Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-19 / 169. szám (168. szám)
2 SOMOGYI HÍRLAP 1991. július 19., péntek Történelmi találkozó (Folytatás az 1. oldalról) „A szövetségi kormány számára fontos volt, hogy a Szovjetunió különleges problémái a (londoni) gazdasági csúcstalálkozón ne szorítsák háttérbe a közép- és kelet-európai reform- országok gondjait. Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában 100 millió emberéi, akik a szabadságeszményekre épülő társadalmi rendhez vezető úton rá vannak utalva a szabad világ támogatására” — jelentette ki csütörtökön Bonnban Helmut Kohl kancellár a német kormány ülésén. A londoni találkozókat értékelve Kohl nem fukarkodott a szuperlatívuszokkal. Az esemény „történelmi”, a Hetek késznek mondották magukat, hogy kapcsolataikat a Szovjetunióval „partneri és tartós” alapokra helyezzék. A BBC brit állami tévé értesülései szerint a szovjet vezetés elégedetlen a Hetek segítségcsomagjával. Gorbacsov a számításba vett lehetőségek közül a minimumot kapta, de mind a szovjetek, mind a Hetek egy folyamat kezdetének tartják a történteket. Jóllehet csak most kezdődik a Nyugat és a Szovjetunió párbeszéde, mindenképpen fordulópontról van szó — írta csütörtökön a The New York Times. Nem mindenki volt meggyőződve arról, hogy Gorbacsov képes teljes piacgazdaságot teremteni a Szovjetunióban, még akkor sem, ha akarna, de a nyugati vezetőknek kezd derengeni, hogy ez előbb-utóbb megtörténhet. A The New York Times szerkesztőségi kommentárjában bírálta Bush elnököt a túlzott óvatosságáért: a rubel stabilizálását szolgáló, több milliárd dolláros alap, amelyet Gorbacsov akart, segített volna meggyőzni a vonakodó szovjeteket, hogy vállalják a piacgazdasági átalakítást. — Bush elképesztően passzív volt — írta a kommentár, bírálva a német és a francia vezetőket, mert megakadályozták a megállapodást a vámcsökkentésekről. A The Washington Post szerint Gorbacsovnak személyes fellépésével sem sikerült meggyőznie partnereit, hogy maradéktalanul kész feladni a kommunista rendszert. A szlovák sajtó Bős ürügyén Tudatos beavatkozással vádolja a magyar kormányt zást a szomszédos szuverén állam belügyeibe,.: A Nacodna Obroda „fanatizmusnak” minősíti az erőmű mindenáron való elhagyására irányuló magyar törekvést. A lap szerint „ha a magyar félnek jogában áll az érvéhyes szerződéssel ellentétben nem megvalósítani a nagymarosi lépcsőt, akkor annál inkább jogában áll a csehszlovák félnek úgy dönteni, hogy megvalósítja és befejezi a bősi lépcsőt". A Narodna Obrodánál lényegesen tárgyszerűbb, de szintén nagyon határozott hangot üt meg a Slovensky Dennik, a szlovák kereszténydemokraták lapja. Leszögezi, hogy a bősi vízmüvet 1992 végéig be kell fejezni, és hogy minden késlekedés nehezen kiszámítható veszteségeket okoz a szlovák gazdaságnak. Az újság szerint ebben a kérdésben a magyar fél a hétfői tárgyalásokon „nem viselkedett korrekt módon”. Augusztus 12-től Kárpótlási igénybejelentés Eltévedt repülőgép Tegnap Leningrádból visszaindult Helsinkibe négy német turista, aki július 15-én „szabálytalanul” érkezett a szovjet városba. A turistákat Helsinkiből szállító gép ugyanis — akkor még ismeretlen okokból — letért a nemzetközi légifolyosóról. A szovjet hatóságok a turistákat azután engedték távozni, hogy kiderült: a földi irányítószolgálatok hibájából tévedt el. Athén: George Bush amerikai elnök július 18-án háromnapos hivatalos látogatásra Görögországba érkezett. A repülőtéren Konsztantin Karamanlisz államelnök fogadta a vendéget (MTI-Telefotó) Csehszlovákiá belügyeibe való tudatos beavatkozással vádolta csütörtököt! á Narodna Obroda eímű pozsonyi lap a magyar kormányt. Az írás címe: ..Nyílt levél-féle a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez1'. Szerzője szerint „az arra való törekvés, hogy halasszák el a bősi lépcső üzembe helyezését az építési munkálatok jelenlegi állása mellett, illetve a magyar területen felépített objektumok elzárása immár nemcsak a szerződés nemteljesítését jelenti, hanem tudatos beavatko„H^ én gazdag lennék” A kárpótlási igény bejelentésére szolgáló egységcsomagok forgalmazását a posta augusztusban kezdi meg. Azért csak akkor, mert az ezzel megbízott nyomda augusztus 5-én lát hozzá az adatlapok elkészítéséhez. A Posta Vállalat 1,5 millió darab igénybejelentőt rendelt. Az első ütemben a fővárost és a nagyvárosokat látja el adatlapokkal, a többi postahivatalba csak ezek után jutnak el az okmányok. A kitöltött adatlapot augusztus 12-től lehet postára adni az egységcsomag-borítékban. Világpolitika, mint,,főétel". — A londoni csúcsértekezlet egyik fontos tanulsága, hogy a világ- politika kényes kérdéseit legjobb evés közben megtárgyalni. Gorbacsov és Bush ugyanis ebéd közben oldotta meg a START szerződéssel kapcsolatos problémákat. Az angol miniszterelnök a vacsorameghívásokat kedvelte, a francia elnök és az olasz miniszterelnök viszont előszeretettel tárLondoni mazsolák gyalt partnereivel reggelizés közben. A német kancellár és a kanadai kormányfő tárgyalásait a tízórai elfogyasztásával kötötte össze. A japán miniszterelnök viszont csak „szárazon” tárgyalt Gorbacsovval. Sokatmondó zeneszámok. — A csúcsértekezlet hivatalos része az angol miniszterelnök által rendezett jóindulatú vacsorával fejeződött be. Az est legnagyobb sikerét az a „hangverseny” aratta, amelyet a résztvevők kezdeményeztek. Bush a közismert „Money, money, money” című dalt kedvelte, Gorbacsov visz'ont „Ha én gazdag lennék” című musicalrészletet tűzte „műsorára”. Közép- Európa „képviseletében” a zenekar eljátszotta a Kék Duna keringőt. (FEB/SAD) Kérdőjelek Remél 7ünk? A 7 vezető nyugati hatalom londoni csúcsértekezletét természetesen minden résztvevő — a nyolcadik, Gorbacsov is—sikeresnek mondja. Mint mindig, minden hasonló tanácskozást. Az igazi értékelést persze majd az élet adja. Mint mindig. Mit intéztek maguknak a 7- ek ? Nem voltak szentek, de a kezük — magától értetődően — maguk felé hajlott. Ha nem is túl hangosan, de intézték a saját ügyeiket: lépéseket határoztak el a recesszió elkerülésére, az árstabilitás erősítésére, a nemzetközi kereskedelmet segítő GATT-tár- gyalások újraindítására. Mire jutott Gorbacsov? A START-egyezménnyel — kettesben Bush-sal — történelmet írt. A hetektől több politikai és erkölcsi támogatást kapott, mint amennyit várhatott, s kevesebb gazdasági segítséget ajánlottak, mint amennyit titkon remélt. A szovjet reformfolyamatok szempontjából kiegyensúlyozottnak tekintheti a mérleget. Mit remél7ünk mi? Újból megerősítették a kelet-európai reformországok iránti elkötelezettségeket és a „közeli kapcsolatok” igényét, kilátásba helyezték a nyugati piacok nyitottságát, ha van árunk. Korrekték voltak és visszafogottak. De a hiányzó jelzőkből is tudomásul kell