Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-15 / 191. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1991. augusztus 15., csütörtök Szentbeszédében a katolikus nevelésre emlékeztetett Szülőházát kereste föl a pápa közösség tagjai közül is sokaBod Péter Ákos Ausztriában Rövid látogatásra Ausztriába utazott szerdán Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter. Vendéglátójával — Hugo Michael Sekyrával, az osztrák állami ipari konszern elnökvezérigazgatójával — az acél-, alumínium-, energia-, szénhidrogén- és szerves vegyipar területén lehetséges együttműködés további lehetőségeiről folytat megbeszéléseket. Repülőgép-baleset Kilenc személy — a legénység öt tagja és négy szerelő — vesztette életét egy repülőgépszerencsétlenség következtében Romániában. A Tarom román légitársaság 11—18-as gépe szerda hajnalban a Kárpátokban, a nyugatromániai Hobicaurikány (Urica- ni) térségében műszaki próbarepülés közben zuhant le. A katasztrófát, amelyet senki sem élt túl, minden valószínűség szerint a viharos időjárás okozta. Bányászsztrájk Bulgáriában Ötezer bányász lépett sztrájkba szerdán Bulgáriában háromszoros béremelést és munkakörülményeinek javítását követelve. A 600 ezer tagot tömörítő Podkrepa független szakszervezet bányászágazatának szóvivője elmondta, hogy a bányászok már három hónapja várják a választ követeléseikre a kormánytól. Hozzátette: mindaddig sztrájkolunk, amíg el nem érjük céljainkat. Köztársasági egyezmények Egy héttel az új szovjet szövetségi szerződés aláírásának megkezdése előtt megélénkül a szovjet köztársaságok egymás közti diplomáciája. Szerdán litván—örmény együttműködési megállapodást írtak alá Vilniusban, míg Taskentben a középázsiai köztársaságok, Kazahsztán és Azerbajdzsán kötött egyezményt a szorosabb politikai-gazdasági kapcsolatokról. II. János Pál pápa lengyelországi látogatásának második napján szerdán szülővárosát, a Krakkótól 50 kilométernyire levő Wadowicét kereste fel. Hírügynökségi jelentések szerint a szentatya a kisvárosban végigjárta azokat a helyeket, ahol született, gyerekkorát töltötte és iskolába járt. Imádkozott a templomban, ahol megkeresztelték, s találkozott gyerJugoszláviában augusztus 20-án kezdődnek meg az ország jövőjével foglalkozó politikai tárgyalások — jelentette be tegnap belgrádi sajtóértekezletén Irfan Ajanovics, a szövetségi parlament alelnöke, a szövetségi elnökség tűzszüneti bizottságának tagja. Közölte: a testület értékelése szerint a teljes fegyvernyugvás csak augusztus 20—21. táján, a politikai tárgyalások megkezdésével jön létre Jugoszláviában. Határozottan cáfolta, hogy augusztus 15-én a jugoszláv néphadsereg nagyszabású támadást indítana Horvátország ellen. Ajanovics ezzel visszautasította a horvát védelmi minisztermekkori barátaival, vele együtt fölszentelt paptársaival is. II. János Pál pápa felszentelte a város új templomát, amelyet az ellene elkövetett 1981-es gyilkossági kísérlet meghiúsulásának emlékére építettek. A szabadtéri misén mondott szentbeszédében a pápa gyermekkorára és katolikus neveltetésére emlékezett; arra is kitért, hogy a nácik a wadowicei zsidó nek azt a zágrábi bejelentését, miszerint a néphadsereg csütörtökön megtámadja Horvátországot. Luka Bebics Zágrábban kijelentette, hogy külföldi és horvát hírszerzői jelentések és más adatok szerint a jugoszláv néphadsereg támadást fog indítani Horvátország ellen. A védelmi miniszter azt mondta, hogy köztársasága felkészült a védelemre, megfelelő mennyiségű páncéltörő és légvédelmi fegyverrel rendelkezik. Az események alaposan rácáfoltak a jugoszláv államelnökség szerdára virradóan véget ért ülésén elfogadott állás- foglalásra. Ismét fellángoltak a harcok Horvátország vegyes lakosságú területein. A horvát kát elhurcoltak és megöltek. A Szentatya a szülővárosában tett nosztalgikus látogatás után délután Czestochowába utazott, hogy részt vegyen a nemzetközi ifjúsági találkozón, amelyre már csaknem egymillió fiatal gyűlt össze. A híres kegyhelyre több tízezer zarándok jött a Szovjetunióból és számos más országból is. és a szerb fegyveresek ismét egymát vádolták a tűzszünet megsértésével. Az első katonai körzet tájékoztatási szolgálata közölte: a horvát belügyminisztérium tagjai szerdán Borovóból aknavetőkkel tüzet nyitottak Borovo Szelóra, a jugoszláv néphadsereg azon egységeire, amelyeket a nemzetiségi összecsapások megakadályozásának indokával vezényelték a térségbe. A támadók ágyúkkal és gépfegyverekkel is lőtték a katonákat, azok tüzérségi tűzzel visszaverték a horvát belügye- seket. A hadsereg két katonája sebesült meg az összecsapásban. Bankbotránylavina A minden idők legnagyobb bankbotrányaként emlegetett Nemzetközi Kereskedelmi és Hitelbank (BCCI) bukása nyomán elindult leleplezéslavina már kisebb amerikai bankok vezetőit is maga alá temeti: tegnap lemondott a washingtoni központú First American Bankshares elnöke, Clark Clifford, volt védelmi miniszter. Vele együtt lemondott a First American társelnöke, Robert Altman is jelentette a Reuter. Ostromállapot Bariban Az olaszországi Bariban maradt albán menekültek egy csoportja azt követeli, hogy csoportosan szállítsák át őket más olasz városokba. Ezek a menekültek egyelőre megtagadták Bari elhagyását, míg mintegy 400 társuk beleegyezett a távozásba— közölték szerdán hírügynökségek. Vin- cenzo Párisi, az olasz rendőrség főnöke közölte: amíg az utolsó menekült el nem hagyja Barit, a városban marad a rendkívüli állapot. Bizakodó nyilatkozat — véres cáfolattal Ismét fellángolt a harc Európai Közösség — félbehagyott dossziék (1.) Veszélyben a vakáció A bürokraták eldöntötték: mostantól kezdve pedig minden várhat őszig. Az általános szabadságolások miatt augusztus eleje óta az Európai Közösség Bizottságának három és fél ezer személyes székházában alig néhány százan lézengenek. A központi étterem és a könyvtár be is zárt, és —az uborkaszezon talán legcsalhatatlanabb jeleként—szeptemberig lehúzta a rolót a máskor mindig zsúfolt sajtószoba presszósnője is (annak a véletlenül betévedő néhány újságírónak a kedvéért nem érdemes...). Sokak számára mégsem ojy nyugodt ez a nyár, mint talán máskor. És korántsem csak a jugoszláv válság miatt: Jacques Delors, a bizottság elnöke például úgy nyilatkozott, hogy az idei nyara olvasással telik majd: a társult (sőt, idővel teljes) tagságra aspiráló kelet-európai országok történelmével akar megismerkedni. Henning Christophersen alelnök stábjának egyik tagja pedig arról panaszkodott, hogy szabadsága alatt is akták lesznek nála: a közösség tervbe vett pénzügyi uniójának anyagát kell újra átnéznie... Túl sok, túl fontos közösségi dosszié maradt nyitva a „nyári szünet” be- , köszöntével — a korábban kitűzött határidők pedig vészesen közelednek. Másfél év múlva, 1993. január 1-jével egyetlen hatalmas piacba kellene összeolvadnia a 12 nemzetgazdaságnak, amelyen belül minden megkötés nélkül mozoghat tőke, szolgáltatás, munkaerő és áru. Ami látszólag politikai elhatározás kérdése csak: a hat évvel ezelőtt elfogadott „Fehér könyv” minimálisan 282 olyan törvény országonkénti megalkotását írja elő, amely fizikailag, jogi és intézményi kereteiben teremt mindenhez mozgásteret. S ez csak a „minimális” program. A Tizenkettek 1990. decemberi római csúcsértekezlete óta immár hivatalos napirendi kérdés a közösség pénzügyi és politikai uniójának a megteremtése is. Amelyen belül mind céltudatosabban halad az országok ma még eltérő gazdasági szintjéneka közelítése (beleértve a központi jegybankok fokozatos felváltását egyetlen föderatív jellegű bankkal, amely távlatilag már a Tizenkettek egyetlen közös valutájának kibocsátó és értékgarantáló bankja is készül lenni). Ahol a tagállamok nemzeti szuverénitásu^'bizonyos daf' rabkáit olyan közös intézményekre iwäzzaß át, mint az akkor már talán törvényhozó jogkörrel is felhatalmazott Európai Paffáment vagy a lényegében kormányzati funkciókat is ellátó bizottság (amely, ugyancsak e tervek — álmok? — szerint illetékes lesz a Közösség külpolitikáját is koordinálni és képviselni). Mint ahogy addigra már lassan ki kell rajzolódjanak a közös biztonságpolitikai intézményrendszerei is. Ezeknek