségügyi ellátás átszer­vezése, korszerűsítése. A tervezett reformok sorába tartozik, hogy szabad orvosvá­lasztás lesz, hogy a körzeti or­vosok munkakörét háziorvo­sok veszik át, tehát 1992 ja­nuárjától az egészségügyi alapellátásban jelentős válto­zásokat léptetnek életbe. A bekövetkező változásokról kérdeztük dr. Balogh Sándort, a Népjóléti Minisztérium osz­tályvezetőjét. Színvonalasabb betegellátás — Kérjük, elemezze az alapellátásban bekövetkező változásokat! — Három jelenségre sze­retném felhívni a figyelmet. Szabad orvosválasztás, az egészségügy teljesítmény­centrikus pénzügyi támoga­tása, valamint az egészség- ügyi ellátást szolgáló vállalko­zások jellemzik majd a jövő évi változásokat. Hangsúlyozom, hogy a la­kosság számára a korszerűsí­tés semmiféle anyagi terhet, többletköltséget nem jelent. A mostani körzetiorvosi-rend- szer a kiindulópontja, alapja a jövő évben bevezetendő házi­orvosi hálózatnak. Ez nemcsak névváltozást jelent! Tartalmilag, minőségi­leg is többről van szó. Első­sorban a háziorvosok tudás­szintjét kell emelnünk képzés­sel, továbbképzéssel, szak­képzéssel és azokon a szemé­lyi és tárgyi feltételeken kell javítani, amelyek a betegek alapellátását szolgálják. A tu­dásnövelés és a feltételek ja­vítása kölcsönhatásban áll egymással, mert jobb, színvo­nalasabb betegellátást ered­ményez. A körzeti orvosok kiválasz­tásánál speciális előírásokat csak az utóbbi néhány évben vettünk figyelembe. Addig a munkába álláshoz csak orvosi diplomára volt szükség, így aztán az ott dolgozók felké­szültsége, tudásszintje meg­lehetősen különbözött egy­mástól. A mostani képzés, felkészí­tés feladata, hogy lehetőleg egy szintre hozza az alapellá­tásban dolgozó szakembere­ket. Háziorvosok — törvény nélkül is — Mit jelent a szabad or­vosválasztás? — Az alapellátás átszerve­zésének, a háziorvosi rend­szer bevezetésének kiinduló­pontja a szabad orvosválasz­tás. Ez azt jelenti, hogy min­denkinek lehetősége nyílik arra, hogy bizonyos területi korlátok között háziorvost vá­lasszon. Azért említem a terü­leti korlátot, mert képtelenség lenne, ha egy szombathelyi beteg Cegléden élő és dol­gozó orvosnál keresne gyó­gyulást. A szabad orvosvá­lasztásról, a háziorvosi szolgá­latról szóló törvénytervezet rövidesen elkészül, jó lenne, ha az Országgyűlés még az idén törvényerőre emelné. De a törvény hiánya sem teszi le­hetetlenné ezt az egész fo­lyamatot, csak egy kicsit meg­nehezíti az indulást. Első lé­pésként rögzítjük a jelenlegi helyzetet, a körzeteket, a be­tegek létszámát. A körzethatá­rok revíziója során figyelembe kell venni azokat az ajánláso­kat, amelyek célja, hogy egy- egy háziorvosra kevesebb be­teg jusson, mint az eddigi rendszerben. Ennek érdeké­ben aránytalanságokat kell megszüntetni, és növelni kell az orvosok létszámát. — Kik jöhetnek szóba? — A szakmailag alkalmasak és a jelentkezők száma nem kevés. Más orvosi területekről is jöhetnek át, így például a je­lenlegi csoportvezető-főorvosi hálózatból, az üzemegész­ségügyből. Hozzáteszem: ez utóbbi ellátási forma nem szű­nik meg, a nemzetközi előírá­sokhoz igazodva fog változni. Hogyan szerveződnek a körzetek? — Hogyan fog az állam­polgár nyilatkozni, hogy kit választ háziorvosának? — Nem