Somogyi Hírlap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-19 / 169. szám (168. szám)

1991. július 19., péntek SOMOGYI HÍRLAP 3 Augusztus 7-17. között Húsvásár nagy engedménnyel Év végére 300 ezer munkanélküli Száz állást kereső közül nyolc kap munkát (Folytatás az 1. oldalról) Az év első felében a mun­kaerőpiac jellemzői többször is ellentétes irányú változást mutattak. Az év elején regiszt­rált munkanélküliek száma ko­rábban soha nem tapasztalt mértékben, 26-27 százalék­kal emelkedett. A munkaadók által koráb­ban bejelentett létszámleépí­tések zöme megtörtént, és a munkahelyüket elveszítők na­gyobb része kényszerűen a munkaközvetítő irodáknál je­lentkezett. Az iskolából kike­rülő pályakezdők száma is már most, a nyár elején ug­rásszerűen megnőtt az állás­keresők között. Helyzetük rendszerint kilátástalan, külö­nösen, ha tartós foglalkozta­tási lehetőséget keresnek. A munkát vállalni tudók és akarók 3,9 százaléka állás nélkül van. E szám becslések szerint év végére elérheti a 6 százalékot is (jó nyugat-euró­pai átlagnak felel meg). A munkaközvetítő irodák min­den száz állást kereső közül átlag nyolcnak tudnak csak ál­lást ajánlani, leginkább azok­nak, akik fizikai szakképzett­séggel rendelkeznek. 1991 júniusában majd két és félszer többen részesültek munka­nélküli-ellátásban, mint fél év­vel korábban. A munkaadók által június­ban bejelentett létszámleépí­tési szándékok és indoklásaik alapján arra következtethe­tünk, hogy az eddigi negatív irányú változások folytatód­nak. A munkaerőpiac megélén­külését elősegítő munkahely- teremtési lehetőségek to­vábbra is nagyon korlátozot­tak. Létszámbővítés leginkább csak a kisvállalkozói szférá­ban tapasztalható. A munkaa­dók felvételi szándékában jel­lemzően az idényszerűség dominál. Az elmúlt fél év alatt némileg módosult a munka- nélküliek létszámösszetétele. Az elbocsátások leginkább a betanított és szakmunkásokat érintik, a létszámarányuk a munkanélküliek között nőtt, miközben a segédmunkások és szellemi foglalkozásúak aránya csökkent. A munka- nélküliség továbbra is erősen sújtja a férfiakat, a munkanél­küliek 61 százaléka férfi. A munkanélküliek döntő többsége foglalkoztatás szempontjából a legaktívabb, 25-55 éves korosztályhoz tar­tozik. Az iskolából kilépő pá­lyakezdők miatt a nyári, őszi hónapokban a fiatalok rész­arányának növekedése vár­ható. A területi munkaügyi központok átképző tanfolya­mokkal, speciális, magasabb presztízsű, közhasznú foglal­koztatással, sokféle tájékoz­tató programmal igyekeznek segíteni a pályakezdők elhe­lyezkedését. Barna Zsolt Most végre nem a kereske­delem gazdagodik, hanem a vevők járnak jól. Ez derült ki az Agrárpiaci Rendtartást Ko­ordináló Bizottság legújabb közleményéből, amely az au­gusztusi árengedményes ser­téshúsvásárt szabályozza. Az agrárkormányzatnak az idei nyáron ez a második ak­ciója az elhúzódó sertésvál­ság levezetésére. Az elsőt jú­nius derekán kezdeményez­ték, amikor azt Ígérték, hogy két héten belül az összes túl­súlyos sertést feldolgozzák. Az akció kincstári optimizmus maradt, hiszen azóta is piheg- nek a túlsúlyos állatok az ólakban. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a fogyasztói piac kimaradt az elképzelésekből. A termelőknek még a költsé­geiket sem térítette meg a fel- vásárlási ár, a húsipar kényte­len drágán hűteni, tárolni és készletezni, s a fogyasztók sem érzékelték mostanáig a túltermelés árcsökkentő hatá­sát. Egyelőre tehát mindenki vesztes marad. Vélhetően e fonák helyzetet ismerte föl az agrárpiaci rendtartást koordi­náló bizottság, amikor az érté­kesítési akció mellett döntöt­tek. Augusztus 7-17. között országszerte 30-60 százalék­kal lehet olcsóbban vásárolni a tőkehúst és a zsiradékot. Az ártámogatás és a java­solt fogyasztói árak az aláb­biak lesznek kilónként (az első szám a támogatás mértékét, a második pedig az új fogyasz­tói árat jelzi): rövid karaj 35 173 hosszú karaj 33 134 comb csont nélk. 60 140 lapocka csont nélk. 53 122 csontos tarja 30 119 dagadó 79 79 oldalas 53 54 hátsó csülök 45 46 első csülök 33 33 láb 5 5 farok 12 13 csont 2 1 zsiradék 15 10 Az értékesítési kampány­hoz valamennyi húsipari vál­lalkozás és kereskedelmi egy­ség csatlakozhat július 19-ig. Az utóbbiaknak azonban megállapodásban kell vállal­niuk, hogy a támogatásnak megfelelő árengedményt ga­rantálják a vevőknek. így lega­lább az egyre elszegényedő lakosság hasznot húz a terme­lők s a feldolgozók kárából. A számítások szerint 200 millió forint kedvezményt kapnak az augusztusi húsvásárlók. Az akció szépséghibája, hogy források híján csupán ötezer tonna húsra és ötszáz tonna zsiradékra vonatkozik. Ez családonként megközelí­tően két kilogramm kedvez­ményes húsvásárlást jelent. Az igények várhatóan na­gyobbak lesznek, hiszen au­gusztus lévén, a télen feltöltött mélyhűtőládák kiürítőben vannak. Mint Nagy Istvántól, az Ag­rárpiaci Rendtartást Koordi­náló Bizottság titkárától meg­tudtuk, a július 19-i jelentke­zési határidő után lehet pon­tosan összesíteni az igénye­ket. A Földművelésügyi Mi­nisztérium azonban nem zár­kózik el az előre eldöntött mennyiségen felüli értékesí­téstől, ám az akciónak pénz­— Mennyiben érdekelt a kaposvári húskombinát Knakk Kft-je a belföldi sertéshúsfor­galom készletcsökkentésére kiírt pályázatban? — kérdez­tük Mezei Istvántól. — A 28. heti belkereske­delmi értékesítésünk bizonyla­tokkal igazolt mértékéig pá­lyázhatunk. Ez a Knakk Kft esetében mintegy 40 tonna hús, 11 tonna zsír és 1 tonna zsírszalonna. A július 19-ig beadott igényléseket össze­sítve forgalomarányosan oszt­ják el a lehetőséget. — Az előzőekben felsorolt fogyasztói árakat mennyire lehet biztosnak venni? — A támogatás mértéke adott. A felsorolt árak a saját boltban vagy a diszkont-érté­kesítésre értendők. A kiske­reskedelmi egységeknek szerződésben kell vállalniuk, hogy a kedvezményt továb­badják a vásárlónak. A legnagyobb munkát ezeknek a szerződéseknek a megkötése jelenti, hiszen szinte teljesen megszűnt az ügyi korlátái is vannak. A tá­mogatást ugyanis a 29 milliárd forintos agrárkeretből finan­szírozzák, s a magyar mező- gazdaság mai mélypontján ennek a pénznek ezernyi he­lye lenne. V. Farkas József egységek vállalati felügyelete. A Húscéh, a Húsipari Egyesü­lés és a Budapesti Húskeres­kedelmi Közös Vállalat egyébként kételyeinek adott hangot abban a levélben, me­lyet eljuttattak a Versenyhiva­talhoz és az Agrárpiaci Rend­tartást Koordináló Bizottság­hoz, mert szerintük a már négy hónapja tartó 20 száza­lékos árleszállítás sem ered­ményezett jelentős forgalom- növekedést. Törvényességi aggályukat fejezik ki amiatt, hogy elszá­moló alapárral a 120 forintos kilónkénti tőkehúsár nem nyújt fedezetet a 64 forintos legala­csonyabb élőállatárra. A Versenyhivatal nyilatko­zatát kérik a feldolgozók, hogy az akciónak nincs olyan piac­zavaró hatása, amely a jelen­leg kialakult árakat