Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-06 / 183. szám
1991. augusztus 6., kedd SOMOGYI HÍRLAP 3 Ilyen még nem volt... Pálya, jármű, vezető — egy hatáskörben Az új közlekedési felügyeletről Vegyesvállalatok Kelet-Európábán Átlagosan 41 százalékkal emelkedett a nyugati tőke vállalkozásainak száma az év első negyedében a Szovjetunióban és a kelet-európai országokban — állapította meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága. Az indulás nehézségei között első helyen a szakképzett menedzserek hiánya szerepel. Lezuhant a mezőgazdasági helikopter Vasárnap Budakeszi külterületén — eddig ismeretlen okból — lezuhant a budakeszi repülőtér mezőgazdasági helikoptere, amelyet Szili Gábor 33 éves hivatásos repülőgépvezető vezetett. A pilóta és utasa súlyosan megsérült, az anyagi kár mintegy hétmillió forint. Yamahák forintért 1992-től forintért vásárolhatók a Yamaha-cég motorkerékpárjai, mopedjei. A népszerű japán márka magyarországi forgalmazója, a Jamoto Hungária Kereskedelmi Kft. nemcsak az árusításra, hanem a megfelelő szervizhálózat kiépítésére is figyelmet fordít. A Szolidaritás eltökélt Már közel 160 munkahelyen alakították meg a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség által meghirdetett országos figyelmeztető sztrájk koordinálására hivatott krízisbizottságokat — tájékoztatta hétfőn Bátonyi Sándor, a szövetség elnöke az MTI-t. A munkásszövetség azért tiltakozik, mert alkotmányellenesnek tartja a szakszervezeti vagyon felosztásáról hozott törvényt. Rövid hírben már közöltük, hogy 1991. augusztus 1-jétől a kormány új közlekedési szervezetet hozott létre. Ennek feladatairól kérdeztük Kovács Béla megbízott igazgatót. — Milyen hatáskörű szervezetről van szó ? — A közúti és vasúti közlekedéssel, valamint a hajózással kapcsolatos, nem önkormányzati hatáskörbe tartozó közlekedési hatósági feladatok ellátására hozott létre a kormány egy egységes állam- igazgatási szervet: Országos hatáskörrel a közlekedési főfelügyeletet, megyei hatáskörrel pedig a megyei közlekedési felügyeletet ruházta fel. Ez utóbbi tehát az új megyei szervezet. — Mi lesz a korábbi közlekedési felügyelet sorsa? — A megyei közlekedési felügyelet és a járművezetői vizsgabizottság megszűnt. Ezek az új intézménynek egy részlegét, illetve osztályát alkotják. A régi felügyelet vezetője Kalmár László igazgató- helyettesként, Forintos László, a járművezetői vizsgabizottság vezetője osztály- vezetőként irányítja e területet. — Mi az önök feladata? — Napjainkban nem kellemes egy új intézmény megalakulását bejelenteni, mivel a közvélemény azt tarja, növekszik az adminisztráció, s vele a bürokrácia. Itt azonban egészen másról van szó: a kormány központi képviseletét igénylő, hálózati rendszerű, az egész országban egységes szabályozást és végrehajtást kívánó szakmai feladatokat irányító szervezetet hozőtt létre. Ilyen még nem volt: egy hatáskörbe tartozik pálya, jármű és a vezető. Itt adják ki a leendő gépjárművezetőket képző szervezeteknek az engedélyeket, vizsgáztatják le a már kiképzett embereket, ellenőrzik a gépjárműveket a közúton és a telepeken. Az intézménynél végzik az utakkal, vasúttal és a hajózással (vízijárművekkel) kapcsolatos, a hatóság hatáskörébe