Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-22 / 196. szám

1991. augusztus 22., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM 3 Két óra a kárrendezési hivatalban Kapkodni nem érdemes A képviselők fuldokoltak uszodaügyben Maratoni őszelő a városházán Népszavazni könnyű, válni nehéz (Folytatás az 1. oldalról) Ezt egyébként nemcsak a tegnapi tapasztalatok, hanem az eddig beküldött anyagok, és a múlt héten megfordult mintegy 500 ügyfél is bizonyí­totta. De nemcsak ez a baj. A hi­vatalok egy része rossz adatot szolgáltat, vagy megtagadja a bizonylatot, noha módjában állna kiadni. Akadt, aki leleményesen ke­rülte meg a bürokrácia útvesz­tőit. A Heig féle malom tulaj­donosának a lánya az Újjáé­pítő magyarok című könyvvel állított be, amelyhez Tildy Zol­tán köztársasági elnök írt elő­szót és Tömpe István, a me­gye alispánja csatolt birtokki­mutatást. Az utóbbiban szere­pelt a kérdéses malom is. A kis jegyzet azt is doku­mentálta, hány alkalmazottat foglalkoztatott az édesapja. — Eddig rendben van — mondta a hivatalvezető — Tildy ismert, nagy ember volt, mindenben azonban nem fo­gadhatjuk el bizonyítékként. A könyvből ugyanis nem derül ki, hogy a kérdéses időpont­ban mennyi alkalmazottja volt a malomnak. Mivel a megyei könyvtárban található doku­mentumokban ez is szerepel, az.ügyet hamarosan rendezni lehet. Sokkal nehezebb megálla­pítani azt, hogy hány gyer­meke van az örökösöknek. Ilyenkor a népességnyilván­tartó segít. Azt azonban, hogy a külföl­dön élő érintett valójában hány gyermeket nevel, ebből sem lehet megtudni. Néhányan nem tudták, mit kezdhetnek a kárpótlási jegy­gyei. Nem kevesen gondolták úgy, hogy teljes kártérítésre tarthatnak igényt. Akadt, aki belefáradt a sok utánjárásba, és az újabb hercehurcára nem vállalkozik, többe kerül a le­ves, mint a hús alapon. Talál­koztam olyannal is aki — mint Keszthelyi Magdolna, szegedi tanárnő —, kicsit derűsebben fogta fel a dolgot. A változatosság kedvéért édesapja paksi, a föld pedig Toponáron van. Van tehát, mit szaladgálni... — Kaposváron jártam kö­zépiskolába. Most az utat összekötöttem egy kis város­nézéssel. Elámultam, mennyit fejlő­dött, szépült ez a város — mondta, majd azzal, hogy küldi az igénylést az itt kapott felvilágosítás alapján össze­gyűjtött adatokkal, jókedvűen távozott. — A legnagyobb baj, hogy sok még a joghézag, elvesz­tek az adatok, vagy ha nem, megtagadják kiadásukat. Az utóbbi esetben maradnak a tanúk. A hivatalban valóban vár­nak új jogszabályokat. Hallot­tam, amint a hivatalvezető azt tanácsolta az egyik ügyfélnek: várjon egy hónapot, mert az ő esetében hamarosan új jog­szabály adhat majd könnyebb eligazodást. Tanácsként jegyezte meg: kapkodni nem érdemes. Az az egyöntetű vélemény, hogy le­galább két hónapra van szük­ség ahhoz, hogy egyenesbe jöjjenek a dolgok. Szegedi Nándor (Folytatás az 1. oldalról) Már akadt is két jelentkező: egyik Toponár, a másik Ka- posfüred, ám mindkét esetben kieső területkről van szó, ame­lyek áthidalására ez az ösz- szeg nem elegendő. Bár a bevétel oldal mérlege pozitív, nagyon sok a lakbér­hátralék. Konkrét döntés ugyan tegnap nem született, de várható, hogy komoly szankciókat alkalmaznak ez­után a notórius nemfizetőkkel szemben. A kaposvári fürdőkomple­xum, amely jelenleg a DRV kezelésében van, hatalmas veszteséggel működik. Ezt a veszteséget a vállalat tovább nem tudja