Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-22 / 196. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1991. augusztus 22., csütörtök Alternatívák: perelni vagy kint hagyni a nyersanyagot A felvásárlási ár csökkentésére készül a Kaposvári Cukorgyár Kovács Imre: Minden gyár ugyanebben a cipőben jár (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt három évben rendkívül intenzív műszaki fejlesztést hajtottunk végre. Ez kiegyensúlyozott, viszonylag magas szintű értékesítést feltételezett, ami fedezni tudta volna a költségeket. Szaporította a gondokat a cukorrépa árának 30 százalékos emelése, ebből további 300 millió forintos kiadás adódott. A költségek idei emelkedése (energiahordozók, a feldolgozáshoz szükséges vegyi anyagok, szállítás stb.) további 600 millió forint. Ez a 900 milliós költség elviselhető lett volna, ha meg tudjuk valósítani azt az értékesítést, amire számítottunk. A fogyasztás visszaesésére magyarázatot ad a múlt év végi jelentős felvásárlás, a cukor árának emelkedése és a fizetőképes kereslet általános csökkenése. Ráfizetéses üzlet Jelentős gondot okoz az is, hogy jugoszláv bérfeldolgozásra lekötöttünk majdnem 200 ezer tonna cukorrépát. (Egyébként a cukorgyár 320 ezer tonnát dolgoz fel egy kampányban.) Azért tettük, hogy előszállítással júliusban, augusztusban legyen cukrunk és a következő években megvalósuló kapacitásfejlesztéshez rendelkezzünk elég répával. De amíg a teljesítmény nem éri el a napi 6000 tonna feldolgozást, addig ezt a répát kivisszük. A cukor, amit a bér- feldolgozás után visszakapunk, nem kedvezményesen jön vissza, mint ahogy mi kértük a Földművelésügyi Minisz- térumtól, hanem 80 százalékos vámmal. Ezért ráfizetéses ez az üzlet. Ilyen költségek és ilyen értékesítés mellett olyan helyzet állt elő, hogy eredeti áron nem tudjuk kifizetni az 520 ezer tonna cukorrépát. Beperelhetnénk a Föld művelésügyi Minisztériumot, ahová előre jeleztük ezt a cukorrépa bérfeldolgozási volument. Kértünk rá kedvezményes vámot, nem jeleztek vissza, hogy nincs rá lehetőség, ne vágjunk bele. Miután megkötöttük a külkereskedelmi szerződéseket akkor jött meg a válasz, hogy nem kapunk vámkedvezményt. A másik alternatíva: nem vesszük át a cukorrépát. De ezzel csak azt érnénk el, hogy tönkretennénk a termelőket. Hitel vagy beruházás — így a gyárat is beperelhetik szerződésszegésért. — Gazdaságilag meg tudom indokolni a bíróságnak, hogy a szerződések betartása a gyárnak pénzügyi ellehetetlenülést jelent, hasonlóképpen a termelők számára is, mert nem tudnánk nekik fizetni. De mi abból indulunk ki, hogy jövőre is cukorrépát akarunk termeltetni. Sajnos, nagy a valószínűsége, hogy a cukorrépa árát csökkenteni fogjuk. Ez az egyetlen módja a cukorgyár és a termelő életben maradásának is. Minden cukorgyár ugyanebben a cipőben jár. Lesz termelő, aki tudomásul veszi, s lesz, aki pereskedni fog. — A belső gazdálkodásban milyen lépéseket tesznek, amelyek csökkentenék a ráfordítások költségeit? — Megállapítjuk az ideiglenes létszám minimumát. Jóval kevesebb embert veszünk fel a kampányra, mint körábban. A következő évi induló ráfordításainkat csökkentjük, hogy a termelők számára jövő tavasszal is meg tudjuk teremteni a zöld hitel forrását. Már ebben az évben sem a banktól, hanem a részvénytársaságtól kaptak kölcsönt a vetéshez, a növényvédelemhez. 