vennünk, hogy nem mi vagyunk a világ közepe. Legyünk reálisak: ennyit várhattunk, Kocsis Tamás w 0 _ M Vegzetes veszély Bukaresti lap támadása Tőkés László ellen Uszítással vádolja Tőkés Lászlót a romániai elnöki intézmény nem hivatalos szócsöve, a Dimineata című napilap csütörtöki száma első oldalán a Ki- rályhágó-melléki református egyházkerület püspökének Genfben, a kisebbségi és emberi jogi konferencián elhangzott beszédét, amelyben Románia kisebbségellenes agresszív politikáját ismertette. A lap szerint Tőkés László ro- mánellenessége ezúttal agresszívabb formát öltött, mint bármikor. „Tagadja az egységes román állam gondolatát, vitatja Románia államhatárait, autonómiát követel; szerinte a románok számára nincs hely a nap alatt, végül pedig azt sejteti, hogy ha nem részesítik előjogokban a magyar kisebbséget, háború törhet ki.” A lap közli az értekezleten elhangzott szöveget. Ebben Tőkés László számadatokkal bizonyítja olyan erdélyi nagyvárosok, mint Kolozsvár, Brassó, Nagyvárad, Temesvár, Maros- vásárhely, Szatmár elrománosítását. Nem hivatalos felmérésekre hivatkozva megállapítja: mintegy 3-4 millió románttelepí- tettek be Erdélybe a Regátból. Ez végzetes veszélybe sodorta az erdélyi magyarság 2 milliós tömegét. De az egységes nemzetállam áldozatává lett görögkatolikus egyház is, amelyet egyszerűen felszámoltak, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy híveinek száma meghaladta a kétmilliót. Tőkés László szólt a nemzetállam kulturális és szellemi téren gyakorlatba ültetett népirtó politikájáról is, amely szerencsésen egybeesett — a hatalom szempontjából természetesen — az uniformizálásra irányuló kommunista ideológiával és gyakorlattal. A tragikus marosvásárhelyi események, a Közép- és Kelet- Európában zajló heves etniku- mi összecsapások — mint mondta — vészjelek: arra figyelmeztetnek, hogy Romániában is bekövetkezhetnek heves nemzeti konfliktusok, amelyek népirtással járhatnak. Aki a feje tetejére állította a politikát Mihail Gorbacsov szovjet államfő szokást csinált abból, hogy feje tetejére állítja a politikát. Pontosan ezt tette most is, amikor szerdán Londonban tárgyalóasztalhoz ült a leggazdagabb tőkés országok vezetőivel, hogy segítségüket kérje a Szovjetunió számára. Amikor Gorbacsov 1985 márciusában hatalomra került, az volt a Kreml hivatalos vonala, hogy a kommunizmus az egyetlen gazdasági rendszer, amelynek jövője van, a kapitalizmus kudarcra van kárhoztatva és a nyugati „burzsoá” demokráciák meg akarják semmisíteni a Szovjetuniót. Gorbacsov, a nagy pragmatikus azóta már régen megszabadult az ilyen ideológiai tehertételektől és alig ismer gátlásokat, amikor arról van szó, hogy előmozdítsa az általa 1985-ben elindított reformokat, a peresztrojkát. 1990 nyarán Gorbacsov öt éven át az első vonalból vezette a reform érdekében kezdett harcot. Akkor következett be az első cikkcakk. Véget vetett a kommunista párt törvény biztosította monopolhelyzetének, de zavarba ejtette számos hívét azzal, hogy maga nem volt hajlandó kilépni a pártból. Azután hirtelen elvetette az „500 napos” gazdasági reformtervet, amiről korábban megállapodott Jelcinnel, a radikális orosz vezetővel, és a tervnek konzervatívabb változatát fogadta el. Állást foglalt a magántulajdon túlságosan széleskörű bevezetése ellen, és erőteljesen védelmébe vette a hadsereget a liberálisok bírálataival szemben. Egyre