Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-26 / 199. szám

1991. augusztus 26., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 3 Új történelmi korszak Európában Emlék­oszlopot avattak Ünnepség a határnyitás évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) Erre a kezdetre emlékezett a vendégeket köszöntő Wolf- gang Dax, a burgenlandi tar­tomány parlamenti elnöke is. Elmondta: ez a vidék mindig határ volt, de sohasem a szel­lem határa. A két külügymi­niszteren kívül üdvözölte Werner Fasslabend osztrák védelmi minisztert, Paskai László bíboros, prímás, esz­tergomi érseket, más egyházi méltóságokat, valamint a nagykövetségek megjelent képviselőit. Ezt követően Alois Mock osztrák külügyminiszter mon­dott ünnepi beszédet. Han­goztatta: „Azon a napon avat­juk ezt az emlékoszlopot, ami­kor Moszkvában a kommu­nista puccs áldozatait gyászol­ják. Ezért ez az emlékkő em­lékeztessen azokra a ke­let-európai népekre, akik a demokráciáért és az emberi jogokért harcoltak. A vasfüg­gönyről el akarták hitetni a to- talista rendszerek — mondta Alois Mock —, hogy a szocia­lista értékeket védi. Pedig sa­ját honfitársaikat, állampolgá­raikat tartották vele elnyo­másban, jogtalanságban, fog­ságban.” Beszédében remé­nyét fejezte ki, hogy az egye­sült Európa szellemében egy­szer csak a vámhatárok is el­tűnnek a határról. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter 1989-et a csodák évének nevezte. Rá­mutatott: „Kelet-Közép-Euró- pában a szabadság szele vi­haros gyorsasággal söpört végig, és nyomában összeom­lottak a posztsztálinista rend­szerek. Az ország valamennyi jelentős politikai ereje és a magyar nép közös akarata rést ütött a vasfüggönyön.” A magyar külügyminiszter kiemelte: a hazánkban vég­bement mélyreható változá­sok nemcsak szerves részei, hanem egyben katalizátorai is voltak a meginduló demokrati­kus folyamatoknak. A továbbiakban a jugoszláv konfliktus rendezését Auszt­ria, Magyarország, de az egész Európa számára létfon­tosságúnak tartotta. „Őszintén reméljük — hangoztatta —, hogy az újonnan létrehozott és sajnos máris működésre kényszerített európai válság- kezelő mechanizmus képes lesz bizonnyítani hatékonysá­gát, és békés, demokratikus megoldást talál.” Végezetül megköszönte a szomszédos ország kormányának és né­pének a hazánknak nyújtott sokoldalú támogatást. Az ünnepi köszöntőket kö­vetően rövid egyházi szertar­tás keretében megszentelték az emlékoszlopot. Paskai László bíboros Mindszenty József visszaemlékezését idézte, melyben a „szolga­ságra vetett nép egyik szimbó­lumaként” szerepel a vasfüg­göny. Az avatóünnepség után a két külügyminiszter négy- szemközti beszélgetést folyta­tott. Délután népünnepélyt tar­tottak a senki földjén. A SÁTORTÁBOR NEM MEGOLDÁS Éjszakázni járnak hozzánk a menekültek A jugoszláviai menekültek megsegítése Az első jugoszláviai me­nekültek befogadása óta nyújtott ruha- és élelmiszer­segélyek nyomán a Magyar Vöröskereszt ruha- és élel­miszerraktárai már kiürülő­ben vannak. Ezért a szervezet arra kéri a lakosságot, hogy ha a menekülteket ruhával és élelmiszeradománnyal kí­vánja segíteni, azokat a hat érintett határszéli megye megyei vöröskeresztes-ve- zetőségeihez juttassa el. Pénzadományt a Magyar Vöröskereszt a Magyar Kül­kereskedelmi Bank 203-29725-7007 számláján fogad jugoszláviai menekül­tek megsegítése megjelö­léssel. (Folytatás az 1. oldalról) Nem igaz, amit mondanak, hogy ezek az emberek ellátat­lanul maradtak; aki nálunk je­lentkezett, annak minden se­gítséget megadtunk. A mene­kültek egy része azonban a barátoknál és az ismerősöknél húzódik meg, semmiféle kap­csolatuk nincs a menekültügyi hivatallal. — Hány jugoszláv állam­polgár tartózkodhat most Ma­gyarországon? — Nyolc-kilencezer, de hi­vatalosan csak másfél ezerről tudunk — mondta, dr. Wes- setzky József. — A menekül­tek többsége csak éjszakára jön át, hogy biztonságban le­hessen, és reggel hazamegy, hogy folytassa a munkáját. El­sősorban a gyerekeket akar­ják biztonságban tudni. — Mi történik, ha a somogyi határszakaszon is tömegesen jelentkeznek a menekültek? — Sátortáborokban nem tarthatjuk a nőket és a gyere­keket. Egy-két héten belül fel kell számolnunk ezeket az ide­iglenes táborokat. Arra kell rá­beszélnünk a menekülteket, hogy mélységi befogadótábo­rokba menjenek. Bízunk ab­ban, hogy mielőbb normalizá­lódni fog a helyzet, és a me­nekültek is hazatérhetnek. — Elképzelhető, hogy nem­csak politikai menekültek jön­nek hozzánk, hanem bűnözők is? — Ezeknek a szűrését, már a jelentkezésükkor megteszik az illetékesek, és ha kell, visz­sza is utasítják őket. A magyar bűnözési statisztikát ismerve tudjuk, hogy a menekültek megbecsülik menekült-státu­szukat, azzal nem élnek visz- sza. A Magyarországon elkö­vetett bűncselekményeknek csak elenyésző részét követik el a menekültek. — Jugoszláv repülőgépek több alkalommal is megsértet­ték a magyar légteret. Kapcso­latban lehet ez a menekülthul­lámmal? — Feltételezhetően navigá­ciós problémákról volt szó és nem szándékos légtérsértés­ről. Pár perc múlva indulok Mohácsra, ahol a miniszterel­nök Antall József is tájékozó­dik a körülményekről. Nagy Jenó Világgazdasági kislexikon Konverti­bilitás A konvertibilis valutákat bárki minden korlátozás nélkül átválthatja más or­szágok pénznemeire. Eu­rópában a klasszikus kon­vertibilis valuta a svájci frank, amely mindvégig megtartotta szabad átvált- hatóságát, míg a többi nyu­gat-európai országban többnyire a hatvanas évek­ben, a hiánygazdálkodás megszüntetésének ered­ményeként állították helyre a konvertibilitást, ami hoz­zájárult a nemzetközi mun­kamegosztás kibontakozá­sához. Hazánkban a beho­zatal liberalizálásával és a vegyesvállalatok nyeresé­gének hazautalási lehető­ségével megkezdték a kon­vertibilitás előkészítését. Változatlanul nagy a kereslet a Kaposvári Ruhagyár termé­kei iránt. Elsősorban nyugat-európai piacokra szállítanak a szerződések alapján. A kép az ún. befejező üzemrészben készült. Fotó: Kovács Tibor Nyugati árak — balkáni bérek Meddig nyújtózhatunk? A balatonföldvári szabad­strand fái alatt pöttöm lány hordja vödrével a gyöngykavi­csot. Szülei napoznak, s köz­ben figyelik csemetéjüket. — Szakszervezeti beutaló­val nyaralunk itt — mondja Pirgi Zoltán főelőadó. — Szekszárdról érkeztünk, és a földvári iskolában levő lak­osztályok egyikében vagyunk elszállásolva. Reggelit és va­csorát kapunk. A tíz napért 13 200 forintot kellett leszur­kolni. Szerencse, hogy a szakszervezet ebből háro­mezret kifizetett. Ehhez jött az utazási költség, a 420 forintos üdülőhelyi díj, és az ebédekről is nekünk kellett gondoskodni. — Csak szülői segítséggel tudtunk eljönni — veszi át a szót a feleség, aki a szek­szárdi Ibuszt és Expresszi is felkereste, hogy kiválasszon egy üdülést. Vagy az időpont volt rossz, vagy az árat so­kallta. fgy a beutaló mellett voksoltak. — Magunkról teljesen le­mondtunk — jegyzi meg Pir- giné. Eldöntöttük, hogy maxi­mum háromszáz forintot költ- hetünk naponta. Ez elegendő volt a gyerekre. Vattacukor, fagylalt, üdítő..., mind meg­kapta. Megfordultunk Tihany­ban és Siófokon is. De az árak ott is észbontók. Nem a mi fi­zetésünkhöz valók. Egy ven­déglőben nehezen tudtunk volna hárman megebédelni egy ezresből. így maradtunk a szendvics mellett. Nyugati árak és balkáni bérek mellett nem lehet gondtalanul nya­ralni... A kikötő melleti bazársoron finom fagylaltot mérnek. A mézes tölcsérbe nagy adag Gorbacsov, azaz régi nevén: oroszkrémfagyi kerül. Ebből rendel az a három olasz fiatal­ember is, aki körülüli az asz­talt. Jeges dobozos sört kor­tyolnak, miközben mustrálják a bikinis lányokat. Azon folyik a vita, este melyik bárt válasz­szák, ahol go-go-girlek is van­nak. Fizetnek. Az ezresből 170 forint járna vissza. Azt ott hagyják az asztalon, és beül­nek metállzöld csodaautó­jukba. Nyugdíjas házaspár vendé­geskedik a fonyódi hegyen levő villában. Két hétre hívták meg őket a rokonok. A nyara­lóért nem fizetnek, ám az étel­ről maguknak kell gondoskod­niuk. Ebéd után le-leballagnak a tópartra. A nyolcvanforintos barackot nem tudják megfi­zetni. Helyette a 25 forintos almából visznek néhány sze­met, hogy ne kelljen üdítőre költeni. Kettejük nyugdíja 15 ezer forint, be kell osztani minden fillért. — Nagyon szép itt a kör­nyezet — mondja az asszony. — Délelőtt főzök. Lecsó, pap­rikás krumpli és a gyorsan el­készíthető ételek kerülnek az asztalra. A Balaton-parton csak egy fagyit veszünk. Ha borongós az idő, akkor rádió­zunk a férjemmel vagy ka- nasztázunk. A fonyódligeti strandon jó­ízűt húz a kólából a napbarní­tott férfi. Mellette a felesége, kezében hamburgerrel. Mind­ketten pedagógusok, a múlt tanévet pihenik ki. Itt élnek a Balatonnál. Nemrég érkeztek meg egy egzotikus útról. — Görögországban és Cip­ruson voltunk — meséli a férj. — Nem a tanári fizetésből tud­tuk összegyűjteni a 150 ezer forintot, amennyibe az út ke­rült. Évek óta kiadjuk a házun­kat a turistáknak. Mi lejjebb költözünk egy szinttel, így az egész a vendégek rendelke­zésére áll. Hét fekhely van a három szobában. A német, holland, belga családok 15-20 márkát fizetnek személyenként. így pár nap alatt összejön annyi, mint amennyiért az iskolában egész hónapban dolgoznak. Búcsúzóul megkérdeztem, jö­vőre hova mennek. * • — Angliába készülünk — jött szinte egyszerre a válasz. Lörincz Sándor Cérnagyári munkások dolgoznak a konzervgyárban Egy jó ideig úgy tűnt, hogy Nagyatá­dot elkerüli a nagyobb mérvű munka- nélküliség. A tavalyi, még kedvező kép azonban megváltozott. Némethné Perger Erzsébet, a munkaügyi központ nagyatádi kirendeltségvezetője mondta: — Az első nagyobb leépítésre — a Komfort Ipari Szövetkezet megszű­nése után — a Dél-somogyi Mezőgaz­dasági Kombinátnál került sor: meg­szüntették a vasipari üzemüket, majd a somogytarnócai sertéstelepet. A meli­orációs, a hús- és a fafeldolgozó rész­legükben is jelentős létszámcsökken­tést hajtottak végre. Megszűnt az ÉSZKV; az ezt követően létrejövő kft-ben a dolgozóknak egy kisebb ré­szét tudják csak alkalmazni. A Ress Sütő- és Édesipari Kft. is folyamatosan küldte el embereit a süteménygyártás beszüntetése után. A Tszker-nél már csak páran dolgoznak. Jelentősen csökkentette létszámát a nagyatádi gépgyár: munkásai közül 48-an dol­goznak a konzervgyárban, az idény­munkák befejezése után azonban semmi kilátásuk sincs arra, hogy visz- szakerüljenek eredeti helyükre: mun­kanélkülivé válnak. Tavasztól — roham A városban és a városkörnyék tele­pülésein a tavasztól indult meg erőtel­jesebben a létszámcsökkentés. Elő­ször azoktól váltak meg, akiket elő­nyugdíjazásra vagy végleges nyugál­lományba küldhették, de a megrende­lések hiánya miatt más dolgozókhoz is hozzá kellett nyúlni. Érezhető a leépí­tés hatása azokban a községekben is, ahonnan ezekbe az üzemekbe jártak dolgozni. Nagyatádon és térségében majd­nem ezer munkanélkülit tartanak nyil­ván, a munkát keresők száma augusz­tus 15-én 1160 volt. Közülük a legtöb­ben fizikai munkát keresnek és 176-an vannak olyanok, akik egyéb területe­ken szeretnének elhelyezkedni. A munkanélküliek közül 26-an egye­temet, főiskolát végeztek, 161-en érettségiztek és jelentős részük szak­munkás. A munkaügyi kirendeltség 292 személynek rendelte el a munka- nélküli segély, 547-nek pedig munka- nélküli járadék kifizetését. Sajnos, szép számmal — 154-en — vannak pályakezdők is a munkanélküliek kö­zött. Ezek a mindenkori minimálbér 75 százalékát kapják, azaz jelenleg 5 250 forintot. Számukra átképzést ajánla­nak. Eddig 80 százalékuk jelentkezett tanfolyamra; ők nem pályakezdési se­gélyt, hanem átképzési támogatást kapnak. Eddig legkevésbé a cérnagyárat érintette a munkanélküliség: onnan csak azok kerültek ki, akik nyugdíjba mentek vagy más munkahelyet találtak maguknak. Most azonban ott is a ren­delésállomány hiánya okoz gondot. A gyár vezetői a konzervgyárral történt megállapodás alapján szezonmunkára irányították át a dolgozókat augusztus derekával. Ha a szezonnak vége lesz, nem tudni, hogy mi lesz a sorsuk. Va­lószínű, hogy ők is az atádi munkanél­küliek számát gyarapítják majd. Némethné Perger Erzsébet el­mondta azt is, hogy bár jónéhány kis­szervezet jött létre, amely új munka­erőt alkalmaz, ezek korántsem tudják ellensúlyozni a nagyobb gazdasági egységektől történő elbocsátásokat. A piac segíthet Mi lehet a jövő útja? Abban bíznak, hogy a város üzemeiben készült ter­mékeknek ismét lesz piacuk. A másik járható útnak az átképzést tekintik. Ilyeneket elsősorban Kaposváron, de megfelelő igény esetén Nagyatádon is indítanak. Például a konzervgyárban indul 60 személy részvételével targon­cakezelői tanfolyam. Nagyatádon jobb a helyzet: itt az aktív keresőknek a 6,3 százaléka van munka nélkül; ezt meg­előzi Tab, Marcali, Barcs és Csurgó is. Természetesen ez csak enyhe vigasz lehet az atádi munkát keresőknek. Dorcsi Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents