Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-24 / 171. szám (172. szám)

1991. július 24., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Korszerű agrotechnikai módszerek (Folytatás az 1. oldalról) A szántóföldi bemutatón Kovács Attila főágazatvezető ismertette az érdeklődőkkel a kísérletek eddigi eredményeit. Az arató kombájnok után átvizsgált tarlón a szakembe­rek meggyőződhettek arról, hogy a Harvade alkalmazása során szinte alig tapasztalható szemveszteség, a hüvelyek­ben található magvak egyen­letesek, épek, minőségük rá­nézésre is megfelelő. A szakember-találkozó so­rán kérdeztük Somogyvári Lászlót, milyennek látja a nö- vényvédőszer-gyártók jövőjét az egyre kisebb jövedelmező­ségű mezőgazdaságban? — Az általunk ajánlott sze­rek egyik nagyon fontos jel­lemzője, hogy nem kifejezet­ten védőszerek, hanem al­kalmazásukkal esetek több­ségében jelentős termésnö­vekmények érhetők el. A csá­vázószerünk például 25-30 százalékkal magasabb csíra­számot eredményez a kelési időszakban. Ha ezt megőrzik kiszámítható a javulás aránya. Az érésgyorsító deszikkálók esetén csökkenthető a szem­veszteség, megspórolható a szárítás költsége. — A ma bemutatott szerek hazai engedélyezése borsóra, napraforgóra, repcére, szójára terjed ki. Mi a helyzet legfőbb takarmánynövényünknél, a kukoricánál? — Várhatóan az őszi beta­karítás idején ennél a növény­nél is alkalmazhatják majd a szereket. Eddigi kísérleteink gyakorla­tilag azt bizonyítják, hogy az érésgyorsító alkalmazása a gazdálkodó egységeknek hek­táronként 5217 forint tiszta nyereséget eredményez. A kaposfüredi termelőszö­vetkezet eredményeit annak a nyitottságnak is köszönheti, mellyel a legújabb termesztési technológiákat fogadta és fo­gadja a jövőben — mondta búcsúzóul Sár Gyula elnök. Mészáros Tamás A Strabag Építő Kft tegnap kezdte meg a Bajcsy-Zsilinszky, a Szent Imre és a Tallián Gyula utca aszfaltozását. Várhatóan az ősz közepére készülnek el. (Fotó: Lang Róbert) Pácban hagyott szervezők RENDHAGYÓ ROMAFÓRUM BARCSON Könyv a közgazdasági szabályozókról Jelentős feladat hárul a közgazdasági szabályo­zókra: egyrészt a jövedel­mek realizálása és felhasz­nálása alapján meghatá­rozzák a gazdaságpolitikai célokat, másrészt pedig a konkrét pénzviszonyok szabályozásával a kitűzött gazdasági feladatok meg­oldására késztetnek. Erre figyelemmel a Köz- gazdasági és Jogi Könyvki­adó, valamint a Pénzügy­minisztérium három munka­társa „A közgazdasági sza­bályozók 1991. évi változá­sai” című, közelmúltban megjelent könyvben a kö­zölt ismeretanyaggal támo-^ gatni kívánják a gazdálko-^ dók tevékenységét, a jog­szabályokban való jobb el­igazodását. A szabályozó-módosítá­sok részletes indoklásával segítik a változások szük­ségességének megértését, és a gazdasági folyama­tokba való beépülését, ér­vényesülését. , (Folytatás az 1. oldalról) Úgy volt, hogy Horváth Ala­dár, a cigányszervezet főtit­kára és Osztojkán Béla ügy­vezető titkár lesz az előadó. Két meghívót is kaptunk. Az egyiket Szegedi Tibor, a bar­csi önkormányzat cigány nemzetiségű képviselője küldte, akit a romaparlament a szervezéssel bízott meg. Ez 14 órára invitálta — mint ké­sőbb kiderült — a helyi ön- kormányzat