Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-25 / 172. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. július 25., csütörtök Fortuna, te Több hónapos vita - soro­zatos igazítások, alkuk - után az Országgyűlés végre elfo­gadta a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényt. A téma hűen kapcsolódik a mai magyar társadalom min­dennapjaihoz: a szerencse szerepe ugyanis sohasem értékelődött föl annyira mint éppen napjainkban. A fogadók pénzéből Ki ne emlékezne a közel­múlt minden képzeletet felül-, múló lottólázára? A hetente -duzzadó tízmilliók megnyeré­sének még oly halvány remé­nye is milliók fantáziáját gyúj­totta lángra, s talán egyedül a játék szervezőit nem ihlette a megszokottnál több találé­konyságra. Pedig most, amK kor már az állami szerencsejá­ték szervezői is részvénytár­sasági formában működnek, elvárható volna, hogy a világ minden táján profi módon megszervezett és lebonyolí­tott lottójátékban résztvevők ne csak több pénzért, hanem ennek megfelelően tökéletes biztonsággal játszhassanak. Befizetett pénzüknek a nye­reményalapba kerülő hányada és a föl sem vett nyeremények sorsa felől pedig — ha nem is dönthetnek —, legalább pon­tos információik legyenek. Most ugyanis az a helyzet, hogy a befizetett forintokból méltánytalanul nagymérvű el­vonásokon túl még azzal is büszkélkedik a sorsát neiti éppen a szerencsében kötő részvénytársaság, hogy évente jelentős összeggel tá­mogatja a sportot. Csak ép­pen nem saját nyereségéből, amiből jutna is, maradna is, hanem a nyereményalapból — azaz a fogadók pénzéből. Mázli van, szerencse nincs . Ha az általuk szervezett já­tékokhoz sem elég az a sze­rencse, hogy helyesen tippel­tünk a számokra, totómérkő­zések eredményeire, hanem még azt a veszélyt is szeren­csésen ki kell kerülnünk, hogy szállítás közben lába kél befi­zetett — esetleg nyertes — szelvényünknek, akkor nincs mit csodálkozni más, forga­lomba került szerencsejátékok amatörizmusán. Botrányok soráról szerezhettünk tudo­mást a különféle — vitatható céda törvényességgel, legalább is kellő engedélyek nélkül — árusított sorsjegyek kapcsán. Vannak szerencsejátékok, amelyeket úgy hirdetnek meg, hogy a fogadóközönség ré­széről nincs mód annak a mér­legelésére: a bevétel és a kifi­zetett össznyeremény miként aránylik egymáshoz. Magyarán: nem tudni, hány szelvény kerül forgalomba, azt pedig még kevésbé, hogy ha nyilvánosságra hoznák is ezt az adatot, valódiságát hogyan és ki ellenőrizné? Hány nyerő szelvény van — és milyen ér­tékkel -jppéldául (hogy a.Sze­rencsejáték Rt-nél marad­junk) a borítékos sorsjegyek egy-egy, nem tudni, milyen hosszú szériájában? Milyen meggondolásból nevezi ki nyerőnek az Express Money és sportos utódja azt a vásár­lót, aki csupán a pénzét kapja vissza az alumínium-réteg le­kaparása után? Csak nem azért titulálják így, mert más­ként nem reklámozhatnák e játékot úgy, hogy „minden ha­todik nyer”? Vagy itt a legfrissebb bot­rány, a Mázli-sorsjegyek szto­rija. A bizományos-árusok hi­bája miatt úgy döntött a kibo­csátó, hogy nem lesznek nye­remények, inkább visszafizeti az eladott szelvények árát. ígérete szerint kamatostul, de vajon hogyan viszonylik majd e kamat az OTP személyi köl­csönök 36 százalékos sápjá­hoz? Lehet, hogy megéri egy- egy újsütetű vállalkozónak majd — e példa analógiájára — sorsjegyet kibocsátani, az­tán fél év múlva pardont mon­dani? Bízunk — hiszen bíznunk kell — a törvényalkotókban, s azokban, akiknek a szeren­csejáték-törvény rendelkezé­seinek betartatása, s az elle­nőrzés a feladatuk. Kárpótlási lutri Lesz munkájuk bőven, hi­szen amíg az embert súlyos tragédia nem érinti, a váratlan gazdagságot tartja a legna­gyobb szerencsének. S bíz­nunk kell a „toronyőrben” azért is, mert ma már a sorsjáték mindennapjaink szerves tar­tozéka lett. Gondoljunk csak a frissen elfogadott kárpótlási törvény egyik passzusára, amely szerint a kárpótlási je­Fotoillusztració (Király J. Béla) gyek bizonyos sorozatai fél­éves időtartamra kivonhatok a forgalomból. Hogy melyek, azokat a törvény maga is a szerencsére bízza. Hogy elke­rülhető legyen bármiféle szub­jektív szempont. Akihez ke­gyes lesz Fortuna, az Zrínyi Miklóssal együtt mondhatja: „Sors bona, nihil aliud”, vagyis csak jószerencse kell, semmi más — a boldoguláshoz. De mi lesz a többiekkel? Schöffer Jenő p Harmadik menet az arab-cigány perben Újabb KGB Az alakulóban lévő Orosz Állambiztonsági Bizottság (RKGB) nem a vetélytársa lesz a szovjetnek, nem is egy­szerű másolata, hanem táma­sza és segítője — jelentette ki Viktor Ivanyenko tábornok, a Szovjetunió legnagyobb köz­társasága most alakuló tit­kosszolgálatának elnöke. Rendőrkézen az osztrák csaló A bécsi Interpol által körö­zött csalót fogott el a Győr- Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság. Walter Schriberertschnig 39 éves osztrák állampolgár ellen egy győri panziótulajdonos még március elején tett bejelentést, miszerint a teniszoktató 9 na­pot töltött a panzióban, majd fizetés nélkül távozott. Mint ismeretes, múlt év szeptemberében tetőzött a Kaposváron tanuló arab diá­kok és a helyi cigányok közötti konfliktus. Egyik este tizenki­lenc arab fiatalember benzi­nes palackokkal, késekkel föl­fegyverkezve elindult, hogy bosszút álljon a cigányokon. Á rendőrség azonban megaka­dályozta őket tervük megvaló­sításában, az ügyészség pe­dig vádat emelt ellenük. Eddig két tárgyalás volt. Már biztos, hogy augusztus 29-én har­madik is lesz. Az ügyet tár­gyaló dr. Szollár Pál megyei bírósági tanácselnököt a legú­jabb fejleményekről kérdez­tük. — Milyen ítéletet hozott az első- és a másodfokú bíró­ság? — Az elsőfokú kaposvári városi bíróság mind a 19 arab fiatalembert bűnösnek találta közveszélyokozás bűntetté­nek előkészületében, és egyenként hat-hat hónapi, egy évre felfüggesztett sza­badságvesztésre, a Magyar Köztársaság területéről való kiutasításra ítélte őket. A fia­talkorú 19. rendű vádlottat egy év próbára bocsátotta. Áz elítéltek fellebbeztek. Másodfokon a megyei bíróság az ítéletet hatályon kívül he­lyezte, és az ügyben pótnyo­mozást rendelt el. Döntését arra alapozta, hogy az első­fokú bíróság nem tisztázta, ki miben vétkes. Mivel a magyar jog nem ismeri a kollektív bün­tetést, az egész ügyet meg­alapozatlannak találta, és szükségesnek tartotta az előzmények pontosabb rend­őri földerítését. Ezt a megyei bírósági vég­zést a Legfelsőbb Bíróság tör­vénysértőnek találta, hatályon kívül helyezte és a Somogy Megyei Bíróságot újabb eljá­rás lefolytatására utasította. — Miért határozott így a Legfelsőbb Bíróság? — Szerinte az ügy megkö­zelítése jogi szempontból mind az első, mind pedig a másodfokú bíróság részéről téves volt. Az arabok nem közveszély okozása bűntetté­nek előkészületével, hanem csoportos garázdaság kísérle­tével vádolhatok. A két bíró­ság megállapítása — az ara­bok tömegverekedéshez ké­szültek — nem vitatható. Ez viszont csoportos garázda­ság. Ebben az esetben nem szükséges tisztázni, kinél mi­lyen fegyver volt, milyen ma­gatartást tanúsított, kik voltak a szervezők. Hiba volt, hogy a megyei bíróság a pótnyomo­zás elrendelésével teljesíthe­tetlen feladat elé állította a nyomozó hatóságot. Például előírta, hogy tisztázzák né­hány vádlott személyazonos­ságát. Erre nincs szükség, ugyanis a tetten