Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-28 / 201. szám

1991. augusztus 28., szerda SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM 3 •• Önkormányzati „pótülés” Kaposváron VGV és IKV RT — Újra lesz lengyel-piac Nem sikerült a végére ér­niük a kaposvári városa­tyáknak a múlt szerdai ülésre tervezett 31 napirendi ponton, ezért tegnap folytat­ták a félbemaradt tanácsko­zást. A „rendkívüli” ülésre már csak 13 megtárgya­landó ügy maradt, igaz, ezt még reggel frissiben kiegé­szítették kettővel. Ezek kö­zül a legnagyobb vitát a Vá­rosgazdálkodási Vállalat, valamint az IKV részvény- társasággá átalakulása vál­totta ki. Megkülönböztetett figyelem ezenkívül a város idegenforgalmi lehetősé­geit, a használtcikk-piac új helyének kijelölését kísérte. A kényesebb kérdésekben maratoni vitákhoz és halasz­táshoz szokott érdeklődők ugyancsak meglepődtek, ami­kor a városatyák mintegy ne­gyed óra alatt közös nevezőre jutottak s megegyeztek ab­ban, hogy a Városgazdálko­dási Vállalatot és az IKV-t át kell alakítani részvénytársa­sággá. Ezután azonban megkez­dődött az előterjesztés részle­teinek boncolgatása és módo­sítgatása, ami közel három óra hosszat tartott. A végeredmény: mindkét vállalat részvénytársasággá alakul szeptember 1-jétől. Nagy vita után a képviselők megszavaztak az IKV vagyo­nából 30, a VGV vagyonából pedig 20 millió forintot dolgo­zói alapítvány létrehozására. Ekkor került sor, a két rész­vénytársaság igazgatóságá­nak illetve felügyelő bizottsá­gának megválasztására. A közgyűlés, az alapító okirat­ban leírtakat megváltoztatva úgy döntött, hogy a Városgaz­dálkodási Vállalat igazgató­sága 3 főből álljon, s kettő a képviselők közül kerüljön ki: az IKV 5 tagú igazgatóságá­ban két képviselő és egy füg­getlen szakértő kapjon helyet a vállalat szakemberei mellett, így a jövő év áprilisáig a Ka­posvári Városgazdálkodási Részvénytársaság három ve­zetője dr. Vékony László a je­lenlegi igazgató, valamint dr. Orosz László és Juhász Tibor képviselők. A Kaposvári Építőipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Részvénytársaság igazgató- sági tagjai: dr. Bödő Imre a je­lenlegi gazdasági igazgatóhe­lyettes, Embersics Sándor a jelenlegi igazgató, valamint dr. Várfalvi István független szakértő, dr. Somoskövy Gábor és dr. Mátrai Márta képviselők. Kaposvár idegenforgalmi helyzetéről meglehetősen bo­rúlátó képet festett előterjesz­tésében dr. Klujber László. Hogyan lehetne a várost von­zóbbá tenni a turisták szá­mára? A tegnapi közgyűlésen elfogadták azt a javaslatot, hogy Kaposvár csatlakozzon a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvénysorozatához. A kulturális turizmus meg­erősítése mellett komoly tarta­lékok rejtőznek a gyógyide- genforgalom, valamint a sport­turizmus terén. Ehhez az önkormányzat biztosítani kívánja a fejleszté­sekhez kapcsolódó műszaki feltételeket, közlekedési szempontból áttekinthetővé kívánja tenni a várost, parko­lóhelyeket és kerékpárutakat épít. A többi a vállalkozók dolga. Uj helyre kerül majd a hasz- náltcikk-piac, és várhatóan a havi vásárok is. Az önkor­mányzat tulajdonában levő te­rületre, a vásártéri út mellett. A pénzügyi és a műszaki feltéte­lek kidolgozása után újra lesz használtcikk-piac (len­gyel-piac?) a városban. V. O. SEGÉLYAKCIÓ A MENEKÜLTEKNEK Világgazdasági kislexikon OECD A 24 piacgazdálkodást folytató fejlett országot tömörítő Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. 