Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-05 / 208. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1991. szeptember 5., csütörtök Kárpótlási ki, mit nem tud Tájékozatlan igénylők Nem unatkoznak a kárpótlási ügyekkel foglalkozó szakemberek. A jobb tájékoztatást segítendő fórumok sorozatát szervezik megyénkben is, s emellett a kárpótlási törvény végrehajtásában érintett intézmények tapasztalataival is fölvértezve hívják fel a figyelmet a leggyakoribb gondokra. Legutóbb Kaposváron a TIT székházában gyűltek össze az érdeklődők, hogy meghallgassák dr. Matusik Waltert, a megyei kárrendezési hivatal vezetőjét, dr. Laki Lukács Lajost, a megyei földhivatal osztályvezetőjét és Bognár Tibort, a Somogy Megyei Levéltár levéltárosát, akik a legfontosabb teendőkről tájékoztatták a megjelenteket. Akinek jár a kárpótlás Dr. Matusik 'Walter többek között elmondta: az ügyfélforgalom tapasztalatai azt bizonyítják, hogy sokan nem ismerik a kárpótlási törvényt. Hangsúlyozta, hogy részleges kárpótlásról van szó, s eszerint kárpótlás illeti meg azokat a természetes személyeket, akiknek magántulajdona az 1949. június 8-át követően alkotott, a törvény 2. számú mellékletében felsorolt jogszabályok alkalmazása által sérelmet szenvedett. Kárpótlásra jogosult a magyar állampolgár, az aki a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgár volt, vagy akit a magyar állampolgárságtól való megfosztással összefüggésben ért sérelem. Továbbá az a nem magyar állampolgár, aki 1990. december 31-én életvitelszerűen Magyarországon élt. Fontos tudnivaló az is, hogy ha a volt tulajdonos elhalálozott, akkor a kárpótlásra a le- származója, ennek hiányában túlélő házastársa tarthat igényt. A leszármazók az elhalt felmenő után, a felmenőt meg- »illető rész erejéig, egymás között egyenlő*- arányban jogosultak kárpótlásra. Ha valamely leszármazó elhalt és nincs leszármazója, az elhaltat megillető tulajdoni hányad után nem jár kárpótlás. Leszármazó hiányában az a túlélő házastárs jogosult a kárpótlásra, aki a volt tulajdonossal, annak halálakor és a sérelem elszenvedésekor házasságban együtt élt. Nem illeti meg a kárpótlás azt, akinek igényét nemzetközi szerződés már rendezte. Segíthet a családi irattár A kárpótlás iránti kérelmet írásban kell benyújtani az illetékes megyei (fővárosi) kár- rendezési hivatalhoz. A kérelemhez csatolni kell a jogosultságot igazoló valamennyi okiratot vagy annak hiteles másolatát, illetőleg ezek hiányában hivatkozni kell az egyéb bizonyítási eszközökre. Dr. Laki Lukács Lajos elmondta, hogy a földhivatalok készséggel állnak az érdeklődők rendelkezésére, ám nehezen tudják ellensúlyozni, ha az ügyfelek felkészületlenek. Azt javasolta, hogy a jogosultak mindenekelőtt nézzék át az otthoni korabeli iratokat, mert a családi irattár sok fontos, a kárpótláshoz szükséges dokumentumot rejthet. Az sem árt, ha tudják, hol, mely dűlőben volt az eredeti tulajdon. A leszármazóknak illene ismerni a családfát is. Például a nagypapa (ha ő volt az eredeti tulajdonos) anyjának leánykori nevét, mert esetenként a több, mint száz Kovács Józsefből nehéz kideríteni, hogy kiről is van szó. Levélben is érdeklődhetnek Amikor az igényjogosultak úgy érzik, hogy csak a levéltár segíthet, akkor bizton számíthatnak rá — mondta Bognár Tibor. — A lehető legrövidebb időn belül igyekeznek elkészíteni a kért iratmásolatot, ha az náluk megtalálható. Nem szükséges okvetlenül személyesen felkeresni a levéltárat, hiszen készséggel válaszolnak a levelekre is. így „megúszható” a kényelmetlen sor- banállás is. A TIT-nél rendezett kárpótlási fórumon is kiderült: a szakemberek erőfeszítései sem lehetnek elégségesek, ha a kárpótlásra igényt tartók még a kárpótlási igénylőlap Tudnivalók rovatát sem olvassák el figyelmesen. (Lengyel) Majd 300 hektárnyi búzát sújtott jégverés a kaposföi szövetkezetben. A kalászból kicsépelt szemek erőteljes kelése szinte megszégyeníti a vetést. A napokban lehullott több mint 30 milliméter csapadék csak órákra tartotta vissza a tarlóhántás munkálatait, hiszen a homok gyorsan elitta a vizet. Sürget az idő, hiszen hamarosan meg kell kezdeni a tervek szerinti, 400 hektár repce vetését. (Fotó: Lang Róbert) VÁLASZOL AZ APEH ELNÖKE ................................... ..... . _______ .. . -....- - . . .. A dózni pedig kell! Minarik György: „A költségvetés nem sokáig engedheti meg magának, hogy ekkora elmaradt bevételről lemondjon” (Folytatás az 1. oldalról) — A napokban készült el az a kiadványuk, amely az APEH és a vállalkozók viszonyáról szól. Az induló kérdés: vállal- kozásellenes-e az APEH? — Nyilvánvalóan nem, viszont az érdekeink ellentétesek. Mindenekelőtt tudomásul kell venni, hogy adót fizetni kell. Azokkal a vállalkozásokkal, amelyek ezt elfogadják, semmi bajunk nincs. Másként kell hozzáállnunk azonban azokhoz, akik hallani sem akarnak ebbéli kötelezettségeikről. Sajnos, ilyenek nagyon sokan vannak. Elképesztő adatokkal tudunk szolgálni. A nagy infláció ellenére a vállalkozók kétharmada évek óta nem éri el a háromszázezer, illetve az egymillió forintos forgalmat, tehát saját bevallása szerint áfa-mentességet élvez. Négy éve tart a defláció a vállalkozások többségénél. Nem tudni, miből élnek, hogyan tartják fenn magukat. Nem a mértéktől „ függ a kedv — A költségként történő elszámolásra tág lehetőségük van a vállalkozóknak. — Nem itt a baj. Egyszerűen nem vallják be a jövedelmet, illetve annak jelentős részét. Felmérések igazolják, hogy minimum 100 milliárd forint éves bevételt titkolnak el. — A magas elvonási rendszer nem ösztönöz a pontos adóbevallásra. Ha mindent becsületesen elszámolnak, akkor nem marad semmi hasznuk. — Nem vitatható, hogy az elvonási szint, főként a társadalombiztosítási járulék miatt, rendkívül magas. De egyáltalán nem biztos, hogy az adó esetleges csökkentésével növekszik az adóbevallási kedv. — Mennyi ma az átlagos elvonási szint? — A személyi jövedelmek 16 százalékát fizették be adóként 1990-ben. — Ön szerint hogyan lehet elérni, hogy a vállalkozók bevallják a jövedelmeiket? — Fogadják el, hogy adózni kell. Természetesen az adómorál kialakulását nem várhatjuk ölbe tett kézzel. Az adó- igazgatás rendszere is némi javításra szorul. Kell a jogi segítség ahhoz, hogy megtaláljuk azokat a személyeket, akik nem adóznak. Jelenleg csak a meglévő bizonylatok alapján lehet ellenőrzéseket végezni. Ha a vállalkozásnak tökéletes a naplófőkönyve, illetve a mérlegkimutatása, nem tehetünk semmit, akkor sem, ha tudjuk, hogy a fele sem igaz. — A személyi jövedelem- adót is csak úgy tudják ellenőrizni, ha az íven szerepel? — A hivatalosan kifizetett pénzek egy néven összefutnak számítógépeinkben. Csak a nem regisztrált pénzekről, az innen-onnan szerzett, zsebbe jövőkről nem tudunk. — Sok a panasz az adóellenőrökre. Állásfoglalások tömegét adja ki az APEH, amit az ellenőrök és a vállalkozások eltérően értelmeznek. — Az állásfoglalások száma ma már nagyon minimális. Mindegyiket közzétesszük az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Értesítőben. Az pedig bárki számára hozzáférhető. Az adótörvények bevezetésekor, illetve módosításaikkor valóban rendkívül sok állásfoglalás született, egyszerűen azért, mert a törvények tökéletlenre sikerültek. A sűrűn változó adószabályok millió problémát okoztak az adóalanyoknak is. Számos esetben egyszerűen nem szankcionáltuk az ebből eredő hibás adóbevallásokat, pontatlanságokat. Csalást csak dokumentálva — Mit tudnak tenni a rossz adószabályozás ellen, ami az APEH-nek gondot okoz? — Nem akarunk beleszólni a jogszabályalkotásba. Reméljük, egyszer eljutunk odáig, hogy a törvényi szabályozás csak keret jellegű lesz, és csak az ellenőrzés elveit rögzíti. Például a törvény csak annyit tartalmazna, hogy el lehet számolni költségként mindazokat a kiadásokat, amelyek az üzleti tevékenységgel kapcsolatosak. A többi az adóhatóság dolga lenne. Ez mindenütt a világon így működik. Ezzel ellentétben ma az ellenőrzési rendszer az 1988 előtti időszak állapotából kiinduló elveken nyugszik. Az állami vállalatoknál csak a do- kumentális ellenőrzést ismerték. Persze mi sem voltunk felkészülve a vállalkozói kör ellenőrzésére. Az adóeljárási törvény módosítására azért van szükség, hogy a nem do- kumentális alapokon nyugvó ellenőrzés lehetővé váljon. Ez nemcsak az , adóhatóság .