Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-31 / 177. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. július 31., szerda Forró bádogcsordák az utakon A nyári forgalom somogyi tapasztalatai Nagyobb türelmet kérnek az autósoktól Javában tart a nyár. Ilyenkor a forgalmasabb utakon — főként a Balaton környékén — naptól átforrósodott „bádogcsordák", a legkülönfélébb autók araszolnak céljuk felé. S hiába a nagy lóerő, néha másfél óra is kell ahhoz, hogy valaki Boglárlelléről Fonyódra jusson. — Sajnos, a türelem nincs arányban a körülményekkkel — mondta Borbola Mihály alezredes, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési és közbiztonsági osztályának vezetője. — Sokan kezdenek veszélyes előzésbe vagy belefáradva a tempót- lanságba, figyelmetlenekké válnak, belefutnak az előttük haladó járműbe. Ehhez Sinkovics Ferenc százados, a közlekedési alosztály vezetője hozzáfűzte: — Az út szabaddá válása után — főként a nyugati autók tulajdonosai — viszont gyakran nagyon rátaposnak a gázra, túllépik a megengedett sebességet, gátlástalanul áttérnek a felezővonalon még a kanyarokban is. Általában elmondható, hogy az utóbbi időben nagymértékben csökkent a felezővonal tiszteletben tartása. Ez is oka, hogy jelentősen megnőtt a bal oldalra való áttérés miatti súlyos balesetek száma. — Ez azt jelenti, romlott a nyáron a kölekedési morál? — Igen. Főként a meleg beállta után. Annak ellenére, hogy a Somogyi Hírlapban közzétesszük, melyik útvonalon ellenőrizzük a forgalmat, mintegy ötszáz százalékkal nőtt a fényképpel dokumentálható sebességtúllépés. — Teljesültek-e az ORFK-nak a rendőrség megerősítésére vonatkozó ígéretei? — Létrehozták a négy gyakorló őrsöt a Balatonnál, s rendőrtiszti főiskolásokkal — mintegy hatvan fővel — megerősítették a bűnügyi szolgálatot. Kaptunk egy helikoptert, amely részt vesz a forgalom ellenőrzésében, és vihar közeledtével bekapcsolódik a Balaton „kisöprésébe”. Gazdagodtunk két Yamaha motorkerékpárral, a német rendőrség két gépkocsival segített bennünket. Nem érkeztek meg azonban a sebességmérő eszközök. A beígért 24 nyugati szolgálati gépkocsiból 14 jött meg. A gépkocsikat három kapitányság között osztottuk el; a barcsi és a nagyatádi nem kapott belőlük. — Milyen tapasztalatokat szereztek a nyugati gépkocsik használata közben? — Van előnyük és hátrányuk. Sajnos, nem lehet őket olyan sokoldalúan kihasználni,. mint a Ladákat. Az utóbbiakkal ugyanis a föld- utakra is be lehetett menni. Az alacsony építésű nyugati kocsik erre nem alkalmasak. A körzeti megbízottaknak ezért Lada Nivát vásároltunk. A nyugati autóknak elsősorban ott vesszük hasznukat, ahol gyorsaságra van szükség. Ámbár a túlzsúfolt utakon velük se sokra megyünk. Hiába villog rajtuk a kék lámpa, a civil kocsiknak nincs hová letérni előlük. Az eddigi tapasztalatok alapján mondhatom: a rendőrségnél a motorkerékpároknak van nagy jövője. A két Yamahát is jól ki tudjuk használni — mondta az osztályvezető. — Mennyire sikerült megvalósítani. a központ által a somogyi közlekedési rendőrök számára megszabott egyik fő feladatot, hogy biztosítsák a 7-es út folyamatos forgalmát? — Ez meghaladja a rendőrség lehetőségeit. Strandidőben még csak úgy-ahogy elcsordogál az autósfolyam. Mihelyt elromlik az idő s az üdülők útra kelnek, szinte kezelhetetlenné válik a helyzet. Nincs hová elterelni a járműveket, nem lehet gyorsítania tempót. Az olyan útkereszteződések, mint a boglárlellei, szinte lefogják a forgalmat. Ezen az áldatlan helyzeten csak útépítéssel lehet változtatni — mondta Borbola Mihály. — Mit ajánlanak az autósoknak? — Mindenekelőtt nagyobb türelmet. Időben induljanak el! Kevésbé„válnak idegessé, ha számítanak zsúfoltságra. Ha lehet, kerüljék el a forgalmas útakat; tartsanak nagyobb követési távolságot és több pihenőt. Ne dohányozzanak a kocsiban, ne használják menet közben a hátsó ablakvédő rolót, mert nemcsak a saját kilátásukat akadályozzák vele, hanem a mögöttük haladókét is. Különösen ügyeljenek azokra a felelőtlen gyalogosokra, akik autófolyam közepette, gyakran többsávos úton is, megkísérlik az átkelést. Nemrég egy anya a lányával próbálta meg ezt, ám sajnos egyikük sem érkezett meg a túlsó oldalra. — Műszakilag tartsák rendben a járműveket! — tanácsolta Sinkovics százados. Erre figyelmeztet a közelmúltban a 7-es úton nem kellően karbantartott fék miatt felborult kamion esete is. Két egyetemista vesztette életét, és többen megsérültek. Az augusztusi nagy forgalom még hátra van. A júliusi tapasztalatok talán segítenek abban, hogy kevesebb embernek legyen szomorú a nyár vége. Szegedi Nándor Hatszáz milliárdos terv Alföldi autópálya Pest, Jász-Nagykun-Szol- nok és Hajdú-Bihar önkormányzata összefogva közösen keresi a megoldást egy körülbelül 200 kilométeres új autópálya kiépítésére, a végletekig túlterhelt 4-es út tehermentesítésére. Első lépésként mindhárom megye megbízott egy-egy tervező céget előzetes tanulmányterv kimunkálására, amely a kétszer kétsávos leendő autópálya anyagi, területi feltételeit vizsgálja, s felméri egyáltalán van-e realitása az új út megépítésének. Az előtanulmányok elkészültek. Annyi máris bizonyos, hogy jelenleg egy kilométernyi autópálya beruházási költsége körülbelül 300 millió forint, így az új út mintegy 600 milliárdot igényelne. A beruházás koncesszió keretében, több tőkeerős cég közreműködésével valósulhatna meg. CsemoßUg Az itteni élelmiszerek nem rejtenek veszélyt Kijevből és környékéről érkeztek gyermekek a fonyódii- geti gyermektáborba. Negyven 8-15 éves kisdiák. Eredetileg az Adriánál üdültek volna néhány hetet, de a jugoszláviai feszültségek miatt Fo- nyódliget fogadta őket. A csoportot kísérő orvosnő, Viktoria Alekszandrovna Ja- kimenko mondta: — Kijevben is észleltük a csernobili robbanást, a sugárzással járó következményeivel együtt. Az első időszak tünete volt a torok összeszoru- lása, a gyöngeség és az alu- székonyság. Mindenki nagyon megijedt, és igyekezett gyermekét minél biztonságosabb helyre küldeni. Ez még ma is így van, bár nehéz egy akkora várost, mint Kijev, otthagyni, munkahelyet cserélni, otthont elhagyni, és elvágni a gyökereket. Az itt nyaraló gyerekek nem egészségesek. Elsősorban a májfunkciójukkal van baj. Ez pesze nem jelenti azt, hogy fekvőbetegek lennének. Abszolút egészséges gyermek azonban nincs arrafelé. Ha másból nem, a vérképükből rögtön kiderül, hogy valami nincs rendben velük. Ánnyi bizonyos, hogy a csontvelő és a nyirokrendszer számára jelent legnagyobb veszélyt a csernobili múlt. A gyerekek kénytelenek tudomásul venni az állapotukat. Nem érzik betegnek magukat; és nem szednek gyógyszereket sem. A kijevi külkereskedő szülők gyermekeiből álló csoport Tö- rökkoppányban is tölt néhány