vezetőit, szakem­bereit, a kisebbségi hivatal képviselőit. A másik, amelyet a romaparlament küldött szét, 18 órára toborozta a helyi ci­gánylakosságot. Nem volt jó előjel, hogy 12 órakor a budapesti előadók te­lefon-érdeklődésre azt közöl­ték,.hogy még nem indultak el, .de 16 órára mindenképpen B'atcson lesznek. (Harmadik időpont!) A 14 órára összehí­vónak csalódottságánál csak “a szervező. Szegedi Tibor — egyébként karbantartó lakatos a Sefag helyi üzentében — szégyenérzete volt nagyobb. Sűrű bocsánatkéréssel igye­kezett ellensúlyozni az érthe­tetlen magatartást. — Ha meg lesz is az eredeti tervek szerint a későbbi fó­rum, már csak félsikerről lehet szó, hiszen nagyon fontos lett volna, hogy a romaparlament képviselői találkozzanak a he­lyi önkormányzat vezetőivel, szakembereivel, első kézből értesüljenek a barcsi gondok­ról — mondta. S még hozzá­fűzte: — Remélem, lesz a pol­gármesterben és munkatársa­iban annyi kurázsi, ha nem is hívták meg őket, eljönnek a művelődési házba. Nem volt, mert tiszteletben tartották a romaparlament nyilvánvaló szándékát, hogy helyi vezetők nélkül beszél­gessenek a cigányokkal. A 18 órára a művelődési házban összegyűlt, mintegy félszáz — főként fiatal — ci­gány azonban hiányolta őket. Méginkább hangot adtak en­nek, amikor Szegedi Tibor is­mét sűrű bocsánatkérés kísé­retében bejelentette: a várt •budapesti vendégek nem ér­keztek meg," állítólag még a fővárosban elromlott a gépko­csijuk. A jelenlévők hitték is meg nem is. * Szót fogadtak azonban képviselőjüknek, aki azt kérte, ha már ilyen szép számmal együtt vannak, beszéljék meg közös dolgaikat. A válasza­dásban segít majd Vértes György önkormányzati képvi­selő, művelődésiház-igazgató, Orsós György, aki a kapcsola­tot tartja a barcsi munkaügyi szervezet és a cigányok kö­zött, no és Fehér Ferenc, a gimnázium igazgatója, vala­mint Németh Imre, a helyi SZDSZ képviselője. A se­gítségre szükség is volt, mert a cigányokból, akik mintegy 1300 társukja barcsi lakosság 10 százaléka) nevében szól­tak, dőlt a kérdés és a panasz. Mivel már mintegy 50 száza­lékuk munkanélküli, érthetően elsősorban a munkalehetősé­gek érdekelték őket. Sok jót nem tudtak nekik mondani. Megtudhatták viszont a fia­talok, ha legalább húszán je­lentkeznek, akkor szakmát szerezhetnek. Többen azt kér­ték, tegyék lehetővé, hogy Barcson (ne Kaposváron) vé­gezhessék el a tanfolyamot. Fájlalták az otthonteremtés ki- látástalanságát, a bérezésben ma is gyakran tapasztalható diszkriminációt, a cigánytelep elmaradottságát, az informá­ció hiányát. De nem csak követeltek, hanem az együttműködés szándékát is kifejezték az ön- kormányzattal és a lakosság­gal. Elmondták: szívesen vál­lalnak társadalmi munkát kör­nyezetük rendbetétele érde­kében, ha kapnak segítséget. „Nekünk együtt kell lépni a magyarokkal” fogalmazta meg véleményét egy férfi. Időnként a szenvedélyek is eluralkod­tak. Ám mivel a renitenskedő- ket mindjárt a fórum elején ki­penderítették, mindvégig az értelmes gondolatok, a közös akarat, a jobbítás szándéka uralta az összejövetelt. Végül azt is megértették, miért nem jutott az ötszázmil­liós költségvetésből eddig egy fillér sem a cigánytelepre. El­fogadták: a város intézménye­inek működésére fordított pénzekből ők éppen úgy ré­szesülnek, mint a magyarok. Többen kérték: rendezzenek máskor is fórumot, ezen azonban legyen ott a polgár- mester is. Most már ugyanis nem tartja távol őt a budapes­tieknek a meghívás elmara­dásában megnyilvánuló szelid kirekesztő gesztusa. Szegedi Nándor KÉPVISELŐK VAKÁCIÓJA Állatorvosi vizit és fogadóóra Dr. Sipos Imre országgyű­lési képviselő munkával tölti szabadságát, ezt azonban cseppet sem bánja. — A parlamenti évadban két állatorvos kollégám helyet­tesít. Most az országgyűlési szünetben viszonzom a segít­ségüket. A nemegyszer túlfe­szített parlamenti napok után felüdítőnek érzem ezt a fel­adatot. Amiként azt is, hogy végre huzamosabban otthon lehetek. Mások szabadságuk idejére utazásokat terveznek. Nekem ebből kijut év közben. Most nyáron szerencsére csak a NATO július végi brüsz- szeli közgyűlésére kell utaz­nom. Szívesebben utazgatok most választókerületemben. Sok fogadóórát terveztem. — Föltételezem, hogy ha ál­latorvosi minőségében jár há­zaknál, az is fölér egy-egy kis fogadóórával. — Valóban mindenütt kér­deznek az emberek, és véle­ményt is mondanak. Sokan csak azt kérdezik: „Mi lesz ve­lünk? Mi lesz az állattartással, a mezőgazdasággal?” Igyek­szem megnyugtatni őket, hogy a túltermelési gondok csak átmenetiek. — Megvalósul-e az az Eu­rópa Tanácsban tett néhány hónap előtti javaslata, hogy a Szovjetuniónak és Bulgáriá­nak nyújtott nyugati élelmi­szersegélyekben magyar áruk is szerepeljenek? — A Közös Piac egyelőre megtorpedózta ezt a tervet. Saját tagországaik termékeit részesítik előnyben, mivel ezekben is nagyok a termény­fölöslegek. Itthon azt az „el­igazítást” kaptam, hogy a to­vábbiakban kormányszinten kell minderről tárgyalni. A ma­gyar kormánynak kell fölven­nie a kapcsolatot a szovjet, a bolgár kormánnyal, és olyan módon megállapodni, hogy ezek az országok kérjenek segélyt a nemzetközi szerve­zetektől, amelyek egy részét azután magyar árukban vásá­rolnák meg. Ez esetben ezek az országok 10-15 százalék­kal több áruhoz jutnának ugyanazért a pénzért, mintha nyugatról szerzik be. Hason­lóképp fölvettük a kapcsolatot a FAO-val is, hogy az afrikai­ázsiai országoknak nyújtott segélyprogramokban is szá­moljanak a magyar árukkal. — Említette, hogy két kollé­gáját is helyettesíti. Föltétele­zem, a három körzetben sincs sokkal több dolga, mint koráb­ban a sajátjában. Sokan szá­molták föl a háztáji állattar­tást... — Sajnos, így van. Különö­sen a sertéstartó kedv apadt. Pedig, aki kitart, jól járhat. Meggyőződésem ugyanis, hogy az utolsó negyedévre le­galább 40-50 százalékkal csökkennek majd a takarmá­nyárak. Márpedig ha a mos­tani 1200-1300 forintos he­lyett 6-700 forint lesz a tápár és 450-500 az abrakár, akkor az 56-58 forintos kilogram­monkénti sertésfölvásárlási árral már ki lehet jönni. Az is biztató lehet, hogy az olaszok érdeklődnek a magyar szar­vasmarha iránt észak-afrikai piacokra.