Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-06 / 183. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. augusztus 6., kedd Kaposfüred és Toponár válási szándékáról Az önállóság ára Kaposfüred válási szán­déka továbbra is élénken fog­lalkoztatja a városrész közvé­leményét. A szerkesztősé­günkhöz érkező levelek fel­adói nemcsak véleményt for­málnak, hanem kérdeznek is. Ezekből gyűjtöttünk most ösz- sze néhányat, s a kérdésre vá­laszt is próbáltunk szerezni. o Tisztelt Szerkesztőség! Köszönetét szeretnék mon­dani a magam és jónéhány kaposfüredi lakos nevében, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy ne lehessen ezt a la­kosságot kész tények elé ál­lítani, ugyanúgy mint a párt­állam idején, az egyesítéssel kapcsolatban. Most lehet, hogy ugyan­azok a személyek a szétvá­lást akarják, a városrész vá­lasztott képviselőjének tá­mogatásával és a lakosság megkérdezése nélkül. Egé­szen az önök cikkének meg­jelenéséig a füredi város­részben csak egy igen szűk csoport (talán az uj önkor­mányzat várományosai) tud­tak a válási szándékról. Ma már szállingóznak hírek az új önkormányzat székhelyé­ről és tagjairól is. A Somogyi Hírlap jóvoltából mára már két cikk is megjelent, és el­terjedt az a röplap is, melyet a július 17-i cikk egyértel­műen cáfolt. Cáfolt az a tény is, hogy dr. Szabó Árpádné nem nyilatkozott ezzel kap­csolatban, pedig a július 15-i cikkben meglehetősen leke­zelően fejtette ki véleményét azokról a választópolgárai­ról, akik nem akarnak egy kicsi önkormányzat lakói lenni, hiszen köztudott, hogy a kicsi önkormányzatok vannak a legnehezebb hely­zetben. Hiúságnak nevezte azt a tényt, hogy az elmúlt évtizedek alatt a füredi vá­rosrészben országosan is magas áron telket illetve in­gatlant vásárlókat jelentős több 10, illetve 100 ezer fo­rint kár éri, hiszen a város­rész árait Kaposvár kertvá­rosaként alakították ki. Azok, akik építkezésbe fogtak 2- 400 ezer forintért vásároltak telket, és nem 60-80 ezerért a közeli faluban. Ezt a jelentős értékcsök­kenést miből fogja kárpótolni a képviselőnő, aki a károsul­tak nevében beszél ellenük. Ez az egész csak arra jó, hogy az eredeti füredi lakó­sok és az újonnan beköltö- zöttek közt lassan kialakuló kapcsolatot rombolja. Ezt a szétválással kapcsolatos összeget inkább az óvoda nyári szünidei karbantartá­sára harcolta volna ki a kép­viselőnő. Tisztelettel: Karnis József Alkotmány u. 23. © Tisztelt Szerkesztőség! Az Önök segítségével sze­retném, ha Kaposfüred jó­zan érvek, és nem kábítás segítségével döntené el, hogy el akar-e válni Kapos­vártól. Először a Somogyi Hírlapból értesültünk arról, hogy Füred válni akar, csak éppen a képviselőnő és né­hány ember kivételével senki nem tudott erről. Arról pedig szó sem volt, hogy bárki is fölkereste volna őt ilyen kéréssel. Ugyanígy Fü­red lakosai nevében nyilat­kozhatott a sajtónak, mint ahogy dr. de Sorgo Tibor Vo­lán-igazgató úr nevében tette. Megtévesztő a röplap is, amit július 15-én betettek minden postaládába. Lehet, hogy a befizetett 25 millió fo­rint töredékét kapja vissza kis településünk, ám gondol­juk meg, mi pénzbe kerül egy helyi önkormányzat fenntartása is; és vajon hányféle adót vetnének ki hóbortos céljaik kitűzése és megvalósítása érdekében. Elválás után a nálunk még sajnos meglévő számtalan hátrányossággal kellene számolnunk (például: közle­kedés, holott az új telep nagy része városi ember, a falu pedig örömmel fogadta a városhoz csatolás elő­nyeit. Érdemes meggon­dolni, hogyan szavazunk ez ügyben, mert nem lesz visz- szaút. És érdemes meggon­dolni azt is, milyen költségbe sodorta Füredet a képvise­lőnő ezzel az ötletével. Tisztelettel: Vízhányóné Fonyó Irén Rezeda u. 55. © Tisztelt Szerkesztőség! Levelemet nem a „Tisztelt Szerkesztőség” című. rovat­nak írom, hanem az Önök fi­gyelmét szeretném felhívni. Nagyon helytelenítem, hogy Kaposfüred szétválá­sával kapcsolatban csak ar­ról írnak, hogy a „városrész külön kíván válni”. Ez így az olvasók egyoldalú befolyáso­lását eredményezi, hiszen állandóan csak arról olvas­hatunk, hogy ez milyen jó lenne a kaposfüredieknek, holott szerintem legalább annyian vannak a válás el­len, mint mellette. Tehát az ellenzők véleményét nem tartják tiszteletben. Nem ír­nak azokról a fontos dolgok­ról, amelyek talán hirtelen eszébe sem jutnak a lakos­ságnak, de ha alaposabban belegondolnak, sokkal több hátrányos tényező van, mint előnyös. Talán a legfonto­sabb az, hogy akik a városi önkormányzattól kaptak az építkezésükhöz támogatást, kölcsönt, azoknak valószínű­leg azonnal vissza kellene fizetni mindent. Nem tudom, hogy van-e -valaki, aki ezt meg tudná tenni. De lénye­ges például a város terüle­téhez kötött szolgáltatások elvesztése, a buszközleke­dés kérdése, és sorolhat­nám tovább. Tehát úgy vé­lem, hogy önöknek ezekről ugyanúgy kellene írniuk, mint arról, hogy milyen pénzügyi előnyökkel járna a válás. Egy így lenne fair. Tisztelettel: Dohoryné Szekeres Gabri­ella 0 Mit lehet felelni a füredi kér­désekre? Dr.Kéki Zoltán, Kaposvár jegyzője: — Amikor a két képviselő, dr. Szabó Árpádné és Diczenti Ernő jelezte a szándékot, hogy a két településrész önálló településként akar a to­vábbiakban élni és működni, a jogi és igazgatási bizottság megtárgyalta a tisztségvise­lőkkel együtt az indítványt, és megfogalmazta a teendőket, ezt a közgyűlés is megerősí­tette. Ez kétirányú feladatot je­lent: egyrészt azokat a konkrét teendőket, amelyek a népsza­vazás megszervezésével kapcsolatosak, másrészt azoknak a gazdasági kérdé­seknek a megfogalmazása — illetve a település esetleges önállósodása esetén a költ­ségvetés körvonalazása —, amelyek ismerete nélkül nem dönthet a lakosság. Mi ezt a két anyagot elkészítettük. Kész a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendelettervezetünk, ezt majd az augusztus 21-i közgyűlés tárgyalja. A forgatókönyvet és a népszavazási menetrend tervezetét már július első nap­jaiban átadtuk a két képvise­lőnek, s ebben a népszavazás időpontjára is javaslatot tet­tünk. Javasoltuk az előkészítő bizottság létrehozását is, ve­zetőjének pedig a két képvise­lőt. Á jogi és pénzügyi bizott­ság delegált egy-egy tagot ezekbe a bizottságokba. Mim den adott tehát ahhoz, hogy ezt a kérdést korrektül meg­oldjuk. Átadtuk a gazdasági számításokat a képviselők­nek. Ezek kitérnek arra is, hogy mi van akkor, ha önálló településként él tovább Ka­posfüred és Toponár. A két városrész helyzete bi­zonyos értelemben eltérő, mert a költségvetési kiadások nem is kis része