300 millió forint hitelt bocsátottunk ki, amit a cukorrépa terhére fizetnek majd vissza. Ha ezt a hitelkonstrukciót jövőre is meg akarjuk valósítani, akkor bizonyos beruházásokat el kell halasztanunk. Tudomásul kell venni, hpgy a magyar cukoripar összeomlott. Ennek előzménye az elmúlt évek hibás mezőgazda- sági, kereskedelmi politikája. Egyenes következménye annak a cukorrépatermeltetési gyakorlatnak, amelynek szerves része a magyar-jugoszláv cukorrépa-együttműködés. Áttekinthetetlen lett ezáltal a magyar cukorrépátermesztés és a cukorpiac. Ugyanis a cukormérlegben nem szerepel az a cukor, ami visszajön a bérfeldolgozásból. Nincs olyan szerv ma az országban, ahol meg tudnák mondani, mekkora a cukorforgalom. Ebből adódóan a gyárak is a padlón vannak, mert nem tudják eladni a terméket és a termelők is, ha nem tudunk fizetni. A termelőkkel és az érdek- képviseleti szervekkel a következő napokban ülünk le tárgyalni. Tájékoztatjuk a Földművelésügyi Minisztériumot és a Versenyhivatalt is erről a lépésünkről. A sok rossz közül egy kevésbé rossz megoldást kell választanunk ami átmenetet biztosít egy kiegyensúlyozottabb gazdaság felé. Tíz hónapja alakult át a Kaposvári Cukorgyár részvény- társasággá. A részvényekből 31 százalékkal részesedik az Agrána International Rt osztrák befektetőtársaság. Ez az Agrána konszernhez tartozik, amely az osztrák cukoripar fő részvényese. A részvények további 4 százaléka a kaposvári és a boglárlellei önkormányzaté a belterületi földingatlan arányában. 14 százalék az Állami Vagyonügynökségé, a fennmaradó 51 százalék úgynevezett alvó részvény. Ezt az 51 százalékot kell még értékesíteniük, hogy a privatizáció teljes legyen. Az osztrák partner jelezte, hogy az ősszel többségi részvényt akar elérni legalább 51 százalékban. Hol fial a pénz? — Milyen tapasztalatokat szereztek az együttműködés során? — Megfontoltabban, körültekintőbben gazdálkodnak, mint nálunk. Ennek előnye, hogy a tévedés lehetősége gyakran minimális. Persze Nyugat-Európában nyugodtan hozhatnak elöntéseket a jövőre vonatkozóan, tudva, hogy enyhe költségnövekedés előfordulhat, de nem 30-40 százalékos. Ez a mi gyakorlatunkban problémát jelent. A másik tapasztalatunk: tőlünk nyugatra sem okosabbak, felkészültebbek a szakemberek, nem is dolgoznak többet. Mégis eredményesebben gazdálkodnak, mert van pénzük a tőkebefektetéshez. És a pénz pénzt fial. Azonkívül korszerűbb berendezésekkel dolgoznak, s ez önmagában véve is hatékonyságnövelő tényező. Számunkra az átalakulás elméletben, módszerekben nem hozott újat. De ők keményen végre is hajtják. Mi még többnyire csak beszélünk a követelményekről, mert ezek betartása sokszor emberi konfliktusokkal jár együtt. A vezetők többségének nincs konfliktustűrő képessége, nincs meg az egzisztenciális kényszer, ezért nem tudják azokat a követelményeket érvényesíteni, amelyek hatékonyabb munka révén eredményesebb gazdálkodáshoz vezetnek. S. Pap Gitta Alapítvány a közbiztonságért Út- és járdaépítési program Barcson Barcs város képviselő-testü- lete az idei út- és járdaépítési programról és a Barcs város közbiztonáságáért alapítvány létrehozásáról döntött. Az út- és járdaépítések sorrendiségének megállapítására a képviselőtestület a városfejlesztési, környezetvédelmi bizottságot kérte fel. Az ülésen döntés született a sorrendről; két utca járdaépítését kihagyták és egy másikat javasoltak. Útprogram: 