Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-05 / 208. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1991. szeptember 5., csütörtök Kárpótlási ki, mit nem tud Tájékozatlan igénylők Nem unatkoznak a kárpót­lási ügyekkel foglalkozó szak­emberek. A jobb tájékoztatást segítendő fórumok sorozatát szervezik megyénkben is, s emellett a kárpótlási törvény végrehajtásában érintett in­tézmények tapasztalataival is fölvértezve hívják fel a figyel­met a leggyakoribb gondokra. Legutóbb Kaposváron a TIT székházában gyűltek össze az érdeklődők, hogy meghall­gassák dr. Matusik Waltert, a megyei kárrendezési hivatal vezetőjét, dr. Laki Lukács La­jost, a megyei földhivatal osz­tályvezetőjét és Bognár Tibort, a Somogy Megyei Levéltár le­véltárosát, akik a legfontosabb teendőkről tájékoztatták a megjelenteket. Akinek jár a kárpótlás Dr. Matusik 'Walter többek között elmondta: az ügyfélfor­galom tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy sokan nem isme­rik a kárpótlási törvényt. Hangsúlyozta, hogy részleges kárpótlásról van szó, s esze­rint kárpótlás illeti meg azokat a természetes személyeket, akiknek magántulajdona az 1949. június 8-át követően al­kotott, a törvény 2. számú mel­lékletében felsorolt jogszabá­lyok alkalmazása által sérel­met szenvedett. Kárpótlásra jogosult a ma­gyar állampolgár, az aki a sé­relem elszenvedésekor ma­gyar állampolgár volt, vagy akit a magyar állampolgárság­tól való megfosztással össze­függésben ért sérelem. To­vábbá az a nem magyar ál­lampolgár, aki 1990. decem­ber 31-én életvitelszerűen Magyarországon élt. Fontos tudnivaló az is, hogy ha a volt tulajdonos elhalálo­zott, akkor a kárpótlásra a le- származója, ennek hiányában túlélő házastársa tarthat igényt. A leszármazók az elhalt felmenő után, a felmenőt meg- »illető rész erejéig, egymás kö­zött egyenlő*- arányban jogo­sultak kárpótlásra. Ha vala­mely leszármazó elhalt és nincs leszármazója, az elhal­tat megillető tulajdoni hányad után nem jár kárpótlás. Le­származó hiányában az a túl­élő házastárs jogosult a kár­pótlásra, aki a volt tulajdonos­sal, annak halálakor és a sére­lem elszenvedésekor házas­ságban együtt élt. Nem illeti meg a kárpótlás azt, akinek igényét nemzetközi szerződés már rendezte. Segíthet a családi irattár A kárpótlás iránti kérelmet írásban kell benyújtani az ille­tékes megyei (fővárosi) kár- rendezési hivatalhoz. A kérelemhez csatolni kell a jogosultságot igazoló vala­mennyi okiratot vagy annak hi­teles másolatát, illetőleg ezek hiányában hivatkozni kell az egyéb bizonyítási eszközökre. Dr. Laki Lukács Lajos el­mondta, hogy a földhivatalok készséggel állnak az érdeklő­dők rendelkezésére, ám ne­hezen tudják ellensúlyozni, ha az ügyfelek felkészületlenek. Azt javasolta, hogy a jogosul­tak mindenekelőtt nézzék át az otthoni korabeli iratokat, mert a családi irattár sok fon­tos, a kárpótláshoz szükséges dokumentumot rejthet. Az sem árt, ha tudják, hol, mely dűlőben volt az eredeti tulaj­don. A leszármazóknak illene ismerni a családfát is. Például a nagypapa (ha ő volt az ere­deti tulajdonos) anyjának le­ánykori nevét, mert eseten­ként a több, mint száz Kovács Józsefből nehéz kideríteni, hogy kiről is van szó. Levélben is érdeklődhetnek Amikor az igényjogosultak úgy érzik, hogy csak a levéltár segíthet, akkor bizton