Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-28 / 201. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — KÖRKÉP 1991. augusztus 28., szerda Siófok-Kaposvár-Kőröshegy-Sopron Egy szélhámos újabb kalandjai Légitaxi Tervek szerint szeptemberben állítja munkába a kaposvári Heli-Coop közös vállalat a nemrégiben vásárolt Cessna-172 típusú repülőgépét. Ebből a gépből csak ez az egy található hazánkban. A vállalat a már meglévő AN-2-es repülőgép és az MD-500-as helikopter mellett légltaxiként üzemelteti majd, amivel külföldre is vállalnak utaztatást. Fotó: Kovács Tibor RÁZUHANT A BUSZ A SOFŐRRE Több az üzemi baleset, romlik a biztonság Miklósi György 31 éves budapesti lakost a minap Győrött a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság büntető tanácsa jogerősen háromévi.és tízhónapi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte, és öt évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta mint különös visszaesőt. Az első fokú soproni városi, majd a másodfokú győri városi bíróság is bűnösnek találta kétrendbeli, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, egyrend- beli nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében. Mindezekre már csak amolyan ráadás volt az egyrendbeli magánokirat-ha- ^Üfcítás vétsége. Ami az ügyben még további különlegességet tartalmaz az az, hogy Miklósi úr jelenleg a Kaposvári Büntetésvégrehajtási Intézetben csücsül, mert a Siófoki Rendőrkapitányság erőszakos nemi közösülés bűntettének gyanúja miatt eljárást folytat ellene. Ezután érdemes feleleveníteni, hogy ez a nemzetközi stílű szélhámos határozott, imponáló fellépésével, jó pár évi börtönélet után, hogyan vezetett orránál fogva hiszékeny embereket. Az, hogy két kiskorú gyermeke van elvált feleségénél, nem zavarta különösebben szélhámosságainak elkövetésében. Van élettársa Budapesten, de a legutóbbi időben inkább Sopronban ténykedett. Vásározott, nagy lábon élt, barátnőket tartott és közben újabb palimadarakra vadászott. Egy kis naiv menyasszonynak felajánlotta, hogy leendő butikjában foglalkoztatja, vőlegényét pedig egyszerűen megfogadta — jó pénzért — sofőrnek. Ily módon bekerült egy jómódú család baráti körébe. Kiderült, hogy a menyaszszony mamája jól szituált magánvállalkozó. Mondani sem kell, hogy a hiszékeny mamát a dörzsölt szélhámos könnyedén átverte, és rövid idő alatt meg is szabadította 440 ezer forintjától, amiből azóta sem látott egyetlen fillért sem. Megígérte neki a többi között, hogy elrendezi adóbevallását úgy, hogy „az APEH csak kezet csókolhat érte...” Miklósi György egyébként Sopronban álnevet használt. Teljesen más néven élt, mutatkozott be és kötött üzleteket. Férfiakkal nem bajlódott, inkább női áldozatokat keresett — és talált. A már említett hölgy vállalkozó mellett, ugyancsak komoly üzlet reményében, 202 ezer forinttal „vágott le” egy másik asszonyt. Még szerződést is kötött vele. Egy harmadik — ugyancsak soproni — hölgy bevette azt a mesét, hogy érdemes 100 ezer forinttal betársulnia a szélhámos egyik Balaton-parti, kőröshegyi butikosvállalkozásába. Mindhárom összeg felszívódott a szélhámos feneketlen pénztárcájában. A mulatói, vendéglői nagy összegű számlák kifizetésére, autó és sofőr tartásra kellett a pénz. Hogy ezek után történetünk főszereplője hogyan tudott Siófokon egy nőt még megerőszakolni vagy legalábbis ilyen cselekmény elkövetésének gyanújába keveredni, annak részletei nem ismeretesek. Az azonban már biztos, hogy még vár rá egy nem könnyű bírósági menet. Ezután biztosan egyik szigorúbb büntetésvégrehajtási