1948-ban a Mars- hall-terv segélyösszegéből részesülő nyugat-európai orszá­gok hozták létre. Alapító tagja Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lu- xembrug, Nagybritannia, az NSZK, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország és Törökor­szág volt. Ezekhez csatlakozott a későbbiek folyamán az Egyesült Államok és Kanada, majd Japán, Finnország, Auszt­rália és Új Zéland. A párizsi székhellyel működő szervezet 1991 júniusában együttműködési szerződést írt alá Lengyelországgal, Cseh­szlovákiával és Magyarországgal. Ennek keretében az OECD a többi között rendszeresen elemzi ezen országok gazdasá­gát is és ajánlásokat tesz az egyes kormányoknak. A három ország közül elsőként Magyarországról tett közzé terjedelmes elemző beszámolót az OECD, s ebben a többi között leszögezi, hogy célszerű lenne meggyorsítani a forint teljes konvertibilitásának bevezetési menetrendjét — olyan mértékben, amennyire ezt a fizetési mérleq alakulása meg­engedi. 630 kilométeresre tervezték a déli autópályát Két év múlva kezdenék Visszarendeződéstől tart az SZDSZ (Folytatás az 1. oldalról) Időszerű politikai kérdésekről tartott sajtótájékoztatót tegnap este Kaposváron az SZDSZ helyi csoportjának ügyvivői testületé. Csapó Tamás mindenekelőtt azokról az új jelenségekről számolt be, amelyek az SZDSZ véleménye szerint a megyeszékhelyen a visszarendeződés irányába mutatnak. Többek között elmondta: — Azok a volt politikai vezetők, akik az elmúlt rendszer­ben vezető szerepet játszottak, hatalmu­kat — a közvélemény számára ellenőriz­hetetlen formában — gazdasági hata­lommá váltották át. A legutóbbi időszak­ban pedig többen azon mesterkednek, hogy ezt a gazdasági hatalmat immár új, „demokratikus politikai” hatalommá vál­toztassák. Az ügyvivői testület véleménye szerint egyre inkább felduzzad a megyei állami­gazgatási apparátus létszáma, s vissza­szivárognak a korábbi hatalom birtokosai. Megítélésük szerint ugyancsak a vissza­rendeződés irányába mutat, hogy egyes munkahelyekről elbocsátják azokat az embereket, akik szóvá teszik a különböző visszás jelenségeket. Csapó Tamás példaként a KVGY-t és a Sütévet említette. Az SZDSZ-nek köte­lessége fellépni e jelenségek ellen, hi­szen annak idején a párt következetes harcot hirdetett a monolitikus hatalmat ki­használók ellen — hangsúlyozta az ügy­vivő. Az ügyvivők örömmel vették tudomá­sul, hogy a Szovjetunióban felgyorsultak a demokratizálódási folyamatok, s ennek eredményeképpen többek között eltakarí­tották a kommunista diktatúra szobrait és jelképeit. Ugyanakkor felhívják a figyel­met arra, hogy Kaposvár önkormányzati testületé még nem hozott döntést a „ vá­ros szellemét, lakóinak demokratikus ér­zelmeit sértő kommunista szobrok és egyéb, a diktatúra dicsőségét zengő közterületi műalkotások eltakarításáról.” A testület véleménye szerint nem ez a he­lyi rendszerváltás legfontosabb feladata, de leggyorsabban végrehajtható és min­denki számára legérthetőbb része. A vá­ros megtisztítása jelképes értékű lenne. A sajtótájékoztatón bejelentették azt is, hogy az SZDSZ a