a fejlesztést szolgálja. Kaposfüreden az idén kezdődne a felső tagoza­tos iskola és esetleg a tornate­rem építése. Erre a közgyűlés pénzt szavazott meg. Készül­nek a tervek, ezzel együtt a meglévő iskola rekonstrukció­ja is megkezdődne. Ez a be­ruházás olyan többletköltsé­get jelent, amelynek a forrása a jelenlegi költségvetési sza­bályozók- szerint Kaposfüred önállósága esetén még cél- támogatásból sem biztosít­ható az ottani költségvetés­ben. Más a helyzet Toponá- ron. Ott ilyen jelentős fejlesz­tési igény nem fogalmazódott meg. Az óvoda bővítését To­ponár, mint önálló település is meg tudná oldani a költségve­tési bevételeiből. Közös mind a két településen a fenti levél­ben is megfogalmazott gond. Nyilvánvaló ugyanis, hogy Kaposvár nem fogja vállalni, hogy visszatéríti azoknak a la­kásépítőknek vagy lakásvá­sárlóknak a kölcsöneit és a hozzá tartozó kamatokat, akik toponári vagy kaposfüredi ál­landó lakosok. Ez mind a két településen 10 millió forint nagyságú tétel. Izgalmas kér­dés a tömegközlekedés is. A tisztségviselők álláspontja az, hogy a tömegközlekedés lehe­tőségét — ha elszakad a két település — a mostani föltéte­lek szerint biztosítani kellene. A tömegközlekedés azonban pénzbe kerül, így a létrejövő két új önkormányzattól majd támogatást kérünk. Ezeket a gondokat egyébként jeleztük az előzetes gazdasági számí­tásokat tartalmazó anyagban is. r™ ...................i É pítkezők, figyelem! A Dél-dunántúli Tüzép Vállalat Baranya, Somogy, Tolna megyei telepein | augusztus 1-jétől a hirdi Ej élű | I gerenda gyári áron I S megvásárolható S Éljen a lehetőséggel, ha a Tüzép-telepen vásárol fuvardíjat takarít meg. Várjuk kedves vásárlóinkat! Folytatódik a Kapos Kereskedelmi Vállalat Ka-Li Tourist konvertibilis valutáért árusító üzleteiben az akció. Kozmetikai cikkek, édességek, játékok 10—20—30%-os árengedménnyel vásárolhatók Üzleteink címe: Kaposvár, Fő u. 4. Siófok, Fő u. 43—37. Szabadi, vasútállomás Nagyatád, Kossuth u. (113746) Önkormányzati kezelésbe kerül a strand? Dupla pénzért A stranddíj csak gázra és villanyra elég A kaposvári strandon a múlt évihez képest duplájára emel­kedtek a jegyárak, mondhat­juk, hogy megkopasztják a strandolókat. A felnőttek 70, a gyerekek 50 forintot fizetnek az egésznapos belépőért. Igaz, ez az ár a hajszárítást is tartalmazza. Az idén bevezet­ték délután 3 órától a félárú jegyet. Eddig külön jegy volt a termálba, az uszodába vagy a strandra és nem lehetett át­menni egyik helyről a másikra. Január 1-jétől az új egységes jeggyel korlátozás nélkül fü- rödhet a vendég mindhárom részen. — Az áremelés hatására sem csökkent a forgalom — mondta Frank József, a fürdő vezetője. — Ez az ágazat na­gyon függ az időjárástól. A há­romhetes jóidő észrevehető volt a bevételen. Máskor 1500 vendég a hét végén szokott c§ak megjelenni. A júliusi forró napokon állandósult ez a lét­szám. — Úgy hírlik, hogy a városi önkormányzat kezelésébe ke­rül a fürdő Kaposváron. — Az augusztusi közgyűlé­sen várható végleges döntés a fürdő sorsáról. Szerintem eddig is városi feladat lett volna a fenntartás. A DRV anyagilag nem keveset vállalt a fürdőért: 3 évvel ezelőtt elin­dított a vállalat egy 3 lépcsős felújítást. Először a fűtést kor­szerűsítette, átálltunk a gázfű­tésre. A második lépcsőben volt a termálblokk teljes építé­szeti és gépészeti felújítása. A költségek növekedése miatt ez elhúzódott, mert a vállalat teljesen önerőből végezte, vá­rosi segítség nélkül. A folyta­tás, az uszoda rekonstrukciója így elmaradt. Az életveszé­lyessé vált álmennyezetet le­verték ugyan 10 millió forin­tért, de ebből a vendég gya­korlatilag nem érez semmit, nem javult a víz minősége. Ebben a bizonytalan, át­adás előtti időszakban a DRV nem tervez további felújítást, ez már az új gazda feladata lesz. Ez a legdrágább üzemelési mód, ahogy jelenleg vízfor­gató nélkül működik a fürdő. Ahhoz viszont pénz kellene, hogy változtatni lehessen rajta. A debreceni városi für­dőben például 10 medence van és 10 vízforgató. A magas vízdíj miatt lényegesen ol­csóbb a fenntartása és sokkal Király J. Béla felvétele higiénikusabb. — Most az uszoda vízét hetente kétszer leengedjük, a medencét Hypóval lemossuk. Emiatt fel­töltjük és 2 nap máris kiesett a forgalomból. A strandon a kismedencéket naponta tölt­jük, a nagymedencéket pedig váltakozva. Az 50 méteres medencét gyakorlatilag nem használjuk. Egyszer üzemelt ezen a nyáron, a Csík Ferenc országos úszóverseny idején. A vendégek igényelnék, de a víz költsége hetente 100 ezer forint. Esetenként a heti egész bevételünk nincs ennyi, és ez csak egyetlen medence. A fürdőágazattól nagy nye­reség nem várható. így van ez az ország csaknem vala­mennyi fürdőjében. A kapos­vári is 1968-tól, megindulása óta veszteséges. — A legnagyobb fürdők is, mint Zalakaros, Bükkfürdő, Harkány, csak azért tudnak csekély nyereségét produ­kálni, mert a vendégkörük óri­ási: 10-12 ezer ember na­ponta. Egész üdülőkörzetek alakultak ki körülöttük. A szakszervezeti üdülők télen is gondoskodnak az állandó vendégkörről. Évente 20 millió forint vesz­tesége van a DRV-nek a fürdő üzemeltetéséből. Éves bevé­telük csak a gáz- és villany- számlát fedezi. Szinte re­ménytelennek látszik a hely­zet, hogy jobb eredményt le­hetne hozni a fürdő jelenlegi állapotában. — Reggel 6-tól este 8 óráig vagyunk nyitva, hogy az úszók zavartalanul tudjanak edzeni. Ha ettől eltérő nyitvatartással üzemelnénk, a költségeink csökkenének, mert nem kel­lene ennyi dolgozót alkalmaz­nunk, de a város úszósportja meghalna. A város tavaly 125 ezer vendéget fogadott. Itt működik a kórház nappali ki- helyzett részlege is. Teljes a reumatológiai járóbeteg-keze­lés. Mi csak a helyet adjuk, a fölszerelés és a személyzet a kórházé. Az önkormányzatnak min­denképpen számolnia kell az­zal, hogy jövőre a városé lesz a fürdő — minden gondjával együtt. A hátra levő pár hóna­pos időszakra a DRV változat­lanul minden föltételt megte­remt a működéshez. S. Pap Gitta Csempésszünk állatokat? Az óriáspapagájokból ma már csak néhány példány talál­ható Földön és azok is kihalásra vannak ítélve. Ennek elle­nére könyörtelenül felkutatják, kalitkába zárják és Európába szállítják őket — állítólagos állatbarátok részére. Persze, csak igen kevés papagáj érkezik meg élve. Az akció így is ki­fizetődik: a düsseldorfi pénzügy igazgatóság vámosztálya szerint ugyanis a színpompás madarakért csillagászati árat, példányonként 70-80 ezer márkát is elkérnek a fekete piacon!

Next

/
Thumbnails
Contents