Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-22 / 196. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1991. augusztus 22., csütörtök Gorbacsov ismét szabad KÉRDŐJELEK (Folytatás az 1. oldalról) A puccsisták menekülésével egyidőben szerdán feloldották a sajtóra vonatkozó összes ko­rábban hozott tiltó intézkedést. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség által tudatott hírt követően újra sugározni kezdtek a koráb­ban betiltott rádió- és televízió- állomások. Ezzel a hírrel közve­tett módon azt is jelezte a hír- ügynökség, hogy feloszlatták a hatalomátvételre tört rendkívüli bizottságot. A CNN jelentése szerint le­váltották Jazov védelmi minisz­tert és Krjucskovot a KGB veze­tőjét. Több hírügynökség egy­behangzó állítása: késő este Gorbacsov megérkezett Moszkvába. A „kaland” áldozatai Legalább öt ember vesztette életét szerdán hajnalban az orosz parlament épülete köze­lében kitört összetűzés során — jelentette a DPA német hír- ügynökség. Az áldozatok közül egyet közvetlen közelről agyon­lőttek, négyet pedig páncélosok és páncélozott szállítójárművek tapostak el. Az Eho moszkvai független rádióadó korábbi je­lentése szerint három ember meghalt, tíz másik megsebe­sült. Az AFP francia hírügynök­ség jelentése szerint kedden késő este a Kolcót, Moszkva történelmi belvárosát körülvevő körutat megszállták a hadsereg páncélozott szállítójárművei és eltorlaszolták valamennyi, a belvárosba vezető utat. A Kali- nyin sugárút magasságában a tüntetők kövekkel és Molotov- koktéllal dobáltak meg egy pán­célos-oszlopot. Egy páncélos kigyulladt. A páncélosok szét­rombolták a trolibuszokból álló blokádokat. Előrenyomulásuk során a Kolcón egy fiatal tünte­tőt egy harckocsi eltaposott, egy másik megsebesült — je­lentette az AFP, amelynek tu­dósítója arról számolt be, hogy ezután a tömeg eltorlaszolta a páncélosok útját és szemükre hányta a katonáknak, miért lő­nek orosz testvéreikre. A pán­célosok egy része ekkor vissza­vonult. Janajev a Kremlben? Gennagyij Janajev, a Szov­jetunió alelnöke, aki hétfőn át­vette a hatalmat Mihail Gorba- csovtól, szerdán a késő délutá­ni órákban még a Kremlben tar­tózkodott — jelentette az AFP egy szovjet újságíróra hivatkoz­va. A francia hírügynökség az oroszországi hírügynökségre hivatkozva jelenti, hogy Janajev nem tartott sem azzal a repülő­géppel, amelyen Dmitrij Jazov védelmi, és Borisz Pugo bel­ügyminiszter a Krímbe indult, sem a másik géppel, amelyen Vlagyimir Krjucskov, a KGB vezetője, Anatolij Lukjanov szovjet parlamenti elnök és Vla­gyimir Ivasko, Gorbacsov SZKP-beli helyettese utazik. A Legfelsőbb Tanács elnökségének ülése Iván Laptyev és Rafik Nyisa- nov, a Szovjet Legfelsőbb Ta­nács szövetségi tanácsának, il­letve nemzetiségi tanácsának elnöke vezetésével szerdán a Kremlben megtartották a Leg­felsőbb Tanács elnökségének ülését. A tanácskozáson, ame­lyen jelen voltak a szovjet alkot­mányfelügyelő bizottság tagjai is, megvitatták az úgynevezett Rendkívüli Állapotot Felügyelő Állami Bizottság megalakítása nyomán kialakult helyzetet. Be­jelentették: Anatolij Lukjanov, a Szovjet Legfelsőbb Tanács el­nöke a Krímbe repült, hogy ta­lálkozzék Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel. A testület tag­jai a következő határozatokat hozták: 1. Törvénytelennek kell tekin­teni, hogy Mihail Gorbacsov szovjet elnököt megakadályoz­ták alkotmányos kötelezettsé­geinek teljesítésében és azokat a Szovjetunió alelnökének ha­táskörébe adták át. 2. Követelni kell Gennagyij Janajevtől, a Szovjetunió alel- nökétől, hogy — kiadásukig visszamenőleg, mint jogilag érvényteleneket — azonnal he­lyezze hatályon kívül rendele­téit és az azokon alapuló, a rendkívüli állapottal kapcsola­tos határozatait. 