számít­hatnak rá — mondta Bognár Tibor. — A lehető legrövidebb időn belül igyekeznek elkészí­teni a kért iratmásolatot, ha az náluk megtalálható. Nem szükséges okvetlenül szemé­lyesen felkeresni a levéltárat, hiszen készséggel válaszol­nak a levelekre is. így „meg­úszható” a kényelmetlen sor- banállás is. A TIT-nél rendezett kárpót­lási fórumon is kiderült: a szakemberek erőfeszítései sem lehetnek elégségesek, ha a kárpótlásra igényt tartók még a kárpótlási igénylőlap Tudnivalók rovatát sem olvas­sák el figyelmesen. (Lengyel) Majd 300 hektárnyi búzát sújtott jégverés a kaposföi szövetkezetben. A kalász­ból kicsépelt szemek erőtel­jes kelése szinte megszé­gyeníti a vetést. A napok­ban lehullott több mint 30 milliméter csapadék csak órákra tartotta vissza a tar­lóhántás munkálatait, hi­szen a homok gyorsan elitta a vizet. Sürget az idő, hiszen hamarosan meg kell kezdeni a tervek szerinti, 400 hektár repce vetését. (Fotó: Lang Róbert) VÁLASZOL AZ APEH ELNÖKE ................................... ..... . _______ .. . -....- - . . .. A dózni pedig kell! Minarik György: „A költségvetés nem sokáig engedheti meg magának, hogy ekkora elmaradt bevételről lemondjon” (Folytatás az 1. oldalról) — A napokban készült el az a kiadványuk, amely az APEH és a vállalkozók viszonyáról szól. Az induló kérdés: vállal- kozásellenes-e az APEH? — Nyilvánvalóan nem, vi­szont az érdekeink ellentéte­sek. Mindenekelőtt tudomásul kell venni, hogy adót fizetni kell. Azokkal a vállalkozások­kal, amelyek ezt elfogadják, semmi bajunk nincs. Másként kell hozzáállnunk azonban azokhoz, akik hallani sem akarnak ebbéli kötelezettsége­ikről. Sajnos, ilyenek nagyon sokan vannak. Elképesztő adatokkal tudunk szolgálni. A nagy infláció ellenére a vállal­kozók kétharmada évek óta nem éri el a háromszázezer, il­letve az egymillió forintos for­galmat, tehát saját bevallása szerint áfa-mentességet él­vez. Négy éve tart a defláció a vállalkozások többségénél. Nem tudni, miből élnek, ho­gyan tartják fenn magukat. Nem a mértéktől „ függ a kedv — A költségként történő el­számolásra tág lehetőségük van a vállalkozóknak. — Nem itt a baj. Egysze­rűen nem vallják be a jöve­delmet, illetve annak jelentős részét. Felmérések igazolják, hogy minimum 100 milliárd fo­rint éves bevételt titkolnak el. — A magas elvonási rend­szer nem ösztönöz a pontos adóbevallásra. Ha mindent becsületesen elszámolnak, akkor nem marad semmi hasznuk. — Nem vitatható, hogy az elvonási szint, főként a társa­dalombiztosítási járulék miatt, rendkívül magas. De egyálta­lán nem biztos, hogy az adó esetleges csökkentésével nö­vekszik az adóbevallási kedv. — Mennyi ma az átlagos el­vonási szint? — A személyi jövedelmek 16 százalékát fizették be adó­ként 1990-ben. — Ön szerint hogyan lehet elérni, hogy a vállalkozók be­vallják a jövedelmeiket? — Fogadják el, hogy adózni kell. Természetesen az adó­morál kialakulását nem várhat­juk ölbe tett kézzel. Az adó- igazgatás rendszere is némi javításra szorul. Kell a jogi se­gítség ahhoz, hogy megtalál­juk azokat a személyeket, akik nem adóznak. Jelenleg csak a meglévő bizonylatok alapján lehet ellenőrzéseket végezni. Ha a vállalkozásnak tökéletes a naplófőkönyve, illetve a mér­legkimutatása, nem tehetünk semmit, akkor sem, ha tudjuk, hogy a fele sem igaz. — A személyi