hosszabb távon befolyásolja, ugyanis ebben az esetben a húsipari vállalkozók védelméről, kárta­lanításáról gondoskodni kell. M. T. Somogyi aggályok SZOMSZÉDOLÁS Családi gazdaság az Alpok lábánál LEJÁRT A HATÁRIDŐ Kapitányokról a főkapitánnyal Az udvarház történetéről az első írásos feljegyzések 1750-ből származnak, de már egy századdal előtte is ismert kézműves-telephely volt. Az Emms és Steyr fo­lyó torkolatánál terül el Steyr városa. A Sergl-farm a város külterületén, az úgy­nevezett „grünland” öve­zetben található. Az 1867-ben épült házat az 1944-es bombatalálatot kö­vetően eredeti formájában építette újjá a jelenlegi gaz­dálkodó édesapja. Felső- és Alsó-Ausztria határán, az Emms-völgyi Alpok lábainál tejtermelő gazdaságából él meg az osztrák paraszt és családja. Hogyan? — Feleségemmel, három gyermekünkkel és a nagy­mamával élünk itt, az ősi csa­ládi birtokon — kezdte a be­mutatkozást Franz Sergl. A gazdaság területe 30 hek­tár. 410 méterrel vagyunk a tengerszint felett, s a környező hegyek klímája, az évenkénti 850-1200 mm csapadék te­remti meg a csodálatos zöld­övezetet. A gyepterületeken a hígtrágya kijuttatásával pótol­ják a talajerőt, esetenként némi káli műtrágyát is beke­verve. A szántóföldön silóku­koricát, és szenázskészítés- hez 2 hektáron lóbabot is ter­mesztenek. A kaszálókról származó fű és a termesztett takarmányok erjesztett keve­réke magas fehérjetartalmú szenázs, így tíz éve már, hogy legutoljára szójával pótolták a fehérjehiányt. — Fejőstehenünk 17 van, a 28 növendékből 6 üsző lege­lészik külön karámban, a többi hízóalapanyag. 15 férőhelyes fejőállásban fejünk a pihenő- boxos istálló leválasztott teré­ben. 1986-ban építtettem ezt az istállót, így az egész tenyé­szet jól áttekinthető és köny- nyen kezelhető. Házigazdánk különös büsz­keséggel mutatja meg a négy, egyenként 60 köbméteres to­ronysilót és a mintegy 120 köbméternyi beton silóteret. A régebbi pajtáikban, valamint az új tehénistálló padlásán tá­rolják a szálas takarmányokat és az alomszalmát. Az egész évben biztonságos termelés a garancia arra, hogy az egymil­lió schillinges beruházás a legrövidebb időn belül megté­rüljön. Ausztriában önszabályozó módon, szigorú kvóták szerint termelik a tejet. Franz Sergl évente 50 ezer liter kontin­genst kap a tejszövetkezettől, illetve a mezőgazdasági ka­marától. Július 1-jétől június 30-ig számítanak egy gazda­sági évet. — Egy liter, kvótán belüli te­jért 5,70-5,80 schillinget ka­pok. Ha túltermelés van, akkor is átveszi a szövetkezet, de csak 1,60—1,70-ért. Naponta 160-170 liter tejet fejünk, eb­ből 10-14 litert tudunk itthon értékesíteni. A feleségem he­tente kétszer készít túrót, tej­fölt, szűr le tejszínt. — Miként tervezi a jövőt? —Nem csökkentem az ál­lományt, inkább vásárolni sze­retnék újabb „tejkontingenst”, hogy a szövetkezetnél biztos piaca legyen a többlettejnek. Bizony ez is kemény alku, gondos tervezés következ­ménye. De olyan háttérrel, mint amilyen vendéglátóimnak van, mindenképp járható út. A gépekre terelve a szót ismét visszafogott büszkeséggel nyi­latkozott a család. A meredek lejtőkön is kell a biztonságos vonóerő. A traktorszín oldalá­nál más típusú kerekek láttán érdeklődtünk a régebbi trakto­rokról. — Az őszi gazdavásáron szeretném eladni ezt a gépet. Megbízható, pontos „család­tag” volt, nem is szívesen vá­lók meg tőle. Sajnos, a fejlesz­tési tervekbe, és az önkéntes tagságú „traktorkör” munká­jába