tartozó feladatokat. Ez utóbbiak bővültek is: ugyanis valamennyi országos úthoz csatlakozó helyi önkormányzati úton és a közforgalom számára megnyitott magánúton a közlekedési felügyelet első fokú hatósági feladatokat lát el. (Építési, forgalomba helyezési engedélyek kiadása stb.) Mindezt az elődszervezetnél kisebb létszámmal tesszük. — Hol intézhetik ügyeiket az állampolgárok? — A gépjárművel kapcsolatos ügyeket intéző közlekedési felügyelet Kaposváron, a Vásár tér 2. szám alatt, a járművezető vizsgáztatási bizottság a Berzsenyi utcában, a közúttal, vasúttal, hajózással foglalkozó szervezet pedig a Fő utca 37-39. számú épület negyedik emeletén dolgozik, — mondta Kovács Béla. Majd hozzáfűzte: — Hazánkban a közlekedés biztonsága nem megfelelő. Évente egy Somogy megyényi ember lesz a közlekedési balesetek áldozata. Sajnos, megyénk dobogós helyen van. Ezért nálunk alapkövetelmény a közlekedés biztonságának növelése és a környezet védelme. Az új szervezet lehetővé teszi, hogy a törvényeket országosan egységesen értelmezzük, és érvényt is szerezzünk azoknak. (Szegedi) HARCBAN AZ IDŐVEL (Folytatás az 1. oldalról) — Hat Claas Dominátorral próbáljuk mielőbb befejezni a visszalevő 42 hektár búza aratását, hogy a 237 hektár, ígéretesnek mondható zabunkat és a 191 hektár tritikálét is biztonságban tudjuk — mondta Tóth Lajos, a böhönyei állami gazdaság növénytermesztő főmérnöke. Általában augusztus elejére elfelejtették saját betakarításukat, s gépparkjukkal bérmunkában segítették a környező gazdaságokat. Idén mintegy 8 napra parancsolt megálljt a rendkívüli mennyiségű eső, Terebezden 139 mi- limétert, kaszói területükön 192 milimétert mértek. A 10 nappal ezelőtti jégverés 245 hektáron sújtotta a búzát, de sok-sok erőfeszítéssel igyekeznek betakarítani minden menthető területet. Segesd határában szinte úthenger módjára tarolta le a jég a reménykeltő zabot, rongyosra foszladozott kukoricaleveleket himbál a szél. Talán még silónak jó lesz, bár a csöveken csak tejesek a magkezdemények. Csökölyt és térségét irgalmatlanul elverte a jégfergeteg, a szomszédos kaposfői szövetkezet aratatlan 440 hektárnyi búzájának is több mint háromnegyede fekszik. Pohner János elnök nem titkolta aggodalmait: — A búzán kívül visszavan még 100 hektár magborsó, sajnos úgy látjuk, eredmény nélkül. 106 hektáron aratatlan a rozsunk is. A július 25-26-i jégverés 300 hektár területet (Fotó: Kovács Tibor) pusztított a szövetkezetünkben, a becslések szerint 900 tonna búzánk veszett oda. A kár annál inkább is jelentős, hiszen a kaposfőiek minőségi búza termesztésére és étkezési búzára szerződtek a GMV-vel. Az esőzések előtt még 32-36 százalékos sikértartalmú búzák kecsegtettek jó árbevétellel, mostanra erőteljesen romlott a minőség. Tegnap teljes erőbedobással arattak tehát, ahol a talaj elbírta a gépeket. Holnapi kenyerünkért, a holnap biztonságáért. A túlélés reményét mindhárom gazdaságban a gyönyörűen fejlődő kukorica adja. Mészáros Tamás ÚJ POLGÁRMESTER KÖRÚTON Vasárnap sikeres volt a polgármester-választás Kő- kúton. Mint ismeretes, az ottani polgármester, Németh Józsefné lemondott tisztségéről. Azonban a kiírt szavazásra nem mentek el az emberek. Most hétvégén, vasárnap azonban megtörtént