1. Martinovics utca építése, 2. Klára utca építése, 3. Gárdonyi utca aszfaltozása, 4. Kinizsi utca építése, 5. Vásártér utca építése, 6. Darányi utcai temetői út építése, 7. Almás utca építése, 8. Deák Ferenc utca építése. Járdaépítések: 1. Bartók Béla utcában kétoldali járdaépítés, 2. Nagyhíd utcai járda szabadidő központ melletti szakaszának elbontása, sövényen belül új járda és híd építése, Gárdonyi Géza utcában járda építése, 4. A Bajcsy-Zsilinszky utca 84-86. előtt járda építése. A képviselő-testület úgy rendelkezett, hogy az önkormányzati rendőrséggel összefüggésben alapítványt hoz létre. Az alapítvány célja, hogy elősegítsék Barcs város köz- biztonságának fenntartását. A közbiztonságot meghatározóan befolyásoló bűncsele- mények, szabálysértések növekvő ütemének visszaszorítása érdekében a bűnüldöző tevékenységet kívánják elősegíteni. Kiemelt szándékuk a technikai fejlesztés támogatása, a többletszolgálatot vállaló rendőrök anyagi megbecsülésének elősegítése, továbbá a megelőzés, a lakosság önmegvédését célzó közösségek részére szakmai előadások szervezése, a technikai fölszereltség. Az induló vagyon eredetileg 50 ezer forint volt, a végösz- szeg 100 ezer forint lett, melyet az önkormányzat ajánlott fel. A támogatást pályázat útján lehet elnyerni. Az alapítvány élén héttagú kuratórium áll. Az alapítvány nyitott, melyhez természetes és jogi személyek felajánlásaikkal csatlakozhatnak. T. K. Magánkézbe kerül a MAHIR Jövő év áprilisában magánkézbe kerül és részvénytársasági formában működik az egyik legnagyobb reklám és sajtószolgáltatásokkal foglalkozó cég, a Magyar Hirdető. A privatizáció során csaknem egymilliárdos vagyonából a leendő külföldi tulajdonos maximum 60 százalékot vásárolhat meg. A pályázatokról novemberben döntenek. Új szervizzel bővítette tevpékenységét Kaposváron a Hűtő- és Villa- mosgép-javító Kisszövetkezet. A napokban megkezdték a Black and Decker hobbigépek garanciális javítását. A szervizen kívül alkatrészek forgalmazását is vállalta a szövetkezet. (Gyertyás László felvétele) Hangfelismerő rendszer Egyedülálló rendszert dolgoztak ki a japán NTT elektronikai cég szakemberei. Készülékük 99 százalékos biztonsággal képes felismerni az emberi hangot, amelyet eredetileg betápláltak a szerkezet memóriájába. Az okos szerkezet még akkor is azonosítja a hangot, ha az illető idegen nyelven beszél vagy szándékosan elváltoztatja hangját. Környezetvédő autóbusz Az Egyesült Államokban rövidesen forgalomba állítanak egy olyan, a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeknek is megfelelő autóbuszt, amelynek metanol az üzemanyaga. A motort a detroiti General Motors gyártotta és a tervek szerint ezeket az autóbuszokat 1993-tól állítják tömegesen forgalomba. Laktanyából inkubátorház Inkubátorház lesz a szovjetek által hátrahagyott egyik székesfehérvári laktanyából. Az úgynevezett gyalogsági kaszárnyában irodákat, kisebb üzemeket, műhelyeket alakítanak ki 25-30 vállalkozó részére. Az épület közműveit a székesfehérvári önkormányzat hozatja rendbe egy, a vállalkozásokat segítő alapítvány felhasználásával. A bérelt helyiségek helyreállítása, tatarozása pedig a bérlők, a vállalkozók dolga lesz. A felújítás rövidesen megkezdődik. A baktériumok szippantanak Jó hír a csatornázatlan terű-' leteken levő lakóházakban élőknek: már hazánkban is kapható az a por, amely pótolhatja az emésztők, derítők kitakarításánál a szippantókocsit. A szegedi Alévius kft forgalmazza a francia terméket, a Septifos nevű biológiai akti- vátort. A kis zacskóban levő port a WC-be kell önteni. Az emésztőbe jutva a porban levő baktériumok elszaporodnak, miután szerves anyaggal táplálkoznak, megtisztítják a vizet. Pozsonyi nyár (2.) Mi van Dubcekkal? Pozsony-ligetfalun, egy 100 ezer lakosú, házgyári elemékből épült betonvárosban, meglátogattam egy barátomat, s elemekből készült lakásának láttán elfogott az irigység. A háromszobás, étkezős lakásnak minden helyisége tágas. Az összterület: 105 négyzet- méter. Szomszédainknál nincs magyarországi értelemben vett lakáshiány. Barátom, aki gépkocsivezető és havi 5 ezer koronát keres — ez ott jó pénz — azt mondja: az a gondjuk, hogy a lakbéreket megemelték nem régen a duplájára. Emelkedett a gáz, a villany ára is. Ezért ezután csupán ebben a lakónegyedben minden második lakástulajdonos nem fizeti a lakbért. Á hatóságok tehetetlenek, nem tudják behajtani. Kilakoltatni sem mernek, mert egyrészt nincs hova, másrészt pedig nem mernek ilyen intézkedést hozni a problémáktól terhes szlovák közéletben. xxx Ami a fizetéseket illeti, valóban kevés. Már nagyon komoly beosztású valakinek kell annak lennie, aki 6-8 ezer koronát hazavisz. Az árak pedig mozognak, felfelé persze, ha nem is olyan ütemben mint nálunk. Több nyelvet beszélő titkárnőknek, az újságoknál is, be kell érniük 1800-2000 korona körüli havi fizetéssel. Lázadoznak is erősen. A privatizálás, a vállakózások között sok a bizonytalanság. Az élelmesek inkább a zavarosban halásznak, xxx A mezőgazdaság, a hús, a tej és a gabona exportjának növelésére a szövetségi kormánytól a nyáron 3,6 milliárd korona rendkívüli támogatást kapott. Ez megnyugtatta a termelőket Csallóközben is. xxx A nyári uborkaszezonban az újságokban, a rádióban, a televízióban gyakran szerepel a 68-as forradalom legendás alakja Alexander Dubcek. Mint a szövetségi parlament elnökét különösen bírálják a szlovák nacionalista irányzatok képviselői. Több mozgalom a leváltását is követeli. Dubcek azonban eddig nem hátrált meg. Többször kijelentette és nyilatkozta, nem teszi meg ellenségeinek azt a szívességet, hogy lemond. Egyébként egyik párthoz és mozgalomhoz sem kíván csatlakozni. Mint a parlament elnöke megakarja őrizni semlegességét. Az elnök a parlament eddigi tevékenységével is elégedett mondván, hogy rövid idő alatt több mint 40 új törvényerejű rendeletet alkottak, s már munkálkodnak cseh és szlovák képviselők az Európai Parlamentben. xxx Mostanában Szlovákiában is cikkeznek az ottani 3/3-as belügyi szervek egykori viselt dolgairól. Prágában, Pozsonyban egyaránt keresik az ügynököket. Az alternatív lapoknál — új orgánumok — dolgozó újságírók azt javasolták, hogy minden kiadói főnököt, minden főszerkesztőt és azok helyetteseit világítsák át. A vita most ott tart, ha őket igen, akkor valamennyi újságírót meg kell nézni ilyen szempontból. xxx Sok bírálatot kapnak a különböző pártok. Egymás között marakodnak, veszekednek, a gazdaság pedig, s vele együtt az életszínvonal egyre romlik. Azt sem nézik jó szemmel, hogy a régi állampárt üdülőit, egészségügyi intézményeit csendben, szépen elosztották maguk között. Mondják a magyarok ezt másképpen csinálták, ennél jobban. Pozsony, 1991. augusztus Cseresznyék István
