Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-27 / 174. szám

1991. július 27., szombat SOMOGYI HÍRLAP — FIATALOK OLDALA 7 Közkívánatra: Hair A Hair (Bozont) története a Vietnam elleni háborút elítélő egykori New York-i tiltakozás élményéből született. A Cent­ral Parkban fiatalok tüntettek a washingtoni kormány vietnami katonai beavatkozása ellen. Megdöbbenést keltve hatal­mas máglyát raktak, elégették katonakönyvüket, sokan meg­váltak ruháiktól. A szokatlan lázadás krónikája két amerikai színész, Gerome Rágni és James István Rado (utóbbi új­vidéki származású) nevéhez fűződik. Zenész barátjuk, Galt McDermot segítségével zenés színdarab lett a műből. A rock-musical színpadi változa­tát New Yorkban mutatták be először 1968-ban, s azóta vi­lágsiker. A ragyogó zene megihlette Milos Formán filmrendezőt, aki fergeteges filmet rendezett a korszakalkotó zenés darab­ból. A Hair filmváltozatát az 1979-es cannesi filmfesztivá­lon vetítették először a nagy- közönségnek. A vietnami há­ború idején játszódó két felejt­hetetlen New York-i nap törté­netét meséli el a film. A cse­lekményt olyan világslágerek fűzére köti egybe, mint például a Good Morning Starshine, a Hare Krishna, a Let the Suns- hine In. Milos Formán rende­zői, bravúrjában fehérek és fe­keték együtt ébrednek rá, hogy merre viszi a világot a háború, amely katonasírba jut­tatja Bergert, aki sohasem akart harcolni. Berger lázadá­sában nincs helye a háború­nak, ő csupán feltűnést akart kelteni, amikor a bankettaszta­lon bemutatott táncával elké­pesztette az előkelő közönsé­get. A véletlen folytán nyelte el őt a hatalmas gépmadár, s így áldozata lett egy értelmetlen öldöklésnek. Formán tehát ha­tározottan háborúellenes fil­met készített, amelynek béke­hirdető üzenete ma is idő­szerű. Hazánkban 1980-ban mu­tatták be a mozik a világsikerű filmm'usicalt. A televízió 1988 nyarán sugározta először a Hairt, most pedig közkívánatra július 27-én, szombaton este ismét felújítja a Tv 1 az ameri­kai filmet. Többször megnéztem már a filmváltozatot, de valahány­szor felhangzik a finálé, ma­gával ragad a zene, a látvány. A hippik korszaka lejárt, ma már másképp . tekintünk a hosszú hajra és a farmernad­rágra. A film végén arra gon­dolhatunk, mi történhetett Claude-dal, aki helyett Bergert vitte a repülőgép a vietnami harctérre, mit csinálhat ma Sheila és a többi szereplő, sőt fiatalok milliói, akiket a filmben ők képviselnek. Az egész világ megváltozott azóta, de a há­borúellenes figyelmeztetés örök érvényű marad. Banda Zoltán A költő testet épít, rímet farag Akárhogy is próbálkoztam — közeledvén a beszélgetés megbeszélt kora délutáni idő­pontja felé —, nem tudtam ki­verni a fejemből egy filmet. Egy dokumentumfilmet, mely egykor nagy hatással volt rám. Archaikus torzó. Ez a címe, s egy érzékeny lelkületű fiatal­ember portréját adja, aki kez­detleges segédeszközökkel, ám kitartóan építi, erősíti tes­tét, miközben lelkileg gyen­gébb a harmatnál. Spinosa fi­lozófiája sem segít rajta, mi több, tán jobb lenne ha ke­vésbé kedvelné a bölcseletet. Nyári László megjelenése az első pillanatban feledtette lehangoló filmélményemet. Közvetlen és vidám — mit is kellene még róla elöljáróban mondanom? Talán azt — és ez magyarázza az iménti kép­zettársítást —, hogy rendsze­resen body-buildingezik, rendszertelenül ír verseket (kizárólag csak szabadidejé­ben), s most éppen a regény műfajával próbálkozik. Har­minc esztendős, gépipari technikumot végzett, s a szakmájában dolgozik. Este fél kilenc után, amikor négyé­ves kisfia többnyire belealszik a meséjébe, megy fel az „alko­tószobába” (fehér falak, beton talapzat, asztal, írógép — ennyi). Mostanában hanyagolja a billentyűket. Kissé megorrolt, bántja valami. „Egy író-olvasó találkozón megkérdeztem: Miért nem merünk állást fog­lalni az ügyben, hogy az ame­rikai hadsereg sem volt igazán jótündér az Öböl-háborúban. Végre alkalmuk nyílt a világgal egyetértve küzdeni érdekeik­ért. Nekik sincs joguk gyer­mekeket ölni, még ha azok irakiak is. Ez vonatkozik az amerikai anyák gyermekeire is. Egyetlenegy anyának sem lehet megmagyarázni, hogy fiának halála szükségszerű volt.” Akkor, és ott puskaporos lett körülötte a hangulat. Nem értettek egyet. Body building. Nyári László saját hegesztésű „gépein” edzi magát, melyekkel dugig van a pince. A falon bivalyerős izomkolosszusok pózolnak. „Számomra ez rituális szertar­tás. Szükségem van egyfajta fizikai terhelésre, ami után az az érzésem, hogy elvégeztem valamit. Valamit, ami a dol­gom, amiben hiszek. Az em­berek életéből kifogytak ezek a szertartások, pedig mind­annyiunknak elengedhetelen.” Készülő könyvéről fagga­tom. Első regénye, de szigo­rúan csak akkor foglalkozik vele, amikor az nem vesz el időt kisfiától. „Pont most van abban a korban, amikor ren­geteg mesére, beszélgetésre van igénye. Meg kell tanítani neki a világ dolgait.” Nyári László számára nem fontos a siker. Egy ideig csak felesége bíztatta irodalmi ambíciói megvalósítására, most azon­ban már mecénása is akad: Fodor András költő személye van rá nagy hatással. Un­szolja, folytassa a verselést, a publikálást a Somogybán. Nyári László erre az évr& várja az Ének a XXI. század­ból című első verseskötetének megjelenését. Szeretné, ha hozna annyit a konyhára, hogy fussa egy új, elektromos írógépre. S még valami: sze­rinte megvan magában az igény a világ megismerésére. Annak ellenére, hogy úgy látja: ez nem fog menni. Várjuk a kötetet. Balassa Tamás Cattani jött, hódított és elment Tizenöt év együttélés, különválás után esküvő Los Ange­lesben Simonettával, a szilárd ponttal. „Minden idők legnépsze­rűbb társadalmi-politikai soro­zata” — az olasz kritika így minősítette a Polipot—, amely a magyar tv-nézők számára is befejeződött. Cattani felügyelő sorsát tehát ismerjük, de azért emlékeztessünk a múltra: 1984. március 11-én született, és sorozatként öt évig élt. Kö­nyörtelen ellenfelei 1989. március 20-án lőtték szitává az igazság bajnokát, a forga­tókönyv szerint. „Tizenkétmil­lió tv-előfizető tekinti árvájá­nak magát, nem is beszélve a palermói rendőrökről, ügyvé­dekről, bírákról, akiket való­sággal sokkolt a filmhős ha­lála. Merthogy a valóságban is ugyanígy gyilkol a maffia” — írta az Epoca. Cattani-Placido halála olyan nagy hatást vál­tott ki Olaszországban, hogy délen — tehát ahol a bőrükön érzik a maffia létét — gyászje­lentéseket nyomattak, utcai plakátokon tudatták a bánatu­kat. Úgy, mint amikor a leg­közvetlenebb hozzátartozó távozik. Televíziós műsor en­nél elismerőbb fogadtatást nem kaphat! A kíváncsi sajtó azonban kinyomozott egy s mást a fel­ügyelő és a színész életéből. Egyebek között azt, hogy a filmbéli lelövetését maga Mi­chele Placido kívánta — mert szabadulni akart Cattani sze­repétől. Unta. Közben ennek révén Olaszország egyik leg­népszerűbb színészévé vált, akiről megírták, hogy nem kért a szovjet népszerűségből azon az áron, hogy eljátsszon egy afganisztáni főszerepet. S természetesen a magánélete sem titok. Egy belga szárma­zású hölgy, Virginie Alexandre folytatásokban közreadta sze­relmük történetét. Placido ép­pen a Polip forgatásakor is­merkedett meg vele. Kapcso­latukat egy kisfiú dokumen­tálja: Inigo 1988 augusztusá­ban született. Az apaságot Placido a bíróság előtt is elis­merte. Ezért vagy mert véget kívánt vetni a pletykáknak, 1989 májusában, Los