Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-07 / 184. szám
1991. augusztus 7., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Áztak, míg a kárfelmérőkre vártak VIHAR UTÁN Az önkormányzat támogatást kért — Segítettek a kiskatonák — A Dédász kimutatta (Folytatás az első oldalról) Legtöbb család saját maga végezte a helyreállítást. Folyik a lakóépületek rendbehozása, e munkák befejezte után a melléképületek rendbetétele kerül sorra. A faluvégen egy házra rádőlt nyárfa okozott gondot, az épület tetőszerkezetének javítását most végzik. Néhányan már beadták kérelmüket segélyezésre, az önkormányzat megpróbál pénzbeli támogatást nyújtani a rászorulóknak. A szolgálati lakások és középületek rendbetételénél a kadarkúti költség- vetési üzem sok segítséget adott a csökölyieknek, cserepeket szállított és munkásokat küldött. Kisbajommal nehezen lehetett kapcsolatba lépni, telefon- hálózatuk is megrongálódott az égi "áldás" következtében, csak a tegnapi nap folyamán sikerült újra telefonösszeFotó: Kovács Tibor köttetést teremteniük a külvilággal. Mint megtudtuk, náluk is nagy károk keletkeztek, a helyreállítások folynak, de szükségük lenne segítségre. Nagyberkiben és környékén is elkezdődött az épületek rendbetétele. Az önkormányzat 1 millió forintos segítséget nyújtott a rászorulóknak, ez az összeg fedezi a segélyeket és a kamatmentes kölcsönöket egyaránt — tudtuk meg Walkshőfer Jánosné jegyzőtől. Önkormányzatuk kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy mint katasztrófa sújtotta település, adjon számukra pénzbeli támogatást, azonban eddig még nem kaptak választ kérésükre. Nagy segítséget jelentett a falunak a taszári honvédség által kiküldött 34 katona, akik segédkeztek az embereknek az épületek helyreállításában. A kaposvári és a dombóvári MÁV-tól pedig ponyvákat kaptak, amelyekkel letakarták a tető nélkül maradt épületeket. A telefonok újra működnek, stegnaptól—remélhetőleg már mindenhol — zavartalan az áramszolgáltatás is. A távközlési üzemigazgatóság munkatársától, Berkics Jánostól megtudtuk, hogy főleg Nagyberki és Csököly környékén voltak gondjaik. De nem csak a vihar okozott károkat, hanem a szakadt vezetékek tolvajai is nehezítették a helyre- állítást. Sebestény Gyula, a Dédász kaposvári üzemigazgatója valóságos statisztikát állított össze a lapunknak. Eszerint 91 települést érintettek a viharok , 38 oszlop dőlt össze, 2,5 kilométernyi új vezetéket kellett kifeszíteniük. Négy transzformátor meghibásodott, a 20 kilovoltos vezetékrendszeren 123 szigetelőt cseréltek és körülbelül 3 kilométer vezetéket javítottak a kisfeszültségű hálózaton. Ez utóbbi tény úgy értelmezhető, hogy néhányméteres szakaszokat kellett kicserélni. Még tegnap is dolgoztak a villanyszerelők, ugyanis nem tudtak eljutni az átázott földön Gige és Kisbajom közé. Három nap alatt 5300 kilométert autóztak, 1400 órát dolgoztak. Az Állami Biztosítótól megtudtuk, hogy az elmúlt napok kárainak 95 százalékát felmérték. Vitáik nekik is vannak, akárcsak a Hungária Biztosítónak. Csak részleges károkról tudtak beszámolni. Az ÁB a lakosságnak eddig 3,5 millió forintot fizetett ki. A végelszámolásnál 13 milliót is el kell könyvelniük. A Hungária Biztosító kárkifizetései hasonlóak. Munkatársuktól, Horváth Andrástól hallottuk, hogy a végleges károkat a Hungráia Biztosító is csak akkor tudja megállapítani, ha a betakarítás előtt meglesz a végső terménybecslés. Sokat nem tévedhetnek, mert van ahol mindent elvitt ajég és a vihar. Tóth Kriszta — Nagy Jenő Mehet a malac külföldre Október 31-ig feloldották az exporttilalmat (Folytatás az 1. oldalról) Kosa Ferenc, a Kahyb vezérigazgatója elmondta, hogy folyamatosan szállítják kijelölt telepeikről a malacokat, bár a legutóbb hozott állategészségügyi megszigorítások - melyek inkább a környezetet érintik, mintsem a telepeket- késleltetik 240 kamionnyi állat kiszállítását. Az Somogy-megyei Állategészségügyi Állomás igaz- gató-főállatorvosa, dr. Bánáti Henrik utalt arra, hogy minden esetben a fogadó ország állítja össze azokat a követelA Parlament, fővárosunk méltán legismertebb épülete az augusztus 20-i ünnepre újra zászlódíszbe öltözik, de teljes szépségét ezúttal sem tárhatja csodáiéi elé. Mint évtizedek óta megszokhattuk, felújítási munkákat végeznek a homlokzatán, s most éppen „arcának” legszebb részét takarja sürü — az alsó rakparttól a kupola aljáig emelkedő — állványerdő. Kívül tehát serény a munka, az ülésterem és a dolgozószobák legtöbbje viszont üres. A rendszerváltozás óta nonstoppá vált parlamenti munkában most szűkre szabott nyári szünet van. A csaknem kiürült házban így lehet sort keríteni azokra a karbantartási és korszerűsítési munkákra, amelyek elvégzését a „folyamatos üzem” eddig csaknem lehetetlenné tette. Fóliasátorban újul a márvány Ács László, az Országgyűlés műszaki és ellátási főosztályának vezetője nem titkolja: már nagyon várt a szünetre. — Összetorlódtak a feladatok, és sürget az idő. A szolgáltató területeken szeretnénk minél több tennivalónkat elvégezni. Rendbetesszük az üzemi konyhát, mert nagyon ményeket, melyeknek állategészségügyi szempontból meg kell felelni. Az exportálni szándékozó szervezetnek- kell beszerezni a kétnyelvű igazolás papírjait, s ezeket a Földművelésügyi Minisztérium jóváhagyó engedélyével együtt kell eljuttatni az Állategészségügyi Álráfért már a festés és egy nagyobb szabású, átfogó karbantartás. Ez a teendőnk az irodaházi büfével is. Azután most végezzük el azokat a javításokat, korszerűsítéseket, amelyek óhatatlanul nagyobb zajjal, netán porral, felfordulással járnak; a képviselők munkáját ugyanis nem szívesen zavarnánk. Van azért terület, méghozzá nem is akármilyen, ahol már nem lehettek tovább tekintettel a Ház napi munkára. Az átjárók boltíveinek többsége fólia mögé rejtőzött. Persze nincs szó arról, hogy netán az ország háza is önellátó szeretne lenni, s a fóliasátrak mögött uborka-, paradicsomvagy paprikapalánták díszlenének, A magyarázat sokkal prózaibb. A padlót burkoló „márványlapok” javítása, majd csiszolása van soron, ehhez van szükség a nem éppen díszes takaróra a kupola körfolyosóin. Arrébb éppen az egyik alel- nök új dolgozószobáját rendezik be, másutt az elektromos hálózat szükségszerű kárban- tartását, korszerűsítését végzik. — Van-e még szükség technikai fejlesztésre az ülésteremben? — A tévéközvetítések jóvoltából az egész ország lakossága megítélheti, bevált-e az elektronikus szavazatszámláló rendszer, s a többi, nemrég használatba vett, a törlomáshoz. Csak ákkor kerülhet pecsét a kiviteli engedélyekre, ha az állomány származási helye és közvetlen környezete megfelel a nagyon szigorú előírásoknak. Korábban a Kistenyésztők és Kistermelők Egyesülete is be akart kapcsolódni — élőnyúlexportja mellett — a servényhozó munka külsőségeinek korszerűsítését jelentő műszaki újdonság. Én úgy hiszem, a mai szavazatszámlálás gyorsaságát, pontosságát még összehasonlítani sem lehet a korábbi, kézi módszerrel. Nem tűnik fel, pedig jelentős újítás, hogy a'képviselők a helyükön szólhatnak hozzá a vitához, ellentétben számos, a parlamentjét és általános technikai színvonalát tekintve előttünk példaként álló országgal. Talán az lehetne további előrelépés, ha a képviselőket nem kötné az ülésrend szigora sem, dehát ehhez a házszabálynak is változnia kellene. Hosszú távú állványprogram Mi a műszaki megoldást megtalálnánk, hiszen a most üzemelő rendszer is magyar műszakiak munkájának az eredménye, s úgy gondolom, nincs miért szégyenkezniük — állítja Ács László. — A képviselők munkájának megkönnyítésére viszont vannak műszaki elképzeléseink. Mindenekelőtt a sokszorosító kapacitás növelése kisebbfajta nyomda kialakításával, mert az igények messze túlléptek a mai lehetőségeken. Egyéb — a munkát megkönnyítő — technikai berendezésekkel is szeretnénk ellátni a honatyátés-, illetve malacexportba. Trincz László elnök szerint lehetőségük is volt, árualap isvolt, de csak a Terimpex közvetítésével. Újra felvenni a kapcsolatokat, megszervezni a szállításokat a bizonytalan helyzetben, ezt már nem vállalhatja az egyesület. Rájöttek kát, de ehhez előbb a szükséges forrásokat kellene előteremteni. Többször szóba került már, hogy a régebbi, negyedévenként szokásos ülésszakok helyett most gyakorlatilag folyamatos a képviselői munka az ülésteremben. Meglátszik ez a terem állapotán? És egyáltalán: esténként, a kiürült terem képe méltó-e ahhoz, hogy ott az ország sorsáért felelős honatyák töltötték a napot? — Ha arra gondol: rendben hagyják-e ott a helyüket a képviselők, akkor nem a kötelező udvariasság mondatja velem, hogy kirívó eseteket nem említhetek. Persze sok újság, papír marad a széksorokban, az asztallapokon, de ezt megérthetjük, hiszen rengeteg irattal, olvasni és jegyezni valóval dolgoznak nap nap után az ülésteremben. Nem mondhatok elmarasztaló véleményt, nincs okom rá. Mennyit ér a Parlament? — Belül tehát teljes a rend. Mikor lesz az kívül is? Arra gondolok: mikor szabadulnak meg az állványoktól az épület külső részei? — A legtöbben tudják: jó másfél évtizede végezzük folyamatosan a külső kőfelületek cseréjét, mert az eredetileg beépített anyagról nagyon ugyanis, hogy megfelelő mennyiséget és minőséget csak a nagyüzem tud biztosítani a kistermelői állomány erre nem alkalmas. A malacexport felszabadítása csak részben segíthet a helyzeten, ugyanis az egyik legnagyobb potenciális felvevőpiac, a jugoszláviai szinte teljesen megszűnt. Az olasz hatóságok — főként az EK brüsszeli központjának ösztönzésére — újabb szigorításokat vezettek be a malac bevitelre. hamar kiderült, hogy nem időtálló. A komolyabb munkákat csakis nehéz faállványról végezhetik a szakemberek. — így az elkövetkező évtizedekre is megvan már az „állványerdősítési program”? — Sajnos, igen. Ezek a munkák hosszadalmasak és költségesek. Évente százmilliót költünk karbantartásra, épületfelújításra. — Ez nagy pénz, de a Parlamentért nyilván semmi sem drága. Van adatunk arról, hogy mennyi az épület- együttes mai könyv szerinti, becsült értéke? — Kapaszkodjon meg! Mindössze 900 millió körül van. — De hát ennyiből csak három kilométernyi autópályát lehetne építeni! Még szerencse, hogy az Országház nem lehet a privatizációs programban. — Nézze, ez esetben az értékbecslésnek nincs jelentősége. Csak játék a számokkal. Ha már pénzről van szó, sokkal fontosabb, hogy az irodaházunkban — a volt „Fehér Házban” — OTP-fiókot nyitunk a hivatali pénzügyek intézésének megkönnyítésére. Ez is része annak a programunknak, amely a Házban igénybe vehető szolgáltatások színvonalának emelését célozza. Schöffer Jenő Albánia olajkoncesszió A világ negyedik legnagyobb olajipari vállalata, a Chevron szerződést írt alá albániai olajfeltárásról és kitermelésről. A Chevron az Adriai-tenger partvidékének 1800 négyzetkilométeres szakaszát szerezte meg. A kutatások az ősszel kezdődnek. Tejből selyem Egy japán feltaláló kidolgozott egy eljárást, amellyel tejből a hernyóselyemhez hasonló minőségű selyemfonal állítható elő. A szenzációs ötletet felkaroló cégek szakemberei szerint Magyarország kínálja a legjobb adottságokat. Japán kölcsön Japán rövidesen 100 millió dolláros kölcsönt folyósít Romániának a Világbankon keresztül, további 200 ezer dollárt pedig a román árvízkárosultak megsegítésére ajánlott föl — közölte Nakajama Tara japán külügyminiszter. Mindennap mindenkinek segít <§ ÍBAINIKl (113014) M.T. Pihennek a képviselők, dolgoznak a mesterek
