Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-08 / 132. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1991. június 8., szombat Megvalósuló csornai álom Üdülőfalu gömbházakból Genovai városkép 1992: Kolumbusz-évforduló TURISZTIKAI OLASZ-MAGYAR Csorna kis falu Somogy peremén, a Dombóvár felé vezető úton. Lakói nagy része ingázó. Hajnalonta vonatra szállnak Kaposvár illetve Dombóvár felé. Errefelé is sok az öreg, ám az utóbbi egy-két évben már egyre több fiatal is itt marad. Sokáig senkinek nem tűnt fel ia környékbeli táj szépsége, hogy az milyen ideális üdülőterület lenne. Orbán Ottót, az állomásfőnököt álmodozónak tartották, amikor előállt tervével, fejlesszék üdülőfaluvá Csornát. Orbán Ottó azóta pol- ,gármester lett, esélyt nyert tehát a régi álom valóra váltásához. A véletlen is segítségére volt, mikor ide vezette a debreceni Roland Kft-t, akik egy új építési technológiát szabadalmaztattak ezidőtájt. — Évek óta beszédtéma volt a faluban egy üdülőtelep építésének lehetősége a közeli Kis- sárhídi tó partján, hiszen ez a föld olyan szép, hogy bűn nem hasznosítani — mondta a kezdetekről a polgármester. — Minden megvan itt ami a pihenéshez szükséges. Kellemes környezet, erdő, tó, sőt még az igalihoz hasonló termálvíz is. Persze mindehhez kell egy vállalkozó, aki élne a gyógyvíz adta lehetőségekkel. — Hogyan találtak egymásra a debreceni kft-vel? — Hallottak a terveinkről és megkerestek bennünket. Nekem első hallásra megtetszett az ötletük, hisz a gömbházakkal Csorna egyedülállóvá válik az országban. — Mit szóltak a dologhoz a helybeliek? A hazai színmházi élet élénken figyelte, mi lesz a veszprémi társulat sorsa azután, hogy az önkormányzat hatáskörébe került. Tudjuk azóta, más színház sem kerülhette el azt a döntéssorozatot, ami már nemcsak az anyagi támogatással kapcsolatos, hanem a társulatok létével is. Kapás Dezső most a Vígszínház rendezője, a veszprémi társulattól megvált egykori főrendező. — Az önkormányzatpkat nem érdekli a színház. Úgy, ahogy a politikusokat sem a magyar nemzet ügye. A színházat egy olyan vagyontárgyként kezelik, ahol műsorokat adnak. A lehető legrosszabbra vagyok fölkészülve — mondja. Kapás Dezső a Színház- és Filmművészeti Főiskolán hivatalosan huszonegy éve oktat, a valóságban ennél több ideje foglalkozik a fiatalokkal, a színészneveléssel. A magyar színházi életet is jól ismeri. — A színházakban sok a dilettáns, a szakma színvonala sokat romlott az utóbbi években, ezzel hozzá is járult a most kialakult bonyolult helyzethez. — A fiatalok közül sokan maguk is szeretnének gömbház nyaralót építtetni. Az idősebbek is elfogadták, de lakni már nem laknának benne. Mégis minden csornaiban nagy a várakozás, hiszen egy üdülőfalu létrejötte új munkaalkalmakat kínál. Szabadi, a szomszéd falu is érdeklődik. Felmerült ugyanis egy völgyzáró gát gondolata, amivel létrehozhatnánk még egy tavat, s át lehetne csónakázni egyikből a másikba. Persze ez csak a távoli jövő. Egyelőre a mi tavunk rendezése a legfontosabb feladat, amelyre a debreceni kft segítéségével kerül sor. Egyébként nemcsak a környékről, hanem az ország minden részéből érkeznek vállalkozók. — Van minderre pénzük? — A lakosság vállalta a magasabb adóterheket is... Amit a gömbházakról tudni kell — Nyugaton már a 70-es évektől használatos a miénktől alig eltérő technológia — mondja Halmos Zsolt feltaláló, a debreceni építészekből álló team vezetője. — Az általunk használthoz hasonló anyagokkal és építési módszerrel dolgozik néhány amerikai-francia, illetve holland cég is, viszont a zsaluzást ők másképp oldják meg. Mi évek alatt kidolgoztuk a magunk zsalizó eljárását. Arról van szó, hogy az építmény Azért küzdők, hogy a színházakban szakemberek legyenek. Antall József miniszterelnök azt mondta: amatőrök segítették elő a fordulatot, de jó lett volna, ha ezután átadták volna a munkát a prfiknak. — A színház iránti tiszteletét azzal is kifejezésrre juttatja Kapás Dezső, hogy rendezői munkásságát megosztja a fiatalok képzésével. Veszprémben a Petőfi Színházban együtt héjszerkezetét belülről egyrétegű, sűrített levegővel kifeszített, az épülettel megegyező nagyságú ballon zsaluzza, s arra kerülnek fel aztán spricce- léssel a különböző rétegek. Az építmény vázát lőtt-beton héjszerkezet adja, a hagyományos vasszerelést „acélhaj” helyettesíti. A nyíláshelyeket pedig a héjhártyára helyezett betételemekkel takarjuk ki. — Kik laknak majd a gömbházakban? — Egy tizenhét családból álló lakás-,üdülőépítő és fenntartó szövetkezetét alakítottunk, s ezeknek a családoknak a pénzén épül az első tizenhét ház, amelyet referencia telepnek is szánunk. Emellett az általunk létrehozott Roland Építéstechnikai kft külön is megvásárolt egy majorsági területet, ahol műhelyt szeretnénk kialakítani. Ez a telep bővülhet aztán a további megrendelésekre újabb házakkal, üzletekkel és más létesítményekkel. Már most sokan érdeklődnek (nagy örömömre jónéhány csornai is), s nagy az igény üzletek létesítésére is. Szakembereink már a terep felmérését végzik. Ez évben legalább két-három ház szerkezetkész állapotba kerül. — Miféle bútor való a gömbházakba? — Hallottam olyan ötleteket, hogy a bútor majd a falhoz idomul, de ez butaság. El kell felejtenünk a fal mentén való bútorozást. Ezekbe a házakba körbejárható bútorzatot tervezünk. — Lehetséges, hogy ez a hely egy kis elzárt újgazdag üdülőparadicsommá válik? Jelenet a Bűn és bünhődés című előadásból (Fotó: Lang) dolgozott végzős osztályával. — A harmad és negyedéves főiskolások színházi gyakorlaton vesznek részt. Eddig csupán a budapesti Nemzeti Színházban volt erre lehetőségük, majd bármely fővárosi színházban, az példátlan, hogy én együt dolgozhattam Veszp— Elképzelhető, de az itt élők számára az is fellendülést hoz majd. Egyébként ezt a technológiát nyugaton olcsósága és gyorsasága miatt nemcsak luxusnyaralók, hanem szükséglakások, ideiglenes lakások építésére is felhasználják. Persze tudom, hogy nálunk ez a típusú plasztikus építkezés egyelőre csak színfolt marad. A megyei főépítész L. Szabó Tünde megyei főépítésznek is tetszik az ötlet, hogy elszigetelten, természeti környezetbe gömbházakat építsenek. — Szakmailag támogatunk minden új elképzelést, ezt pedig különösen, hiszen nyugati példák mutatják, nagyon szépen lehet ilyen technikával építkezni, nem beszélve ezeknek a házaknak alacsony négyzetméteráráról. Egy esetleges világkiállításon termékként is bemutatható lenne. Annak külön örültem, hogy a helybéliek álltak melléjük. Azt már nem tartanám jónak, ha a falun belül a foghíj telkeket gömbházakkal akarná valaki beépíteni. Hiszen az a legtöbb esetben az összhatás kárára lenne. — Többen szeretnének gömb formájú üzletet, presszót nyitni Kaposváron is. — Nem valószínű, hogy erre megkapják az engedélyt. Persze egyes helyeken, például lakótelepen elképzelhetőnek tartom. Csorna határában elkezdődött az építikezés. Egy álom valóra válik. Nagy László rémben a növendékeimmel egy évadon át. Úgy terveztük, hogy továbbra is együtt maradunk, készek voltak leszerződni Veszprémbe, ám ezt a helyi önkormányzat már npm teszi lehetővé. Én it otthagytam Veszprémet, miután 1993-ig szóló szerződésem ellenére pályázaton meghirdették a főrendezői állásomat, ami egyet jelent a művészeti vezetői megbízatással. — Mi lesz a fiatalokkal? — A budapesti Játékszín igazgatója, miután megtudta, mi történt velünk, egy évre leszerződtette a fiatal színészeket, én maradok a Vígszínházban. A Játékszín a minisztériumtól megkapja azt a többlet- támogatást, amire szükség van a fiatalok művészeti foglalkoztatásához. — Kapás Dezső rendezővel megszakad a kapcsolatuk? — Két előadást rendezek a következő évadban a Vígszínházban az akkorra már végzett növendékeimmel és a színház tagjainak részvételével. A színház örök, én ebben bízom, mert az élő embert semmi sem pótolhatja. Horányi Barna Az Utazás ’91 kiállításon tucatnál is több olasz utazási iroda jelent meg Budapesten az idén. Lehet, hogy az olasz utazási szakemberek ily dicséretesen gyorsan reagálnak a magyar politikai-gazdasági kezdeményezésekre? Mindenesetre a nálunk tapasztaltak alapján kapott meghívást Liguria tartományba (az olasz Riviérára) és Szardínia szigetére néhány magyar újságíró. Expo-Genova Genova, ahol Kolumbusz Kristóf született, szerencsés fekvésű város: hegyek karéjával, védett öblökkel, középkori városmaggal és kikötővel. Liguria tartomány a turizmusból él, épp ezért érzékenyen érintette a ciprusi olajszállító hajó áprilisi katasztrófája. Eraldo Crespi, a tartomány vezetője erről a következőket mondotta: — Létkérdés számunkra, hogy őszinték legyünk. Nem tagadjuk a baj megtörténtét, de vitatjuk a mértékéről elterjedt híreket. Nézzék meg, hogy immár tiszta és átlátszó a tenger, fürdenek benne az emberek. — Majd hozzátette: — Tavaly feltűnően sok, mintegy 18 ezer magyar látogatott el hozzánk. Az idén, a jugoszláviai helyzet következtében is, jóval többra számítunk. Genovában jövőre világraszóló ünnepségeket tartanak Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából. Hatalmas építkezések zajlanak, helyreállítják a régóta használaton kívüli középkori kikötőt, a szintén középkori Óvárost, és három hónapig tartó Expót rendeznek. Odoardo Scaletti, a Colombo ’92 propagandaigazgatója szerint az olasz állam 600 milliárd lírát adott a városnak az évforduló méltó megünneplésére. Kérdésünkre, megéri-e a városnak és az országnak ez a befektetés, számunkra tanulságos választ adott (megjegyzendő, hogy nagyjából ennyit ajánlott meg a magyar kormány a mi világkiállításunkra) — Tudjuk, hogy Genova nem a világ közepe, és az Expo után sem lesz az — mondta.— Nem számítunk nagy ugrásra, de az eddiginél többen tudják majd, hol van Genova, hogy páratlan műemléki együttessel rendelkező Óvárosa és kikötője van. Ami erre az alkalomra megépül, az itt marad, és évtizedekig minősít bennünkete. Meglepő, hogy olyan turisztikai nagyhatalom, mint Olaszország, azon belül pedig az olasz Riviérát magáénak tudható Liguria tartomány menynyire határozottan számít a kelet-európai, elsősorban a magyarturistákra. Megingathatat- lanok abban a véleményükben, hogy Kelet-Európa fel- szabadulása és piacgazdálkodásra történő átállása néhány év alatt kitermel egy jómódú középosztályt, amely náluk is szívesen látott vendég lehet. Az érintetlen sziget A világ élenjáró milliárdosai Capritól átpártoltak Szardínia szigetére. A multimilliomos Aga Khan ötlete volt, hogy a Caprihoz képest néptelen, csendes, tiszta levegőjű és vizű Szardínián üssön tanyát az egészségre és a zavartalan pihenésre kényes réteg. Megvásárolt egy jelentősebb földdarabot, ahol mesevilágot épített föl. Gyér növényzetű hegyek, kies tengeröblök, jó utak. A szardíniái turizmus alig évtizedes. Mivel hívta fel magára a figyelmet a sziget? A Semmivel! Az érintetlenségével. Iparta- lanságával. Az elzártság miatt csodálatos, bőségben megmaradt népviseletével, hagyományaival, népművészetével. Különleges (nurági-, pun-, szara- cén- és római kori) régészeti leleteivel. A szolgáltatások roppant skálája közül választhat a vendég, más kérdés, hogy mit engedhet meg magának anyagilag a magyar turista. Ám a szerényebb helyeken is pompás a tenger, a természet. Nem tudni persze, vajon mi is megcsö- mörlöttünk-e már annyira, a tetőzött levegőjű és vizű civilizációtól, hogy az érintetlenségért, az európai nagyvárosok zaja helyett a csendért áldozzunk?! Gulay István Arcok a színház világából Kapás Dezső és a növendékek A SZÍNHÁZMŰVÉSZET ÖRÖK