intézetünkbe kerül hosszabb időre. Hiszékeny nők — leendő álto- zatai — egy időre nyugodtak lehetnek tőle. Az eddigiek azonban törhetik egy kicsit a fejüket, hogyan mehetnek ily könnyen lépre. Cseresznyék István Jóval több baleset történt az év első felében, mint 1990 hasonló időszakában. Böröcz György, a Somogy Megyei Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség igazgatója először a most elkészült statisztikát ismertette. Az idén összesen 1376 foglalkozási baleset történt, míg 1990 első félévében csak 1057. Ezen belül az üzemi balesetek száma 315-tel több. — Ha figyelembe vesszük — mondta a felügyelőség igazgatója —, hogy lényegesen csökkent a foglalkoztatottak száma a megyében, akkor a helyzet még kedvezőtlenebb. Négyen meghaltak Kevesebb az üzemi baleset az államigazgatási felügye- letű, az önkormányzati-önigazgatási vállalatoknál és a tsz-ekben. Sajnos, lényegesen romlott a helyzet a kft-kben, a részvénytársaságoknál, a kisszövetkezetekben. Érdemes külön megemlíteni a helyi költségvetési szerveket, a magánmunkáltatókat és -kereskedőket, mert az egy évvel ezelőtti 65-ről 512-re nőtt a balesetek száma. A súlyos balesetek száma megegyezik az 1990 első félévivel. Négyen haltak meg, tizenegyen szenvedtek csonkulásos balesetet. — A megelőzés érdekében érdemes felidézni azt a halálos balesetet, amely azt a buszvezetőt érte, aki a Kapos Volán Sióbusz Kft-jével költségtérítéses üzemeltetési megállapodást kötött. A sofőr az első futóművet akarta megjavítani. A terepviszony erre alkalmatlan volt, ő azonban nem rögzítette a buszt az elmozdulás ellen, sőt az emelést is szabálytalanul végezte. A jármű alatt fekvő vezetőre rázuhant a busz eleje. Ő is elmarasztalható a sorozatos szabálytalanságok miatt, ugyanakkor azonban a munkáltató sem vétlen, mert olyan javítást is elvárt a sofőrtől, amelyet csak szakműhelyben szabad elvégezni. Elmaradt oktatás A felügyelők a baleseteket előidéző okok kutatása során egyre több munkáltatónál tapasztalják, hogy romlik a munka biztonsága, egyre többször fordul elő a közvetlen veszélyeztetés. Ezt a munkaadó és a munkavállaló is tudja, mégis kockáztatja az épségét, sokszor pedig az életét. — Elsősorban a növekvő számú vállalkozásra jellemző ez a tarthatatlan állapot és a mindezt megtűrő magatartás — így Böröcz György. — Kritikán aluli a helyzet az építkezéseken, a fakitermelésben és -feldolgozásban, a magánkereskedelemben, ezen belül a vendéglátóhelyeken. Sajnos, a vállalkozók nem alkalmaznak munkavédelmi szakembert, nem igénylik a szaktanácsadást, noha nekik sincsenek megfelelő ismereteik. Lényegesen kedvezőbb a helyzet azoknál a munkáltatóknál, ahol még meghagyták a munkavédelmi szervezetet. Sajnos, ma már a korábban jól szervezettnek tartott üzemekben, munkahelyeken is kedvezőtlenek a személyi föltételek. A súlyos baleset vagy veszélyeztetés oka sokszor a megfelelő szakmai ismeret hiánya. Az alkalmi munkavállalók nem részesülnek munka- védelmi oktatásban, nem ismerik a veszélyeket. Nem vesznek részt orvosi alkalmassági vizsgálaton, így azt sem tudják, hogy magas vérnyomás miatt nem dolgozhatnának a magasban. Az egyik balatonföldvári építkezésről ezért zuhant le az ács és szenvedett súlyos töréseket. Az építőipari, erdészeti, útépítési kisgépeket szakképzetlen személyek kezelik. — A felügyelőség elsősorban oda összpontosította ellenőrző, segítő, tanácsadó tevékenységét, ahol a legnagyobbak a gondok — magyarázta az igazgató. — Ezek a magánvállalkozók, a bt-k, a kft-k, a kisszövetkezetek, ahol a munkavédelmi föltételek nem