érdeke. — Jelenleg az APEH-nak kell bizonyítani az adócsalás, illetve -eltitkolás tényét. Dokumentumokat szerezni arról, amiről nincs, elég nehéz. Hiába tudjuk a cégről, hogy az adóbevallása hamis, mert számla nélkül is dolgozott. Meg kell mondanunk, hogy kinek nem adott számlát. — Mekkora az esély arra, hogy az adóeljárást minél hamarabb módosítsák? — A költségvetés nem sokáig engedheti meg magának, hogy ekkora elmaradt bevételről lemondjon. Az adómértékeket tovább nem lehet emelni. Az adóbevétel növelésének egyetlen lehetséges útja az adózás alól eddig kivont jövedelmek utolérése és megadóztatása. Megtervezett forgalom — Az APEH nemrégiben nyilvánosságra hozta az 1990. évi adóbevételek nagyságát és megoszlását. A számokból kiderült, hogy a befolyt pénz reálértékben nem növekedett. Pedig a személyi jövedelem- adó átlagos elvonási szintje 14 százalékról 16 százalék fölé emelkedett, és a forgalmi adó bevételeinek növelésére kitalálták a nyugtaadási kötelezettséget. Bevált-e ez a nem népszerű rendelkezés? — Bármelyik bolta bemegy, az esetek 90 százalékában nem kap nyugtát. Nagy valószínűséggel a bevétel sem jelenik meg az adóbevallásban. A vállalkozók előre elkészítik adótervüket, s a gazdasági év végén annyi adót vallanak be, amennyit előre megterveztek. M&g tJlják tenni.'Egy publikált tanulmányban olvastam, hogy a lakásépítések kapcsán kifizetett munkák átlagosan 60 százalékáról semmiféle nyugtát, számlát nem adnak — válaszolta Minarik György az APEH elnöke. Demcsák Mária „Minden orvosi, egészségügyi intézmény működésének vannak szakmai, közegészségügyi feltételei, amit mindenkor biztosítani kell. A jelenlegi helyzet ennek nem megfelelő. A kért intézkedés szerint a mostani állapot hosszabb ideig való konzerválása, hatósági (tisztiorvos, Köjál) rendelkezéseknek ellentmondó, nem elfogadható állapotokat teremtett, előre nem látható következményekkel...” — olvasható a boglárlel- lei egészségügyi központ beadványában. Május 21-én helyszíni egyeztető megbeszélés volt az érdekelt orvosok, a boglár- lellei polgármesteri hivatal és a városgazdálkodási igazgaBoglárlellén senki nem dönt a pénzről Válóperben hallgatnak a beruházók tóság képviselői között. A célra a város költségvetésében 5 millió forint, az egészségügyében 1,5 millió forint állt rendelkezésre. Megállapodtak a felújítás programjáról: a fogszakorvosi rendelő ideiglenes jelleggel átköltözött „a gyermekorvosi rendelő helyére, a gyermekorvosi rendelő pedig a gyermektanácsadóba. o A városgazdálkodási igazgatóság bírálta el az ajánlatokat, de Boglár és Lelle válása miatt ez elhúzódott. Az előkészítő-bizottság ugyanis úgy döntött, hogy a meghirdetett versenytárgyalást nem kell megtartani, a felújításra előirányzott összeget zárolni kell, a felújítás vagy új épület építése ügyében a majdan megalakuló új önkormányzatnak kell döntenie. © Ezt követően írta az egyesített egészségügyi intézmények vezetősége beadványát a polgármesteri hivatalnak. Ebben kifejtették, hogy az orvosi rendelő felújításának elmaradásáért, a rendelő további romlásáért, az alapellátás további lemaradásáért az egészségügy nem vállal felelősséget. Az ügyben a boglárlellei képviselőtestületnek kellett dönteni és azt a véleményt fogadták el, hogy az új képviselőtestületet nem szabad végrehajtási kényszerhelyzetbe hozni. Ezért a leilei orvosi rendelő felújítását felfüggesztik az új önkormányzat megalakulásáig. — A tavaly előtti költségvetésből maradt pénzből szerettük volna a gyermekgyógyászati rendelőt felújítani — mondta dr. Pánczél Sarolta az egészségügyi központ intézményvezető városi főorvosa. — A rendelés áldatlan állapotok között folyt: ha egy egészséges gyerek visszatért a betegek közé, óhatatlanul meg is betegedett. Már 1972 óta működik mostoha körülmények között a rendelés. Annak idején sem járultak hozzá a felújításhoz. © Most megterveztettük és úgy nézett ki, hogy menni fog. ’wljajdnem kész engedélyezési határozat volt. Már a festők is kivonultak, amikor az önkormányzat egyszerűen közölte, hogy mégsem lesz felújítás. A doktornő elmondta, együttes orvosi szavazással döntötték el, hogy vállalják a költözködést, mely többletköltségekkel is járt. A lakosság érdekeit tartották szem előtt, és most elkeseredettek. Úgy döntöttek, visszaköltöznek az épületbe, hiszen az átmeneti állapotban a rendelés a korábbinál is rosszabb körülmények között folyik. Valamiféle átmeneti megoldást kell találni. Nagyon távoli lehetőség lett most a felújítás, vagy egy új épület építése, a gyerekeket nem lehet kitenni ilyen körülményeknek, a kollégák sem tudnak így dolgozni. —Tehetetlennek érezzük magunkat, olyan, mintha egy orkán ellen kellene küzdenünk — mondta dr. Pánczél Sarolta. Tóth Kriszta