3. Vizsgálóbizottság felállítá­sáról kell javaslatot előterjesz­teni a Szovjet Legfelsőbb Ta­nács rendkívüli ülésszaka elé. Ez a bizottság lesz hivatott dön­teni a szovjet alkotmány meg­sértésében felelős személyek felelősségrevonásának kérdé­sében. Augusztus 22-én a Szovjet Legfelsőbb Tanács el­nöksége folytatja munkáját. Gorbacsov—Bush telefonbeszélgetés Mihail Gorbacsov még Szim- feropolból történt elindulása előtt telefonon beszélt George Bush amerikai elnökkel — je­lentette a Reuter brit hírszolgá­lati iroda. Bush Kennebunkport- ban újságíróknak nyilatkozva elmondotta, hogy Gorbacsov köszönetét mondott azért a támogatásért, amelyet a Nyu­gattól kapott. Az amerikai elnök egyúttal megállapította, hogy a Szovje­tunióban ismét működnek az alkotmányos intézmények és felülkerekedtek a szabadság és a demokrácia erői. Mit támogatott a pápa? Sokan sokféleképpen — támogatóan vagy elmarasztalóan — értelmezték és értelmezik ma is a „keresztény kurzus” kifejezés­sel illetett politikát. Az elmúlt napokban a katolikus egyházfőtől kaphattunk igazán hiteles képet arról, mi is lehet egy keresztényi alapeszmére támaszkodó politika lényege. Kiket—stílusosan szólva — ölel át ez a politika ? Pontosabban van, akiket nem fogad be? Itt tűnik ki a pápai üzenet leglényege­sebb mondandója: a keresztény jelző semmilyen értelemben nem lehet kirekesztő tartalmú. A pápa nagy hangsúlyt helyezett a szolidaritásra, az összefogásra a magyarok között határainkon belül és túl, a népek között a szomszédságban és kontinentális méretekben, a különböző egyházak, vallások, felekezetek hívei között a közös nemzeti törekvések talaján. Milyen értékeket képvisel ez a politika? A legszentebb általá­nos emberi értékeket, amelyeket a pápa ezúttal is meggyőző érvekkel hirdetett. Értékrendjében szerepelt az igazságosság, az emberiség, az erkölcsi tisztaság, a megértés a türelem és segítőkészség. Alapvető normaként jelölte meg, hogy a politika a népek közötti megértés, békesség és együttműködés hajtóereje legyen. Miben segített nekünk a pápa? Reméljük, hogy gyengí­tette azokat, akik a „keresztény kurzus” cégére alatt szélsősége­sen politizálnak, s — bízunk benne — erősítette azokat, akik a jelző nélküli tisztességes, békés, a nemzet javát szolgáló politika hívei és megvalósítói. (Ferenczy-Europress) ISMÉTLŐDŐ TÖRTÉNELEM Hogyan buktatták meg Hruscsovot? Mihail Gorbacsov megbukta­tása a második politikai puccs a Szovjetunió történetében. Mint­ha a szovjet vezetők nem tanul­nának elődeik történetéből. Nyi- kita Flruscsovot szinte ugyan­úgy váltották le, ahogyan most Gorbacsovot eltávolították: amikor kényes helyzetben, sza­badságon, távol volt Moszkvá­tól. A TASZSZ 1964 október 14-én 22 órakor jelentette hiva­talosan: Hruscsov „egészségi állapotára való tekintetteí” le­mondott minden tisztségéről. Néhány héttel azután, hogy sa­játos humorával, nagy nyilvá­nosság előtt így nyilatkozott: „Úgy érzem magam, mint egy kandúr márciusban”. 70 éves volt ekkor és nyaralni indult a Fekete-tenger partjára, Picun- dára. Azóta tudja a világ: nem volt beteg, hanem az SZKP KB nevében Mihail Szuszlov kény­szerítette rá, hogy aláírja le­mondását. Azt követően, hogy Hruscsov távollétében a szov­jet vezetés két rendkívüli ülést tartott Moszkvában. Moszkvai újságírók október 14-én este próbálták ellenőrizni az elterjedt rémhíreket. A bizo­nyítékot 21.20 órakor kapták meg, sajátos módon: eltávolí­tották Hruscsov óriási portréját a Moszkva Szálló homlokzatá­ról. Ezt követte 22 órakor a TASZSZ híre. Néhány nap múlva Moszkvá­ban már senki sem beszélt Hruscsov betegségéről, hanem hivatalosan is „a gazdaság vezetésében elkövetett hibá­kat” emlegettek. Hruscsov leváltását köve­tően soha többé nern lépett be a Kremlben levő dolgozószobá­jába. Gorbacsovnál is így lesz? (Ferenczy—Europress) Merénylet az indiai nagykövet ellen Merényletet követtek el Bu­karestben India romániai nagy­követe ellen—jelentették indiai diplomáciai források, valamint a Rompres román hírügynökség. Julio Francis Ribeiro nagykövet feleségével a román főváros diplomáciai negyedében sétált, amikor egy gépkocsiból kiszálló négy személy tüzet nyitott rá. A diplomata a lábán sérült meg és egy helyi kórházban ápolják. A román terroristaellenes rendőr­ség — amely számított a táma­dásra — az egyik merénylőt a helyszínen agyonlőtte, másikat megsebesítette, a harmadikat letartóztatta. A negyedik fegy­veres elmenekült. Ä jelentések szerint egyelőre nem ismeretes a merénylet háttere. Kedvezményes tyúkvásár! SHAVER 444 színe fehér. Súlya: átlagosan 2,20 kg 1 db ára csak 100 Ft Szállítás: szeptember 2-án Elöjegyzik: augusztus 29-ig Kaposvár: Garainé, Kanizsai u. 93. Toponár: Baranyainé, Toponári u. 9. Kaposmérő: Puskásné, Kossuth u. 68. Kaposfő: Tilkné, Kossuth u. 225. Nagybajom: Kovács P., Dózsa u. 1. Böhönye: Kertész L, Ady u. 30. Marcali: Kovácsné, Geiler u. 21. Kéthely: Varga l„ Hunyadi u. 30. Boglárlelle: Szulimán J., Zrínyi u. 21. A megye más településeiről szer­vezők jelentkezését várjuk Akció Bt., Baja (113956) Valutaárfolyamok Érvényben: 1991. augusztus 22—26. vételi eladási Pénznem árfolyam 100 egységre, forintban angol font ausztrál dollár belga frank dán korona finn márka francia frank görög drachma la holland forint ír font 12356,34 13120,64 5864.81 6227,59 203,84 216.44 1085,72 1152,88 1720,13 1826,53 1234.82 1 311,20 37,99 40,35 3720,95 3951,11 11220,25 11914,29 545,93 579,69 6562,34 6968,26 japán yen (1000) kanadai dollár kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel német márka 4187,14 4446,14 norvég korona 1074,28 1140,73 olasz líra (1000) 56,19 59,67 osztrák Schilling 595,26 632,08 portugál escudo 48,99 52,02 spanyol peseta 67,29 71,45 svájci frank 4856,04 5156,42 svéd korona 1154,58 1226,00 USA-dollár 7492,88 7956,36 ECU (Közös Piac) 8607,56 9139,98 a/bankközi és vállalati elszámolások­nál alkalmazható árfolyam: görög drachma 39,13 39,21 Somogyker-vásár HOLNAP, PÉNTEKEN FLHuEEffliHÄ Berzence központjában \ fej az Árpád téren! — szabadidőruhák — férfi-, női pólók — férfi-, női, gyermek-alsóruházat — női hálóingek — desodorok, szappanok, tusfürdők, sampo­nok, fogkrémek — autóápolási cikkek — lakatok — gyermekórák Egyes c{kkek nagy árengedménnyel! <i 13896) Aktuális ki kicsoda Nyolc ember neve szerepel annak a bizottságnak a tagjai között, amelyik augusztus 19- én meghirdette a Szovjetunió­ban a rendkívüli állapotot, s ennek részeként megfosztotta hatalmától Mihail Gorbacsovot. Gennagyij Janajeva\e\nökbő\ lett államfő, akit esetenként „ügyvivő elnökként” is emleget­nek hivatalos források azóta, hogy sajtóértekezletén „re­ménykedett” Gorbacsov felgyó­gyulásában. Az 54 éves politi­kus önmagát minősítette „radi­kális realistának”. Ezt ma úgy magyarázzák: politikai, ideoló­giai értelemben konzervatívnak számít, de közben a nyilvános­ság előtt a peresztrojka hívének vallotta magát és konkrét lépé­sekben is kiállt a piacgazdálko­dás mellett. Mezőgazdasági szakember, filozófus, legutóbb a szakszer­vezetek első embere, aki sze­mélyesen Gorbacsov javasla­tára lett tavaly decemberben annak helyettese. Ma sokat idé­zik azokat a szavait, amelyek­ben a káosz és az anarchia veszélyeit ismételgette már he­tekkel ezelőtt. Makacssága miatt barátai ruházták fel a „Rinocerosz” névvel. Valentyin Pavlov, 54 éves gazdaságtudós, s épp ezért került — ugyancsak Gorbacsov indítványára—januárban Rizs- kov utódaként a már akkor sem irigyelt miniszterelnöki székbe. Azóta többször okozott megle­petést a világnak és alighanem Gorbacsovnak is. Miközben ugyanis Gorbacsov gazdasági és pénzügyi támogatást kere­sett a fejlett világban, miniszter- elnöke azzal vádolta a Nyuga­tot, hogy szabotálja és szét akarja rombolni a szovjet gaz­daságot. A Szovjetunió gyengí­tésének minősítette a tervezett új szövetségi szerződésnek azokat a pontjait, amelyek sze­rinte csökkentik a központi ha­talom gazdasági súlyát a tag- köztársaságokkal szemben. Nagyon szeretne rendet és ha­tékonyságot a szovjet gazda­ságban. Érzékelhetően Gor- bacsovval is vitába szállt ab­ban, hogyan lehetne megte­remteni ezt a rendet. Vlagyimir Krjucskov, az ál­lambiztonság, a KGB világszer­te ismert 67 éves vezetője. Már 1990 decemberében úgy fogal­mazott, hogy „fel kell készül­nünk a véráldozatra a rend helyreállítása érdekében”. Egy­részt azon a véleményen volt, hogy „nincs más út, mint a pe­resztrojka”, másrészt viszont közfeltűnést keltő beszédében vádolta a Szovjetunió elleni szabotázzsal a Nyugatot. Sajá­tos magyar vonatkozása sze­mélyének, hogy 1954—59-ben — tehát 1956-ban is és éppen Jurij Andropov nagykövetsége idején — diplomataként dolgo­zott Budapesten. Ettől kezdve Andropov útja Krjucskov kar­rierje is. 1988-ban már Gorba­csov kezdeményezte, hogy a KGB első embere legyen. Dmitrij Jazov marsall, védel­mi miniszter, a mai szovjet poli­tika egyik korelnöke, 68 éves. 1987-ben Gorbacsov akkor neveztette ki miniszterré, ami­kor a német Matthias Rust repü­lőgépén zavartalanul végiszállt a Szovjetunió fél európai térsé­gén, majd nyugodtan leszállt a Vörös tér közepén. A rendcsi­nálás feladatát kapta a hadse­regben. Támogatta a szovjet külpolitika megújulását, de ma már tudjuk, hogy Sevardnadze- nak súlyos gondjai voltak vele az intézkedései miatt. Helyesel­te a „hatékony honvédelmet minimális költségen”, de tényle­ges reformokat nem vezetett be. Nyíltan bírálja azt, amit paci­fizmusnak, „felelőtlen leszere­lésnek”, a szovjet harckészült­ség gyengítésének, az egyes tagköztársaságok túlzott kato­nai megerősödésének érzett. Azokra a kitüntetéseire a leg­büszkébb, amelyeket fiatal tisztként a németek ellen vívott páncélos ütközetekben szer­zett. Borisz Pugo a testület egyet­len nem orosz tagja. Apja ismert lett forradalmár, nevelőapja a még ismertebb lett pártvezető, Arvid Pelse volt. Kreml szakér­tők megfogalmazása szerint „Gorbacsovnak a KGB nyomá­sára kellett 1990 végén belügy­miniszterré tennie”. Tehát az egyetlen a csoport „kemény magjából”, akit eddig sem tekin­tettek Gorbacsov közvetlen környezetéhez tartozónak. Az 53 éves miniszter beosztottai­nak kemény akcióit például a balti köztársaságokban gyak­ran emlegetik. A világsajtó arra is emlékeztet: Borisz Gromov vezérezredest, az afganisztáni szovjet haderők egykori főpa­rancsnokát neveztette ki helyet­tesévé, aki sohasem látszott a szovjet bel- és külpolitika meg­újulása támogatójának. A bizottság többi három tagja: V. Sztarodupcev, a parasztszö­vetség konzervatívként ismert elnöke; A. Tizjakov, a szovjet ipari, közlekedési, hírközlési és építőipari vállalatok szövetsé­gének elnöke, akiről a legkeve­sebbet tudunk; O. Baklanov, aki a hadiipar képviselőjeként az állami honvédelmi tanács első elnökhelyettese, vagyis egy kulcsfontosságú poszton Gor­bacsov helyettese. Szürke emi­nenciásoknak nevezik őket. Igaz-e, a jövő ad rá választ. S a ráadás, aki sok Kreml szakértő szerint hiányzik a névsorból: Anatolij Lukjanov a szovjet parlament 61 éves elnö­ke. Az utóbbi időben mind gyak­rabban bírálta nyilvánosan Gor­bacsov elnököt, főként az új szövetségi szerződés — sze­rinte — a Szovjetunió szem­pontjából létfontosságú hiá­nyosságai miatt. Vajon, miért nem lett tagja ez az ismert politi­kus a moszkvai bizottságnak, amely „Rendkívüli Állapotot Felügyelő Állami Bizottságnak” nevezte el önmagát? Talán egy sajátos munkamegosztás az oka? Kocsis Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents