Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-25 / 172. szám

1991. július 25., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Augusztus 12-től kilencven nap Augusztus 12-én lép ha­tályba a kárpótlási törvény, a jogosultak az ezt követő ki­lencven napon belül nyújthat­ják be kérelmüket a kárrende­zési hivatalokhoz. Az alábbi­akban a törvénynek azokkal a pontjaival foglalkozunk, ame­lyek a parlamenti újratárgya­lás során módosultak. Részleges kárpótlás illeti meg azokat, akiknek a magán- tulajdonát az állam által 1939. május 1-jét követően megal­kotott jogszabályok miatt sére­lem érte. A jelenlegi törvény hatálya azonban ennél szű- kebb, és csak az 1949. június 8-át követően alkotott jogsza­bályok alkalmazása során okozott károkra terjed ki. A szövegben rögzítették, hogy az 1939. május 1jétől 1949. június 8.-ig terjedő időben született jogszabályok követ­keztében kárt szenvedettek kárpótlására külön törvényt hoznak. Ezt 1991. november 30.-ig kell megalkotnia a Par­lamentnek a mostani kárpót­lási törvényhez hasonló szel­lemben, és elvek szerint. A parlamenti újratárgyalás során jelentősen módosult a kár-, illetve a kártérítés mér­tékének kiszámítása az egyes vagyontárgyaknál. A termő­földnél a kár mértékét úgy kell megállapítani, hogy egy aranykorona- érték ezer fo­rintnak felel meg, erdők ese­tében pedig az aranykorona­érték négyszeresét kell alapul venni. A kárpótlás mértéke ezek után a következőképpen szá­mítható ki: — Ha a kár mértéke 0-200 000 forint, akkor a kárpótlás mértéke 100 százalék. — Ha a kár mértéke 200 001-300 000 forint közötti, akkor a kárpótlás mértéke 200 000 forint és a 200 000 forin­ton felüli rész 50 százaléka. — Ha a kár mértéke 300 001-500 000 ezer forint kö­zötti, akkor a kárpótlás mér­téke 250 000 forint és a 300 000 forinton felüli rész 30 szá­zaléka. — Ha a kár mértéke megha­ladja az 500 000 forintot, ak­kor a kárpótlás mértéke 310 000 forint és az 500 000 forin­ton felüli rész tíz százaléka. Fontos szabály, hogy a kár­pótlás mértéke tulajdoni tár­gyanként és volt tulajdono­sonként maximum 5 millió fo­rintig terjedhet. (Folytatjuk) Partner kell a privatizációhoz Fordulóponton a Délviép A PARLAGFÖLD NEM TEREM Aratóidőben — bizonytalanul (Folytatás az 1. oldalról) — Huszonhárom éve dol­gozok a mezőgazdaságban, és ilyen szép búzaföldeket még nem láttam — mondta Berend Ferenc, a pusztako­vácsi tsz elnöke —, mégsem tölt el megnyugvással a sár­guló határ. Már aratunk, de még nem tudjuk hová kerül a termés. Kapcsolatainknak kö­szönhetően talán lesz, aki megvegye a búzát, de akad­nak majd bőven olyan terme­lők, akik egész évi munkájuk gyümölcsével nem tudnak mi­hez kezdeni. A táblában nagy porfelhőt verve dübörögnek az arató­gépek. Dől előttük a termés, a gép gyomra mohon nyeli a kö­vér szemeket. A fülkékben rekkenő hőség keseríti az ara­tók kemény napjait. A máshol természetetes hűtőberende­zés, légkondicionálás még csak álom. A géppark örege­dik, a nyolcéves Claas domi- nátorok helyett nyolcmillióért kapni másikat. Ennyi pénze pedig mostanság kevés gaz­dálkodónak van. A föld szélén aratók regge­liznek. Hajnal óta tart a munka, mire igazi hőség lesz, szeretnének túllenni a nehe­zén. — Igazi aratóidő van — mondják. — A múlt héten volt ugyan egy kis eső, de ez sem ártott, sőt a kukoricának még éppen használt is. — Hogy az idei hercehurca után jövőre ki fog búzát vetni, azt nem tudjuk — folytatják. — Egész évben dolgoztunk, most aratunk és lehet, hogy rajtunk rohad a termés. Jobb esetben fillérekért tudjuk majd eladni. Még a költségek sem térülnek meg. Jövőre nagyobb területet hagyunk parlagon, más meg­oldás nincs—jelentette ki Be­rend Ferenc .