ért gyanúsí­tottak nem mentesülhetnek a felelősségre vonás alól azon az alapon, hogy sikerült valódi nevüket eltitkolni. — Kétséges, sikerül-e a vádlottakat megidézni a har­madik tárgyalásra. — A büntető eljárási jog szerint az elsőfokú bíróságon — ritka kivételtől eltekintve — csak a vádlott jelenlétében tartható meg a tárgyalás. Má­sodfokú tárgyaláson azonban nem kötelező a megjelenése. (Szegedi) Nap­rendszeren kívüli bolygó Brit kutatóknak — feltéte­lezésük szerint — olyan bolygót sikerült felfedez­niük, amely egy földünktől mintegy 30 ezer fényév tá­volságban levő csillag körül kering. A tudósok a már 1985-ben felfedezett pul- zárt vizsgáivá figyeltek fel a távoli planétára utaló je­lekre. A neutroncsillagok­nak vagy pulzároknak mindössze néhány kilomé­ter az átmérőjük, ugyanak­kor gyűszűnyi anyaguk egymillió tonnát is nyomhat. Óriási csillagrobbanás ma­radványairól van szó, ame­lyek nagyon gyors forgó­mozgást végeznek és rá­diójeleket sugároznak. Az orvos tanácsa o A nyár a strandolás, a fül-orr-gégészeti szakrendelé­sen pedig a fülzsírdugó eltávo­lításának és a hallójárat-gyul­ladások kezelésének ideje. Hogy e betegségek meleg időben gyakoribbak, ennek oka a fokozott verejtékezés (a hallójáratban is vannak verej­tékmirigyek), az összegyűlt fülzsírnak a víztől való meg- duzzadása, fürdővizeink nem megfelelő tisztasága és a nem megfelelően végzett fültiszto­gatás. A fülzsír fokozott terme­lődése vagy a hallójárat túl szűk volta hajlamosít a halló­járat eltömeszelődésére. Ez ellen nem nagyon lehet mit tenni. Figyelni kell azonban erre, hogy megelőzzük a fül­zsírdugó kialakulását és a hal­lójárat-gyulladást. A külső hallójárat egy több­szörös hajlított, „S” alakú, a dobhártyánál végződő csa­torna; külső kétharmada por­cos, belső harmada csontos felépítésű. Hossza felnőttben 22-26 mm, átmérője átlago­san 7-9 mm. A csontos-por­cos határon a legszűkebb, a dobhártya előtt kiboltosodik. A porcos részen apró szőrszá­lak tüszői és nagy mennyi­ségű mirigy található, ezek termelik a fülzsírt. A pihesző- rök tüszőibe apró verejtékmi­rigyek is szájadzanak. A fül­zsír (más néven coerumen) faggyúból és a verejtékmiri­gyek váladékából álló zsíros anyag. A csontos hallójárat bőrében azonban sem szőrök, sem mirigyek nincsenek, a bőr közvetlenül a csonton fekszik, rendkívül sérülékeny, s ha megduzzad, igen fájdalmas. A külső hallójárat általában öntisztító. A fülzsír sárgás színű, eleinte híg, a levegőn azonban megkeményedik, és ez a viasz-szerű anyag na­gyobb tömeggé tömörülve el­zárhatja a hallójáratot. Az így keletkezett dugó eleinte min­dig a keletkezés helyén, vagyis a külső hallójárat külső harmadában van. Spontán ürülését akadályozhatja a hal­lójárat túlságosan szűk, ka­nyargós volta, illetve csontki­növés. Ezek az anatómiai rendellenességek műtéttel korrigálhatok. Idősebb egyé­neknél a hallójárat porcos elemeinek sorvadása miatt szűkülheti réssé a csatorna, esetleg erősebb szőrök aka­dályozhatják a fülzsír kiürülé­sét. Lehet ismeretlen eredetű, föltehetőleg genetikai oka is a A fülzsír és a hallójárat-gyulladás szokatlanul nagy mennyiségű fülzsír termelődésének. Sze­rencsére ez elég ritka. A leg­gyakoribb, a hallójárat cél­szerűtlen „tisztításával” töme- szelődik össze a fülzsír, és el­zárja a hallójáratot. — A vattás fültisztítók a közhiedelemmel ellentétben — nem a felnőttek hallójáratá­nak tisztítására valók. Ezekkel a csecsemők fülhajlatait kell babaolajjal tisztítani, s mére­tüknél fogva szerencsére nem is férnek be a picinyek hallójá­ratába. A felnőttekébe, sajnos igen. A fülzsírt azonban nem lehet velük kitörölni a hallójá­ratból, csak