óhajtjuk a lakossá­got kopogtató cédulákkal, ér­tesítésekkel és egyéb módon zaklatni. Úgy számítjuk, hogy még ebben az évben kialakul­nak az új háziorvosi körzetek, praxisok. Széles körű és ala­pos felvilágosítással a lakos­ság tudomására hozzuk, mi­lyen körzetek szervezésére van lehetőség a lakóhelyükön. Ennek érdekében közreadjuk a választható háziorvosok névsorát, az orvosetika hatá­rain belül ismertetjük az orvos szakmai életútját, szakképesí­tését, a pályán eltöltött időt, tudományos érdeklődését és azokat a gyakorlati feltétele­ket, körülményeket, amelyek közepette gyógyítani tud. Ezek alapján dönt az állam­polgár, és betegség esetén ahhoz fordul, akit választott. Úgy gondoljuk, hogy január 2- án működésbe lép az alapellá­tást szolgáló háziorvosi rend­szer, valamint azokon a tele­püléseken, ahol gyermekor­vos dolgozik, a házi gyermek­orvosi-rendszer. Sajnos, a fogorvosi alapellátásban az új rendszert januárban még nem tudjuk működtetni. Nem érintik a változások a rendelőintézeti szakorvosi munkát és a fek­vőbeteg-ellátást sem. Erre még legalább egy esztendőt kell várni. — Az interjú elején Ön a teljesítménycentrikus tá­mogatás fogalmát említette. Mit jelent ez a háziorvos számára? — Az orvos a jövedelmének egyik részét a vállalt betegek száma és a gyógyítási körül­mények figyelembevételével kapja. A másik rész a gyógyí­tás eredményességének a függvénye. — Hogyan lehet az orvosi gyógyítást mérni? — Hazánkban jelenleg 64 orvosi körzetben kísérlet folyik teljesítményi mutatók megál­lapítására, kidolgozására. Szakmailag megalapozott el­vekről van szó, de az összesí­téskor nyilván figyelembe kell venni a magyar valóságot, az országrészenkénti különböző­ségeket. Ha a kísérlet ered­ményeit számítógépes rend­szerben dolgozzuk fel, lehető­ség nyílik az orvos munkájá­nak a mérésére, olyan egész­ségügyi adatok megszerzé­sére, amelyek az országos tervezést segítik, ugyanakkor a társadalombiztosítás szá­mára tételesen elszámolható a háziorvosi munka. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem lesz azonnal minden háziorvosnak számítógépe, de a korszerűbb betegellátás távlataiban enél- kül elképzelhetetlen. Nem vesz el pénzt a kórházaktól — Lesz elegendő pénz a háziorvosi munka beindítá­sához? — Az egészségügyi alapel­látás, tehát a körzetiorvosi- rendszer olyan minimális ösz- szeget kapott az eddigiek so­rán, hogy bármi történjék is ezen a területen, csak többet kaphat. Még ha növelik is a rá­fordításokat, az egészségügy többi ágazatában nem rontja az ellátás szintjét. Ezért lehet a körzetiorvosi-rendszerben elindítani a változás folyama­tát. Rossz a kórházi ellátás színvonala, pénzügyi hely­zete, de a januárban beveze­tésre kerülő háziorvosi rend­szerre fordítandó összegek miatt a kórházi munka színvo­nala nem fog romlani. Éssze­rűbben kell felhasználni a ren­delkezésre álló pénzt, a pár- humazos ellátásokat meg kell szüntetni. Segít anyagi gond­jainkon az is, hogy számos program, pályázat, hitelkonst­rukció, segély, alapítvány fel- használására nyílik lehetőség, ezek az előrelépést szolgálják — mondotta befejezésül dr. Balogh Sándor osztályvezető. Kiss György Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents