Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-15 / 191. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. augusztus 15., csütörtök A számlaadási köte­lezettség miatt egyre több nyomtatványra van szükség. A gon­dokon igyekszik eny­híteni a kaposvári Makro Kft., amely üzemviteli nyomtat­ványok, nyugták és kisebb szórólapok készítésére is vállal­kozik. A MÁV egyik fö­löslegessé vált pince- helyiségét vették bér­be a vállalkozók. (Gyertyás László felvétele) Nem az angolna a hibás Gondolatok a balatoni halpusztulás ürügyén A balatoni és a többi halpusz­tulások után végre már komo­lyabban kellene elgondolkozni és cselekedni. Az újságírókat régen is bírálták azért, hogy el­túlozva adják hírül ezeket az eseményeket, feleslegesen iz­gatják az embereket. Még évekkel ezelőtt történt, hogy egy nagy folyóvízi halpusztu­lásról először hírt adó újságíró­ra nagyon megharagudott egy megyei főilletékes. Miután min­den sora, az összes következ­tetésekkel együtt igaz volt, a neheztelésen kívül mást nem tehetett. Indulatait azonban ki­töltötte beosztottjain. Valósá­gos hadjáratot indított — házon belül — annak kinyomozására, hogy ki adhatott információt. Hogy a hiba máshol van, arra nem is gondolt. A mostani halpusztulásnál is úgy tetszik, a szegény angolná­kat — tiszteletet a kivételnek — senki sem sajnálja. Pedig leg­kevésbé ők tehetnek arról, hogy halomra pusztulnak a Balaton selymes, lágy vizében. Ma már tény, hogy angolna­tetemeket már július elején is láttak. Akkor kezdtek el kapkod­va intézkedni, amikor már ezré­vel, tízezrével pusztultak, ami­kor már bűzt árasztottak maguk körül, és nagy vízterületeket borítottak be a haltetemek. Ahhoz nem kell túl okosnak és tájékozottnak lenni, hogy tudjuk: az angolna kényes vízi élőlény. A legkorábban és leg­gyorsabban reagál a vízi szennyeződésekre. Korán fel­adja. Nem küzd mind a többi halfajta, elpusztul. A tömeges dunai és a mellékfolyókban bekövetkezett korábbi halpusz­tulások ráirányították a figyel­met, hogy az élővizeket nem lehet a végtelenségig szeny- nyezni. Ha mára hal pusztul, az utolsó vészjelzés. Meglehet azonban kérdezni a Fertő-tavi halászokat, az oszt­rákokat és a magyarokat is: ná­luk miért nem pusztul az angol­na? Miért vannak évről évre mindkét oldalon rekord fogá­sok? A Fertő-tó kellemesen sós és tiszta vizében jól érzik magu­kat, a többi halfajtával együtt.. Nem az angolnákat kell a Ba­latonból kiűzni, hanem a pusz­tulásukat megakadályozni. Gá­tat vetni a Balaton további szennyezésének, visszaállítani — ahol még lehet — a korábbi természeti környezetet. Berta Jánostól, a siófoki állo­másfőnöktől, aki Fonyódról jár be dolgozni Siófokra hallottam: amikor ő még gyerek volt, be­ment Fonyódnál olyan messze a tóba, hogy a víz az áliáig ért és olyan tiszta volt, ha letekintett, lelátott a meder fenekére. Ő és az állandó lakosok, nem kevés­bé az üdülők, határozott intéz­kedéseket várnak végre a Bala­ton tisztaságáért, a halpusztu­lások megelőzéséért. Mert azért azt senki se higgye, hogy a döglött halak tömeges látvá­nya nem turistariogató. Emiatt nem hagyták el ugyan tömege­sen a tóparti szállodákat és kempingeket az üdülők, de kér­dés, hogy visszajönnek-e — ilyen tapasztalatok