a szavazás: az ott élők Földes Máriáivá lasztották polgármesternek, aki előzőleg is tagja volt a képviselőtestületnek, mint alpolgármester látta el a feladatokat. Ő a szavazatok 69,4 százalékát kapta. A választáson Hargitai József indult még. Kadarkút község jegyzője elmondta, hogy a szavazáson az emberek kifejtették: Alsó- tapazd és Gyöngyöspuszta, a két társközség válni akar Kő- kúttól... Délutánba nyúló mindennapos éjszakázás ■ ' . ' ■ ' í. A Balaton napszámosa Vendégmunkás a tóparton Éjfél után egy órára beszéltünk meg találkozót az egyik szemesi utcasarkon. Az éjszakára gondolva korán lefeküdtem, ám az ébresztőóra hosszas csörgése is alig tudott felébreszteni mély álmomból. Fél egy lehetett, amikor kibandukoltam az útra, a tejesautó akkor már az árokpartra húzódva várt. Csendben közelítettem az Ifához, mondván, biztosan szenderít egyet a sofőr, azért is érkezhetett előbb... A fülkében meglepetésemre halványan pislogott a lámpa, Sándor János, a gépkocsivezető éppen az útiokmányokat rendezte, a menetlevelet töltötte ki. Harminc év kell Szánalommal nézi karikás szememet, darabos mozgásomat, amint hullafáradtan felkapaszkodtam az ülésbe. „Harminc év kell és maga is belejön” — mondta, majd ahogy egy négyszázezer kilométert futott Ifától telik, elvi- harzottunk a rakodóhely, Balatonszárszó irányába... Hogy egy hűtőkamion milyen hosszú, igazán csak akkor tudja meg az ember, ha a bennlévő árut ki kell pakolnia. Egy Ifa-plató magasságát csak az tudja felmérni reálisan, akinek teli tejeskannákkal — vagy más negyven kiló körüli áruval — színültig meg kell raknia. Lehetőleg mihamarabb, hisz a többi autó addig türelmetlenül várakozik a rámpa előtt. — Mindenki szeretne mielőbb felpakolni, hogy kora délutánra visszaérhessen a fuvarból. A Balatonra, fürdésre nem marad idő, a délután a pihenésre, alvásra kell. Vegyes társaság ez ilyenkor a Balaton partján. Vezényelnek sofőröket íaz Alföldről, Kalocsáról és minden nyáron tőlünk, Kaposvárról is. Hárman szoktunk jönni, most csak ketten vagyunk, az idén ennyi is elég az üdülőjáratokra. Itt lakunk Szárszón, a Kaposvári Tejipari Szállítási Vállalat bérel mindnyájunknak egy közös „legénylakást”. Mi, kaposváriak is csak hetente egyszer kerülünk haza. — A család hogy tűri, a nyári távollétet? — Nincs más, valamiből meg kell élni. Csak nézem itt a tó partján a tizenéves gyerekeket. Egész éjjel flangálnak, luxusautókból szállnak ki. Nekem ez az öreg Ifa jutott, éjjel dolgozom, nappal alszom és egy fillért nem tudok félre tenni... A tejesközpont melletti non stop presszóban ismerősként köszöntik Sándor Jánost. Rakodás után, az út előtt elmaradhatatlan a dupla kávé. Hiába az éjszakához sosem lehet hozzászokni... Pityókások és tejtolvajok Az utakon hajnal két óra tájt nincs forgalom, Földváron a máskor zsúfolt hetes út is kihalt, ám az aszfalt szélén egymást érik a diszkóból hazafelé tartó csoportok. Stoppolnak, akadnak köztük tizenéves, alig felöltözött imbolygó járású, amúgy szemrevaló magányos lányok is. — A múltkor, amíg az egyik üdülőnél letettem az árut, a pótülésre felszállt két pityókás német. Nem tudtam őket kitenni, de nem sokat utaztunk, hisz a következő utcasaroknál laktak... Földváron kezdjük lerakni a kannákat, majd