Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-21 / 222. szám

1991. szeptember 21., szombat SOMOGYI HÍRLAP — KULTÚRA 5 Koldusbot a kultúrának? MA: TESTVÉRVÁROSI FOGADALOMTÉTEL Olasz vendégek Nagyatádon Tegnap késő este érkeztek meg az olasz vendégek Atádra Fotó: Kovács Tibor Ismét hullámvölgyben — sokak szerint végveszélyben — van a kultúra. Miközben a kultusztárca mellényzsebből előhúzott tényekkel igyekszik bizonygatni, hogy az állam, a központi költségvetés egy fil­lérrel sem ad kevesebbet, mint korábban, a napi gon­dokkal küzdő tudományos, művészeti és közművelődési intézmények keserűen sora­koztatják föl ellenérveiket. Az írókat már-már életlehe­tőségeikben bénítja az igaz­ságtalan adóztatási szisz­téma, s megállíthatatlannak tűnik az alkotói honoráriumok inflációja is. Szomorú tényként hat a két nagy könyvkiadó, a Szépirodalmi és a Magvető megszűnésének híre. Az egyik hitehagyott fővárosi szí­nidirektor szerint a pártdiktatú­rában működő és azóta oly sokszor elítélt három T (til- tás-tűrés-támogatás) draszti­kusabban működik, mint va­laha. A jeles kulturológus pe­dig úgy látja, hogy a múlt rendszer értékgyilkos állami mecenatúráját felváltotta a másik véglet: a gazdasági ra­cionalitás uralma. Arról is hallani, hogy a ma­gas kultúra egyes ágazatainak központi pénzelosztását egy kulturális maffia irányítja, amely szemérmetlen nyílt­sággal, érdemtelenül juttat anyagi előnyökhöz egyes mű­vészeti intézményeket. A kultúra — az alkotás és az elsajátítás — tényleges szabadsága és ennek anyagi korlátozottsága a kulturális szféra rendszerváltozást kö­vető legfájóbb — s sajnos tar­tósnak tűnő — ellentmondása. A művelődés és a műveltség rangját, a művelt magyarság eszménye megvalósulását ígérő hivatalos deklarációk ugyanúgy silányulnak jelsza­vakká, mint korábban. A kultu­rális érték hiteles megítélését és finanszírozását ^ a hozzá nem értés és a pénztelenség gátolja. A dilettantizmus re­Kenneth Woollamnek, az angol nemzeti opera egykori Wágner-tenoristájának, jelen­leg a brit királyi zenefőiskola énektanárának könnyű dolga volt Glenn Close-zal Szabó István „Találkozás Vénusszal” című filmjében, de annál töb­bet bajlódott a többi szereplő­vel - írta csütörtökön a The Independent című brit lap. Szabó István angol produk­cióban-készült filmjét, amely az európai együttműködés nehézségeit jelképezvén a Tannhäuser viszontagságos párizsi színreviteléről szól nemzetközi szereplőgárdával, mélhetően leküzdhető, ám a finanszírozás gondjai nehe­zen enyhíthetők. A csak orruk végéig látó új technokraták ugyanis még hosszú időn át képesek lesznek sasszeművé válni, s azt lesni, hogyan lehet filléreket ellopni a kultúrától. És meg is találták a módját, ha a kulturális intézmények és az önkormányzatok tétovasága miatt nem történik meg a helyi tudományos, művészeti érté­kek és a közművelődés tény­leges eredményeinek szám­bavétele, „védetté nyilvání­tása" illetve a továbbfejlesz­tésre érdemes értékek kijelö­lése. Kétségtelen, hogy a kultúra finanszírozása új mechaniz­musainak kialakulását a régi sémák beidegződése lassítja. Korábban a központi költség- vetés, a helyi tanácsok forrá­sai, az üzemek, vállalatok, szövetkezetek támogatása, no meg a fizetőképes kereslet nagyjából egyensúlyban tar­totta a kulturális gazdálkodást. A rendszerváltozást követően — a gazdaság jól ismert gond­jai miatt — azonban nemcsak a finanszírozási szisztéma vál­tozott meg, a pénz is keve­sebb lett. Az új típusú mecenatúra és alapítványrendszer önmagá­ban nem pótolja a kulturális költségvetés hiányait, a kufár- szellemtől, a kétes értékek pi­aci uralmától pedig jogosan rettegnek a kulturális intéz­mények. A tudományos, művészeti élet koldussága, a közműve­lődés anyagi ellehetetlenülése felmérhetetlen károkat okoz­hat. Mert az a nép, amely nél­külözni kénytelen a magas kultúra értékeit, s amely ráa­dásul még önkifejezésében, alkotásvágyában, kulturális közösségeinek megteremté­sében is korlátozott, hovato­vább a mindennapi kultúrájá­ban, viselkedésmódjában és munkamoráljában is mélyre süllyed. G. J. szeptember 27-én mutatják be Londonban. Szabó István tökéletes pro­fizmusra törekedett, s hogy a szinkron hiteles legyen, a sze­replőknek meg kellett tanul­niuk komolyan úgy tenni, mintha énekelnének. Amikor Glenn Close kitátja a száját, valójában Kiri Te Kanawa hangja szólal meg. Glenn Close ehhez nem csak az operaénekesi artikuláció kül­sődleges jegyeit tanulta meg, hanem az énekesi lélegzetvé­telt is. — Vele könnyű volt dolgozni, mert jó hangja van, meg lehetett tanítani énekelni, (Tudósítónktól) Gazdagnak ígérkezik a hét­vége kulturális programja Nagyatádon, csütörtökön két kiállítást is megnyitottak a vá­rosi művelődési házban. A vá­rosban élő alkotók munkáiból rendeznek bemutatót a kiállító teremben, a szabadidős klub­ban felállított paravánokra pe­dig a helyi fotóművész, Durgó Tibor színes és fekete-fehér fotói kerültek. A Terminátor II. című szu­perprodukció tekercsei pán­célautóban érkeztek Magyar- országra. Pár nap elteltével mégis kalózkazetták tömege jelent meg a feketepiacon. A hír bizonyára, az azonban már kevésbé köztudott, hogy a nyugati filmforgalmazás diszkriminációs lépésre szánta el magát az egész ha­zai terjesztési hálózattal szemben. S hogy mit jelent ez? Nem többet, minthogy — kalózok és „swarcfilm”-vásár- lók figyeljenek — az amerikai film messze elkerüli e környé­ket. Tudva, hogy a moziműso­rok kilencvenkilenc százaléka „usás” produkció, nem nehéz megjósolni a jövőt. Az Intercom Film sajtófő­nöke, Tüske Gabriella adott lapunknak további információ­kat. Egyebek mellett megtud­tuk hogy a rendőrség két hete országos razziát tartott, s en­nek eredményeképpen több személy előzetes letartózta­tásban várja az ellenük indított eljárás végkifejletét. Itt kez­dődnek — vagy folytatódnak — a gondok. A jelenleg ér­habár nem tud kottát olvasni - mondta Kenneth Woollam énektanár. Nem úgy a karmestert ala­kító francia születésű dán szí­nésszel, Niels Arestruppal, vagy a Vénuszt játszó Maite Nahyr francia színésznővel. — Ok tökéletesen botfülűek. Végül abban egyeztünk ki, hogy Nahyr az ének ütemé­ben, de beszélve kiabálja a szöveget — mondta az ének­tanár. A műhelytitkok közül még azt is elárulta, hogy nagyon megnehezítette a dolgát a Szabó István-féle szereposz­Megismerkedhetnek a láto­gatók a római katolikus plébá­niatemplomban készült fal­festmények születésével és az alkotóval, Závory Zoltánnal is. Tegnap háromnapos ven­dégszereplésre érkezett a vá­rosba az olaszországi Coro dél Rojale kisváros 30 tagú vegyeskara. A kórus első fel­lépése tegnap este volt a se- gesdi katolikus templomban. vényben lévő törvények sze­rint ugyanis a vétség bünte­tése nem elrettentő erejű: csupán néhány ezres bankó a dorgálás mértéke. Mindezek ellenére a nyugati forgalmazás egyelőre nem vette embargó alá a hazai film­terjesztést. Türelmesen vár — a beígért, és remélhetőleg hó­napokon belül megszülető — szigorúbb szankciókra, ame­lyek kellőképpen ijesztőleg hatnak majd a kalózokra. Addig is néhány praktikus információval szeretnénk szolgálni, bár még csak abban sem bízunk, hogy ezután nem kelnek el olcsó pénzért a ka­lózkazetták. Amit viszont sze­retnénk: legyenek tisztában azzal, hogy a kalózkazetta ter­jesztése lopás. Azzal is, hogy nem kedveznek az igényes­ségnek a gyér minőségű fil­mek által szerzett élmények. Végül talán azzal a vélemé­nyemmel sem vagyok egye­dül, miszerint nem szívesen raknánk a kirakatba egy eset­leges diszkriminációt. Pedig minden esélyünk megvan rá. Balassa Tamás tás, amely következetesen „transzkulturális” feladatokra késztette a színészeket. A svéd Bergman-színész, Er- land Josephson spanyol imp­resszáriót, Marian Labuda cseh színész német tenoristát, Johanna Tér Steege holland színésznő francia szopránt, Maite Nahyr lengyel énekes­nőt, Niels Arestrup pedig ma­gyar karmestert alakít. A különleges együttműkö­désből azonban, talán éppen a feladat nagysága miatt, hite­les film született, legalábbis ami az éneklést illeti - mondta az angol énektanár. Ma este 6 órakor Nagyatádon a városi művelődési ház szín­háztermében adnak műsort. Az olasz kórus vendégsze­replésével egyídőben Nagy­atádra érkezett San Vito AI Tagliamento kisváros népes küldöttsége, és ma délután 3 órakor a Széchenyi téren ren­dezendő ünnepségen a két város polgármestere aláírja a testvérvárosi kapcsolatokat szentesítő okiratot. Az üres nézőtéren mozigép. És Friderikusz. Peregnek a filmkockák, amelyeket né- hányszáz fős közönség he­lyett ezrek, tízezrek láthattak szerdán késő(!) este a Tv-2-n. Az én mozim címmel a sokak által fenegyerekként nyilván­tartott Friderikusz Sándor invi­tálta filmszínházba a televízió előtt ülőket. No nem egy teljes mozifilm hosszáig; csupán röpke 40 percre tapasztotta székükhöz a nézőket a bemu­tatott két miniatűr. Béna édesanyját egyedül ápoló tizenéves kissrác osztja meg velünk napirendjét, amelyben legfontosabb helyet az anyja gondozásával töltött percek, órák jelentik. Édes te­her ez — tűnik ki a filmből, amelyben a riporter igazán emberi hangon faggatózik a mindennapokról. És ez nem csak a megrázó élménynek tudható be. Friderikusz szelí­dült az évek folyamán, s ha korábban sokak előtt vitatható volt is kérdezési kultúrája, modora, tényfeltáró képes­sége és igazságérzete nem hagyta el. Kényes kérdéseket is szóba hozott, amelyekre az áldozatot vállaló fiú a maga módján megválaszolt. Az élet­koránál jóval érettebb gyerek anyjához fűződő szálai tiszták, őszinték és elismerésre mél­tóak. Bár a betegség miatt ke­vesebbet lehet baráti körben a hatodikos diák, mégis boldog. És ez a boldogság egész lé­nyét áthatja. Segíthet valakin — és ezt mindennél többre ér­tékeli. Anyaszerelme már-már Rabindranath Tagore-i mére­teket ölt... És ekkor döbbenet ül ki az Somogy tájvédelmi körzetei Tóth Ferenc fotóiból nyílt ki­állítás a