Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-24 / 224. szám
1991. szeptember 24., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 LESZNEK KÉNYSZERŰEN VETETLEN UGARTERÜLETEK Vetésidőben a búzáról „Ha egyszer vetünk, aratni is fogunk” (Folytatás az 1. oldalról) A szekszárdi termelési rendszer, a KSZE részvény- társaság, a megye nagyüzemeinek csaknem a felét integrálja. Az ő tapasztalataik így általánosabb következtetésre is alkalmasak. Egy évvel ezelőtt a harminchárom somogyi partnerüzemükben csaknem húszezer hektár búzát termeltek. A mostani őszön a termelők mintegy 30-35 százalékkal kisebb területen szándékoznak búzát termelni. Ma még csak szándékról beszélhetünk, hiszen a kenyérnek való magját Somogybán hagyományosan októberben szokták a földbe juttatni. így ezekben a napokban a magágy, a talajelőkészítés feladatai folynak. Ahogy a részvénytársaság kaposvári alközpontjában elmondták, az agrárágazat körüli bizonytalanságok, az anyagi gondok miatt, a korábbiaktól eltérően jóval kevesebbet tudnak fordítani a termelők a minőségre. Az előző években megszokott vetőmagfelújítás az idén egynegyedére csökkent, minimális a műtrágyára fordított összeg. Örülnek a gazdaságok, ha az égetően szükséges munkabérre, s a nélkülözhetetlenül fontos üzemanyagra elegendő pénz csordogál, mert közben termlészetesen folyik a betakarítás, s a gazdálkodó - bármilyen nehéz helyzetben van is -, nem hagyja veszni azt, amibe már munkát, pénzt fektetett. — Az idén sajnos lesznek vetetlen, ugar területeink — mondta Horváth László, a nagybajomi szövetkezet elnöke.—Ahol nem remélhetjük, hogy minimális haszonnal visszatérül a befektetés, ott nem vetünk. — Mennyiben érinti ez a búzát? — Úgy döntöttünk, hogy ezen őszön kétszáz hektárral csökkentjük a vetésterületet, négyszáz hektáron vetünk. Az őszi árpát szinten tartjuk, a repcét pedig már el is vetettük az előző évekkel azonos területen, kétszázhetven hektáron. A mi homokos vidékükön a búza önköltsége ötszáz forint felett van, az ötszáz forintos felvásárlási ár mellett így is nagy a kockázat, kevés az ígéret. De viszont kenyérre szükség van! Nagyberkiben is hasonlóan vélekednek. Papp Jenő elnök elmondta, hogy a sok probléma, bizonytalanság miatt határoztak úgy, hogy 20 százalékkal csökkentik a vetésterületet. — Nálunk ez azt jelenti, hogy hatszáz hektárra vetünk búzát. Bármilyen nehéz, a gazda lelkiismerete megköveteli, hogy lehetőleg minőségi magot használjunk. Mert ha egyszer vetünk, akkor aratni is szeretnénk! — A gazda lelkiismerete, szakmai igényessége csak a vetőmagra vonatkozik? — Sajnos nem! Ebben a pénztelen világban le kell mondani a kívánatos műtrágya mennyiségről. Mi úgy gondoltuk, hogy a helyzetünk alakulásától függően majd tavasszal, a fejtrágyával pótoljuk azt, amire most nem futja. — Mi miatt nem futja? — Igen sok a kintlevőséMint könyvben a sorok, ezekben a napokban a búza ágya készül Fotó: Lang Róbert günk! Termékeinkért nagyon lassan, nagyon nehézkesen fizetnek a partnerek. A pénügyi bizonytalanságra csak egy példa: javában szedik és szállítják a cukorrépát. A vártnál jobb termés ígéreke- zik, - de egyezség viszont még nem született, hogy mit is kapnak ezért a termelők. De a gépeknek menni kell, az üzemanyagért fizetni kell. A sílózást - mint általában mindenütt - lassan befejezik. Máskor a gazdálkodó örült, ha látta, a téli időszakra megvan a jószágok takarmánya. Most egyfajta keserű biztonság ez. A megyét járó ember szépen elmunkált földeket lát, a szorgos igyekezet jeleivel találkozik. Am a felszín alatt roppant nehézségekkel gyűr- kőznek a gazdálkodók. Es az már biztos, hogy jövőre alig több, mint negyvenezer hektár búza terem Somogybán. Vörös Márta Kedvezményes hiteleket, támogatást remélnek Kaposvári küldöttség járt Dániában Jogos a követelmény, hogy a küldöttség konkrét eredményekkel térjen vissza külföldi útjáról — mondta Szita Károly kaposvári alpolgármester. — A dániai Horsens városban három napot töltöttünk, s két fontos ügyben tárgyaltunk. Mint az köztudott, Kaposvár közgyűlése pályázatot adott be, hogy a Phare-programból a város szennyvízhálózatának fejlesztésére támogatást nyerjen el. Az ehhez szükséges pénzt az Európai Közösség országai adják, ebben benn van Dánia is és Horsens város is. Azt szeretnénk elérni, hogy kedvezményes hiteleket, illetve vissza nem térítendő támogatást nyerjünk el a Phare-programból, hogy Kaposváron befejezhessük a csatornázást. Ha sikerül támogatást szerezni, akkor a mandátumunk leteltekor alig marad ellátatlan terület. Ez ügyben biztató tárgyalásokat folytattunk, és vendéglátóink támogatásukról biztosítottak bennünket. A WHO, az ENSZ egészségügyi világszervezete szintén meghirdetett egy programot. Az egészségért kétezerben mindenkinél szervezet szintén kedvezményes támogatásokat ígér. Dániában megbeszéltük, hogy olyan programot készítünk, amellyel mi is tagjai lehetünk ennek a szervezetnek. Ha ez sikerül, akkor kedvezményes támogatásokhoz juthatunk a kommunális fejlesztéseinkhez. Megállapodtunk, hogy egy hónap múlva folytatódik a tárgyalássorozat, akkor Horsens város szakértőjének segítségével kimunkálhatjuk, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni azért, hogy a WHO a támogatott városok közé vegyen bennünket. L. J. • Érvénytelen szavazás Zamárdiban Marad a kényszerű frigy Zamárditól válni szeretnének a szántódiak. A Bala- ton-parti településrész lakosai vasárnap szavazhattak e kezdeményezésükről, azonban kollégánk aznap hiába tudakozódott a szavazás körülményeiről: azok közül, akikkel beszélt, egy sem tudott az eseményről. Dr. Csaba Endre, a Zamárdi körjegyzőség jegyzője tegnap arról tájékoztatott, hogy a 1392 szavazni jogosult szán- tódi lakosból 553-an voksoltak. Ez a jogosultaknak csak 36,5 százaléka. Nem volt meg tehát az érvényességhez szükséges kétharmados többség. Az érvénytelen helyett új szavazást csak egy év múlva lehetne kezdeményezni. Ehhez azonban a képviselő-testület döntése és hozzájárulása is szükséges, ugyanis nem kis költséggekkel jár egy ilyen megmozdulás. Hogy erre sor kerül-e majd...? Mindenesetre az eredménytelenség után már csak csekély vigasz lehet a szántódi- aknak, hogy az 553 szavazó lakosból 509-en igent mondtak, tehát döntő többségük a válás mellett volt... A népszavazásra jogosultak száma egyébként az állandó- és az üdülőlakosokból tevődik össze, ez is oka lehetett a távolmaradásnak. T. K. Vizsgálat a vérhasfertőzés ügyében Ok: a hidrofor? Eddig 83 megbetegedést regisztráltak Lapunkban is beszámoltunk arról, hogy Kaposváron, a Damjanich utca és a Pete Lajos utca határolta honvédségi lakótelepen vérhasfertőzés volt. A vizsgálat eddigi eredményeiről kérdeztük az illetékeseket. Nem vállalnak mezőgazdasági munkát az iskolák Ötezer diáknap kiesett A kereskedelmisek almát szedtek Dr. Balogh Márta, a kaposvári tisztiorvosi szolgálat megbízott főorvosa elmondta, hogy álláspontjuk szerint a szennyvízcsatorna és a hidrofor (vagyis a nyomásfokozó) alján volt egy úgynevezett padlóösszefolyó, amely ösz- szeköttetésben volt a szennyvízcsatornával. A főorvosnő szerint ez okozta azt a szivárgást, amelyből kialakult a fertőzés. Eddig 83 beteget regisztráltak, és 59 esetben mutatták ki a vérhast okozó kórokozót. A tisztiorvosi szolgálat befejezte a lakosság szűrését, a szükséges intézkedéseket megtették. Hangsúlyozták, hogy Kaposvár nem veszélyeztetett, hiszen zártkörű rendszerről van szó. Dr. Balogh Márta elmondta, hogy a honvédség a szükséges műszaki intézkedéseket megtette a fertőzés okának eltávolításáért. Makiári György, a Honvédelmi Minisztérium ezredese kérdésünkre így válaszolt: — Nagyon nehéz a felelősség megállapítása. Nem tudjuk megmondani — mert nem lehetséges — az egyszemélyi felelősséget. Annyi bizonyos, hogy a betegség okozója közös eredetű. Valószínűsíthető, hogy ez a víz, de még ma is tartanak a vizsgálatok. Föltételezésünk szerint előfordulhat, hogy a hidrofor és a szennyvízakna betonjának repedése közötti átszivárgás okozta. a fertőzést. Hangsúlyozom, hogy nem ürülék jutott a rendszerbe. Fertőtlenítettük a hidrofort, s amíg nem száz százalékosan biztonságos a működése, addig a lakók máshonnan kapják a vizet. Terveink szerint a hidrofor helyett megbízható rendszert építünk ki már a közeljövőben. V. Zs. Az őszi munka a diákok számára annak idején jó lehetőségnek számított — kötetlenebb formája még nem idézte az iskolát, s a pénzen, amit a munkáért kaptak, előteremthették egy-egy osztálykirándulás költségeit, de zsebpénznek sem jött rosszul. Azonban egyre kevesebb iskola vállal ilyen feladatot. A Kutasi Állami Gazdaság vezetője, Varga László sem optimista, az iskolák elzárkóznak az őszi munka efől, volt olyan is, amelyik két héttel előtte mondta vissza, mondván: inkább tanuljon a diák. S valószínűleg a jövőben is így lesz. A kiskorpáéi egységükben a kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet diákjai téli almát szedtek. A gazdaság vezetője nagyon elégedetten szólt a diákok munkájáról. A tanulók felnőttbért kapnak, azonban a munkaidejük kevesebb s az étkezési költség is lejön a fizetségből. Ötezer diáknap esett ki a visszamondott diákmunkák miatt, s ez kellemetlen helyzetbe hozta a gazdaságot: annak idején, amikor az egységeket telepítették, arról volt szó, hogy a termést majd diákok szedik le. így most általános iskolákat kellett beszervezniük, illetve akciókat hirdetniük... A kereskedelmi iskola — Kaposváron az egyetlen oktatási intézmény, amely ilyen munkát vállalt — már 10 éve tartja a kapcsolatot az állami gazdasággal. A kéthetes mezőgazdasági munkán 1200- 1300 diák vett részt, s érdemes volt dolgozniuk, hiszen a hulló alma kilójáért 50 fillért, a válogatottért 1 forint 50 fillért kaptak. Naponta átlagban 3-4 mázsa almát szedtek le a gyerekek. Volt is olyan csoport, amelynek diákjai előrelátóak voltak: napi 300-400 forintot is megkerestek fejenként, ezzel a ballagási kiadásokat kívánják fedezni. Akiket érdekelt a dolog, azok gyengébben teljesítettek. A tantestület szavazza meg, hogy az iskola menjen-e őszi munkára vagy sem. A kereskedelmiben úgy döntöttek, hogy mennek, míg a többi iskola elzárkózott a lehetőség elől. Kovács Mihály táborvezető szerint az őszi munka jó dolog. A gyerekek megismerik egymást, jó osztályközösségek kovácsolódhatnak ki. Nem árt, hogy megtanulnak dolgozni is, hiszen van olyan diák, aki még életében nem látott fát, s meg kell ismertetni vele, hogy is kell almát szedni... T. K. Támogatás tenyészsertésekre A túltermelési válságjelek után törvényszerű a hiány veszélye. Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság — ha kicsit késve is — arról határozott, hogy a törzskönyvezett tenyészsertéseket tartó gazdálkodóknak a december 31-ig forgalmazott tenyészállatok után darabonként 2-13 ezer forint támogatást adnak. Új buszvárók Új buszmegállókat adott át a napokban Sántoson a Surján Rt. Az építkezéshez szükséges anyagokat ingyen adták, s szintén fizetség nélkül bepucolták a falu régi haranglábát is. Tizenegy pályázó Somogyból Sok megyében az érdeklődés teljes hiánya mutatkozott az év lakóháza pályázat iránt, Somogybán viszont 11-en versenyeztek a címért az idén. Sőt most először már városok — Kaposvár és Fonyód — is kiírták a pályázatot. A megye legszebb lakóháza díjat megosztva a Lőrincz Piroska és Borbás Gábor tervezte két kaposvári ház kapta.