jövedelem- adót is csak úgy tudják ellenő­rizni, ha az íven szerepel? — A hivatalosan kifizetett pénzek egy néven összefut­nak számítógépeinkben. Csak a nem regisztrált pénzekről, az innen-onnan szerzett, zsebbe jövőkről nem tudunk. — Sok a panasz az adóel­lenőrökre. Állásfoglalások tö­megét adja ki az APEH, amit az ellenőrök és a vállalkozá­sok eltérően értelmeznek. — Az állásfoglalások száma ma már nagyon minimális. Mindegyiket közzétesszük az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Értesítőben. Az pedig bárki számára hozzáférhető. Az adótörvények bevezetésekor, illetve módosításaikkor való­ban rendkívül sok állásfogla­lás született, egyszerűen azért, mert a törvények töké­letlenre sikerültek. A sűrűn változó adószabályok millió problémát okoztak az adóala­nyoknak is. Számos esetben egyszerűen nem szankcionál­tuk az ebből eredő hibás adó­bevallásokat, pontatlanságo­kat. Csalást csak dokumentálva — Mit tudnak tenni a rossz adószabályozás ellen, ami az APEH-nek gondot okoz? — Nem akarunk beleszólni a jogszabályalkotásba. Re­méljük, egyszer eljutunk odáig, hogy a törvényi szabá­lyozás csak keret jellegű lesz, és csak az ellenőrzés elveit rögzíti. Például a törvény csak annyit tartalmazna, hogy el le­het számolni költségként mindazokat a kiadásokat, amelyek az üzleti tevékeny­séggel kapcsolatosak. A többi az adóhatóság dolga lenne. Ez mindenütt a világon így működik. Ezzel ellentétben ma az ellenőrzési rendszer az 1988 előtti időszak állapotából kiinduló elveken nyugszik. Az állami vállalatoknál csak a do- kumentális ellenőrzést ismer­ték. Persze mi sem voltunk felkészülve a vállalkozói kör ellenőrzésére. Az adóeljárási törvény módosítására azért van szükség, hogy a nem do- kumentális alapokon nyugvó ellenőrzés lehetővé váljon. Ez nemcsak az , adóhatóság .ér­deke. — Jelenleg az APEH-nak kell bizonyítani az adócsalás, illetve -eltitkolás tényét. Do­kumentumokat szerezni arról, amiről nincs, elég nehéz. Hi­ába tudjuk a cégről, hogy az adóbevallása hamis, mert számla nélkül is dolgozott. Meg kell mondanunk, hogy ki­nek nem adott számlát. — Mekkora az esély arra, hogy az adóeljárást minél ha­marabb módosítsák? — A költségvetés nem so­káig engedheti meg magának, hogy ekkora elmaradt bevétel­ről lemondjon. Az adómérté­keket tovább nem lehet emelni. Az adóbevétel növe­lésének egyetlen lehetséges útja az adózás alól eddig ki­vont jövedelmek utolérése és megadóztatása. Megtervezett forgalom — Az APEH nemrégiben nyilvánosságra hozta az 1990. évi adóbevételek nagyságát és megoszlását. A számokból kiderült, hogy a befolyt pénz reálértékben nem növekedett. Pedig a személyi jövedelem- adó átlagos elvonási szintje 14 százalékról 16 százalék fölé emelkedett, és a forgalmi adó bevételeinek növelésére kitalálták a nyugtaadási köte­lezettséget. Bevált-e ez a nem népszerű rendelkezés? — Bármelyik bolta bemegy, az esetek 90 százalékában nem kap nyugtát. Nagy való­színűséggel a bevétel sem je­lenik meg az adóbevallásban. A vállalkozók előre elkészítik adótervüket, s a gazdasági év végén annyi adót vallanak be, amennyit előre megterveztek. M&g tJlják tenni.'Egy publikált tanulmányban olvastam, hogy a lakásépítések kapcsán kifi­zetett munkák átlagosan 60 százalékáról semmiféle nyug­tát, számlát nem adnak — vá­laszolta Minarik György az APEH elnöke. Demcsák Mária „Minden orvosi, egészségügyi intéz­mény működésének vannak szakmai, köze­gészségügyi feltételei, amit mindenkor biztosí­tani kell. A jelenlegi helyzet ennek nem meg­felelő. A kért intézkedés szerint a mostani álla­pot hosszabb ideig való konzerválása, hatósági (tisztiorvos, Köjál) ren­delkezéseknek ellent­mondó, nem elfogad­ható állapotokat terem­tett, előre nem látható következményekkel...” — olvasható a boglárlel- lei egészségügyi köz­pont beadványában. Május 21-én helyszíni egyeztető megbeszélés volt az érdekelt orvosok, a boglár- lellei polgármesteri hivatal és a városgazdálkodási igazga­Boglárlellén senki nem dönt a pénzről Válóperben hallgatnak a beruházók tóság képviselői között. A célra a város költségvetésé­ben 5 millió forint, az egész­ségügyében 1,5 millió forint állt rendelkezésre. Megálla­podtak a felújítás programjá­ról: a fogszakorvosi rendelő ideiglenes jelleggel átköltözött „a gyermekorvosi rendelő he­lyére, a gyermekorvosi ren­delő pedig a gyermektaná­csadóba. o A városgazdálkodási igaz­gatóság bírálta el az ajánlato­kat, de Boglár és Lelle válása miatt ez elhúzódott. Az előké­szítő-bizottság ugyanis úgy döntött, hogy a meghirdetett versenytárgyalást nem kell megtartani, a felújításra elő­irányzott összeget zárolni kell, a felújítás vagy új épület épí­tése ügyében a majdan meg­alakuló új önkormányzatnak kell döntenie. © Ezt követően írta az egyesí­tett egészségügyi intézmé­nyek vezetősége beadványát a polgármesteri hivatalnak. Ebben kifejtették, hogy az or­vosi rendelő felújításának el­maradásáért, a rendelő to­vábbi romlásáért, az alapellá­tás további lemaradásáért az egészségügy nem vállal fele­lősséget. Az ügyben a boglárlellei képviselőtestületnek kellett dönteni és azt a véleményt fo­gadták el, hogy az új képvise­lőtestületet nem szabad vég­rehajtási kényszerhelyzetbe hozni. Ezért a leilei orvosi ren­delő felújítását felfüggesztik az új önkormányzat megalaku­lásáig. — A tavaly előtti költségve­tésből maradt pénzből szeret­tük volna a gyermekgyógyá­szati rendelőt felújítani — mondta dr. Pánczél Sarolta az egészségügyi központ intéz­ményvezető városi főorvosa. — A rendelés áldatlan állapo­tok között folyt: ha egy egész­séges gyerek visszatért a be­tegek közé, óhatatlanul meg is betegedett. Már 1972 óta működik mos­toha körülmények között a rendelés. Annak idején sem járultak hozzá a felújításhoz. © Most megterveztettük és úgy nézett ki, hogy menni fog. ’wljajdnem kész engedélyezési határozat volt. Már a festők is kivonultak, amikor az önkor­mányzat egyszerűen közölte, hogy mégsem lesz felújítás. A doktornő elmondta, együt­tes orvosi szavazással döntöt­ték el, hogy vállalják a költöz­ködést, mely többletköltsé­gekkel is járt. A lakosság érdekeit tartot­ták szem előtt, és most elke­seredettek. Úgy döntöttek, visszaköltöznek az épületbe, hiszen az átmeneti állapotban a rendelés a korábbinál is rosszabb körülmények között folyik. Valamiféle átmeneti megol­dást kell találni. Nagyon távoli lehetőség lett most a felújítás, vagy egy új épület építése, a gyerekeket nem lehet kitenni ilyen körülményeknek, a kol­légák sem tudnak így dol­gozni. —Tehetetlennek érezzük magunkat, olyan, mintha egy orkán ellen kellene küzdenünk — mondta dr. Pánczél Sa­rolta. Tóth Kriszta

Next

/
Thumbnails
Contents