Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-08 / 157. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1991. július 8., hétfő 63 halott, 2400 fogoly Szlovéniában Habsburg Ottó békemissziója — Németország cáfolja, hogy fegyvereket adott el Horvátországnak (Folytatás az 1. oldalról.) Egyes vélemények szerint a horvátokat a német hadsereg is fegyverekkel támogatta, a Bundeswehr 40 szakértőt kül­dött Horvátországba. A bonni kormány ezt tegnap este cá­folta, és arra hivatkozott, hogy a német hadseregben nincse­nek rendszeresítve olyan fegyverek, amelyeket a szer- bek említenek. A béke megte­remtésében részt vállalt Habsburg Ottó, az Európa Parlament elnöke is, aki köz­vetít a szembenálló felek kö­zött. A feszültségeket a békéltető tárgyalások ellenére növeli, hogy Szlovénia nem hajlandó a határállomások ellenőrzését átadni a szövetségi hadse­regnek. Egyes megfigyelők szerint Jugoszláviában újabb válsággócok keletkezhetnek. Erre azért is oda kell figyelni, mert az esti órákig az Ígérge­tések ellenére semmiféle konkrét megegyezés nem szü­letett. Csak a terrorista vall hat „pártfogóira” A legfőbb ügyész a Carlos-ügyről 1985 szeptemberében végleg elutaztak az országból Bush sürgeti Gorbacsovot Amennyiben azt akarják, hogy megköthessék a START-szerződést és esetleg még júliusban meg­tarthassák a csúcstalálko­zót, a szovjeteknek lépniük kell. Ezt tudatta a sajtóval szombaton - golfozás köz­ben - George Bush ameri­kai elnök és James Baker külügyminiszter. Bush kö­zölte, hogy Mihail Gorba- csovnak aznap továbbított üzenetében felhívta a szov­jet elnököt: amerikai pél­dára késztesse gyorsabb munkára küldöttségét a ha­dászati fegyverek korláto­zásáról Genfben folyó tár­gyalásokon. Mind Bush, mind Baker célzott arra, hogy megálla­podás esetén még július végén is sor kerülhetne a moszkvai csúcstalálkozóra, a szerződés aláírására. A csúcsot eredetileg febru­árra tervezték, az a START-szerződés késése miatt halasztódik. Ameny- nyiben a legközelebbi jövő­ben nincs megállapodás, a találkozó következő lehet­séges időpontja szeptem­ber. Míg amerikai részről a közelmúltban az illetékes külügyminiszter-helyettest küldték Genfbe, az ABC- hálózat szombati jelentése szerint a szovjet küldöttség „nem tudta, vagy nem akarta,, megoldani a vitás kérdéseket. Baker külügyminiszter szerint a moszkvai delegá­ciónak nincs elegendő fel­hatalmazása Gorbacsovtól. A több mint 9 éve folyó tár­gyalásokon változatlanul megoldásra várnak ellenőr­zési kérdések: a többrob­banófejes rakéták, a raké­taüzemek kontrollja, vala­mint a rakétakísérletek rejt­jelzése. A Magyar Köztársaság leg­főbb ügyésze 1990 júliusában nyomozást rendelt el a „Car­los” néven ismert nemzetközi terrorista és társai ügyében. A legfőbb ügyész az alábbi tájé­koztatást adta: „A széles körű — az osztrák, német és francia szervekkel is kapcsolatot teremtő - nyomo­zás során beigazolódott an­nak alapos gyanúja, hogy Car­los és csoportjának egyes tag­jai 1979 júliusától rendszere­sen beutaztak Magyaror­szágra, és rövidebb-hosz- szabb ideig itt tartózkodtak. A Carlos által vezetett „Világfor­radalom karja” nevet viselő terrorszervezet - amely szo­ros kapcsolatot tartott fenn és együttműködött más terrorista szervezetekkel - abban az időben az egyik legveszélye­sebb terrorszervezet volt. Ez a terrorista csoport ejtett 1975. december 21-én 3 em­ber életét követelő tűzharcban túszokat az OPEC székházá­ban Bécsben, és Carlosék vol­tak azok is, akik 1981. február 21-én a Szabad Európa Rá­dióállomás épülete elleni sú­lyos személyi sérüléseket és jelentős anyagi károkat okozó bombamerényletet elkövették Münchenben. A BM illetékes szervei a ter­roristák magyarországi megje­lenése után megszervezték azok ellenőrzését és figyelé­sét. Ennek során Carlos 1979. év augusztus 29-én a késő éjszakai órákban Budapesten 5 lövést adott le a figyeléshez használt egyik gépkocsira. A gépkocsit - amelyben 2 sze­mély foglalt helyet - 2 lövés el­találta, de a lövedékek sérü­lést nem okoztak. A terroristák Budapesten bérelt lakásukban 1980. tavaszától fegyverbázist alakítottak ki, rendszeresen tároltak ott fegyvereket és robbanóanyagokat. A bázist a BM szervek egyre nyomatékosabb felhí­vására 1982 áprilisában fel­számolták, és a terroristák az országot elhagyták. Később 1984 őszén, majd 1985 év ta­vaszán ismételt kísérletet tet­tek arra, hogy hazánkba visz- szatelepüljenek és újból fegy­verraktárt létesítsenek, de ezt a BM szervek megakadályoz­ták, és a terroristák 1985 szeptemberében végleg el­utaztak az országból. Az említett időponttól külföl­dön ismeretlen helyen tartóz­kodó Carlosék elfogására kia­dott nemzetközi körözés ez idáig nem vezetett ered­ményre. Ezért a nyomozást - azok után, hogy az ügyben eljáró nyomozó hatóság minden olyan nyomozási cselekményt elvégzett, amely lehetővé te­szi Carlosék előkerülése ese­tén a büntetőeljárás folytatá­sát és befejezését fel kellett függeszteni. Csak Carlosék kihallgatása esetén nyílhat le­hetőség annak a fontos kér­désnek a tisztázására is, hogy a terrorcsoport tevékenységét elősegítették-e bűnsegédi vagy bűnpártolói minőségben magyar hivatalos vagy más személyek.” Az SZDSZ országos tanácsának ülése Idényzáró ülést tartott szombaton az SZDSZ orszá­gos tanácsa. A tanácsülésen a politikai helyzet általános ér­tékelése mellett határozat szü­letett a szakszervezeti tagdíj- fizetés önkéntességével és a szakszervezeti vagyon ideig­lenes zárolásával, valamint a jugoszláviai válsággal kapcso­latban. Pető Iván a sajtó képviselő­inek elmondta: a szakszerve­zetekről szóló törvényjavaslat beterjesztése óta olyan véle­mények és hozzászólások lát­tak napvilágot, amelyek indo­kolták, hogy a kérdésről az SZDSZ mint párt is állást fog­laljon. A valódi szakszervezeti pluralizmust és az esélye­gyenlőség megteremtését kí­vánó a szabaddemokraták már az új parlament összeülé­sekor törvényjavaslatot ter­jesztettek be, ám ennek jogi és gazdasági feltételei több, mint egy évvel a szabad vá­lasztások után még mindig nem adottak - mutattak rá a sajtótájékoztatón. Haraszti Miklós, a tv és a rádió alelnö- keinek kinevezésével kapcso­latban elmondta: előkészítet­lenül ilyen ügyeket nem lehet döntés elé vinni, arról nem is beszélve, hogy személyi kér­désekkel csak a közszolgálati médiákról szóló törvények el­fogadása után érdemes fog­lalkozni. A mostani eljárás módja olyan, hogy azt látha­tóan és egyértelműen politikai szándékok motiválták, de úgy is értelmezhető, mint a függet­len közszolgálati média füg­getlenségének csorbítására tett kísérlet. Elhalasztották a portugál kormányfő látogatását A korábbi tájékoztatással el­lentétben bizonytalan időre elhalasztották Anibal Cavaco Silva portugál miniszterelnök július 11-13-ra tervezett hiva­talos magyarországi látogatá­sát. Az elhalasztást diplomá­ciai úton kérte a portugál kor­mányfő arra hivatkozva, hogy a közelgő parlamenti válasz­tásokkal összefüggő belpoliti­kai teendők akadályozzák magyarországi látogatását. Kisgazda amnesztia Ezentúl minden fegyelmi ügy, amely a személyiség jog megsértésével kapcsolatos, az FKgP Országos Fegyelmi Bizottsága illetékességi kö­rébe tartozik - döntöttek a Független Kigazda, Földmun­kás és Polgári Párt szombati kibővített országos vezetőségi ülésén. Ez a határozat a július 6-a utáni „magatartásra” vonatko­zik, s előírja azt is, hogy a vét­kes tagsági jogát azonnal fel kell függeszteni. Ezzel egyidejűleg amnesz­tiát kap minden olyan korábbi cselekedet, nyilatkozat, amellyel a nyilvánosság előtt bármelyik párttag személyi­ségi jogát megsértették. Az országos vezetőség arról is határozott, hogy a párt tavalyi évről szóló pénzügyi jelenté­sét beterjeszti az Állami Számvevőszéknek, és a szükséges vizsgálatokat e szerv hatáskörébe utalja. Horn Gyula a jugoszláv válságról Az elmúlt héten előtérbe ke­rült belpolitikai kérdésekről, valamint a jugoszláviai hely­zetről tanácskozott szomba­ton a Magyar Szocialista Párt országos választmánya. Mint Horn Gyula pártelnök a sajtó képviselőinek elmondta: a kárpótlási törvény elfogadá­sával, valamint az egyházi va­gyonról és az önkormányza­tokról szóló törvények várha­tóan rövid időn belüli megalko­tásával új helyzet állt elő az ország poltikai életében. Ez a kormány részéről tuda­tos törekvés volt, ami azt szol­gálja, hogy egy szűk - a szá­zad elejei kisnemesi és nyárs­polgári réteghez hasonló - csoport számára előnyös anyagi helyzet teremtődjön. Jugoszláviával kapcsolatosan Horn Gyula leszögezte: a kér­désbe magyar részről nem szabad egyoldalúan beavat­kozni, s az sem helyes, ha mi­nősítjük az egyes köztársasá­gok poltikáját. Jugoszlávia egységét illetően pedig sem­miképpen sem szabad figyel­men kívül hagyni az európai realitásokat, az elszakadási törekvések veszélyét. KAZETTA ÁRA ISMÉT 2000,­+ áfa A LEGJOBB ÉS A LEGOLCSÓBB! avico nélkül NINCS ^^KÖLCSÖNZÖ! FONTOS! VEVŐINKET, BARÁTAINKAT AZ ÚJ IRODAHÁZUNKBAN VÁRJUK, A RÓZSADOMBON. BP. II., TÖRÖKVÉSZ ÜT 30/A. TEL.: 115-4035 ÚJ ÁR, ÚJ HELY, ÚJ TELEFON Adunk: prospektust, kazettaborítót, posztert, pólót, táskát, reklámanyagokat. I AVICO FILMJEI AZ ÖN KEDVENC FILMJEI! > JEAN-CLAUDE VAN DAMME • BRIGITTE NIELSEN. DUSTIN HOFFMAN. TIMOTHY DALTON

Next

/
Thumbnails
Contents