Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-24 / 224. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1991. szeptember 24., kedc Határozott az Alkotmánybíróság (Folytatás az 1. oldalról) Az irányítástól független vezetői hatásköröket alkotmányosan nem lehet megállapítani. Az Alkotmánybíróság kimondta: az alkotmánynak az a rendelkezése, amely szerint a köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, nem hatásköri szabály. A fegyveres erők főparancsnoka a fegyveres erőkön kívül áll, azoknak irányítója és nem vezetője. A főparancsnok tehát a fegyveres erők egyikének sem szolgálati elöljárója. Sólyom László hangsúlyozta: a fegyveres erők működésének irányítása a kormány hatáskörébe tartozik. A határozat „B” része a köztársasági elnök kinevezési jogkörével és a miniszteri ellenjegyzéssel kapcsolatban az alkotmányban meghatározott esetekben a köztársasági elnök kinevezési, előléptetési, jóváhagyási intézkedéséhez a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges. Az ellenjegyzés a köztársasági elnök aktusának érvényességi kelléke. A határozat kimondja: a köztársasági elnöknek meg kell tagadnia a kinevezést, illetve jóváhagyást, ha észleli, hogy ahhoz a jogszabályban előírt feltételek nem teljesültek. Az Országgyűlés kulturális bizottsága kérdésével kapcsolatban a határozat úgy foglal állást, hogy az eljárásban közreműködő szerv állásfoglalását a köztársasági elnök akkor köteles figyelembe venni, ha a törvény kifejezetten így rendelkezik. Az Alkotmánybíróság határozatának „C” részé megállapítja: a köztársasági elnök személyének sérthetetlensége a köztársasági elnök alkotmányjogi jogállásának része. A sérthetetlenség folytán a köztársasági elnök nem visel politikai felelősséget az Országgyűléssel szemben, jogi felelőssége pedig kizárólag az alkotmány meghatározott része szerint áll fenn. Az Alkotmánybíróság szerint a köztársasági elnök büntetőjogi védelméről az Országgyűlés által hozott törvényben kell rendelkezni. „Tudomásul „Egyet tudok mondani: az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezését tudomásul veszem; eddig is az alkotmány értelmében, annak betűjét és szellemét figyelembe véve dolgoztam” — jelentette ki Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap, röviddel a köz- társasági elnöki jogkörök értelmezésével kapcsolatos alkotmánybírósági határozat kihirdetését követően. — Többet akkor tudok mondani, ha már elolvastam a szöveget. KÉRDŐJELEK Európai szemüveggel? Véget értek a bevezető, ügyrendi jellegű csatározások, s hétfőtől — az általános politikai vita kezdetével — immár teljes sebességre kapcsolt az ENSZ közgyűlés ülészaka. A hétfői nyitónapon (a hagyományoknak megfelelően) rögtön felszólalt George Bush amerikai elnök is, aki a Szovjetunió felbomlása és a jugoszláv krízis időszakában kissé meglepő módon Irakra koncentrált beszédében. Más a fontássági sorrend? Vagy csak egyszerűen arról van szó, hogy másként nézzük mi itt a világot „európai szemüvegen” keresztül? Összeül-e Biztonsági Tanács Jugoszlávia ügyében és képes lesz-e hatékony intézkedésekre? Számunkra most ez az elsődleges, de a New York-i üvegpalota soros felszólalói bizony saját régiójuk, a Közel-Kelet vagy a Koreai-félsziget gondjait emelkik ki. De hát remélhető-e 166 tagállamtól egyáltalán, hogy egyetlen kérdésre koncentráljon? Nemigen. Sokan „Belgrád belügyének” vélik a konfliktust, mások pedig az EK-hoz utalnák vissza a kérdést. Csak éppen az