már nem illeszthető. A „traktorkor” a túlgépesí- tettség feloldására szolgáló önkéntes társulás. Egymás­nak végeznek olcsóbb bér­munkát. Nem szükséges, hogy mindenkinek tökéletesen gépesített gazdasága legyen, csekély kihasználtságú drága erőgépekkel. Betegség ese­tén a kör tagjai önsegélyező módon segítenek, így védve szakmai hovatartozásukat. Az emmsi Alpok hideg lehe­letét hozó felhőkből meg-megeredt az eső. Áztak a legelők. Magas füvük rin- gása az évszázados hagyo­mányokat őrző birtok egyik legszebb látványa volt. Kép és szöveg: Mészáros Tamás Lejárt a rendőrkapitányok kinevezésének határideje. He­lyénvaló tehát egy rövid mér­legkészítés. Ezért dr. Ferenczi László ezeredest, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét kértük, válaszoljon néhány kérdésünkre. — Hány helyen került sor Somogybán rendőrkapitány váltásra? — Tavasszal a megye mind az öt kapitányság vezetői posztjára — a törvény előírá­sainak megfelelően — pályá­zatot írtunk ki. Ezt a lapokban is közzétettük, tehát mindenki számára ismertté vált. A pá­lyázatokat öttagú bizottság bí­rálta el. A pályázók meghall­gatása után foglaltak állást, kit tartanak alkalmasnak a kapi­tányi tisztségre, illetve ki az első számú jelöltjük. Én min­den esetben az első helyre so­rolt személyt terjesztettem a körzet polgármesterei elé. — Hány esetben nem kap­ták meg az önkormányzatok igenlését? — Ez csak Kaposváron for­dult elő. Ebben az esetben el­vemnek megfelelően a máso­dik jelöltet terjesztettem a pol­gármesterek elé, s megkapta a szükséges támogatást. — Hány kapitányt neveztek ki eddig Somogybán? — Négyet. Barcson dr. Kiss Elemér őrnagy (a korábbi ka­pitány), Kaposváron dr. Király Ferenc őrnagy (a korábbi kapi­tány), Nagyatádon Nagy László százados (korábban a kapitányságon alosztályve­zető), Siófokon dr. Szabó Ist­ván alezeredes (a korábbi ka­pitány) lett a kapitányság ve­zetője. Marcaliban még nem döntöttünk a vezető szemé­lyéről. Ennek az az oka, hogy a bizottság a két pályázó egyi­két sem találta alkalmasnak. Itt új pályázatot írtunk ki. A pá­lyázatokat a bizottság még a héten véleményezi, és meg­hallgatja a jelölteket is. A pol­gármesterek véleményének kikérése után nevezzük ki a marcali kapitányt. A jelenlegi megbízott vezető személyével egyetértenénk, munkájával elégedettek vagyunk, sajnos, azonban az egyik pályázati feltétel kizárja, hogy indulhas­son. — Mi a helyzet az őrsökkel és vezetőik kinevezésével? — Három őrs kialakításán munkálkodunk, amely olyan jogosítványokkal is rendelke­zik, hogy partnere lehessen a helyi igazságügyi szerveknek: bíróságnak, ügyészségnek. Boglárlellén, Fonyódon és Csurgón lesz ilyen őrs. Ezek felállítását két hónapon belül befejezzük. A törvény ugyan nem írja elő, hogy vezetőik ki­nevezéséhez az önkormány­zatok egyetértése kell, ám mégis úgy határoztam, hogy kikérem a véleményüket, hi­szen a jó együttműködés a he­lyi szervekkel csak eredmé­nyesebbé teheti a munkát. — Milyen feladatok várnak az újonnan kinevezett kapitá­nyokra? — A feladatok kapitánysá­gonként változnak. Azt azon­ban minden kapitányság veze­tőjétől elvárjuk, hogy növelje a fegyelmet s az eddiginél na­gyobb gondot fordítson a köz­területek biztonságára, haté­konyabbá tegye a bűncselek­mények elkövetőinek felderí­tését. Minden kapitány öt évre szólóan kapta kinevezését, kellő idő áll rendelkezésére a bizonyításhoz. Szegedi Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents