Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-10 / 187. szám
1991. augusztus 10., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Másodszor is megtorfotfák ROMAFÓRUM BARCSON Országos és helyi gondok kerültek terítékre IV. Transz-Szahara Maraton A kaposvári „felhőlovag Ami az autósok számára a Paris-Dakar rali, az a repülőknek a Transz-Szahara iégimaraton. A különbség mindössze az, hogy míg a gigászi autós derbi bárki számára—akinek pénze van — nyitott, addig a repülősversenyen kizárólag a meghívott világélmezőny vehet részt. Az idén a francia rendezők Magyarországra is küldtek meghívót: nemzetközi versenyeken elért helyezései alapján Szabados Zoltán kaposvári sárkányrepülő vehet részt az októberben megrendezendő „légi- Dakaron”. Nincs szükség a forint leértékelésére A féléves gazdasági eredmények alapján nincs szükség arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank bármilyen mértékben is leértékelje a forintot a konvertibilis valutákhoz képest — mondta tegnap Surányi György, az MNB elnöke, majd kihangsúlyozta: bár a statisztikai adatok eléggé megbízhatatlanok, a bankrendszer információi azt tükrözik, hogy az első félévben a folyófizetési mérlegben nem sokkal alakul ki nagyobb hiány 100 millió dollárnál. Gyorssegély a sérülteknek Az Atlasz Utazási Biztosító Rt. vezérigazgatója, Darvas Gábor és három munkatársa még csütörtökön az ausztriai Triebenbe utazott, s egymillió schillinget vitt magával, hogy gyorssegélyben részesíthesse a buszkatasztrófa sérültjeit. Lengyel vámrendelkezések Péntek hajnalban új vámrendelkezések léptek érvénybe Lengyelországban. A hatóságok korlátozták az országba vihető szeszes ital mennyiségét, ezentúl egy személy legfeljebb fél litert vihet be vámmentesen. 200-ról 100 dollárra csökkentették az ajándékként bevihető áruk (mindenekelőtt élelmiszerek) keretösszegét is. (Folytatás az 1. oldalról) Megkérdeztük arról Feigli Ferenc barcsi polgármestert arról, milyennek látta a találkozót: — Mind a romaparlamentnek, mind pedig a helyi önkormányzatnak közösen kell tenni a cigányságért. Azt kértem, készüljön egy komoly program, amelyhez mi csatlakozhatunk. Egy sor kérdést országosan kell tisztázni. Lényegesnek tartom, hogy ne a múlton rágódjunk, hanem a jövővel foglalkozzunk. Főként a jövőről tájékoztatták a művelődési házban az 1300 barcsi cigány képviseletében összegyűlt, több mint félszáz résztvevőt. Az elnök, valamint Oláh József és Farkas Flórián ügyvivők megnyilatkozásaiból egyértelműen kitűnt: katasztrofális a helyzet, amelyben ma a cigányság él. A romaparlament az ősszel frontális áttörést akar elérni a cigányság helyzetének javításában. A kitörés irányát a csütörtökön Barcson is ismertetett Petíció szabja meg, amelyet el akarnak fogadtatni az ország- gyűléssel. Ennek érdekében aláírásgyűjtést szerveztek — Barcson is. Ez a cigányság múltját, jelenét meghatározó követelés tartalmazza a cigányok múltban elszenvedett sérelmeiért járó kártérítésből, az új társadalmi rendszer támogatásának kinyilvánításán át azt a hét pontot is, amelynek megvalósítása (elfogadása) esetén a magyar cigányság elindítható a felemelkedés útján. Nem kizárólag az államtól, a társadalomtól várják a változtatást, hanem mozgósítani akarják a cigányságot is. Ezért céljuk: lehetőleg minden olyan településen legyen cigányszervezet, ahol számottevő cigány él. Szinte biztosra vehető, hogy Barcson is hamarosan megalakul a helyi kisebbségi szervezet. A több mint háromórás fórumon terítékre kerültek a helyi gondok is. Beszámoltatták a polgármestert arról, mit tettek a cigányokért. Elhangzott, olyan javaslat is, hogy a börtönből szabadult cigányok is kapjanak munkanélküli segélyt, különben nagy az esély rá, hogy újra visz- szakerülnek. A romaparlament elnöke hasznosnak tartotta a cigánysággal való találkozót és a jövőre nézve elevenebb kapcsolatot ígért. Szegedi Nándor Szabados Zoltán egyhuzamban négyszer nyert sárkányrepülő magyar bajnokságot. Több országba elröpítette már a magyar sárkányosok jó hírét. Az angliai Európa-bajnokságon is a