javultak, sőt nagy részüknél tovább romlottak. Leállított gépek A felügyelők az első félévben 2886 államigazgatási intézkedést tettek, 410 gépet, közvetlen veszélyes berendezést, illetve munkavégzést függesztettek föl, 194 dolgozót pedig eltiltottak a munkavégzéstől, mert hiányzott az oktatás, a vizsga, a gépkezelési jogosítvány vagy az orvosi alkalmassági igazolvány. Természetesen felügyelőink a műszaki intézkedések mellett felhívják a figyelmet a munka- védelmi, a munkaügyi szabálytalanságokra, amelyek megszüntetése hosszabb időt igényel. Az újonnan alakuló vállalkozásokat tanácsainkkal segítjük. Sajnos, ritkán élnek a felkínált lehetőséggel, vizsgálataink során azért kell az átlagosnál több esetben intézkednünk, szankciókat alkalmaznunk, mert hiányos az információjuk. Lajos Géza Szervezett bűnözés Európában (5.) A piroslámpás negyedek dúsgazdag urai újra felosztották maguk között Európát: most már a volt szocialista világra is kiterjesztették birodalmukat. Ez a birodalom korántsem korlátozódik a szexre, mert a „menők” — akik kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek — éppúgy rajta tartják kezüket a játékkaszinókon, a „pénzmosáson”, az ingatlanpiacon, mint a prostitúción, a szervezett embercsempészésen, a rablásokon és lopásokon, a csekkhamisításon a kábítószer-kereskedelmen, s a nagyszabású csalásokon és sikkasztásokon is. A bűnözésben egy bizonyos szint felett minden mindennel összefügg. Az igazi nagymenők sokszor hasonlóan álomszerű karriert futottak be, mint egyes amerikai milliomosok: először tányért mosogattak, majd kidobófiúk, azután játékkaszinók, bordélyházak, éttermek vezetői lettek, mára pedig a rendőrség nyomozásainak erdményei szerint — például (Az alábbi exkluzív sorozatot a német Die Welttel együttműködve készítette a Fe- renczy-Europress sajtóiroda.) Újraosztott szexbirodalom Frankfurtban jelenleg legalább tíz ilyen személy van — teljesen ellenőrzésük alatt tartanak egész városrészeket. Sőt — erre is sokan esküsznek — a „tízek” a zsebükben tartják a város jó néhány vezető üzletemberét és politikusát is. A prostitúció és az emberkereskedelem mindig virágzó üzletág volt, így most is az. Német nyomozóirodák szerint 1985 és 1988 között „turistaként” legalább 20 000 Fü- löp-szigeteki lányt csempésztek be az akkori NSZK-ba, hogy az olasz és francia bordélyházaknak biztosítsák az utánpótlást. A rendőrség biztos abban is, hogy a kolumbiai „Medellin-kartell” — amely elsősorban a kábítószer-kereskedelemre specializálódott — rendszeresen toboroz lányokat a kölni, az aachnei és a frankfurti piroslámpás negyedek ellátására is. A „minőségi” lányok általában Hollandiába utaznak, s onnan osztják el őket Francia- országba, Németországba vagy máshová. Egyelőre .azonban még csak Nyu- gat-Európába. Sokuknak a gyomrában kábítószert találnak, amelyet „belépődíjként” nyeltek le. Ez is bizonyítja, milyen szorosan összefonódik a kábítószer és a prostitúció. Sok európai bordélyház-tu- lajdonos Brazíliában vagy Thaiföldön például művészeti irodának vagy szambaiskolának álcázott „lerakatain” gyűjt össze lányokat, akiket európai „tánc- és szépségversenyekre” csábít. Ezek a lányok — bár többségük tisztában van vele, hogy mi vár rájuk — boldogan jönnek, mert szeretnének kiszabadulni a szegényes körülményekből. És azt remélik, hogy a keresetükből támogatni tudják családjukat... A szállítás rendkívül jól szervezett. A lányok közül sokan már a repülőn tudják, hogy melyik város melyik nyilvánosházának hányas szobájában fognak dolgozni. Sokan tartanak a kitoloncolástól, ezért még abba is belemennek, hogy látszatházasságot kössenek. Válalkozó kedvű német férfiaknak ezért nem egyszer ezer-tízezer márka üti a markát. A befektetés jócskán megtérül az erotikshop-, szexmozi-, játékkaszinó-, bár- és peepshow-tulajdonos „munkaadóknak". A lányok nagyon jól keresnek, bár a bordélyszobáért naponta több száz márkát kell legombolniuk, nem is beszélve a mosatásért, az ellátásért és őrzésért-gondózásért fizetendő összegekről. Ez bomba üzlet! A frankfurti pályaudvar környéki 15 nyilvánosházban körülbelül 1200 prostituált dolgozik. S bár az említett költségek — egyes becslések szerint— 180 millió márkára rúgnak, a lányok mégsem panaszkodnak a megélhetésre. Ugyanitt nagy nyereségre lehet szert tenni a szerencsejátékok révén is. A nyolc frankfurti kaszinóban például évente 175 millió márka készpénz fordul meg. A rendőrség tud például egy „királynőről”, aki minden hónapban százezer márkát utal át Bogotába... Hogy meddig, és mi a játszma vége, az persze más kérdés. A pénzt a legtöbb nagymenő, aki szexből és kábítószerből él, beteszi egy kis bőröndbe, és irány Svájc vagy Luxemburg. Mindmáig ott a legkönnyebb megtalálni a módját annak, hogy legális üzletbe fektesse be a „fekete” tőkét. A nemzetközi bűnüldöző szervek szerint félő: hamarosan egyes országok teljes gazdasági életére ráteszi kezét a szervezett alvilág immár Európában is. Nemrég derült ki: Olaszország lehet az első elrettentő példa. Ferenczy-Europress Bubufékek Egy tragédia sohasem abban a pillanatban "születik" és ér véget, amikor megtörténik. Mindez az emlékezetes ausztriai busztragédia kapcsán jutott eszembe. Erre figyelmeztetett jó pár éve a miskolci dokumentum- és rövidfilm szemlén bemutatott alkotás is. Magyar József Időzített bombáink című dokumentumfilmjének utolsó kockáin imigyen szólt az események egyik nyomonkövetője: „Mindany- nyiunk feneke alatt ott ketyeg az időzített bomba, s nem tudhatjuk, hol és mikor robban fel ismét.” A filmet akkor csak egy szűk szakmai közönség nézte végig. A vetítést döbbent csönd, majd spontán beszélgetés követte. A Medicor debreceni gyárának autóbusz-katasztrófája és a csernobili tragédia időben túl közel volt ahhoz, hogy ne láttassa a közös eredőt. Az a bizonyos időzített bomba ugyanis nem volt más, mint az autóbusz bubufékje, amely egy fusimunka eredményeként került a Medicor járművébe. S mert nem oda való volt, nem olyan anyagból készült és nem úgy, mint ahogy kellett volna, nem is bírta ki azt a terhelést, amit a kanyargós, lejtős út rá rótt. A fék felmondta a szolgálatot. A hiánygazdaság termelte félmegoldások, az ellenőrzés látszata, az emberi felelőtlenség megszülte a maga Cserno- bilját. Az eseményeket követő vizsgálati procedúra azután újabb lelki tragédiák elindítójává vált. Hogy ki volt a hibás? Nos, a válasz nem redukálható le egy személyre, még csak egy szűk csoportra sem. A társadalmat pedig nem lehetett perbe fogni. Am a tragédiát elemző film előrevetített valamit. Az autóbuszroncsot a vizsgálat befejezése után a roncstelepre szállították, ahol is az első holdfényes éjszakán egyik „szemfüles” embertársunk — feltételezhetően nem tudva, hogy mit tesz — kiszerelte az ominózus bubuféket a buszból. „Be jó lesz — gondolta —, hiszen ez az, ami hiányzik nekem..!” Nem állítom, hogy a nemrégiben lezajlott katasztrófát az a bizonyos bubufék okozta. Am „bubufékek” megteremnek mindenütt, ahol a pillanatnyi érdek, a látszat, a felelőtlenség a mozgatóerő. De vigyázat! Minden fenék megtalálja egyszer a neki szánt időzített bombát. Várnai Ágnes