beljebb nyomni, és összetömíteni, s akkor már spontán nem is ürül ki. A halló­járat bemenetébe kisodródott fülzsírt a törölköző sarkával vagy zsebkendővel lehet kitö­rölni. A hallójáratba azonban semmivel sem szabad bele­nyúlni. Ez megfelelő műszer­rel — a fül-orr-gégész fel­adata. A fülzsírdugó tünetet, dugultságérzést, halláscsök­kenést csak akkor okoz, ha a hallójárat teljesen ki van töltve. A legkisebb rés, amely a dugó és a fal között keletke­zik, javíthatja az addig rossz hallást, de ellenkezőleg, víz bejutása — tusolás, hajmosás — teljesen el is ronthatja. Fáj­dalom nem tartozik a fülzsír­dugó tünetei közé, kivéve ha a fülzsírt erőszakosan a hallójá­rat mélyébe, a dobhártya fel­színére nyomjuk. A hallójárat fájdalmas, teljes elzáródása tehát nem máról holnapra kö­vetkezik be. A közeledő bajra rendszerint apró jelek hívják föl figyelmünket, ezért a fül­zsírdugó eltávolítását ne ha­lasszuk ügyeleti időre! A legegyszerűbb és a legsi­keresebb gyógyeljárás, s ez a legkíméletesebb is, a fül szak­szerű kimosása. Ezt csak ak­kor szabad elvégezni, ha a dobhártya ép (nyílásmentes). Ne kísérletezzünk vele házi­lag, bízzuk a szakorvosra. © A külső hallójárat hámgyul­ladásának leggyakoribb oka a sérülés. A felületi sérülésen át hám alatti réteg diffúz gyulla­dása alakul ki, leggyakrabban a Streptococcus baktérium fer­tőzi meg. Az egészséges ép hám ellenálló a fertőzésekkel szemben. A hallójárat-gyulla-. dásokat sok esetben meg­előzhetjük, ha kerüljük annak tisztítását, óvjuk attól, hogy víz jusson bele. Szigorúan tilos különböző eszközökkel (gyu­faszállal, csattal, stb.) tiszto­gatni a hallójáratot, vakarni, mivel felületes hámsérülése­ket okoznak és a hallójárat túlzott kiszárításával is hajla­mosítanak gyulladásra. Mivel a fülzsír kifejezetten gombael­lenes, leginkább az állandó le­törlésekor ott gombák tele­pedhetnek meg és gyulladást okozhatnak a hallójáratban. A betegség heves fülviszketés­sel jár, sőt fájdalommal is, ha a kínzó viszketés miatti vaka- ródzással sérülést okozunk, s ezeken át gennykeltő baktéri­umokkal felülfertőződik. Külső hallójárat-gyulladást okozhat­nak vírusok (influenza- és herpeszvirus), allergia (hajfes­ték, sampon, táplálékkal beju­tott érzékenyítő anyag). Gya­kori az ekcéma, amelyet szappanos víz vagy uszoda­víz okoz. A cukorbetegség is hajlamosít fülviszketésre és hallójárat-gyulladásra. A külső hallójárat-gyulladás heveny szakaszában igen erős a fájdalom. A hallójárat fala erősen megduzzad, rés- nyire beszűkítheti a járatot, s ezzel halláscsökkenést okoz, hőemelkedés, esetleg láz is fölléphet. Kezdetben rendsze­rint savós, később gennyes váladékozás jelentkezik. A duzzanat a hallójárat porcos szakaszán kezdődik, s rövide­sen az egész hallójáratra, sőt a fülkagylóra, a fülkagyló előtti, alatti területre is kiterjed. Ilyenkor az állkapocsízület kö­zelsége miatt a rágás is nehéz és fájdalmas. A szőrtüszőkből kiinduló Staphylococcus- (gennykeltő baktérium) fertő­zés a furunkulus: ez heves fájdalommal, lázzal, esetleg szájzárral, a nyirokmirigyek gyulladásával jár. Ellátása fül­orvosi feladat. A gyulladás okozta fájdalom orvoshoz viszi a beteget, s gyakran hosszas kezelést kí­ván. Célszerű a váladékot rendszeresen leszívni, a halló­járatba a duzzanat mérséklé­sére burow-oldatba mártott csíkot helyezni, s eleinte na­ponta cserélni. A duzzanat megszűnte és a fájdalom mérséklődése után fülcseppel kezelhető (sajnos, ezekből Magyarországon kicsi a választék). A makacs, nem gyógyuló esetekben gombás fertőzésre gondolhatunk, s annak megfelelően kell ke­zelni. Dr. Bárdos Éva fül-orr-gégész adjunktus

Next

/
Thumbnails
Contents