-— Visszatérve a parlamenti munkára: a fogadóórákon szerzett tapasztalatai szerint az emberek hogyan értékelik a közelmúltban született tör­vényeket. — A falusi embereket legin­kább a kárpótlási törvény fog­lalkoztatja. Örülnek, hogy hozzájuthatnak jogos tulajdo­nukhoz, viszont riasztja őket ennek módja. Félnek az árve­réstől, attól, hogy akinek több a kárpótlási jegye, jobb föl­dekhez juthat. A kárpótlási jegy ugyanis szabadon átru­házható, így lehetnek olyan idősebb, a pénzre is rászoruló emberek, akiktől ügyeskedők áron alul fölvásárolják a je­gyeket. Sokan sérelmezik azt is, hogy a kárpótlási jegy nem használható föl folyamatosan egész éven át, mert az Állami Vagyonügynökség fölfüg­gesztheti azok felhasználását. A másik ügy, amit a legtöbben panaszolnak: a vízdíj draszti­kus emelése. Itt néhány kép­viselőtársammal — köztük dr. Tarján Lászlónéval és Németh Bélával — legalább annyit el­értünk, hogy elmaradt a júli­usra tervezett további vízdíj­emelés. Siklós Csaba minisz­tertől ígéretet kaptunk, hogy 1992-ig egy új vízügyi törvényt terjesztenek a parlament elé. Ebben egységesítik majd a vízdíjakat úgy, hogy az sem­miképp sem lesz magasabb a mostaninál. — A párt tagjaként miként látja a Kisgazdapárton belüli csatározásokat? — Nos, ez aligha használ a pártnak. Ánnál is inkább, mert a vitáknak mégcsak nem is pártpolitikai, hanem csak személyi, belső hatalmi tétje Fotó: Gyertyás László van. Sokak szerint a vidéki emberek érdekeit egyedül Torgyán úr képviseli. Szerin­tem a 42 tagú frakcióban min­denki a választói érdekeit képviseli. Legföljebb más poli­tikai stílusban, visszafogot­tabban. Torgyán úr népszerű­ségének titka abban áll, hogy sokat járt a vidéki emberek között, és jó érzékkel mindig azt mondta, amit hallgatói hal­lani szerettek volna. A vele szemben álló pólus nem nagygyűléseken, hanem a törvényhozásban kívánta hal­latni a hangját, s inkább ér­vekkel operálva, semmint csak az érzelmekre hatva. Magamat nem sorolom egyik „táborhoz” sem. Én egysze­rűen csak egyetértek a kis­gazdaprogrammal, s amit ezért teszek, arról választóim­nak számolok el. Bíró Ferenc A Világbank és az erdőirtás A Világbank vezetősége úgy határozott, hogy gazda­sági eszközökkel próbál gátat vetni a világszinten is mind nagyobb mérteteket öltő erdő- irtásnak. így például korlátozni szándékozik azon hiteleit, amelyeknek egy részét vélhe­tően erdőirtásra fordítják. Kü­lönösen nagy szigort tervez­nek a trópusi őserdők ügyé­ben: a határozat szerint egye­lőre nem finanszíroznak olyan tervezeteket, amelyek veszé­lyeztetnék az őserdőket. Légi csata a Pan Am-ért Az amerikai TWA és az American Airlines légitársaság közösen próbálja megsze­rezni a csődbe jutott Pan Am örökséget, szemben a Delta Airlines-szal. A két cég ugyanis hétfőn 450 millió dol­lárt ajánlott föl a Pan Am hite­lezőinek, cserében a Pan Am európai, ázsiai, afrikai és ame­rikai útjaiért. Kelet-európai munkanélküliség A munkanélküliségnek a kommunizmusban ismeretlen jelensége az elmúlt hónapok­ban tovább terebélyesedett a kelet-európai országokban, egyre félelmetesebbé téve a jövőt. Becslések szerint a munkanélkülieknek az aktív kereső népességhez viszonyí­tott aránya az év végére eléri a 10 százalékot Lengyelor­szágban, Bulgáriában és Ro­mániában, nyolcat pedig Ma­gyarországon. Jugoszláviá­ban már most 20 százalékos e ráta, s várhatóan tovább nö­vekszik majd. I BANK A vállalkozó bank: A vállalkozások bankja. (113014)

Next

/
Thumbnails
Contents