a valóban történelmi léptékű változásoknak — Jacques Delors következetesen „ugrásról” beszél — az oroszlánrésze szintén 1993 (a pénzügyi unió esetében, ha tényleg megvalósul: 1994) elejével kéne, hogy útjára induljon. S akkor még nem említettük, hogy ekkortól kellene életbe lépnie a közösséget illetve a hét EFTA-tagállamot egyetlen közös „gazdaságtérbe” ötvöző megállapodásnak is (miközben minimálisan három közép-európai ország ez idő tájt már a társult tagság „előszobájából” válna mind aktívabb részesévé a közösség életének. További öt ország pedig ekkortól számít a tárgyalások megkezdésére. A „Fehér könyv” 282 törvényéből"ehhez képest valósult meg közösségi átlagban —júniusig — 72 százalék. Olaszországban azonban például csak 50 százalék... A pénzügyi és a politikai unió mikéntje dolgában a közösség állam- és kormányfői ehhez képest napolták el már a második csúcstalálkozójukon nemhogy a döntést, de még a mélyebbre hatoló vitát is. Az EK—EFTA tárgyalásokon pedig néhány hónapon belül a harmadik „.végső” határidőt sem sikerült tartani: néhány kérdés makacsul „betart” — mint ahogy a közép-európaiak társult szerződése is egy helyben topog néhány örökzöld probléma miatt. A nyári szünet után már csak három és fél hónap marad az eredetileg elképzelt menetrend tartására. A következő, decemberi EK-csúcson pedig elkerülhetetlen lesz a színvallás. Nem csoda hát, ha az illetékesek közül az idén sokaknak veszélybe került a nyári pihenése. A vaskos dossziék nem hagynak nyugodni. Hogy milyen alapvető kérdéseket rejtenek magukban, azt holnapi cikkünkben fejtjük ki... Fóris György Ulan Bátor: Kaifu Tosiki japán kormányfő, hivatalos mongóliai látogatásának második napján augusztus 14-én, mongol népviseletbe öltözve kipróbálja az ősi mongol íjat MEGDÖBBENTŐ LELEPLEZÉS Szaddam-krőzus kincsei A világ egyik leggazdagabb embere az iraki elnök az Öböl- háború vesztese, Szaddam Húszéin... A megdöbbentő leleplezést a diktátor egykori személyi tanácsadójától és a gazdasági tervezésért egykor felelős miniszterétől, Dzsavad Hasimtól származik, aki 1968-tól 1977-ig volt az államfő tanácsadója és minisztere. Ezután 1982-ig az Arab Pénzügyi Alapot vezette. A jelenleg családostul Londonban bujkáló Hasim — aki ismereteiről tájékoztatta az amerikai elnököt és a brit kormányfőt is — azt követeli, a Biztonsági Tanács kényszerítse rá az iraki elnököt, hogy ismerje be: titkos bankszámlája van Svájcban. Szaddam Húszéin legalább 40 milliárd dollár birtokosa, s ezzel jóval felülmúlja például a brunei szultánt, Hasszanal Bal- kiahot. Az egykori bizalmas szerint Húszéin tőkéje nem mind a svájci bankokban kamatozik, ahová amerikai pénzintézetek — köztük a Chase Manhattan Bank — segítségével jutott, mert a diktátor „kisparaszti mentalitású”. 7 milliárd dollárnyi pénzösszeget a szuperbiztos bagdadi csodapalota pincéjében rejteget. Valami „kevéske” jutott japán bankokba is. A már 19 éve létező svájci bankszámlán pénzforgalmat csak három aláírás egyike esetén bonyolítottak: Szaddam Húszéin, egyik közeli rokona és egy harmadik, szintúgy a Forradalmi Tanácsba fölvett „nagykutya” volt jogosult aláírásra. A két utóbbi már nem él: az egyiket kivégezték, a másik pedig rejtélyes helikopter-balesetben hunyt el. Honnan származik ez a rengeteg pénz? A Londonban élő ex-kormánytag szerint az iraki olajtársaság 1972-es államosításából, kisebb része pedig az addig a Gulbenkian Alapítvány javára befizetett összegből. Húszéin a kuvaiti bevonulást megelőzően 18 évben az olajbevételekből 9,3 milliárd dollárnyit „csippentett le”... Szaddam Húszéin, aki szerint semmilyen pénz sem olyan jó, mint az arany, 2 év alatt 70 tonna aranyat vett. S ez sem minden: brit, brazil, chilei, argentin ingatlanokról is tudnak a jól tájékozottak. Ferenczy-Europress SOMOGYKER vásár holnap, 16-án, pénteken Böhönyén, a piactéren! — szabadidőruhák — férfi-, női pólók — férfi, női, gyermek-alsóruházat — női hálóingek — dezodorok, szappanok, tusfürdők, samponok, fogkrémek — autóápolási cikkek — lakatok — gyermekórák Egyes cikkek nagy árengedménnyel! (113849)