lassan araszolunk Siófok-Sóstó felé. Van ahol csak a kapu elé kell pakolni a kannát, de több helyen adtak kulcsot is, hogy tegyük az árut a kerítésen belülre. — A lopás gyakori. Félig a megrendelő, félig a tejipar kára. Ezért, ahol csak tudjuk, igyekszünk biztos helyre tenni a tejet, a kefirt és a joghurtot... Letérünk a parti utakra, ilyenkor csak kóbor kutyákkal találkozunk. A keskeny utcákban gyakran állják el az utat a parkoló személykocsik. Van ahol ötven métert kell kézben cipelni a súlyos kannákat. — Már most izomlázam van, hogy lehet ezt egy nyáron át csinálni? — Ha kijövök Szárszóra dolgozni, az első napokban nekem is kikészül a csuklóm. Egyedül járunk, a rakodó ismeretlen fogalom. Ha mégis akad, a pakolás akkor is közös munka. A szállítmánykísérőt közvetlen a tejipar pénzeli, én még vezetek is, mégis kevesebbet kapok kézhez, mind ők. A rakodóknak negyven százalék éjszakai pótlék jár, nekünk évek óta nem sikerült kiharcolnunk hat ötvennél többet. A munka monoton és fárasztó. Ötven-száz méterenként vannak az üdülők. Mindegyiknél megállás, platóra fel, tejeskanna le, platóról ugrás, visszamászni a vezetőfülkébe. Egy éjszaka több mint háromszázszor. Egy sportolónak sem csekély teljesítmény. Mindezt alig tízezerért... Fél négy avagy négyóra lehet, Siófokhoz közeledve élénkül a forgalom. A kocsisornak nem lehetett jövedelmező éjszakája, a lányok most is kinn állnak a placcon. Egy autó megáll, rövid tárgyalás után beszáll két pillangó. Meg kell várnunk az üzletkötést, mert nem férünk el a kocsi mellett. A többiek megvetéssel, undorral nézik, ahogy megállunk a szállodasoron és lerakjuk a reggelinekvalót. A Matróz már bezárt, néhány erotic-show reklámja villog még, de már mindenki indul haza. Sóstóra az utolsó üdülőhöz fél hatra érünk. Egész világos van, a legnagyobb öröm, hogy üres a plató. Lehorgonyzunk egy ócska vízparti büfénél, gyorsan ledöntünk két nagy- adag kávét, majd lesétálunk és megmosakszunk a hajnali Balatonban. — Várni kell — mondja kísérőm —, visszafelé összeszedjük a göngyöleget, aláíratjuk a konyhavezetőkkel a szállítóleveleket. Az üdülőkben azonban csak hat óra, fél hét felé kezdenek dolgozni. Siófokra visszaérve derül ki: a zacskós tejből és a kefirből is eltűnt pár darab. A tulajdonosok némelyikének bizonygatni keli, hogy nem mi tettük el. Másutt megkínálnak reggelivel, kellemesen elbeszélgetünk. És kezdődik a nap... A forgalom kilenc óra tájban egy csapásra megélénkül, lépésben haladunk csak, százméterenként centizni kell a visszapillantó tükröket és az utca közepén felejtett autók oldalát. A kannák csurom koszosak, ragadnak a tejtől. Van amelyiknek letört a füle, másiknak a lába hiányzik, örökösen feldől, nem zár rendesen a csatja, ömlik belőle a tej. A strandok délre benépesültek, az autón pedig újra telik a rakodótér. Nem látok az álmosságtól, fáradtan vonszolom magam. Megváltásként hat, amikor feltűnik a szárszói lerakat. Begördülünk a kocsival. A göngyölegeket most kivételesen nem kell lerakni, hisz Sándor János egyenesen Kaposvárra indul. Elválunk, ő sorba rakja a holnap hajnali megrendelőket, én pedig fáradtan bandukolok haza. A hőség itt senkit sem zavar, a Balaton napszámosainak erre nincs idejük. Barna Zsolt
