Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-28 / 228. szám
1991. szeptember 28., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A SZÖVETKEZETEK PÉNZÜGYEI A fizető- képtelenség „ölelésében” Tízezrek érdekében - a túlélésért Hónapról hónapra nehezedik a mezőgazdasági szövetkezetek pénzügyi helyzete — állapította meg tegnapi ülésén a megyei szövetség ügyvezető elnöksége és képviseletei tanácsa. A testület a tsz-ek gazdasági, pénzügyi helyzetét tekintette át, és állást foglaltak a nehéz helyzetben teendő legfontosabb feladatokról. A ma gondja mindig a legnagyobb. Ám ahhoz, hogy a mai nehézségek súlya igazán mérhető legyen, néhány tényt idézni kell. Azt például, hogy a tavalyi aszályos év után, romló pénzügyi helyzetben kezdték meg a gazdálkodási évet a megye szövetkezetei. Sorban jöttek aztán az újabb gondok: a hús-, a tej, a gabonatermelés válsága - hogy csak a legfőbb termékeket említsük. Most következik a szőlő, a cukorrépa, a kukorica... Vagyis: nincs abban túlzás, méltán megállapítható, hogy a mezőgazdasági termékek piacán, az értékesítésnél általánossá váltak a nehézségek. Ám a falvakban élő tízezreknek minden hónapban fizetni kell (immár csak tízezer forint az átlagos havi jövedelem), a gépek pedig csak az üzemanyaggal működnek, — hiába van a raktárakban tonnaszám a felhalmozott termék. Hovatovább nincs mit szigorítani, nincs mit megtakarítani, takarékoskodni, mert a legalapvetőbb kötelességek megoldása is nagy fejtörést okoz. Minden nehézség ellenére Somogy szövetkezetei az első félév végén még optimistábbak voltak, mint ma. Hiszen a mezőgazdálkodónak mindig az év második fele hozza a jelentősebb bevételt! A talpon- maradás, a túlélés taktikája azonban mára bizonytalanná vált. Akkor is, ha beruházásra, gépekre, eszközökre ebben az évben már nem igen gondolhattak a termelők — mindössze tizenkét szövetkezet igényelt hitelt ilyen célra. A sorbanállás viszont nőtt, és a bankok a legjobb megmondhatói annak, hogy a pénzforgalom útjában miként szaporodnak a gondok. Ma már szinte lehetetlen belelátni abba, hogy ki, kinek a pénzét használja, és közben megpróbál — mint a szövetkezetek is teszik — talponmaradni. Az első félév fordulóján még csak két szövetkezet, augusztus végén már tizenhat számolt veszteséggel. Hogy ez a szám azóta miként nőtt, — arra nehéz lenne pontos választ adni. Annyi bizonyos, hogy Somogy mezőgazdasági szövetkezeteinek mindegyike — ki jobban, ki kevésbé, — pénzügyi, gazdálkodási nehézséggel küzd. Mindezzel együtt nem a „siránkozás napja” volt a tegnapi. Sokkal inkább annak a- keresése, latolgatása, hogy ebben a helyzetben mit lehet tenni! Ugyanis akadnak azért jó példák, vannak, akik a vevőkkel való tisztességes kapcsolat során tudnak gazdálkodni a megtermelt értékeikkel. Többször elhangzott tegnap, hogy a felvásárló szervezetekkel tovább kell folytatni a tárgyalásokat, kutatni kell az új piaci csatornákat, ahol természetesen nemcsak eladni lehet, hanem ahonnan a pénz is jön. Az őszi betakarítás javában tart. A természet törvényeit, a tisztes kötelességtudatot ellenkezőjére nem lehet fordítani. Amin viszont jó lenne fordítani az a pénzügyi bizonytalanság, és egy sor gazdaság- politikai talány. A szövetkezetek igyekeznek eleget tenni a bankokkal és más gazdálkodó szervekkel szembeni kötelezettségeiknek, - de korántsem rajtuk múlik csupán, hogy mennyiben lesz valósággá ez a szándék! Vörös Márta Vadospuszta és Mike határában a Közúti Igazgatóság nagyatádi részlegének dolgozói az őszi nagy esőzésekre készülve, hatalmas Mulag típusú ásógépekkel kezdték meg az út menti árkok tisztítását. Fotó: Lang Róbert MDF — MEGYEI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A kárpótlás lehetőségei... Tegnap a Magyar Demokrata Fórum megyei szervezete sajtótájékoztatót tartott, melyen elsőként a kárpótlás jelenlegi helyzetéről esett szó. Dr. Matusik Valter, a kárpótlási hivatal megyei vezetője tájkoztatóul elmondta, hogy az előzetes felmérésekhez képest kevésnek tekinthető a benyújtott kárpótlási igények száma. Október második felétől várható növekedés. Legalapvetőbb gondként említette, hogy a tsz-tagok, akiknek tulajdonukban van a föld, kárpótlási igényt akarnak érvényesíteni, pedig az annakidején bevitt föld magántulajdonuk. Ezt meg kell nekik magyarázni! Akadnak bizonyítási nehézségek is — • hiányzó adatok miatt. Sok probléma van az adatlapok hiányos kitöltésével. Félelem tapasztalható a kárpótlási igény érvényesítése körül. Ez nem „fizikai" félelem — mondta a hivatalvezető. A különböző rémhírek miatt is keletkezik: miszerint elveszíti a nyugdíját az, aki a tsz-ből kiveszi a földjét. A dolgozó a végzett munkájáért kapja a nyugdíjat és nem azért, mert a földjét a tsz-be vitte... Dr. Gaál Antal országgyűlési képviselő aktuális kérdésekről beszélt. Lezárult az alkotmánybírósági vita. Ehhez hozzáfűzte, hogy nem presztízsharcnak szánták, hanem alkotmányértelmezésnek. Úgy gondolták, hogy egy „gyenge” köztársasági intézményt fognak bevezetni. Egyébként az a nemzetközi gyakorlat, hogy a kormányzópárt tagja a köztársasági elnök is. A Fidesz — úgymond — hozzászólással jött a Parlamentbe. A Magyar Honvédség költségvetéséből 3 milliárd forintot hiányolnak. Igény van ennek tisztázására is: kormánypárti részről kezdeményezték az Állami Számvevő- szék eljárását. Ennek ellenére nagyon fontos a honvédelmi költségvetés megszavazása. A banktörvény kapcsán elmondta a képviselő, hogy nem szeretnék ha az MNB túlságosan függetlenedne a végrehajtó hatalomtól, mert gyengítené a kormányzati manőverezési lehetőségeket. A tsz-tagoknak addig, amíg a gazdasági átalakulás nem történik meg és nem születik meg az átalakulási és szövetkezeti törvény — védelmet kívánnak biztosítani — moratóriummal — mondta többek között az országgyűlési képviselő. T. K. Suta Szeptember 21-e, gróf Széchenyi István születésnapja óta emlékmű hirdeti Siófokon is a reformkor jeles alkotójának sokféle érdeme közül az egyiket, jelesen, hogy ő alapította egykor a Balaton Gőzhajózási Társaságot. Az emlékmű a Széchenyi és a Tanácsház utca kereszteződésénél kapott helyet. Példás gyorsasággal, szinte egyik napról a másikra készült el, helyesebben jelent meg az említett helyszínen, s a nagycenki országos ünnepséggel szinte egyidőben koszorúz- ták meg a városszépítők,. illetve az önkormányzat illusztris képviselői. Vajon az ünnepi pillanatban észre- vették-e (amit egy jó szemű, s átlagos esztétikai érzékű járókelő nyomban meglátott), hogy a márványtáblára vésett aranyozott betűk enyhén szólva nem éppen mesteri kézre vallanak? A felső nagybetűs sorok még úgy-ahogy elfogadhatóak (persze láttunk már gondosabb munkát is), az utánuk következő felirat apróbb betűi azonban elképesztően suták, primitív rajzolatúak, ráadásul helyenként méret szerint különböznek egymástól. Széchenyi, a legnagyobb magyar naplóíró, a byroni életérzéssel áthatott európai magyar, Jókai romantikus hőseire emlékeztető személyisége dacára igen racionális szemmel nézett körül a világbán, s a lehető legtökéletesebb munkát követelte meg mérnökeitől, iparosaitól, akik álmait megvalósították. Föltehetően nem sejtette, hogy éppen az a mesterség, amely már születése előtt évezredekkel művészi tökélyre emelkedett, kétszá- zadik születésnapjára a Siófokon felállított emlékmű színvonalára süllyed. Szapudi Ez az ecet — nem az... Hírül adtuk: nincs ecet. Megtudtuk: mégis van, 20 százalékos, ám cimke nélküli. Sebaj, gondolhattuk volna mindaddig, míg megkaptuk dr. Balogh Márta, a Kaposvár Városi mb. tisztifőorvos levelét: „Kérem, mindazokat a vásárlókat, akik cimke nélküli műanyag ballonban vagy ugyancsak cimke nélküli üvegben 20 százalékos ecetet vásároltak, hogy ne használják étkezésre, mert az így kiszerelt áru arra nem alkalmas.” A Balaton Fűszértnéi közölték, hogy tudnak a „dologról”, ám nem forgalmazzák ezt az árut. A Csemege-Julius Meinl Ipari és Kereskedelmi Rt 141-es számú (a Somogy Áruházban működő) boltja, mind pedig a Zselic Áruházban levő élelmiszerosztály azt válaszolta, hogy ilyen ecetet nem forgalmaznak. Eddig ellenőrizetlen információnk van csupán arra vonatkozóan, hogy az emberi fogyasztásra alkalmatlan ecetet ki gyártja és forgalmazza. Ám reméljük, hamarosan ők jelentkeznek, hogy nem nekünk szánták... T. R. A BIZAKODÁS ÖNMAGÁBAN MÉG KEVÉS Strandjaink fekete éve Nyáron, különösen ha hideg a Balaton vize, a fürdenivágyó turisták útra kelnek, hogy melegebb és kellemesebb „habokat” találjanak maguknak. Elkészítettük Somogy három termálfürdőjének, a kaposvárinak, az igalinak és a csoko- nyavisontainak nyári mérlegét. Általános jelenség, hogy — akár a német egyesülés, akár a jugoszláv turizmus elmaradása miatt —, csökkent a fürdővendégek száma. Mindhárom strand egykori tulajdosa a Dél-dunántúli Regionális Vízművek már csak a megye- székhely áldott-szidott fürdőhelyét üzemelteti, a két országosan is népszerű gyógyüdülőhely üzemeltetését az idén májusban a helyi önkormányDRÁGÁBBJEGYzatok vették át. — A kaposvári létesítménnyel kapcsolatban is folynak tárgyalások — tájékoztatta lapunkat Vöjte La- josné, a DRV szolgáltatási előadója. Egyes elképzelések szerint már szeptember 17-től a polgármesteri hivatal kezelésébe került volna a fürdő. A megbeszélések elhúzódtak, az i-re még mindig nem került pont... Az idén a fürdő területére egységes árat alakítottunk ki: a termálba, a strandra és az uszodába egyaránt hetven forint a belépő. Szeptembertől emeltük díjainkat, így most kerek százasért lehet csak lubickolni. Az árbevételek mégis elmaradtak a tavalyitól. Nyáron valamivel több mint 39 ezren látogattak el hozzánk, ez KEVESEBB BEVÉTEL majd tízezerrel kevesebb, mint tavaly. Az épületek a folyamatos felújításnak köszönhetően jó állapotban vannak, költségeink azonban szeptembertől az év végéig a tíz millió forintot is elérhetik, így a meleg hónapokból nem sok hasznunk marad. — Csokonyavisontán mintegy húsz százalékkal esett vissza a forgalom — mondta Katz Zoltán, a csokonyavison- tai termál vezetője. — Május 1-től az önkormányzat üzemelteti a strandot, de a felkészítést még a DRV szakemberei végezték. Az állami támogatások megszűntek, forgalmunk az 1988-as szintre zuhant vissza. A fürdő új, a medencék és a kiszolgáló létesítmények jó állapotban vannak. Kempingünk a bevételeket 1,5-2 millió forinttal is képes növelni. Bizakodóak vagyunk, de félek jövőre ez nem lesz elég. — Igáiban 10-12 százalékkal csökkent a nyári forgalom. — kezdte Pozsár Sándor fürdővezető. — A megemelt 70 forintos jegyárak ellenére csökkentek bevételeink. A fürdőt korszerűsíteni kell, mert öregek a berendezések, gyakori az üzemzavar. Európai színvonalú fedett uszodát kellene építeni. A tervek és a szándék megvan, az álmok valóra váltásához egyedül a pénz hiányzik. A mind csöpp- nyibb nyári nyereséget pedig a téli üzem szinte hónapok alatt mohón felfalja. B. Zs. Búcsúülést tartott a boglárlellei önkormányzat Elszámolás a fejlesztésekről Boglárlelle önkormányzata csütörtökön délután tartotta búcsúülését, hiszen október elsejétől külön város lesz Boglár és Lelte is. Az ülésen tájékoztató hangzott el a költségvetés időarányos teljesítéséről. A Bala- ton-parti településeket érintő idegenforgalmi adó kivetésével megszűnt a korábbi kur- taxa, díjátalány és építményadó. Sok nyaralótulajdonos nyújtott be méltányossági kérelmet. Ezeket a környezettanulmányok után bírálják majd el. Bár az idegenforgalmi szezon későn indult az idén, az idegenforgalmi adó ellenőrei a legtöbb körzetben elérték a tavalyi szintet. A tervezett felújítások közül elkészült többek között a leilei könyvtár tetőfelújítása, már csak kisebb festési munkák vannak hátra. A balatonbog- lári bölcsődében kialakított idősek klubja június óta már működik. Szőlőskislakon a kultúrházat újították fel a szolgálati lakással együtt. Korszerűsítették a bogiári iskola fűtésrendszerét, s a leilei iskola felújítási munkálatai is részben elkészültek. A balatonlel- lei orvosi rendelőt az ismert okok miatt nem újították fel, az eredeti állapotot állították vissza. Az önkormányzat' a fejlesztési célokat csak részben érte el. Elkészült Balatonlellén a Kút és a Petőfi utcát az Úszó utcával összekötő vízvezeték-hálózat, s a Rákóczi utcában a csatornahálózat építése. A Schulek-kút befejezése — a művész elfoglaltsága miatt — azonban csak október végére várható. T. K.