Ange­lesben örök hűséget esküdött annak a Simonetta Stefanelli- nek, akivel 1974 óta együtt él, de az esküvőre az akkor már 12 éves lányukat nem vitték el. „A 15 évi együttélés során számos probléma adódott, hasonlóan más házaspárok­hoz, amikor az asszony rá­döbben, hogy túl sokat áldoz a családért, és az önállóságát követeli. A veszekedések sem hiányoztak, el is hagytuk egymást, de a végén mindig visszatértünk. Simonetta az én életem szilárd pontja” — nyilatkozta a kissé megkésett esküvői szertartás után Cat­tani, azaz Michele Placido. Zorán a show-üzletról Neve fogalom a szakmá­ban. A Metró-együttes meg­alapítója, a „nagy generáció” zenei nemzedékének kiemel­kedő alakja. Nemrég jelent meg Az élet dolgai című nagy­lemeze. Sorrendben a hete­dik. — Nem vagyok nosztalgi­ázó típus, valószínűleg azért nem tudtak eddig arra rávenni, hogy a Metró együttes újra fel­lépjen. Inkább a mai és a hol­napi problémák foglalkoztat­nak. Szerencsésnek tartom magam, mert a hivatásom egyben a hobbim, a szórako­zásom és a kikapcsolódásom. — Korábbi hat lemezét a Hungaroton adta ki, a leg­utóbbi a Rákóczi Kiadó gon­dozásában jelent meg. Miért pártolt át? — Többen kiléptünk a Hun­garotontól, mert sem az anyagi, sem a stúdióviszo­nyok nem voltak megfelelőek. Az összes többi cég jobbat ajánlott, a legjobbat a Rá­kóczi. — Volt-e rendszerváltás a popvilágban? — Igen, de jóval előbb kez­dődött, mint a politikában és a gazdaságban. Ez a műfaj a hatvanas évektől kezdve pi­acgazdasági körülmények kö­zött létezett, parányi kapita­lista szigetként a szocializ­musban. Akkor maradhatunk fenn, ha olyat produkálunk, ami versenyképes és vevőre talál. Az igazi változás akkor következett be, amikor a Hanglemezgyár, az Interkon- cert és a Zeneműkiadó Válla­lat elvesztette monopolhelyze­tét. Körülöttünk sok-sok füg­getlen cég nőtt fel, választási lehetőséget kínálva. Ugyan­akkor nehezebb is lett a hely­zetünk, mert a környező or­szágokban lezajlott változá­sok miatt megszűnt a magyar popzene exportálhatósága, megszűntünk rock-zene nagyhatalma lenni Kelet-Eu- rópának. — Mit tart a legfontosabb­nak a magánéletében? — Családpárti vagyok, nél­külözhetetlennek tartom a jó családi légkört, amelyben a szeretet dominál. Úgy vélem, hogy a család az egyetlen biz­tos pont az életben. Sok-sok dalunk azért születik, hogy ennek a nehezen kimutatható érzésnek formát adjon. Újvári Gizella Rovatszerkesztő: Horányi Barna Beszélgető partnerünk: a popsztár Fél TOP 40 A magyar TOP 40-et a Magyar Hanglemezkiadók Szövet­sége által szponzorált nagylemez, kazetta és CD eladási si­kerlista alapján húsz budapesti és harminc vidéki lemezüzlet felmérése alapján a Közgazdasági Egyetemen állították össze az Universitas Diákszövetkezet munkatársai. A magyar TOP 40-ből az első húszat ismertetjük. 1. Republic (Indul a mandula), Pepita kiadó 2. Válogatás (Filmslágerek), Magneoton kiadó 3. Beatrice (Utálom az egész XX...) Quint kiadó 4. Roxette (Joyride) MMC/EMI 5. Edda (Szélvihar) Proton kiadó 6. Zorán (Az élet dolgai) Rákóczi kiadó 7. Bikini (A sötétebbik oldal) Quint 8. AD Stúdió (Álmaimban Amerika) Rákóczi kiadó 9. Rod Stewart (The best of...) Gong/Warner kiadó 10. Koncz Zsuzsa (Illúzió nélkül) Quint kiadó 11. Bonanza Banzai (1984) Favorit kiadó 12. Rod Stewart (Vagabond Heart) MMC/Warner kiadó 13. Queen (Innuendo) MMC/EMI kiadó 14. Szandi (Tinédzser l'amour) Favorit kiadó 15. Pa-dö-dö (Kiabálj) Pepita kiadó 16. M.C.Hammer (Please Hammer) MMC/EMI kiadó 17. Korai (Kőfalak) Proton kiadó 18. Chris Reá (Auberge) MMC/Warner kiadó 19. Scorpions (Crazy World) Gong/Polygram kiadó 20. Ossian (ítéletnap) Favorit kiadó

Next

/
Thumbnails
Contents