— Vannak olyan földjeink, amelyek művelésé­ért még bérleti díjat sem ké­rünk. Nem akad jelentkező. A múltkor megkeresett a volt szomszédos birtok örököse, kérve: védjem meg a vagyo­nukat. Javasoltam, hogy kös­sünk szerződést, vigye és művelje a földeket. Jelentkező erre alig akad... A gépek drágák, az embe­reknek sem szaktudása, sem pénze nincs a farmergazda­ságok kialakításához. Hiszem, hogy továbbra is a szövetke­zeti formáé a jövő, csak szer­kezet-átalakításra van szük­ség. A tagok az idén mintha jobban ragaszkodnának a tsz-hez. A munka termelé­kenysége a nehézségek elle­nére is látványosan megnőtt... A pusztakovácsiak is pró­bálkoznak. Jól megy a do­hány, néhol — ugyan csak kis területen — kenyérnekvaló he­lyett csicsókát vetettek, talán bejön a málna is. (Fotó: Csobod Péter) — Ötszáz hízómarhát tartot­tunk évente. Ezeket most mind egy szálig igyekszünk eladni. A szőlő az idén min­denfelé gyönyörű. Nemsokára már sárgulni kezdenek a für­tök. Jó termés lesz, csakhogy eladni szinte lehetetlen. A kombinát bejelentette, hogy neki nem kell. Nyolcéves tő­kék, most a legjobb termők. Akár ki is vághatnánk az ösz- szeset, senkinek sem kell... Barna Zsolt TUDNIVALÓK A KÁRPÓTLÁSRÓL Az eltitkolt jövedelmek nyomában Hathetes ellenőrzési akcióba kezdett az Apeh Utazhatunk a protokoll- hajón A kormány egykori proto- kollhajója sem tabu többé. A Pest Megyei Révhajózási Vál­lalattól bárki kibérelheti. A Hul­lám motoroson egyszerre 80 embernek tudnak teríteni a lu­xusvacsorákhoz. Az üzemel­tető hamarosan megindítja lu- xus-vízitaxijait is. A gyors kis­hajók 12 utassal a fővárosból startolnak, de kikötnek Szent­endrénél, Visegrádnál és Esz­tergomnál is. A Suzuki szállítója Az épülő Suzuki autógyár egyik legnagyobb hazai szállí­tója lesz az Ikarusz móri alkat­részgyára. Az első termékeket a jövő év augusztusában kez­dik szállítani. Jövőre tizenöt-, egy évvel később már ötvene­zer gépkocsiülést gyártanak. A későbbiekben az igények­hez alakítják a termelést. Takarékosabbak vagyunk? Az első félév végére az OTP-nél megállt a forintbeté­tek csökkenése, sőt júniusban már egymilliárdos növekedést regisztráltak. A pénzintézetnél január és május között 233 milliárdról 219 milliárdra csök­kent a betétállomány. A lakás­kölcsön befizetési hullám eredményeként a lakosság egy összegben eddig 41 milli­árd forintot fizetett vissza. Az új feltételű lakáshitelek ösz- szege 64,6 milliárd, amely 1 milliárdos növekedést jelent. A fogyasztásihitel-állomány fél- milliárddal kevesebb. (Folytatás az 1. oldalról) A becslések szerint egyéb­ként országszerte mintegy 200 milliárd forintra tehető az eltitkolt jövedelem összege, és ez évről évre az inflációt je­lentősen meghaladó mérték­ben nő. Az idei személyijöve- delem-bevalláskor már egé­szen hihetetlen összegek sze­repeltek az íveften: eszerint az adózó polgárok bevallott átlag- jövedelme tavaly 200 ezer fo­rint körül volt, a vállalkozók pedig átlagosan mindössze 160 ezer forintot vallottak be. Jóllehet valóban nem minden magánvállalkozó gazdag em­ber, ám a hétköznapi tapasz­talat nem ezt a jövedelemszin­tet mutatja. A vállalkozók kö­rében mind elterjedtebb jöve­delem-eltitkolás egyébként egészen közvetlen hatással van mindannyiunk adótétele­ire, hiszen a költségvetés csak úgy juthat az előre betervezett bevételhez, ha a vállalkozók által eltitkolt összegeket is azokon hajtja be, akiknek ke­A pápalátogatásra tekintet­tel augusztus 15 és 20. között ideiglenesen határátkelőt nyitnak Albertkázmérpusztán az osztrák-magyar határon a közúti közlekedés és a gyalo­gosok számára - jelentette be a szerdai sajtótájékoztatón Teke András őrnagy, a BM Határőrség győri igazgatósá­resete fillérre nyomon követ­hető. Természetesen az Apeh is tisztában van azzal, hogy a nyugtaadási kötelezettség — amely az egyetlen módja a va­lós vállalkozói bevételek nyo­mon követésének — csak ak­kor tartható be, ha a vevők maguk kényszerítik ki a szám­lát. Épp ezért jó tudni, kik köte­lezettek máris és kik kaptak haladékot 1992. január 1-ig. Tavaly július elsejétől álta­lában minden kereskedőre, vállalkozóra kötelező a nyug­taadás, s ennek tartalmaznia kell az eladó nevét, adósza­mát, az áru ellenértékét. Át­meneti mentességet élveznek még egy fél évig az egysze­mélyes élelmiszerboltok, a pa­lackozott italokat árusító üzle­tek, a játékautomatákat üze­meltetők, valamint azok a bü­fék, ahol nincs felszolgálás, aztán a vásározók és az utcai árusok. Persze itt is van kis­kapu, amivel sokan éltek is, hiszen ha a butikos palacko­gának igazgatóhelyettese. Elmondta: az esztergomi kompot augusztus 16-án ki­zárólag személyszállító jár­műként közlekedtetik, mert számítanak arra, hogy a pápa esztergomi programja idején számottevően megnő a határ­forgalom, további két kompot is forgalomba állítanak. zott itallal bővítette profilját, akkor átmenetileg mentessé­get élvez. Mindenesetre az minden üzletfajtára igaz, hogy ha a vevő kéri, a kereskedő köteles számlát adni. Az ellenőrzések eddigi ta­pasztalatai még nem általáno­síthatók, de bizonyára nem el­szigetelt az a zalai adat, amely szerint az összes megvizsgált vállalkozás több mint felénél „feledkeztek el” az iparosok, boltosok a nyugtaadásról. A mai helyzet tarthatatlanságát jelzi az az adat is, hogy jólle­het több mint 200 ezer vállal­kozónak kellene nyugtát ad­nia, eddig csupán hatezren vásárolták meg azokat a'pénz- tárgépeket, amelyeket lénye­gében ingyen kapnak. Az ódzkodás titka bizonyára az, hogy ezekbe a pénztárgé­pekbe beépítettek egy olyan fekete dobozt, amelyik öt évig igazolja a bevételeket. Már­pedig a bevétel az adó alapja lenne, ha hitelt érdemlően bi­zonyítani lehetne... P. É. A határőrség pápalátoga­tással kapcsolatos feladatairól szólva Teke András kiemelte: a rendőrséggel együttmű­ködve járulnak hozzá a pápa- látogatás zökkenőmentes le­bonyolításához. A forgalom gyorsítása érdekében felké­szülnek az autóbuszok me­netközben! ellenőrzésére. A huszonegy évvel ezelőtt létrehozott Délviép Somogy legnevesebb cégei közé tarto­zott. Tucatnyi kitüntetésben részesültek. Nem alaptalanul, hiszen a legnagyobb vízügyi beruházásokat végezték a Dél-Dunántúlon. Most azon­ban gondban vannak. Április 3-án hozták nyilvánosságra azt a listát, amely 38 olyan építőipari vállalatot sorol föl, amelynek privatizálását, át­alakítását javasolják. Köztük volt a Délviép is. Holl Lajos igazgató szerint nem a cég tétlensége vezetett idáig. Sokkal inkább a külső gazdasági körülmények. Nem jutott pénz nagyberuházá­sokra, s kisebbekre se na­gyon. A tavalyi 850 millió után úgy gondolták, hogy az idén 950 millió forint értékű munkát is elvégezhetnek. A valóság: jó ha elérik a 650 milliót. Eny- nyire van szerződésük. Igaz, továbbra is kapnak ajánlatokat arra, hogy egy-egy verseny- tárgyaláson részt vegyenek. Az igazgató a napi postát mutatja. Gázvezeték építé­sére kérnek árajánlatot Ka­posváron. Somogyacsán vízmű építését kellene elvé­gezni. Kisasszondról ugyan­csak árajánlatot kértek. Bük- kösd és két társközsége is vízmüvet, illetve vezetékrend­szert szeretne a legkedve­zőbb ajánlat mellett. Ha a ver­senytárgyalások tisztessége­sek lesznek, akkor nem kell félniük attól, hogy végképpen munka nélkül maradnak. — Elbocsátások sem lesz­nek? — Korábban 1600 embert fog­lalkoztattunk. Tavaly már csak 1250-et. Ahogy kevesebb lett a munka, úgy vált szükség- szerűvé a szervezeti rendsze­rünk korszerűsítése is. Min­denekelőtt a vezetés létszá­mát csökkentettük. Összevon­tunk három osztályt, illetve osztály jellegű szervezetet. Három főépítésvezetőséget felszámoltunk. Volt, aki fel­mondással távozott, volt, akit máshová helyeztünk, s olyan is, akinek megteremtettük a lehetőséget, iíogy korked­vezményes nyugdíjba mehes­sen. Kevesebb munkához ke­vesebb ember kell. — A Délviép még egy évvel ezelőtt is bízott abban, hogy nagy megrendelésekhez jut. Mint a drávai vízlépcső, a Gyékényest Kaposvárral ösz- szekötő vízvezeték-rendszer vagy a déli autópálya... — A vízlépcső építésében csak alvállalkozók lettünk volna. Ha megépül az autópá­lya, vagy esetleg a vasút kor­szerűsítése mellett döntenek, ugyancsak kisebb műtárgyak építkezésére vállalkozhatunk. Más dolog a regionális vízve­zeték. Ezt valamikor minden­képpen meg kell csinálni, hi­szen nemcsak Kaposvár ellá­tásáról van szó, hanem Csur­góéról, Nagyatádéról, sőt Dombóváréról is. Mi bízunk abban, hogy a Délviép ott lesz az elkészítésénél. Vannak más reményeink is. Az An- tall-kormány programjában az áll, hogy 1994-ig valamennyi település egészséges ivóvíz­hez jut. Ha ezt valóban meg akarják valósítani, akkor újabb feladatokat kaphatunk. Persze mindehhez pénz kell... — A Délviép hogy áll pénz­ügyileg? — Nincsenek adósságaink. Nekünk viszont 130 millió fo­rinttal tartoznak. A Délviép te­hát nem csőd miatt kerül át­alakításra. A valóság föltétele­ihez akarnak alkalmazkodni. A napokban aláírt szerződés szerint megkezdődik az „átvi­lágításuk” és megkezdődhet a tárgyalások sorozata. Ekkor derül majd ki, hogy ingóságaik és ingatlanjaik közül mit ér­demes és mit tudnak eladni, s hogyan léphetnek tovább. Nagy Jenő A pápalátogatás idején IDEIGLENES HATÁRNYITÁS

Next

/
Thumbnails
Contents