legjobbak közt végzett, a Franciaországban megrendezett ultralight világkupán pedig az ötödik helyet szerezte meg. Ennek az eredménynek köszönheti mostani meghívóját is. Hogy mi is az az ultralight, arról lapunkban már többször írtunk. A repülőgép 350 kg-nál nem lehet nehezebb. Egyik kategóriája a testsúlyáthelyezéssel kormányozható sárkányrepülő, másik a botkormánnyal irányítható merevszárnyú repülőgép. Ezzel kellene hát a kaposvári pilótának a Szaharában több mint ötezer kilométert megtennie. A verseny távjának leküzdése az emberi tűrőképesség határát súrolja. Ha valaki végig tudja repülni a sivatagi ötezer kilométert, az bekerül a Guin- nes-rekordok könyvébe is. A derbi október hetedikén Algírban kezdődik. Csakúgy, „nekirugaszkodásképpen” át kell repülni az Atlasz-hegység több mint 2500 méteres, havas csúcsai felett... Lent az indulópontnál több mint negyven fokos a hőség, odafent minuszfokok várhatók. A mezőny pár száz mérföldön keresztül a Paris- Dakar legnehezebb szakaszán halad. A kőrengeteg nem túl biztató fentről, egy kényszerleszállás során épségben földet érni szinte lehetetlen. Sivatagi repterek nincsenek, a sárkánynak abba a süppedős homokba kell beleszállnia, melyben még a legnagyobb kocsik kerekei is tengelyig mélyednek néhol. Tamanrasset a félúton fekvő afrikai település háromezer méter magasban terül el. Útközben pedig a mindennapos homokviharokban a legnagyobb nehézséget a biztonságos tájékozódás, helyzetfelismerés jelenti. A szervezők már az előzetes konzultációk alatt is javasolták, senki ne térjen le az útvonalról, mert a gyorsan változó homokdűnék, akár örökre is eltemethetik mind a gépet, mind az embert. Aki éjszakára nem tud a kijelölt célig eljutni, az kénytelen a szabadban éjszakázni. A szervezők gondolva az éjjel leselkedő veszélyekre, az indulóknak túlélési csomagokat adnak, melyeknek az elmúlt években még a legjobb angol és francia versenyzők is nagy hasznát látták. Szabados Zoltán elmondta, hogy csapat várhatóan négytagú lesz. Ha az előzetes egyeztetések kézzelfogható eredményt hoznak, akkor egy nagyszerű, világszínvonalú ultralight géppel tud majd rajthoz állni. A verseny alakulását napról napra nyomon követi a francia és az algériai tv, a helyszínre a világ számos lapjától küldenek tudósítókat. A verseny költségei meghaladják az egymillió forintot. A magyar sárkányrepülő a szükséges összeg egybegyűjtésére egy alapítványt hozott létre, mely a tervek szerint minden évben támogatni fogja a magyar sárkányrepülők hasonló próbálkozásait. A kaposvári OTP-ben elhelyezett számla neve és száma: „ Transz-Szahara" alapítvány, OTP 79 000 7706-4 Szponzorok! Kérjük segítsenek, hogy a lassan kezdődő végső visszaszámlálás eredményes lehessen, hisz mint képzettségben, mind technikai felszereltségben Szabados Zoltánnak nagy esélye van rá, hogy eggyel gyarapíthassa a világrekorder magyarok számát. Egyben köszönet illeti az eddigi támogatókat: Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Somogy megyei igazgatóságának, az Inno szerviz ingatlanközvetítő és szolgáltató kft.-nek, a Non-Stop építő és épületgépész gmk-nak és a Novoberépítő, tervező, kivitelező gmk-nak. Barna Zsolt évtizedes beruházási eredménye két járda, valamint az iskola kicsiny, s használhatatlan tornaszobája és műhelye volt. A falu lakossága egy emberként mondta ki a válást Lengyeltótitól, amikor letisztultak a politikai viharok, abszolút többséggel választották meg polgármesternek. — A falu népe a sok év alatt belenyugodott a tespedésbe, mert nem törődött velük, a község sorsával senki. Ennek hál’ istennek sikerült véget vetni — mondja határozottan Knézics István. — Polgármester úr, milyen célok jegyében vállalta el a falu irányítását? — Amikor tavaly októberben „átvettük a hatalmat”, s megbíztak bennünket a falu vezetésével, első lépésként felmértük, hogy milyen lehetőségeink vannak a hozzánk érkező külföldiek fogadására. Felvettük a kapcsolatot a fővárosi idegenforgalmi központtal is, akik megfogalmazták: örülnének, ha ilyen állapotokat találnának közvetlenül a Balaton partján fekvő üdülőtelepüléseken is. Mi az önkormányzati tulajdont illetően nem arra áhítozunk, hogy csatolnak-e hozzánk valamelyik tsz-től ötven hold földet. Annál inkább szeretnénk a falunkat az idegenforgalom számára fogadóképessé tenni, a népművészetünket minél igényesebb szintre emelni, valamint kiépíteni Csisztafürdőt. Ha mi ezt a három dolgot nem vesszük komolyan, akkor el vagyunk veszve. Ez a mi vállalásunk. Csisztafürdő és a faluház. Ez a két fogalom érzékeny pont az itt élők életében. Mindkettő sorsa a majdan meghozandó tulajdonjogi törvényektől függ. Csiszta esetében attól félnek, hogy a föld mélyének kincsét, a már most is kapós fürdő meleg gyógyvizét állami tulajdonnak nyilvánítják majd a honatyák. Ez fölmérhetetlen veszteségeket jelentene. Hasonlóképpen szeretnék önkormányzati tulajdonban tudni a faluházat is, mely pillanatnyilag a Siotour kezelésében van, és veszteséges. Hiszik: lenne haszna annak, ha a tárlók tíz éve változatlan tartalmát cserélnék, felújítanák. Hogy a turista ne ugyanazt — az egyébként nagyon szép —tisztaszobát nézegesse minden évben. Mert lehet, legközelebb már nem tér be ide. Buzsák feladata most nem kevesebb, mint a tizenhárom év lemaradást behozni. Fejleszteni, amikor és amennyit csak lehet. A községközpont tervezését máris kiadták Lőrincz Ferenc kaposvári főépítésznek. Megpályáztak, és megkaptak egy állami céltámogatást a művelődési központ hasznosítására: tornaterem, szakkörök kapnak itt majd helyet. Bekötőutat építenek a templom mögött a balesetveszélyes kereszteződés megszüntetésére, és parkolót is létesítenek. Két utcát már leköveztek, rendbe tették a temetőt, valamint elkészítették a gázprogram tanulmánytervét is. Mindezt néhány hónap alatt. A buzsáki búcsúnak — így hozta a sors — most kétféle értelme van. Az egyik: Buzsák remélhetőleg örökre elbúcsúzik az állóvíz, a tespedtség, az elszegényedés fogalmaitól. A másik, ismertebb változat jövő vasárnap kezdődik. Balassa Tamás BUZSÁK BÚCSÚI Közeledünk Buzsák felé. Úton-útfélen ,,gaszthausz”-táb- lák; egy asszony szorgosan teregeti a mosottakat az ínycsiklandó pacalszagban, túloldalt tanyacsárda invitál — közeledünk Buzsák felé. Beljebb, a téren, éppen a feszület alatt rögtönzött bálás vásár, gyermekjárókából kel el az olcsó holmi. Ami pedig nem újdonság: idős asszonyok egészítik ki cseppet sem irigyelnivaló nyugdíjukat híres hímzéssel, varrással. Születnek a boszorkányos, a vézás, a rátétes, és a szőttes mintázatú, jeles népművészeti remekek. — Ez a futó itt harminc márka, aranyoskám — felel érdeklődő kérdésemre egy beszédesebb nénike. — Annyira alacsony a nyugdíjunk, hogy enélkül a kis keresetkiegészítés nélkül semmire sem mennénk. Valóban nem nevezhető valami hatalmas összegnek az a 2273 forint, amennyit nyugdíj címén folyósítanak nekik. Bedolgozók voltak, azokért a folyamatosan „gyártott” buzsáki szőttesekért, amelyekért az őket alkalmazó cég darabonként több százat leakasztott, nekik alig pár forintot adtak. Ráadásul, mint mondják, már a nyugat sem töri magát az „un- garise főik arbejtért”. — Ma például még semmire nem akadt vevő — mutat a bogarak elől fóliával védett kézimunkák tömkelegére. — Pedig nézze meg ezt a boszorkányost, igazán szép darab. Tényleg szép volt. Bár a ke- serédes gyönyörködés közben felötlött bennem: reggel kilenctől egészen hat óráig ontják a buzsáki mintákat. Igaz, most már talán nem ejti át őket senki. Knézics István polgármesternek olyan a természete, hogy nem szereti megtagadni saját fajtáját, nem is teszi soha. Bu- zsákon született, ez a szülőfaluja. Végzettsége szerint pedagógus, jelenleg igazgatóhelyettes az iskolában. 1969-től 1977-ig, amíg nem vonták össze a falut Lengyeltótival, tanácselnök- ■ ként dolgozóit. Aztán el kellett“ mennie. Úgy döntött, elfoglalja magát az általános iskolai munkájával. Ezt Öreglakon tehette, hát ott tette, tizenhárom esztendőn át. Majd gondolt egyet, és 88-ban elment a buzsáki falugyűlésre. Csak a tényeket mondta el: a közösködés bő Gyertyás László felvételei Ismét a maguk útján