után—jövő­re. Cseresznyék István A MAHART Balatoni Hajózási Kft. pályázatot hirdet a balatoni hajókon és kikötők területén lévő vendéglátó-ipari egységek üzemeltetésének vezetésére, megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező vendéglátói szakember részére, valamint közönség szervezésében és az idegenforgalom területén jártas, angol és német nyelvet jól beszélő, legalább középfokú végzettséggel rendelkező idegenforgalmi munkatárs munkakörre A pályázatot az alábbi címre kérjük, szep­tember 15-ig: MAHART Balatoni Hajózási Kft., 8601 Siófok, Pf. 22 __________ (149839) S zót kaptak az iidül'ótulajdonosok Portalan utakat Siófokon! Siófok önkormányzati testü­leté közmeghallgatást tartott az üdülőtulajdonosok és az ott nyaralók várospolitikai elképze­léseinek megismerése céljából. Bár kevés érdeklődő vett részt a fórumon, mégis igen sok javas­lat, kérdés hangzott el; megvilá­gították az elmúlt évek hibáiból adódott hiányosságokat, s fel­hívták a figyelmet azokra a teendőkre, amelyekkel a várost valóban kiemelkedő üdülőkör­zetté tehetnék. Többen fölvetették például a szennyvízgondokat, a gyakran már-már elviselhetetlen bűzt a városban. Molnár Arpádpo\gár- mester elmondta: ez is az elmúlt húsz év végig gondolatlan köz­ponti szervezési hibája, hiszen akkor még arra törekedtek, hocjy mind kevesebb telepet építsenek mind kevesebb ráfor­dítással. így Aligáról és Sze­mesről is Siófokra érkezik a szennyvíz, s káros hatásait azóta is az ott lakók viselik. A megoldás csupán pénz kérdé­se, s ezért az önkormányzat fo­lyamatosan tárgyal a kor­mánnyal. Az utak állapotán viszont sa­ját erőből kell javítani a város­nak. így az ősz végére egy útfe­lújítási tervet készít az önkor­mányzat; fő célja a város min­den egyes útjának portalanítá­sa lesz. A felszólalók kitértek a város közbiztonsági állapotaira. A legtöbb felszólaló az idegenfor­galmi adó (házadó) mértékét is kifogásolta, hiszen a többségük kisnyugdíjas, s húsz-harminc éve építette üdülőházát a vá­rosban. Mivel azonban az adó­törvény tartalmaz kitételeket (pl. a nyugdíjasok esetleges adókedvezményezettségét), a polgármester felhívta a figyel- metl hogy ez ügyben bárki kere­temmel fordulhat az önkor­mányzathoz; azt rövid időn be­lül elbírálják, és segítséget nyújtanak. Szóba került az üdülőtulajdo­nosok érdekvédelme is; ezt az önkormányzat is támogatja, sőt részt vállal az érdekképviselet szervezésében. Végezetül talán a legfonto­sabb gondolat, amely a fóru­mon elhangzott: az idegenfor­galmi adó bevételeiből az ön- kormányzat azokat a területe­ket fogja fejleszteni elsősorban, amelyek még elmaradottak (szennyvíz- és úthálózat fej­lesztése), s az adó oda kerül vissza, ahonnan származik. Dénesi Erika Számítástechnikai csúcs CAMP ’91 Budapest elneve­zéssel tartanak nemzetközi számítástechnikai konferenciát és kiállítást a számítógéppel segített csúcstechnológia be­mutatására Budapesten, szep­tember 25—27. között a Buda­pest kongresszusi központban. A szervezők a számítógépes grafika, tervezés és gyártás leg­újabb eredményeit kívánják bemutatni. A kiállításon és a konferen­cián a hagyományos gépipari és elektronikai alkalmazások mellett először nyílik lehetősé­ge a hazai szakembereknek, hogy megismerkedjenek