elviselni, ezért im­már harmadszor arra kérte a város vezetőit, vegyék át ön- kormányzati tulajdonba, ha azt akarják, hogy továbbra is nyitva álljon a közönség előtt. Ebben az esetben 1,3 millió foritot átutalnak az önkor­mányzatnak, valamint erre az évre térítésmentesen biztosít­ják az igényelt vízmennyisé­get és a szennyvízelvezetést. Ha ez nem történik meg, akkor kénytelenek a szolgáltatások színvonalát erősen csökken­teni, valamint a bérleti- és be­lépti díjakat jelentősen meg­emelni. Elképzelhető még az a megoldás, hogy erre az évre a város 4 millió forinttal támo­gatja a fürdőt, de január else­jétől mindenképpen meg kí­ván a DRV szabadulni az uszodától. A hátralévő négy hónapban egyébként mintegy 6-6 és fél milliós veszteség várható. Fürdő vagy nem fürdő? — egyszerűsödött le látszólag a kérdés, ám gyorsan kiderült, ez mégsem ilyen könnyű. Mert ha úgy döntenek, hogy átve­szik, akkor hamarosan eljöhet az idő, hogy minden vállalat át akarja adni a veszteséges részlegeit az önkormányzat­nak. Ha nem, akkor pedig ha­talmas botrány lesz, ha egyik napról a másikra bezár a ka­posvári uszoda. Élsportolók és úszni vágyó lakosok jogos felháborodásával kellene szembenézniük a város veze­tőinek. (gy aztán nem ért sen­kit váratlanul, amikor hosszas huzavona után úgy döntöttek, a kérdést elnapolják. Erre az évre pénzt nem adnak ugyan j de a január elsejei átvételt még megtárgyalják, s próbál­nak némi pénzt kicsikarni a megyei önkormányzattól is, hisz az uszodát nem csak ka­posváriak látogatják. Addig a fürdő működjön úgy, ahogy eddig. A helyi önkormányzatokról szóló törvény saját szabályo­zás körébe adta a helyi nép­szavazásról és népi kezde­ményezésről szóló rendeletek megalkotását. A rendelet két alapkérdése, mekkora legyen a minimális arány a népsza­vazás kiírásához, illetve an­nak eredményességéhez és érvényességéhez? Kaposváron ez sem lesz egyszerű. A közgyűlés ugyanis külön választotta azt az esetet, ha a népszavazás tétje egy városrész különvá­lása illetve beolvadási szán­déka. A közgyűlés köteles nép­szavazást kiírni, ha azt a vá­lasztópolgárok 20 százaléka kezdeményezte. Amennyiben a népszavazás az adott tele­pülésrészt érinti, a település- rész lakosságának 20 száza­léka kezdeményezheti. A népszavazás akkor eredmé­nyes, ha a szavazásra jogo­sultak legalább fele érvénye­sen szavazott, s az érvénye­sen szavazóknak 50 száza­léka plusz egy fő a megfogal­mazott kérdésre azonos vá­laszt adott. Ám a fent említett esetben ez az arány nem ele­gendő, hanem az érvényesen szavazók legalább kétharma­dának azonos állásponton kell lennie. Ez nehezen elérhetőnek tű­nik, ám még mindig kedve­zőbb, mint a felvetett két má­sik lehetőség, melyeket végül is, a negyedszeri szavazáson elvetettek. A maratoni ülésen szóba került még a felekezeti vala­mint a francia nyelvű óvoda kérdése, melyeket a képvise­lők egyöntetűen támogattak. Az időhiány miatt meg nem tárgyalt kérdések a következő ülésen kerülnek ismét napi­rendre. V. O. Világgazdasági kislexikon ECU Új európai pénzegység: European Currency Unit, 1979-ben először csupán az Európai Közösség (EK) elszámolási egységeként vezették be. Azóta azonban az euró­pai jegybankok növekvő mértékben használják az egymás közti elszámolá­sokban és évről évre több hitelt is folyósítanak ECU-ban. 1991 első négy hónapjában 12,1 milliárd ECU értékű kötvényt is ki­bocsátottak, ami több mint kétszerese az előző év azonos időszakában ECU-ban kibocsátott köt­vények névértékének. Ezzel az ECU a dollár után a nemzetközi tőkepia­cok második legfontosabb pénzegységévé vált. Egyes európai országok­ban, mindenekelőtt Fran­ciaországban nyersanyag­szállítások számlázásánál és magáncégek közötti el­számolásoknál is elterjedt már az ECU. A külkereske­delemben történő elterje­dése ugyanis jelentősen csökkenti az árfolyamkoc­kázatot. Legutóbb Finnország nemzeti valutájának árfo­lyamát is az ECU-hoz kap­csolta. Az Európai Közösség ál­tal Magyarországnak folyó­sított kölcsönöket és segé­lyeket is ECU-ban adják. 1 ECU = 90,46 forint a Magyar Nemzeti Bank hiva­talos devizaárfolyama- sze­rint. Roham a levéltárban Másfél kilométer dokumentumokban — Kölcsön a földhivatalnak Aggodalomra nincs ok Energiaellátásunk zavartalan A kárpótlási törvény végre­hajtása nagy erőpróbája lesz a Somogy Megyei Levéltárnak is. Dr. Szili Ferenc levéltár­igazgató elmondta, hogy óriási a terhük. Azért is, mert — más levéltáraktól eltérően — ők már tíz éve megkezdték a föld- hivatali iratok beszállítását, hogy mentsék ezeket a törté­neti dokumentumokat. Ezt most Nagyberkiben őrzik, így őket ostromolják az ügyfelek. A kaposvári levéltári köz­pontban pedig az egyéb — az üzletek, az ipari üzemek, a gyárak államosításával kap­csolatos — iratokat őrzik, amelyek a kárpótlási igény igazolásához szükségesek. Somogy helyzete egyedi a Balaton miatt is, hiszen egykor villák ezreit államosították. Az ügyfelek már januárban meg­indultak, de az igazi roham most, a kárpótlási törvény ki­hirdetése után kezdődött meg. Már korábban jelentkeztek a régi arisztokrata családok is, de ők inkább erkölcsi elégté­telt szeretnének majd a levél­tári dokumentumok felhaszná­lásával. Nehezebbé teszi az intéz­mény munkáját, hogy a törté­nelmi Somogy megye a mai­nál nagyobb volt. Az egykori Somogy sziget­vári járásából is itt keresik pél­dául a dokumentumokat, sőt német kitelepítettek is várha­tók, bízva a kárpótlás kibőví­tésében. Bognár Tibor, a nagyberki levéltári osztály vezetője ki­egészítette mindezt azzal, hogy tavaly 600 ügyfelük volt a földhivatali dokumentumo­kért, az idén — még a törvény kihirdetése előtt—1227. Azt javasolta, hogy a torló­dások elkerülése végett ne személyesen, hanem a leg­fontosabb adatokat tartalmazó levélben keressék meg őket, hiszen így is a jogszabályi ha­táridőn belül válaszolni tudnak rá. 30-40 ezer ügyfélre számí­tanak Somogybán, őket öt nagyberki és egy kaposvári levéltári szakember segíti el­igazodni. A mintegy másfél ki­lométernyi nagyberki levéltári dokumentumból több fontosat visszakölcsönöznek a helyi földhivataloknak, ezzel is könnyítve a kárpótlási igényt Fotó: Kovács Tibor benyújtó emberek helyzetén. Azt is elmondták, ha a levéltár nem tudja az egykori földbirtok aranykorona-értékét, akkor ezt a földhivatal fogja megál­lapítani és igazolni. Dr. Szili Ferenc szeren­csésnek tartaná, ha a telepü­léseken a polgármesteri hiva­talok összegyűjtenék a helyi kárpótlási igényekhez szük­séges kérvényeket, hogy az­tán a szükséges dokumentu­mokat a levéltár a torlódások elkerülésével tudja kiadni. Gondot okoz azonban,hogy Nagyberkiben mindössze egy fénymásoló ván, s az nem bírja a hatalmas mennyiségű irat fotózását. Varga Zsolt Átalakuló külkereskedelem Az Állami Vagyonügynök­ség és a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztéri­uma állásfoglalása szerint a jövő év tavaszáig gazdasági társaságokká kell alakulniuk a monolpolhelyzetben levő, nagy külkereskedelmi vállala­toknak. A 41 nagy külkeres­kedelmi vállalat közül több már az átalakulás küszöbén áll, például a Monimpex, a Chemolimpex, a Ferunion, az Elektroimpex és a Tesco. Egyesületi címtár Egyesületi címtár összeállí­tására vállalkozott a Nonprofit Kutatócsoport. A várhatóan még ez év decemberében megjelenő címtár célja, hogy az érdeklődők megtalálják azokat a létező szervezeteket, amelyek a szűkebb vagy tá- gabb környezetükben működ­nek, másrészt hogy egy­másra találjanak, kapcsolatot létesíthessenek az azonos, vagy hasonló célú közössé­gek. Agráralap Cseh­szlovákiában Nemcsak hazánkban, Csehszlovákiában is gond az agrárpiac szabályozása. En­nek érdekében ott agráralapot hoznak létre. A 3,4 milliárd ko­ronás—államipénzekbőjfinan- szírozott—alapot a belföldi ke­reslet csökkenése esetén az élelmiszerek kötött árú inter­venciós felvásárlására fordít­ják. Energiaellátásunk zavarta­lan, és remélhetően a politikai események továbbra sem be­folyásolják a Szovjetunióból Magyarországra irányuló szál­lításokat — közölte Tarján Róbert, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium főosztály­vezető-helyettese. Az Országos Kőolaj- és Gá­zipari Tröszt (OKGT) diszpé­cser szolgálatától kapott in­formáció szerint augusztus 20-án közel 14 ezer tonna kő­olaj érkezett a Szovjetunióból, és ez a szerződésnek megfe­lelő mennyiség. Magyarország az idén több mint 2 millió tonna kőolajat vá­sárol a Szovjetunióból. Ez azt jelenti, hogy havi 160-170 ezer tonna energiahordozó­nak kell beérkeznie az or­szágba. Hazánk korábban évi 6,5 millió tonna Szovjetunióból érkezett kőolajat használt fel. Az ország importigénye — el­sősorban az ipar termelés visszaesése miatt — csök­kent, jelenleg mintegy 5 millió tonna körüli. Saját kőolajtermelésünk Október 1 -jével kezdődik meg az államkötvények jegy­zése, s december 1-jéig, a ki­bocsátás időpontjáig tart. Az állam 15 milliárd forint névér­tékben hoz forgalomba kötvé­nyeket, melyek lejárata három év. A kötvényt bármely belföldi és jogi személy forintért vásá­mintegy 1,8 millió tonnát tesz ki évente. A tárca illetékese közölte: kőolajkészleteink 30 napra elegendőek. Igaz, hogy ez kevesebb, mint a Nyugat- Európában szokásos mennyi­ség, de ahhoz elég, hogy ha mégis akadozna az olajszállí­tás, az ország áthidalja azt az időszakot, amíg a világpiacon vásárolt olaj be nem érkezik az Adria vezetéken. Tarján Róbert a földgázbe­szerzésekkel kapcsolatban közölte: az elmúlt napokban a már szerződéssel lekötött mennyiségű földgáz érkezik a Szovjetunióból. Augusztus 20-án 16 millió köbméter ilyen típusú ásványi anyag jutott el hazánkba, aminek jelentős ré­szét a földalatti tárolókba töl­tik. Áramból 1100 megawatt tel­jesítmény érkezik a Szovjetu­nióból, ez ugyancsak megfelel a szerződött mennyiségnek. Hazánk villamosenergia-igé- nye 6 ezer megawatt. Az egész szükséglet mintegy 20 százalékát importáljuk a Szov­jetunióból. rolhatja meg. A jegyzés a köt­vény vételárának egyidejű ki­fizetésével történik. Jegyzés­kor befizeti a vételárat, s iga­zolást kap arról, hogy elfogad­ták kötvényvásárlási szándé­kát. Ez az igazolás jogosítja fel a befektetőt a kötvény átvé­telére december 1 -je után. Államkötvény-jegyzés

Next

/
Thumbnails
Contents