Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-29 / 202. szám
1991. augusztus 29., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Filmjegyzet SAGA AVAGY: VALAMI BŰZLIK A TERMINATOR KÖRÜL Linda Hamilton Sarah Connor szerepében Mozart szellemében „Restaurált” Requiem „Miként fogadhatott el a publikum kétszáz esztendőn át ebben a formában egy ilyen jelentős alkotást?” — ezzel a jelszóval „fésülte át” és „javította ki” Robert Levin, a világhírű amerikai zongoraművész, komponista és zenekutató többéves munkával Mozart Requiemjét, amelyet — mint ismeretes — a mester halála után tanítványa, Franz Xaver Süssmayr azoknak a „céduláknak” a segítségével fejezett be, amelyeket Mozart özvegyétől, Constanze-től kapott. A múlt szombaton azután Stuttgartban az európai zenei fesztivál keretében fölcsendült a Requiem „új változata” — a stuttgarti Bach Kollégium ének- és zenekarának előadásában, Helmuth Rilling vezényletével. Levin, aki már korábban is eredményesen „restaurált” Mozart-műveket — vagyis vázlatok és töredékek alapján befejezett —, csak kis számú, de jelentős változást hajtott végre a Requiemen, anélkül, hogy a mű egészének jellegét megváltoztatta volna. Mint mondotta: Süssmayr elgono- dolásai „használhatóknak” bizonyultak, s az általa komponált befejező rész is megfelel Mozart stílusának. Csak a hangszerelésben talált kifogásolni valót, s annak „restaurálásánál” elsősorban Mozart C-moll Miséjére támaszkodott. A Sanctushoz például új instrumentális kíséretet komponált. Az „ősbemutatót” mind a szakmabeliek mind a közönség nagy tetszéssel fogadták. Lehet, hogy jómagam tehetek mindenről. És akkor a Terminátor 2: Az ítélet napja; az újabb opusz remek mozi. Izgalmas, látványos, és magával ragadó. Lehet, csak feleslegesen kuka- coskodom, amikor kétségbevonom hitelességét. Azt, hogy egy magasztos cél érdekében született, hogy minden egyes kockája az apokalipszis elkerüléséért kiált. Hogy e saga őszintén szól. A dollármilliók háttérzöreje nélkül. Merthogy — és ezzel elárultam aggályaim fő indítóokait — ezeket tisztán vélem hallani. Persze ha valami sikeres, ha a fogadtatása révén dől a pénz az ablakon, az még nem kivetnivaló. Miért is lenne az? Elvégre James Cameron filmrendező sem jótékonykodhat kedvére. Nem tehette azt az első résznél sem, s e folytatásnál sem. Hisz’ neki, mint a monstre-vállalkozás társproducerének az esztendős forgatás töméntelen pénzébe került. Számára a film üzlet — is. Ezt el kell fogadnunk. A Terminátor-ötlet addig volt jó, amíg nem lett sikeres, amíg nem lett „kényszer” a folytatása. Amíg James Cameron fülében nem csendült meg — A bolygó neve: Halál, és A mélység titka című filmek leforgatása után — az érmék bódító muzsikája. Merthogy megcsendült. 1984. A Halálosztó, Arnold Schwarzenegger alakításában berobban az akciófilm-törté- netbe. A sztori egy jövőből küldött kiborgh küldetését követi nyomon, akinek feladata: Sarah Connor meggyilkolása. Azé az — akkor még törékeny — nőé, aki az emberiséget a gépek uralma alól felszabadító partizánharc vezetőjének hivatott életet adni. E filmélmény számomra is emlékezetes pillanatokat jelentett. Mert újat, frisset, ki nem mondottat közölt. Mert képes volt katarti- kus lenni. Nem így a Terminátor 2: Az ítélet napja. (Ez lényegét tekintve annyiban tér el az első résztől, hogy most a megszületett kisfiú, a majdani vezér élete a tét.) Igaz, szép, igenis szép, amikor bámulatos technikát felvonultatva, a „fenetudja- hogycsinálták”-élményét nyújtva jelennek meg bizonyos dolgok a vásznon: például, amikor a második rész elvetemült T 1000-es terminátor modellje félközeliben sétál át az idegszanatórium vasrácsain, vagy, amikor egy négy- emeletes irodaház felrobban a forgatás kedvéért, vagy, amikor szintén e célból elterelnek egy folyót a medréből, kaszkadőrök röpködnek motorjaikkal idegtépő mutatványokat kreálva...sorolhatnánk napestig. Merthogy mindez szép, csak kevés. Hiteles mondanivaló nélkül nagyon kevés. Mégha Sarrah Connor belső monológjai a végzet-nélküliségről, a jövő alakításának folyamatos lehetőségéről, ha el-elhangzanak is, akkor is csak az újonnan „berendezett” kohó jár az eszemben. Hiába a szívbemarkoló képsor a pusztító atomrobbantásról, akkor is csak a kamion betonmederbe csapódásának öthetes felvételsorozatán gondolkozom. Üldözés, üldözés hátán. S e dinamikai spannolás a hatásmechanizmus rovására van. Végül megemlítendő az időutazás kérdése, ami azért kitűnő alaphelyzet a sci- ence-fiction íróknak, mert annyira áttételes, hogy már szinte követhetetlen. Mert amíg az egyik idősíkban játszódik a cselekmény, addig mit csinálnak a többiben? Nyilván nem tétlenkednek. S ha ez így van...? Balassa Tamás MEGHÖKKENTŐ FELISMERÉS Zsugorodik a Szahara Somogy díjasai A pedagógia szolgálatában Dr. Kálmán András a pedagógia, a nevelés tudományának megszállottja. Akik ismerik, tudják róla: elhivatottan és nem csökkenő lelkesedéssel beszél munkájáról, szinte minden téma kapcsán szóba hozza ezt. Most, sok év után kapott kitüntetést. Mint mondta a Somogy Megyei Pedagógiai Díjat a levéltár kezdeményezésének köszönheti, ahonnan a tudományos tevékenységéért, a pedagógiai kutatómunkájáért javasolták erre az elismerésre. Elsősorban dr. Kálmán András a kutatótanárok fórumában kifejtett aktivitása és a történelemtanárok továbbképzésében vállalt szerepe érlelte meg a levéltár javaslatát. Munkahelye, a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet — ahol tudományos főmunkatárs — már többször javasolta kitüntetésre a kutatót, azonban eddig elakadtak valahol a fel- terjesztések. Dr. Kálmán András nem keseredett meg ettől, sőt még nagyobb intenzitásra sarkallta az, hogy tudta: kiemelkedően fontos ügyet szolgál, hiszen véleménye szerint az ország felemelkedésének legfontosabb záloga a gazdaság és az oktatásügy. Rengeteg kísérlet kidolgozásában vett részt. Büszkén emlegeti ezek közül az országos feladatbank kidolgozását, amely a teljesítményorientált iskolákat, a tanulói és a pedagógusi szabadság kiteljesítését célozta meg. Ebben is és más neveléselméleti, neveléstörténeti témakörben is jelentek meg publikációi, amelyekkel igyekezett segíteni a magyar oktatás helyzetén. Dr. Kálmán Andrást a szakma élteti. Tapasztalják ezt az iskolák is, hiszen a pedagógiai intézet munkatársaként folyamatosan igénylik a véleményét és javaslatait, legyen szó akár pályázatokról, vagy praktikus iskolai ügyekről. Dr. Kálmán András készséges mindenkivel, hiszen tehetségesnek tartja a somogyi pedagógusokat, akiknek a munkájához legtöbbször hiányoznak az optimális feltételek. Dr. Kálmán András értük is harcol, amikor határozottan és megingathatatlanul képviseli a szakma érdekeit. Tanított összevont osztályban, technikumban, dolgozott cigánykollégiumban és iskolaigazgatóként. Volt már műveFotó: Lang Róbert lődésügyi hivatalnok és főiskolai adjunktus, ismeri a falusi iskolai életet és a városit. Innen gyűjtötte rengeteg szakmai tapasztalatát, hogy aztán a pedagógiai intézetben teljesedjen ki az. Közben folyamatosan tanult: a tanítóképző után a tanárképző főiskola, majd a bölcsészkar végül a doktori disszertáció következett. Meséli, hogy hívták már külföldre is dolgozni, de nem bánta meg, hogy itt maradt. Most abban reménykedik leginkább, hogy lesz a tudásnak vonzereje és az iskolának rangja. Szeretné, ha a kutatómunka mellett újra kaphatna katedrát, hiszen van mit átadnia a fiataloknak. Varga Zsolt A tudomány mindig szolgál meglepő újdonságokkal. Most például azzal, hogy a Szahara olyan óceánhoz hasonló, melynek partjain apály és dagály váltakozik. És ami ebből következik: 1985 óta a homoktenger területe — akkor valamivel több mint 10 millió négyzetkilométer — most folyamatosan zsugorodik! A hír, amelyet 7 évi kutatás és 4500 műholdfelvétel alapján három amerikai tudós hozott nyilvánosságra, egyben azt is jelenti, hogy érvénytelen azoknak a brit kutatóknak 60 évvel ezelőtti állítása, akik akkor arra esküdtek, hogy a Szahara folyamatosan és feltar- tóztathatalanul terjeszkedik. 