az építészeti, építőipari, üzemter­vezési, kartográfiai, textilipari és más fontos iparági alkalma­zásokkal . Olyan cégek mutatják be termékeiket, mint az Autodesk, az IBM, a Hewlett Packard, va­lamint a Prime. Másfél százalék a semmiért? Biztos vagyok abban, hogy a júliusi fizetési szalagot bön­gészve mindenkinek megakadt a szeme egy új levonáson. Ezt a fél százalékot a munkanélküli­alapba fizetjük be, s ezen felül még másfelet a munkáltatónk is felad a munkanélküli-segélyek fedezésére. Sokan nem is mér­gelődtek, gondolván arra, egy­szer még ők is rászorulhatnak. Annál inkább felkapták a fejü­ket a vállalkozók, a kiskereske­dők, akiknek szintén be kell fi­zetniük alkalmazottanként ezt az összeget. Ám ha ők mennek tönkre és maradnak munka nél­kül, segélyre, bizony, nem jogo­sultak. Hogy is van ez? — kér­deztük Kurucz Jánossal, a Ki- sosz somogy megyei szerveze­tének előadójával közösen Rózsavölgyi Istvánt, a megyei Munkaügyi Központ igazgató­ját. — A vállalkozó csak az alkal­mazottért fizeti ki a másfél szá­zalékot, saját magáért nem. így aztán ha az alkalmazott válik munkanélkülivé, kaphat se­gélyt, a vállalkozó viszont nem. De már a kidolgozás alatt áll egy olyan rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozók is kap­hassanak adott esetben némi pénzt. Nekik szerződést kell kötniük a munkaügyi központ­tal, ez a szerződés biztosítja, hogy csőd esetén jogosultak munkanélküli-segélyre. A ren­delet még nem született meg, ezért nem tudom mennyit kell fizetni havonta, s azt sem, mi­kortól lép életbe. Mindenesetre nem ártana, ha azok, akiknek szándékukban áll ilyen szerző­dést kötni, jeleznék nekünk, mert ha elkészül a rendelet, akkor kész szerződést küldhe­tünk nekik. Mindez azonban nem kötele­ző. Aki úgy érzi, biztos lábakon áll a vállalkozása, az nem fizet. Az alkalmazottakért viszont kö­telező fizetni. — Milyen a visszhang a vál­lalkozók között? — Különösebb háborgásról nem tudunk — mondta Kurucz János. — Ennek azonban az is oka lehet, hogy sokan elfelejtet­ték: júliustól kötelező ez, s majd csak akkor döbbennek rá, ha augusztus 20-a után a bünte­téssel együtt behajtják tőlük. Ekkor várható, hogy sokan szó­vá teszik, még többen pedig elküldik az alkalmazottakat. Könnyen lehet, hogy többet árt, mint használ, ez az újfajta „adó”. Persze az sem kizárt, hogy ugyanúgy, mint a társadalom- biztosítási járulékot, szándéko­san „elfelejtik” kifizetni. — Nos, ez nem valószínű — mondta Rózsavölgyi István —, mert ezt az Apeh ellenőrzi, s ők nem olyan elnézők és türelme­sek, mint a TB-igazgatóság. A kormány 9 milliárd forintja mel­lett ez az összeg nagyon kevés, nem fogja fedezni az egyre több munkanélküli jogos igényét. Somogybán jelenleg 7500 re­gisztrált munkanélküli van, ám számuk ez év végéig havonta csaknem ezerrel fog nőni. Nem csodálkoznék, ha a fél, illetve másfél százalékot januártól megemelnék. Kurucz János tapasztalatai azt mutatják, több kisekereske- dő valóban elfelejtette már feb­ruár óta, hogy júliustól fizetnie kell, ezért közöljük azt a két OTP-számlaszámot amire utó­lag befizethetik az összegeket. A munkavállalói járulékot az 548-260122, a munkaadóit pe­dig az 548-260052 számra. V. o. Csökkent az állatállomány Továbbra is nehéz az értékesítés Az ország állatállománya az év első felében tovább csök­kent, ennek ellenére tovább növekedtek az értékesítési ne­hézségek. Június 30-án az or­szágban valamivel több mint 1,5 millió szarvasmarhát tartot­tak, 3,4 százalékkal keveseb­bet, mint egy évvel korábban. Somogybán a nagyüzemekben december végén még 65 344 darab szarvasmarhát számlál­tak, június végére az állomány 280 darabbal csökkent. A te­hénlétszám majd ezerrel lett kevesebb fél év alatt. Míg év végén 148 842 darab sertés volt az üzemi ólakban, a nyár derekára 10 400 darabbal kevesebb lett az állomány me­gyénkben. Országosan is csak­nem 10 százalékkal, a szövet­kezetekben több mint 20 száza­lékkal, a kistermelőknél 6,9 szá­zalékkal csökkent a sertésállo­mány. A juhtenyésztők, alkalmaz­kodva a piac igényeihez, majd harmadával csökkentették állo­mányukat. Megyénkben is nőttek az ér­tékesítési nehézségek az első félévben. Ennek ellenére 4546 tonna vágómarhát, 11 261 ton­na sertést és 3075 tonna ba­romfit értékesítettek a nagyüze­mek. A feldolgozó vállalatoknak 413 568 hektoliter tejet adtak át fél év alatt. M.T. Irigyellek és tisztellek. Te vagy ma a mintakép. Vala­mennyien téged követnénk, s szeretnénk bátorságod merészségével élni, azaz vállalkozni. Te vagy honunk hőse, illetve — ahonnan le­váltunk — (ott ugyan cirill betűvel írják) geroj nasevo vremenyi! Csodálatos ké­pességekkel rendelkezel: egyedül, vagy néhányadma- gaddal felismerted, hogy az emberek megtakarított pén­züket akár szerény ellen­szolgáltatás fejében is „át­áramoltatják” hozzád. így valós vagy a kívülállók szá­mára elhitetett tőke birtoká­ban vállalkozol, és — ami a hivatalos politika célja is—e tőkebefektetés-forgatás ré­Egy vállalkozóhoz, óda helyett vén jutunk el Európába. Elvégre ,, megbűnhődte m áré nép..." De mi az, hogy e nép?! Az egész Kárpát-medence, a teljes Kö­zép-Európai Egyszóval Te vál­lalkozol, mi pedig veled együtt ballagunk. Nem kevés szkep­szissel, mégis reménykedve. Csak'benned bízunk, hogy amit ígérsz, az biztos. Számíthatunk rád, veled eljuthatunk oda, fel­zárkózhatunk azokhoz, akiknek a miénknél sokkal vastagabb a pénztárcájuk, sokkal békéseb­ben, kiegyensúlyozottabban élnek stb. stb. Reméltem, hogy mindehhez — ígéretednek megfelelően — garantálod, hogy embereid a héten megjön­nek, s megjavítják mosógépe­met, befejezik a tapétázást — szóval mindazt, amiben meg­egyeztünk. De nem jöttetek! Csalódtam, bár ehhez már hozzászokhat­tam. Tulajdonképpen normáli­san viselkedtetek: úgy ahogy azt a ktsz-ben, az ilyen-olyan építőipari vállalatnál megtanul­tátok, megszoktátokI Megígér­jük, majd úgy-ahogy megcsi­náljuk, s aztán... holnap is fel­kel a napi... Csakhogy ez ma már kevésl Kevés nálunk és Európában még inkább! Az egyre szélesedő munkaerő- piacon nem téged foglak leg­közelebb keresni, hanem azt, aki tudja, hogy az adott szónak súlya van, s aki azt nem tartja be, előbb-utóbb futhat a pénze után. Hogy miért nem nevezlek néven? Nos, nem a régi ismeretség kötelez a diszkrécióra. Ha­nem az, hogy még (vagy is­mét) több alakban is előfor­dulsz. Mindezek ellenére és az európai találkozás remé­nyében barátsággal üdvözöl benneteket: Pordány H. László

Next

/
Thumbnails
Contents