horvátországi menekül­tek számára gyűjtést szervez. Kérik a megye lakosságát, hogy takarókat, élel­miszert, ruhaneműt, illetve a felajánlott készpénzt juttassák el az SZDSZ Kapos­vár,Szent Imre u. 14. szám alatti irodá­jába 9-20 óra között, szombaton 10-16 óráig. Az érdeklődők felvilágosítást kap­nak a kaposvári 19-932-es telefonon. (Lengyel) Sok még a ha. A közleke­dési tárca időnként támogatja az ötletet, máskor pedig két­ségeinek ad hangot. Dr. Deb­receni Ferenc kijelentette: az autópályát vállalkozási alapon szeretnék megvalósítani. Szeptember végére elkészül a megvalósítási tervtanulmány. Ezt a kormány elé kell terjesz­teni, hiszen nem egyszerű útépítésről van szó. Számta­lan lehetőséggel kell szá­molni. Például az idegenforga­lom fejlesztésével, amely 2010-ig húszezer új munka­helyet teremthet. Újabb tele­püléseket lehet fejleszteni, s a határon túli magyarsággal is közvetlenebb lenne a kapcso­lat. EGYELŐRE CSAK A TELEK NEM ÚSZIK A gyógyszerész magánpatikát szeretne Bogláron Az ötlet tetszik, de gyanakodnak — Kétszer is nemet mondtak Répay Gábor, a kadarkúti gyógyszerész leleményes ember: olyan műkincseket lel meg, amelyeket az enyé­szet veszélyeztet, ezermes­terként restaurál régi búto­rokat, állít helyre egykori pa­tikákat. Amiért legutóbb nála jártunk, egy kicsit kü­lönös történet. Munkatársa­ink mindkét felet meghall­gatták. Répay Gábor, akinek csa­ládi háza van Boglárlellén, rá­jött arra, hogy az idegenforga­lom miatt érdemes lenne egy magánpatikát létesíteni az or­vosi rendelő melletti területen. Mindez 1989-ben történt. Akkor kapott egy levelet dr. Pánczél Sarolta városi főor­vostól: „Magángyógyszertárral kapcsolatos elképzelésének nagyon örülünk. Legmesz- szebbmenőkig támogatjuk...” — A boglárlellei gyógyszer- tár 15 éve lebontásra vár. Tarthatatlan állapotok vannak — mondja Répay Gábor. — Vállaltam volna, hogy felépí­tek egy gyógyszertárat, de arra hivatkoztak, hogy a park­ban nem lehet építkezni. Pe­dig nem is parkról, hanem az orvosi rendelőhöz tartozó par­kosított területről van szó. — Miért nem a családi há­zuknál csinálta meg a gyógy­szertárat? — Az a főút mellett van, ne­hezen megközelíthető. Egy jó gyógyszertárnak az orvosi rendelő mellett a helye. Egy kis krónika: 1989 au­gusztusában a gyógyszerész személyesen megkereste a városi főorvosnőt. A követ­kező februárban levélváltásra került sor. Előttünk a levelek, ame­lyekben bízva az év március 11-én építési engedélyért fo­lyamodott a gyógyszerész. Kampis Miklóssal, a neves építészmérnökkel álmodta meg a tetszetős épületet, amelynek a megyei zsűri is zöld utat adott. A zsűriben ült Galgóczi Károly, Boglárlelle főépítésze is. Az építési ké­relmet mégis elutasították 1990. június 6-án. Répay Gábor föllebbezett. Augusztus 14-én a megyei ta­nács új eljárásra kötelezte a városi tanácsot. Hosszú, néma csend. Répay úr mér­ges, mert közben közterülete­ken épülnek a különböző „nem alapellátást biztosító” üz­letek. Hallgatassék meg a másik fél is! Megkerestük dr. Kovács Miklóst\ Boglárlelle polgármes­terét. 