1977-ben egyébként az addig tapasztalt riasztó jelenségekkel — hogy ugyanis abban az időszakban valóban terjeszkedett a sivatag — ENSZ-kon- ferencia is foglalkozott, mivel ez 22 afrikai ország számára életfontosságú. A három amerikai tudós — Compton J. Tucker, Wilbur W. Newcomb, a NASA munkatársai és Harold A. Dregne, a texasi Műszaki Egyetem (Lub- bock) alkalmazottja — megállapította, hogy a Szahara déli határa 106 kilométerrel északabbra tolódott és jelenleg az Atlanti-óceán mauritániai partja és a Vörös-tengernél fekvő Szudán között húzódik. A homoktenger mostani területe 9363 millió négyzetkilométer, ami 720 000 km-es csökkenést mutat alig több, mint fél évtized alatt. A Szahara nagysága persze az esős időszakban mért csapadéktól is függ. A három tudós épp a változó esőmeny- nyiség miatt, abban bizonytalan, meddig tart a jelenlegi tendencia. Valószínű, hogy a Szahara-övezet peremén élők csupán lélegzetvételnyi időhöz jutottak. Semmi jele ugyanis annak, hogy tartósan több csapadék hullana ebben a térségben. Néhány éven belül tehát újból számítani kell a dagályra a „Szahara-óceán- nál”. Kivéve, ha eddig ismeretlen természeti folyamat zajlik az övezetben, és Henrik S. Mar- cussen ENSZ-tanácsadónak lesz igaza, aki a Szahara pillanatnyi zsugorodását úgy értelmezi, hogy „az új adatok mindent megkérdőjeleznek, amit eddig tudományosan bizonyítottnak tartottunk” e térség természeti jelenségeiről. S akkor — hosszabb távon — még jól is járhat sokmillió ember. (Ferenczy-Europress) Latinovitsra emlékeznek Latinovits Zoltán születésének 60. évfordulójára emlékezik a veszprémi Petőfi Színház társulata az 1991/1992-es évadban. Szeptember 9-én emléktáblát avatnak, és ettől a naptól kezdve a veszprémi játékszín Latinovits Zoltán nevét viseli majd. Ezt jelentette be Vándorfi László színigazgató az évadnyitó társulati ülésén. Közölte, hogy Latinovits Zoltán emlékére drámapályázatot írtak ki, s a legsikeresebb pályaművet előadják. Több műsorral is emlékeznek a kiváló művészre. 5 Csengetés előtt Nagyatádon Zászlót kap a Babay iskola Zászlót kap a tanévnyitókor a nagyatádi Babay József Általános Iskola. Ezt a szomszédos cérnagyár adományozta. Az iskola nevelői tervezték és a diákok zsűrizték. A selyemzászló egyik oldalán Heriodosz-idézet olvasható: „Boldogul az, ki igyekszik!” Hét évvel ezelőtt avatták föl az iskolát, s a pedagógus karnak köszönhetően egyre korszerűbb a felszerelése. A nagyatádi iskolák között egyféle megosztás jött létre: az I. számú iskola a zenei tehetségek gondozását vállalta, a II. számúban a képzőművészet került előtérbe, a Babay iskolában a sport mellett döntöttek. ígéretes tehetségek kerültek ki az iskolából. A pedagógusoknak nem lehetett okuk panaszra, rendkívül jó körülmények között dolgozhatnak. Az iskolaépület azonban felújításra szorult. Bár Nagyatád önkormányzatának is vannak anyagi gondjai, a legszükségesebb munkákra jutott pénz. Az idén megkezdhetik a német nyelv oktatását is. Ilyen oktatás már tavaly is folyt a II. számú iskolában. A gyerekek választhattak, hogy milyen nyelvet akarnak tanulni. A város legrégibb iskolája az I.számú, ennek a felújítására az idén kétmillió forintot költöttek. Sor került a vízvezeték teljes cseréjére, a vizesblokkok felújítására is. Ennek az iskolának a tagiskolája az ötvöskónyii, amelynek megmentéséért annak idején még tüntetést is szerveztek a helybeliek. A régi épület veszélybe került. Lőczi János helybeli kőműves társaival megszállottként küzdött azért, hogy megmentsék az intézményt. Á különböző tervekkel ellentétben olcsóbb megoldásokat kerestek, s így mostanra sikerült felújítani az épületet. Az ötvöskónyiak összefogásának köszönhetően szeptember elsején 11 órakor megtarthatják az ünnepélyes tanévnyitót. Ugyancsak elsején lesz tanévnyitó — 17 órakor — a II. számú iskolában, és 18 óra 30 perckor a Babay iskolában. Az I. számú iskolában augusztus 30-án délután öt órára várják a diákokat. Az Ady Endre Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában szeptember másodikán 8 órakor kezdenek, csakúgy mint a kereskedelmi szakközépiskola és szakmunkásképző intézetben. A IV. számú iskolában szeptember másodikán fél 9-kor nyitják meg a tanévet. A zeneiskolába 11-én délután 6 órára várják a növendékeket.