nagyobb hatalmat ragadott magához, és egyik rendeletet a másik után bocsátotta ki, hogy javítsa a gazdaság helyzetét. Januárban a hadsereg litvániai erőszakos föllépése után sokan meg voltak győződve róla, hogy Gorbacsov visszafordíthatatlanul átállt a kemény kéz politikáját hirdetők táborába, és hogy a peresztrojka haldoklik. Jelcin ekkor a szovjet elnök lemondását követelte, és a reformisták tízezer számra tüntettek Moszkva utcáin Gorbacsov ellen. Az ország jövőjéről márciusban megtartott népszavazáson elért szerény eredmény és Jelcin politikai sikerei az Oroszországi Föderációban azonban újabb cikk- cakkra késztették Gorbacso- vot. Április 23-án Gorbacsov és Jelcin aláírta a „kilenc plusz egy”-es okmányt, amelyben Moszkva kötelezte magát, hogy nagyobb hatalmat ad a tagköztársaságoknak, ők ketten pedig vállalták, hogy együttműködnek a gazdasági és a politikai reformok sikere érdekében. Azóta megszűnt köztük a nyílt színi ellenségeskedés. Jelcin elnöki beiktatásán Gorbacsov mondta az ünnepi beszédet. Ami Jelcint illeti, támogatta Gorbacsov londoni misszóját, és azt is megígérte, hogy támogatni fogja őt a szovjet előválasztásokon. Gorbacsov pedig a közelmúltban — nyugati segély és beruházások reményében — elragadtatással beszélt a szabad piacgazdaságról, és még a konzervatívokkal is ösz- szetűzött a parlamentben. Annak ellenére, hogy nem hajlandó azonnal függetlenséget adni az 1940-ben a Szovjetunióba bekebelezett három balti köztársaságnak, Gorbacsov tekintélye külföldön változatlanul nagy. Véget vetett a kommunista uralomnak Kelet-Euró- pában újfajta együttműködést alakított ki az Egyesült Államokkal, és június 5-én átvette az 1990-es Nobel-békedíjat, amelyet azért ítéltek oda neki, mert segített felszámolni a hidegháborút. Odahaza azonban népszerűsége épp olyan csekély, mint eddig... A 16 millió tagot számláló kommunista pártot szakadás fenyegeti, de a liberális és radikális ellenzék még jobban megosztott. Amint a központilag irányított szovjet gazdaság fokozatosan szétesik, Gorbacsov és közgazdászai hat esztendeje azon tűnődnek, hogy mivel helyettesítsék. A termelés csökkent, az üzletek polcai üresek. A határozottság hiánya, a dönteni nem tudás a piaci reformok szempontjából jelentik Gorbacsov legsebezhetőbb oldalát. Tény azonban, hogy Gorbacsov ma is a politikai manőverezés mestere, aki képes ujja köré csavarni az összes szovjet politikust, kivéve Jelcint. Nyugatiak, akik találkoznak vele, rendkívül intelligensnek tartják, olyan politikusnak, akinek megnyerő a modora. Ez igencsak ritkán volt elmondható az elmúlt idők szovjet vezetőiről. (AP/Moszkva) A Templom-hegyi vérengzés Rendőri hiba Nem arab provokáció, hanem az izraeli rendőrök ügyetlensége okozta tavaly októberben a jeruzsálemi Templom-hegyen lezajlott véres összecsapásokat— állapította meg egy izraeli vizsgálóbíró. Ezra Kama kilenc hónapig vizsgálta az ügyet; több mint négyezer oldalnyi tanúvallomás és egyéb dokumentum áttanulmányozása alapján jutott erre a megállapításra, amely gyökeresen ellentmond az izraeli kormány magyarázatának. A vizsgálóbíró szerint a konfliktus oka az volt, hogy egy rendőr véletlenül elejtett egy könnygázgránátot, az arab asz- szonyok egy csoportja felé gurult. Válaszként a palesztinok köveket kezdtek el dobálni, majd a rendőrök gumilövedékekkel és könnygázgránátokkal igyekeztek megakadályozni a rendbontást.
