Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-14 / 216. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1991. szeptember 14., szombat A VILÁGON ELSŐKÉNT Honfoglaláskori tegez a computer tomográfban Hú de gyönyörű! — kiáltott fel dr. Kürti Béla, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze, amint az egyik metszeten szépen kirajzolódva megjelent a képernyőn a — föld súlyától kissé meghajolt — tegez körvonala. A Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának CT Biológiai Központjában csütörtökön egy honfoglaláskori sírrészletet vizsgáltak. A kísérlet, amely látványos eredménnyel járt, páratlan, a világon eddig egyedülálló. A leletről, valamint a computer tomográfos vizsgálat régészeti jelentőségéről kérdeztük dr. Kürti Bélát és dr. Költő Lászlót, a Somogy Megyei Múzeum régészeti osztályának vezetőjét. — Ez a sírrészlet abból, az egyik legnevesebb szegedi honfoglaló temetőből való — válaszolt dr. Kürti Béla —, amelybe a 970-es, 980-as években főként fegyveres férfiakat és igen rangos, ezüst ruhadíszes nőket temettek. Egy tegez borítását, mereví- tését szolgáló vaspálcarend- szert tártunk fel abban az állapotban, ahogy a X.században földbe került. A ládában egy férfi csontvázának az a része található, amelyre a jobb karjánál ráfektették a tegezt. A vizsgálat azért nagy jelentőségű, mert régészeti, restaurátori módszerekkel csak úgy tudjuk a tegez egykori szerkezetét rekonstruálni, ha szétszedjük. Itt viszont, ahogy a földből kiemeltük, ép állapotban került a computer tomog- ráfba , s a metszetrajzok segítségével a tárgy rajzolha- tóvá válik. Tehát a CT vizsgálattal olyan rekonstrukció készíthető, amely eddig csak festmények, néprajzi párhuzamok alapján történhetett. — Korábban már próbálkoztunk régészeti tárgyak átvilágításával — folytatta dr. Költő László. — A Somogy Megyei Múzeum gyűjteményéből néhány bronzkori urnát vizsgáltunk. Az eredmények azt mutat(Fotó: Király J. Béla) ták, hogy a módszer nagyon jó. Anélkül, hogy az urnát szétbontottuk volna, megtudtuk, hogy mi rejtőzik a földdel teli edényben. Ekkor merült fel a gondolat, hogy feltárt sírt, vagy sírrészletet is megpróbálunk computer tomográfiái vizsgálni. Óriási segítséget jelent ez a módszer a régészetnek. S ahogy a fél méterszer másfél méteres faláda szemmel nem követhető lassúsággal mozdul, a metszetek egy több mint ezer éve eltemetett fegyver körvonalait mutatják. Honfoglaló őseink egyikének maradványai ezek, ám a régészet felbecsülhetetlen jelentőségű rekonstrukciós lehetőséggel gazdagodott. Tamási Rita JELENTÉS A DÉLI VEGEKRŐL Murakeresztúron, Gyékényesen minden csendes A Balaton elhagyása után nagy vágtába kezd a Buda- pest-Zágráb-Trieszt között közlekedő Dráva elnevezésű nemzetközi gyorsvonat. Megáll rövid időre Nagykanizsán és utána máris itt a határ Mu- rakeresztúr. Az öt kocsiból álló nemzetközi részen alig van utas. A magyar és a jugoszláv vámvizsgálat is alapos. Fegyvert ugyan még nem találtak, de azért intenzíven keresik. 35 perc után indul a vonat tovább a 160 kilométerre fekvő Zágráb felé. A határállomás éli a mindennapi, hétköznapi életét. — Amióta fegyverek dörögnek odaát alig van utas a Dráván — mondja Fejes Lajos állomásfőnök. Körülbelül az egyötödére csökkent az utas- forgalom. — Menekültek? — Nálunk szerencsére nagy a nyugalom. Eddig mindössze egy fiatalasszony jelentkezett nálam, kisfiával. Adtam nekik egy éjszakára vendégszobát és másnap már tovább utaztak az ország belsejébe. Murakeresztúron egy-egy váltásban 20-30 főnyi jugoszláv személyzet dolgozik; vasutasok, vámosok, a határrendőrség tagjai. Szinte valamennyien horvát nemzetiségűek és a közeli városokból Varaséról, Csáktornyáról ingáznak naponta Murakeresz- túrra. Ugyanez a helyzet a közeli gyékényesi határállomáson is. A túloldali eseményekről azonban senki sem beszél szívesen. — Mi nem kérdezünk és ők sem beszélnek — mondja ki a lényeget Major István a gyékényesi állomásfőnök. A kapcsolat azonban korrekt. Amióta a sajnálatos események zajlanak, szerencsére távol tőlünk, még fegyelmezettebbek és még hallgatabbak. Hogy mitől tartanak, azt legfeljebb sejtjük, de nem tudjuk pontosan. Az eseményekről azonban jól értesülünk a zágrábi tv láttán. Egy-egy családban valaki mindig nézi és az emberek elmondják egymásnak, mit látnak, hallanak. Mondhatom a harcok színhelyéről készített riportok megdöbbentőek. Amit a magyar tv mutat, az semmi ahhoz képest, amit a zágrábi televízióban látunk. Mindkét határállomáson a teherforgalom is szinte a nullára csökkent. Gyékényesen át a nyáron két nemzetközi gyorsvonat közlekedett, szintén nagyon kevés utassal. Most már csak egy nemzetközi gyorsvonatpárt fogadnak. A gyékényesi határőröknek sincs túl sok munkájuk. Parancsnokuk Kollár Sándor őrnagy határozottan jelenti ki, hogy katonai gépet ebben a légtérben utoljára évekkel ezelőtt láttak, amikor a volt sárréti szovjet katonai repülőtérről felszállt MÍG tévedt errefelé. Ebben a térségben eddig nem volt szükség az itt szolgálatot teljesítő határőrök létszámának növelésére. Van ellenben természetesen plusz létszám a baranyai és a Duna-Tisza közi határszakaszokon. Érdekes kis történet, amit szintén a határőröktől hallottam. Egy idős magyar származású bácsi Gyékényesen át érkezett Magyarországra valahonnan Jugoszlávia belsejéből. Innét felvonatozott Budapestre, majd tovább utazott Szabadkára rokonlátogatóba. Ennyit kellett kerülnie, mert a sokkal rövi- debb út nem volt biztonságos. Az öreg úrnak volt egy szám- záras diplomatatáska, s zavarában elfelejtette a kódszámot. Mondta a határőröknek: fiaim nincs semmi titkolniva- lóm, próbáljátok meg valahogy kinyitni. Gyékényesen az állomásfőnök jó hírt kapott a jugoszláv képviselőtől. Arról tájékoztatta magyar kollégáját, hogy ha minden jól megy a hét végére már megindul a vasúti teherforgalom a fiumei kikötő és Gyékényes között. Itt vesztegel 84 ezer tonnányi csehszlovákiai rendeltetésű vasérc, amit Gyékényes és Ajka között a MÁV továbbit. Elsőnek hat vonatot raknak meg. Várják azt a 19 ezer tonna szójadarát is, amit mi vásároltunk valahol és már régóta Fiúméban van raktáron. Murakeresztúr és Gyékényes térségében őszi verőfényben fürdik a Mura és a Dráva part. Ugyanúgy lejárnak horgászni a pecabot szerelmesei, mint eddig. Szép süllőket, csukákat, harcsákat fognak. Csak a zágrábi tv-ben ne látnák a napnak szinte minden szakában a lövöldözést, az értelmetlen gyilkolást. Cseresznyék István Nyitás előtt a BNV (Folytatás az 1. oldalról) Az őszi kiállítást már az átalakult, szakosodott Hung- expo rendezi. Az új cég törekvése, hogy a kiállítás eddigi, kétféle tarifája helyett egységes árrendszert vezessen be. A váltás lépcsőzetesen, két év alatt megy végbe — ezzel a magyar kiállítók helyzetét könnyítik meg a rendezők. A vállalat további célja, hogy a későbbiekben évente 1 általános jellegű vásárt tartson, és inkább a szakkiállításokra koncentráljon. A közönség számára a kiállítás szeptember 20-29. között naponta 10-től 18 óráig, a szakmai napokon — szeptember 23., 24., 25., 26. — naponta 14 órától lesz nyitva. Az idén először 160 forintért családi jegy is váltható, s ez 2 felnőtt és 2 gyerek számára szól. Több alkalommal jelentkezik majd a Vásár Tv, és az Expo Rádió. HA ÜGYFEL A POLGÁRMESTER... Vádak és ellenérvek Fonyódon A baksai polgármester dr. Sütő László körzeti orvos azzal vádolta meg a fonyódi önkormányzatot, hogy nem tanulta meg a demokrácia játékszabályait. Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy a fonyódi polgármester Horváth Gábor az egyik testületi ülésről, amelyen az üdülőket is érintő kérdésekről tárgyaltak, őt másokkal együtt kirekesztette, sőt a hivatali épületből is kizáratta. Kifogásolta: olyan helyi adót szándékoznak bevezetni, amely a korábbinak 5-8oo százalékos emelését jelentené. Szemére vetett a polgármesternek a hivatal működésével és a költségvetéssel kapcsolatos néhány belső intézkedést is. A fonyódi polgármester Sütő László valamennyi állítását hazugságnak nevezte és megcáfolta. A baksai polgár- mester két legfájóbb gondjáról a kirekesztésről és az adóemelésről így vélekedett: Az ajtónál hallgatózott... — Sütő László azt akarta, hogy testületi ülésünkön tanácskozási joggal vehessen részt, és előre megkaphassa csak a testületi tagok tájékoztatására szolgáló írásos előterjesztéseket. Mi ezt a kívánságát nem teljesíthettük, de vendégként meghívtuk az ülésre. Amikor személyi ügyet tárgyaltunk, zárt ülést rendeltem el. Neki is el kellett hagyni a termet. Erre ő hangoskodni kezdett, később az ajtónál hallgatózott. Tekintettel arra, hogy a hivatali idő régen lejárt, a titkárság-vezető kizárta az épületből. Ami az adóemeléssel kapcsolatos észrevételeit illeti kijelentem: nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy a helyi adóemeléssel a kispénzű polgárokat sújtjuk. Ugyanis negyven négyzetméterig egyetlen nyaraló tulajdonosnak sem kell többet fizetni, mint korábban. Ám azoknak, akik olyan hatalmas villákkal rendelkeznek, mint Sütő László, bizony a korábbinál mélyebbre kell erszényükbe nyúlni. A nyaraló-paloták tulajdonosait, akik évente az üdültetéssel több százezer forrintot kaszíroznak be, aligaha lehet kispénzűnek nevezeni. Viszont ők sikoltanak a legjobban, ha az önkormányzat azt kéri tőlük: jövedelmüknek megfelelően járuljanak hozzá a település gondjainak megoldásához. Az ide-oda elküldött panaszainak hátterében valójában ennek a többletnek a vitatása áll. Csúsztatások A fonyódi önkormányzat kontra dr. Sütő László vitát magánügynek is tekinthetnénk. Csakhogy az üdülőhelyek vezetői gyakran találkoznak mostanában ilyen és hasonló csúsztatásokkal. A jelek szerint az a kettősség, amely a Balaton-parton a téli nyári fogalkoztatástól kezdve sok minden másra jellemző, rányomja bélyegét az önkormányzat és a polgárok viszonyára is. Fonyódon az idényben megháromszorozódik a lakosság száma. Kétezerötszáz helyi lakóházat, és nyolcezer olyan villát tartanak nyilván, amely a városon kívül élők tulajdona. Az utóbbiak egy fillér adót sem hagynak itt. Kizárólag a helyi adó és a kur- taxa az, ami a település működtetéséhez és fejelsztésé- hez szükséges alapokat biztosítja. Ezt, úgy fest, egyre többen kifogásolják és egyre gyakrabban kérdőjelezik meg az önkormányzat jogait, miközben önmaguknak mind nagyobb jogokat követelnek, dr Sütő László például számon kéri, milyen alapon ösztönzi anyagilag az önkormányzat a kurtaxa ellenőröket, és azzal fenyegeti meg, hogy a jövőre megalakuló részönkormányzattal majd megsemmisítteti a fonyódi testületnek az adóval kapcsolatos esetleges lépését. Európai módon — Csak azt felejti el a baksai polgármester, hogy a részönkormányzatnak annyi joga lesz, amennyit a helyi ön- kormányzat biztosít számára, továbbá csak olyat tehet, ami nem sérti a helyi lakosság érdekeit, nem is szólva arról, hogy állandó fonyódi lakos nélkül nem hozható létre részönkormányzat. — jegyezte meg a polgármester. Majd hozzátette: — Meggyőződésem, ha dr Sütő László európai módon közeledik a fonyódi önkormányzathoz, meghallgatja nyugodtan érveinket, belegondol gondjainkba, másként alakult volna a viszonyunk. Ez a minimum, amit egy másik, bizonyára sok gonddal küszködő település polgármesterétől elvárhattunk volna. Ez a gondolat talán receptnek sem rossz. Szegedi Nándor Eddig 11 ezer kárpótlási igényt nyújtottak be A kárpótlási törvény hatályba lépését követő négy héten országszerte összesen 11 ezer 483 kárpótlási igényt nyújtottak be — közölte Sep- sey Tamás, az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke. Elmondta, hogy az igénylők egy része több, 1949. június 8-a után elvett vagyontárgy után is bejelentette kárpótlási igényét. A nagy többségük termőföldre és ingatlanra vonatkozik, vállalkozás után mindössze 1 114 esetben igényeltek kárpótlást. Arra a kérdésre, hogy öszszesen hány igény benyújtására számítanak, az elnök azt mondta, hogy hétről-hétre jelentősen nő az ügyfelek száma, ezért most még korai lenne a jóslás. Annyi bizonyos, hogy mintegy 1,5 millió ember szenvedett joghátrányt. Az első hónap tapasztalatairól Sepsey Tamás azt mondta, hogy sokan még nem értik: az elvett vagyontárgyakért kárpótlás jár, s nem természetbeni kártérítés. Azt is fontos ismételten hangsúlyozni, hogy az 1939 és 1949 között sérelmeket szenvedetteket egy későbbi törvény alapján kapnak kárpótlást, tehát nekik most nem kell beadni igénylést. A legtöbb félreértés azonban az árverések körül tapasztalható. Sokan azt hiszik, hogy spekulánsok felvásárolják majd a kárpótlási jegyeket, s azokért termőföldet vehetnek maguknak. Sepsey Tamás rámutatott: a törvény egyértelműen szabályozza: csak a kárpótlásra jogosultak vehetnek termőföldet az őket- megillető kárpótlási jegy erejéig.