napot. Örülnek, hogy Magyar- országon üdülnek. Azért is, mert nyugodtan étkezhetnek: az itteni élelmiszerek nem rejtenek veszélyeket szervezetüknek. Nagyon hálásak Varga András kaposvári kft-tulajdonos- nak, aki — mások mellett — a legtöbb segítséget adta a balatoni nyaraláshoz. Varga Zsolt (Fotó: Horányi Barna) Sorozatgyártás 1997-ben Feltalálták a repülő autót! Képzeljen el maga előtt egy kilométernél hosszabb kocsisort! Nem kell dühöngenie; inkább nyomjon meg egy gombot, s az ön kocsija egy „Möller 400”-as mini repülőgéppé változik. Akár csak a James Bond-filmekben, a levegőbe emelkedik, és óránként 500 kilométeres sebességgel átlibben a közlekedési dugó fölöjt. Mindez nem álom, a repülő autót ugyanis már feltalálták — közli a Bild. Paul Möller mérnök a kaliforniai Davisben „keresztezett” egy öreg Corvett sportkocsit egy kis turbólégcsava- ros repülőgéppel. A „Mol- ler”-ben négyen ülhetnek, két hajtóműve elöl, kettő hátul helyezkedik el, s ezek 1200 lóerővel 5,6 másodperc alatt 100 kilométeres sebességre gyorsítják fel a csodaautót. Az induláshoz tízméteres kifutóra van szüksége, és úgy száll le, mint a holdkomp: lábai felfogják az utólagos zökkenéseket. Ha repülés közben leállna a hajtómű, ejtőernyő biztosítja a gép biztos landolását. Á feltaláló szerint a repülő autó vezetését könnyebb meqtanulni, mint a normál autóét. Egy fedélzeti komputer másodpercenként meghatározza a pontos repülési helyzetet. A pilóta beprogramozza a célállomást, a többi megy magától. Kilenc év múlva biztosabb lesz, mint egy Volvo, és olcsóbb, mint egy Porsche 944-es. Utóbbi ára 85 ezer német márka, s ez körülbelül 4 millió forintnak felel meg. Az is igaz viszont, hogy ma még 1,4 millió márkába kerül (kb. 70 millió forint) a prototípus. Az első száz „Möller 400”-ast így is eladták már. A sorozatgyártás előreláthatólag 1997-ben kezdődik. Ferenczy-Europress A íonyódligeti tábor vendégei Ezúttal sem utoljára Kolumbuszról Elsők a vikingek? Bármilyen különösnek tetszik is, néhány évvel ezelőtt kis híján az ENSZ napirendjére került a kérdés, hogy ki fedezte föl Amerikát. 1982-ben ugyanis a latin-amerikai országok javasolták, hogy az ENSZ 1992-ben, Amerika fölfedezésének 500. évfordulóján méltóképpen emlékezzék meg Kolumbusz Kristófról. A közgyűlés általános ügyrendi bizottsága azonban négy évig halogatta a javaslat napirendre tűzését, mivel a tagállamok képviselői nem tudták eldönteni, hogy valójában kit is ünnepeljenek Amerika felfedezőjeként. Ezért aztán az általános ügyrendi bizottság 1986. szeptember 17-i ülésén Humajan Rasid Csoudhuri, a közgyűlés 41. ülésszakának elnöke oly módon vágta el a „gordiuszi csomót”, hogy - érthető derültség közepette - kijelentette: „Amerika fel van fedezve, ez nem lehet vita tárgya! A kérdést ezennel töröljük a napirendi javaslatból...” Azt természetesen senki sem vonja kétségbe, hogy Amerika fölfedezése Kolumbusz nevéhez fűződik, az utóbbi évtizedekben azonban megdönthetetlen bizonyítékok kerültek napvilágra arra vonatkozóan, hogy előtte már mások is jártak az amerikai földrészen. New-Foundland északi részén, L'Anse aux Meadows-nál régészek 1960 és 1968 között kiástak egy nyolc házból álló viking települést, amelyről a radiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a Vili. és a XII. század között létesült. A Yale Egyetem könyvtára évekkel ezelőtt közzétett egy 1440 körül készült térképet, amely az „ismeretlen világot” tünteti fel, és az Atlantióceánon szerepel rajta egy „Vinland” nevű sziget. Az északi népek egy ma is élő mondája szerint pedig 990 táján a vikingek Leif Eriksson (Szerencsés Leif) vezetésével Labradornál eljutottak Amerika partjaira, majd dél felé tovább hajózva, a mai Massachusetts állam területén „tej- jel-mézzel folyó Kánaánra” bukkantak, s azt „Vinland”- nak (Bor Földjének) nevezték el. 1347-re tehető a vikingek utolsó labradori látogatása, amelyet Írásos följegyzés is említ. A „Navigatio Brendani” ír eposz, amely a X. század elején latin prózában íródott, arról szól, hogy a kolostoralapító ír szerzetes, akit a Vili. századi művelt Európa „Brendan, az utazó” vagy „Brendan, a hajós” néven ismert, az Atlantióceánon megtett útjai során eljutott a Hebridákra, sőt egy „szigetre” (Vinland-ra?) is, amelyet az eposz az „ígéret Földjének” nevez. Az máig sem egyértelműen eldöntött, hogy a valószínűsíthetően 1451-ben született Kolumbusz olasz volt-e vagy spanyol. A legtöbb lexikon szerint Genovában született, ott viszont nincs írásos nyoma születésének — igaz, másutt sincs. Az amerikai Stephen Marlowe tavaly megjelent könyvében azt állítja, hogy Kolumbusz egy fregatt fedélzetén született, nem messze a genovai partoktól. Ezt .látszik alátámasztani, hogy a történészek azóta tudnak teljes bizonyossággal létezéséről, amióta „egy bizonyos Dome- nico Colombo takácsmester feleségével és négyéves kisfiával 1455-ben beköltözött Genova főterének egy ma is álló — és emléktáblával megjelölt — házába." Arra sincs írásos bizonyítékunk, hogy — a valószínűsíthetően — genovai születésű Kolumbusz beszélt vagy írt volna olasz nyelven. Azt viszont tudjuk, hogy sűrűn levelezett fiatalabbik öccsével — spanyolul. Valószínűleg ezért jutott Salvador de Madariaga, a neves történész-filozófus, arra a következtetésre, hogy Kolumbusz nem genovai, hanem mallorcai vagy katalóniai születésű, családja szefárd eredetű és a zsidóüldözések elől menekült Genovába. Mallorca szigetének (Baleárok) lakossága mindenesetre ma is meg van győződve róla, hogy Amerika felfedezője Felantix mallorcai kisváros szülötte. Döntő fordulatot jelentett Kolumbusz életében, amikor a nagy genovai kereskedelmi cég, a Centurione képviselőjeként Portugáliában telepedett le. 1479-ben már tekintélyes lisszaboni lakos, aki a Madeirákhoz tartozó Porto Santo sziget örökös kapitányának leányát veszi feleségül. Lisszaboni kapcsolatait felhasználva, Kolumbusz nagy kereskedelmi cégek képviselőjeként bejárta nemcsak az ibériai és az afrikai partok előtt fekvő szigeteket, hanem jó néhány angol és francia kikötőben is megfordult. Spanyolországba azután települt át, hogy II. János portugál király nem fogadta el a „nyugati útra” vonatkozó, 1484-ben előterjesztett javaslatát. Hosszas fáradozások után sikerült elnyernie a spanyol királyi pár, aragóniai Fer- dinánd és kasztiliai Izabella hozzájárulását és kalandos tengeri út után 1492. október 12-én három hajójával (Santa Maria, Nina és Pinta) partot ért a Bahama-szigetek egyikén, Samana Cay szigeten. Spanyolországban Kolumbusz gyorsan beilleszkedett az ottani életbe. Elhagyta olasz nevét (Colombo) és magát spanyolosán, Cristobal Colonként irta alá. Élettársul córdobai nőt vett maga mellé, akitől 1488-ban második fia született. Barabás Miklós