berzencei művelődési házban. A kaposvári alkotó a somogyi tájvédelmi körzetek gazdag világát kapta lencse­végre. Az SMK támogatásával rendezett kiállítás október kö­zepéig látogatható. Angol nyelvű könyvek boltja John Allen Birch, Nagy-Brit- tania magyarországi nagykö­vete avatta fel Budapesten a Mikszáth téren a Cambridge University Press új könyves­boltját. Ézzel a világ 12 or­szága után immár Magyaror­szágon is önálló képviseletet kapott a neves angol egyetem könyvkiadása. Európai szintű menedzserképzés Európai szintű menedzser- képző iskola kezdi meg mű­ködését az új tanévtől. Az Eu­ropean Business School válla­lati vezetőket, kereskedelmi, gazdasági, reklám és marke­ting, valamint jogi szakembe­reket képez és egész Európá­ban elfogadott képesítést ad. Az oktatás a németországi Schloss Reichartshausen fő­iskola tematikája szerint né­met nyelvű lesz, és külföldi szakmai gyakorlat egészíti ki. ember arcára. Friderikusz két levelet mutat és olvas fel. A feladó a budapesti XII. kerületi polgármesteri hivatal illetékes osztálya. Az anyának — mivel az családi pótlékkal együtt 16 ezer forintos havi jövedelmet „élvez” — nem folyósítják to­vább a nevelési segélyt, va­lamint a tej- és tejtermék utal­ványról és egyéb juttatásokról is lemondhat. A másik rövidfilm Íror­szágba kalauzolja a nézőt. Dublin képei elevenednek fel az egykori magyar légikisasz- szony — ma egyetemi tanárnő — Friderikuszhoz írott levelé­ben. Egy sajátos sors líra so­rai ezek, melyet az asszony oszt meg velünk. Friderikusz stábja „csak” megfilmesítette a gyorsan tovatűnt két évtized emlékeit, a háromgyerekes anya érzelem- és gondolatvi­lágát. Azt a tájhoz, emberek­hez — kezdetben talán szo­katlan —, hagyományokhoz való kötődést, amely kicseng a több éve özvegy asszony vallomásából. A két miniatűr rímelt egy­másra, hiszen mindennapi, ám „névtelen” hősökkel is­merkedhettünk meg. Teljesült tehát Friderikusz ars poeti­cája, miszerint mozijában olyan embereket mutat meg, akik bár köztünk élnek, törté­netük, meséjük erőt adó, néha már-már felemelő, de lega­lábbis érdekes. S teszi mind­ezt — azt vallja — politikától mentesen, mivel úgyis torking vagyunk már a politikával. Ez is egyféle — ám figye­lemre méltó — politika. Lőrincz Sándor Göncz Árpád adta át az ösztöndíjakat Új Népi Kollégiumokért A falun a helyi apostolok szerepe nagyobb, mint az országos apostoloké. Próbáljátok felismerni magatokban a helyi apostolt és győzzétek meg majd az embereket, hogy van erejük és saját sorsuk kovácsai lehetnek — mondta Göncz Árpád az Új Népi Kollégiumokért Alapítvány ösztöndíjainak ünnepélyes átadásán. A köztársasági elnök kijelentette: reméli, a magyar falusi társa­dalom mobilitása feltámad a közeljövőben. A két éve létrehozott alapítvány célja: a negyven évvel ezelőtt szétvert népi kollégiumok hagyományainak felelevenítésé, az agrárifjúsági mozgalmak újjászervezése és az értelmiségi pá­lyára készülő falusi fiatalok támogatása. A kuratórium a beér­kező kétszáz pályázat közül kilencvenhatot — köztük tizenegy erdélyit — talált megfelelőnek. A pályázóknak legalább egy évig kell foglalkozniuk egy saját falujukkal kapcsolatos témával. A botfülűek operája A kazetta terjesztése: lopás Mozgóképkalózok TV-NEZŐ Friderikusz mozija

Next

/
Thumbnails
Contents