egymásra mutogatás közben déli szomszédunknál tovább dörögnek a fegyverek és szaporodnak az áldoztok... Szegő Gábor Arafat felhívása Torgyán-Kövér pengeváltás (Folytatás az 1. oldalról) A kisgazdapárti elnök visz- szautasította . ezt. Kövér László kétperces hozzászólásában beszámolt berlini, bonni tárgyalásairól, majd kijelentette: feladta a reményt, hogy véleménye megváltoztatására bírja a kisgazdapárti politikust. Torgyán József viszontválaszában hangsúlyozta: az MSZMP részéről hangzottak el hasonló nyilatkozatok, mint amilyeneket Kövér László szokott tenni. Az Országgyűlés megszavazta, hogy még az őszi plenáris ülés keretében vitanapot tartanak a cigányság helyzetéről. Az indítványt Horváth Aladár SZDSZ-es képviselő tette, a magyarországi romaparlament tagszervezeteinek nevében is. Szabad György házelnök bejelentette, hogy Zétényi Zsolt MDF-es képviselő és 12 képviselőtársa „Mikó Imre kör a határon túli magyarokért” elnevezéssel képviselőcsoportot alakított. A csoport szóvivői Zétényi mellett Fekete Gyula és Bogdán Emil MDF-es képviselők. A Parlament vita nélkül, 207 igen, 2 ellenszavazattal és egy tartózkodással módosította az idei állami költségvetést és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényt. A jogi aktussal az Állami Számvevőszék IV. negyedévi költségvetését rendezték a képviselők. Ezután a Ház elkezdte a befektetési alapokról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A törvényjavaslatot előterjesztő Botos Katalin, a pénzintézeteket és a tőkepiacot felügyelő tárca nélküli miniszter hangsúlyozta, hogy a törvény segítségével olyan új gazdasági társaságok jöhetnek létre, amelyek a lakosságnak és más befektetőknek eddig még nem hasznosított megtakarításait hasznosíthatják. Irak nem teljesíti a BT határozatát Vissza a siv? Bye bye Szása — Kubában is Az október második hetében tartandó kubai pártkongresszus után kezdődnek meg a konkrét tárgyalások Kuba és a Szovjetunió között a szigetországban állomásozó szovjet csapatok kivonásáról - erről állapodott meg kubai tárgyalásain Valerij Nyikolajenko szovjet külügyminiszter-helyettes, aki tegnap Havannából való elutazása előtt összegezte látogatása eredményeit. Felfedte, hogy a Kubában tartózkodó szovjet kiképződandár 2 800 főből áll, s velük együtt családtagjaik — számuk több mint ezer - is távoznak majd a szigetről. A Szovjetunió reméli, hogy a csapatkivonásról szóló döntésével - melyet Gorbacsov államfő szeptember második hetében jelentett be - hozzájárul a Kuba körüli feszültség csökkentéséhez. Bonn is fellélegzett... Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap ismét napirendjére tűzte az iraki kérdést, azt, hogy Bagdad korlátozni próbálta a világszervezet küldötteit, akik a BT döntése alapján a tömegpusztító fegyverek felszámolását ellenőrzik. A Fehér Ház tegnap jelezte, hogy nem elegendőek Irak vasárnap tett homályos ígéretei a döntés végrehajtására, Washington maradéktalan együttműködést kíván — különben kész ismét katonai erőt is alkalmazni. A The Wall Street Journal jelentése szerint ebben az esetben a Pentagon készen áll, hogy azonnal több, mint 100 harcigépet, illetve helikoptert, harckocsikat és legalább 3.000 főnyi földi személyzetet küldjön a térségbe — ahol jelenleg is mintegy 200 amerikai harcigép állomásozik. Washington nem önállóan, hanem (a korábbiakhoz hasonlóan) ENSZ-döntések alapján és szövetségeseivel együttműködve szeretne fellépni Irak ellen. Bonnban hétfőn némi megkönnyebbüléssel fogadták a Jugoszláviából érkező híreket: a vasárnap kihirdetett tűzszünetet a felek, szórványos lövöldözésektől eltekintve, betartják, az Európai KözösséAntall, Markovié: „forródrót” Antall József miniszterelnök és Ante Markovié jugoszláv kormányfő tegnap kora este háromnegyed órás telefonbeszélgetést folytatott - jelentette a Miniszterelnöki Sajtóiroda. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a jugoszláv válság aktuális helyzetéről, illetve az azzal összefüggő egyéb kérdésekről. A két kormányfő egyetértett abban, hogy a magyar és a délszláv népeknek jó szomszédként kell egymás mellett élnie. gek békekonferenciája Hágában felújul. Mint New Yorkból, Genscher köreiből hírlik, a jugoszláv hadsereg további horvátországi előrenyomulása esetére a bonni miniszter súlyos szankciók meghozatalára szeretné rábírni kollégáit. Genscher elképzelése szerint á Biztonsági Tanács politikai és gazdasági szankciókat rendelhetne el, például az adriai kikötők blokád alá vételét, katonai erővel. Jasszer Arafat, a PFSZ VE elnöke tegnap a palesztin parlament pulpitusáról felhívási intézett George Bush amerika és Mihail Gorbacsov szovjel elnökhöz: Mindent kövessenek el, hogy a közel-keleti viszály a nemzetközi törvényesség alapján rendeződjék. Arafat beszédével vette kezdetét Algírban a Palesztir Nemzeti Tanács ülésszaka, amelynek vitáin a várakozások szerint az októberben esedékes közel-keleti béke- konferencia, az azon való palesztin részvétel a fő téma. KEDVEZMENYES ARUVASAR közületeknek, magánszemélyeknek, viszonteladóknak! LEVEGOSZUROK MA—605 Fiat Unó Turbo MA—148 Fiat Uno 70/S, SX Ritmo 75 Super MA—181 Fiat Unó Diesel, Super MA—442 Fiat Ritmo, Regata Diesel MA—356 Fiat Unó 55, 55/S MA—346 Mazda 2000 Diesel MA—627 Fiat Ritmo 1900 TD, Regata 1900TD MA—196 Ford Escort 1,6 D., Fiesta 1,6 D. MA—460 Opel 1600 D. MA—448 VW Golf D. Robbanásveszélyes helyzet Rendkívüli állapot Tádzsikisztánban Rendkívüli állapotot rendelt el a köztársaság egész területére tegnap a tadzsik parlament. A lépésre — dusanbei hivatalos közlés szerint — azt követően került sor, hogy Tádzsikisztánban a kommunista párt felfüggesztése és a Le- nin-emlékművek megrongálása miatt tiltakozó megmozdulások hulláma indult el a múlt hét végén. A tadzsik parlamenti döntés azt jelzi, hogy a kaukázusi köztársaságok — Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán — mellett szovjet Közép-Ázsia más köztársaságaiban, így Üzbegisztánban, Türkméniá- ban is feszült, robbanásveszélyes a helyzet. A Szovjetunió déli szárnyán tapasztalható destabilizációt a moszkvai központ nyilvánvalóan nem képes ellenőrzés alatt tartani. A tadzsik törvényhozás ugyancsak hétfőn megfosztotta parlamenti elnöki tisztétől az augusztusi moszkvai puccs után megválasztott Kadriddin Aszlanovot. (Elődjét, Kahar Mahkamovot a puccsisták támogatása miatt váltották le.) Aszlanov volt az, aki a múlt héten elrendelte a Tadzsik KP felfüggesztését és vagyonának lefoglalását. Helyébe a korábbi köztársasági első titkár, Rahman Nabijev lépett. Nabijev újbóli színrelépése azt valószínűsíti, hogy a mindig is konzervatívnak számító közép-ázsiai mohamedán köztársaságban az egykori kommunista pártvezetés vette kézbe a hatalmat. Tádzsikisztánban az erdeti tervek szerint október 27-én kerül sor a köztársasági elnök megválasztására. Kérdéses, hogy az év végéig érvényben levő rendkívüli állapot függvényében valóban sor kerül-e a választásra.