0 a következő választ jutatta el hozzánk: „Répay Gábor kadarkúti lakos elvi te­lekalakítási és építési enge­dély kérelmet nyújtott be hiva­talomhoz elbírálásra. A kére­lem arra irányult, hogy gyógy­szertár és lakás építése céljá­ból járuljunk hozzá a bogiári orvosi rendelőnél levő 678 hrszú. terület nyugati oldalá­nak megosztásához és azon alakítsunk ki egy 696 négy­zetméter térmértékű úszótel­ket, melynek értékesítése után a kérelmező azon tető­ilyen lenne (vagy ilyen lett volna) a gyógyszertár Répay Gábor még bizako­dik (Fotó.Gyertyás László térbeépítéses épületet létesít. A földszinten egy gyógyszer- tár tervezett kiszolgáló helyi­ségeivel együtt, továbbá egy kétállásos garázs, a tetőtér­ben pedig 4 szoba-összkom­fortos lakás lenne. A rende­zési terv szerint a terület in­tézményterületnek van kije­lölve, így a kérelmezőnek ha­tósági szempontból eleget le­hetett volna tenni. Ahhoz azonban, hogy ma­gánszemély részére építési engedélyt lehessen kiadni, a területet meg kellett volna osz­tani és az úszótelek megvé­tele után kerülhetett volna sor az építés engedélyezésére. Úszótelek kialakításához köz­területen a testületnek van joga és hatásköre, éppen ezért az 1990. december 7-i hatósági előterjesztést a de­cember 10-i képviselőtestületi ülésre előterjesztettem. A testület egyhangú szava­zattal elutasította a kérelmet, az úszótelek kialakításához nem járult hozzá. A hozzászólásra jelentke­zett képviselők többnyire azt kifogásolták, hogy a kérelem kifejezetten kisméretű gyógy­szertár és nagyméretű lakás, valamint kiszolgálóhelyiségek építésére vonatkozik és semmi garancia nincs arra, hogy megépülte után egész bizonyosan és hosszú távon gyógyszertárként lesz üzemel­tetve. Répay Gábor május 10-én kelt levelében kérte a testület álláspontjának felülvizsgála­tát, mely újabb előterjesztés után a június 27-i ülésen meg­történt és a képviselőtestület — kitartva eredeti álláspontja mellett — 127/1991. (VI.27.) számú határozatával a kérel­met ismételten elutasította." Mindehhez annyit: közben, két magángyógyszertár építé­sére is nyújtottak be kérelmet. Egyik sem létesülne a köz­pontban. Nagy Jenő A megyei önkormányzatok képviselői számos hasznos javaslattal álltak elő. Egy ek­kora vállalkozás Magyaror­szágot nemcsak közlekedési, hanem kereskedelmi csomó­ponttá is teheti. Ha megvaló­sul! Mert a föld tulajdonjogá­nak kérdése még ma sem tisz­tázódott, számolni kell az eset­leges telekspekulációkkal is. Alapvető szemléletváltásra van szükség, s akkor két év múlva elkezdődhet az autópá­lya építése, négy és fél év múlva már kész lehet a 630 ki­lométeres táv, amely a Szov­jetuniót és a nyugati országo­kat kötné össze. A munka nagyságát jelzi egy adat: a pályaépítéshez 15 millió köbméter követ kell majd felhasználni. Ez üzleti lehetőséget teremt a szom­szédos országokkal, s az érin­tett 10 megye gondban levő vállalatainak is munkalehető­séget biztosít. A tervek szerint az új autópálya érdekessége az lesz, hogy úgynevezett sut­togóbetonnal építik, amely környezet kímélő, mód van a szennyezett anyag összegyűj­tésére; ez a felület valame­lyest zajcsökkentő is. A tervezők mindenféle kör­nyezetvédelmi kárt szeretné­nek elhárítani és megelőzni. Szükség is van erre, hiszen sokan éppen a várható veszé­lyek miatt ellenzik az autópá­lya építését. Alighanem pél­daértékű lesz a magyar gaz­daságtörténetben ez a vállal­kozás. N. J. Az Eurocsekk nem ismer határokat © IbankI (113014)

Next

/
Thumbnails
Contents