Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-08 / 132. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1991. június 8., szombat Sebészvárak „harca” Dr. Gyócsi János: Létérdek lesz, hogy „futtassa” a mellkassebészeket A műtők világának újdonságai, az orvosi eredmények mindig fölkeltik a közvélemény és természetesen az orvosi közvélemény érdeklődését is. így történt ez a kaposvári kórház 1-es számú sebészeti osztályán végzett endoszkópos — lézeres epehólyag eltávolítás után is, melyről lapunk még a múlt év decemberében számolt be. Fotó: Gyertyás László Gyógyszerek szükségkórházaknak Készenlét katasztrófa esetén Tegnap Kaposváron átadták a gyógyszertári központhoz kapcsolódó raktárházat, amelyben katasztrófa — járvány, földrengés, árvíz — esetére szükséges gyógyszer- készletet tárolnak. Ez azt jelenti, hogy bármikor a normális körülmények között működő „béke”-kórházak mellett akár több szükséggyógyintézmény beindítását tudják biztosítani az induló gyógyszerkészlettel. Hasonló jellegű intézmények már az 1950-es évek elejétől léteznek, a katonai ellátásról a honvédség, míg a polgári lakosságról minden megyében a gyógyszertári központok gondoskodnak. Eddig megyénkben a szükség-gyógyin- tézmények— mozgó kórházak — részére raktározott gyógyszerkészlet Lengyeltótiban volt, most az ottani raktár csak az orvostechnikai eszközöket, felszereléseket őrzi. A „költözést” az is indokolja, hogy csökkennek így a szállítási költségek, hiszen a gyógyszerkészletet állandóan frissíteni kell, míg az egyéb szükséges felszerelés változatlan. Az új épületben tárolt készlet a lakossági gyógyszerellátásban jelentkező esetleges zavart is enyhíti, ugyanis bármikor felhasználható akár más megyék megsegítésére is. A toldalékot központi költségvetési támogatásból — honvédelmi célú beruházási keretből—finanszírozták. A 42 millió forint értékű beruházást 1989-ben kezdte építeni a Középületkivitelező Kft, s tegnap átadhatták a négy szinten 1000 négyzetméter alapterületű új raktárházat. T. R. Törvényt a gyermekekért! o Ezzel kapcsolatban dr Csorba Lajos, a kórház 2-e számú sebészeti osztályának osztályvezető főorvosa kifogásolja, hogy az említett műtétet lapunk — dr. Rozsos István osztályvezető főorvos tájékoztatása alapján — világelsőként említi. Álláspontját alátámasztandó csatolta egy amerikai orvosi szaklap múlt év novemberi közleményét, melynek tanúsága szerint az úgynevezett laparoscopos lézer cholecys- tectomiát az USA-ban 1988 óta alkalmazzák, sőt 45 százalékban már járóbetegeken végezték ezt a műtéttípust. Dr. Csorba Lajos nehezményezi, hogy ezt a világon már több helyen rutinműtétnek számító eljárást itt szenzációként tálalták. Leszögezi, hogy a „túl jó sajtó” olyan ingoványos talajra csábít, amely nem tesz jót az orvosok közötti kapcsolatnak. Kérdésünkre, hogy miért csak májusban reagált a decemberi eseményre, elmondta, hogy a szaklapok gyakran többhónapos késéssel érkeznek, s hogy bár korábban is voltak információi ezekről a külföldi eredményekről, megvárta ezt a véleményét alátámasztó orvosi közleményt. © Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük dr. Gyócsi Jánost, a kórház orvos-igazgatóját, aki jelen volt az ominózus műtétnél. — Csorba főorvos úr nekem is megmutatta ezt az amerikai cikket, csakhogy itt egy félreértésről van szó. A közleményben szereplőkkel ellentétben nálunk nem laparoscopia volt. Magyarra fordítva itt egyfajta mini hasmetszés történt. Ennek lényege, hogy az ameriká- ban élő magyar származású Jakó professzor (akiről a Somogyi Hírlap cikke szólt) egy olyan feltáró műszert talált ki, amellyel 4-5 centis hasmetszéssel egy jó operatőr ki tudja venni az epehólyagot. A gyógyulási időt így az rövidíti, hogy nincs a korábbi hosszabb vágás. Itt tehát egy műszerről, egy műtéti technológiáról van szó, amit valóban ők csináltak először a világon. Ez tehát a la- parascopia és a klasszikus sebészeti beavatkozás ötvöződése. Amiről az amerikai szak- folyóirat ír, az egy más dolog. Az valóban nem világszenzáció, sőt már hazai sem, hiszen laparaszkópiát Magyarországon is végeztek már főként Pécsett és Kecskeméten. — Ez a félreértés könnyen eloszlatható lett volna, ha ön felhívja minderre a szakcikkel itt járó Csorba főorvos figyelmét. — Nekem az volt az érzésem, hogy Csorba doktor ezt a dolgot félre akarja érteni, és nem is ok nélkül — kezdte dr. Gyócsi János. — E „félreértés” előzményei messzire nyúljanak vissza. A kórházunkban működő két sebészeti osztály sokáig jól megfért egymás mellett. Egészen addig, amíg Csorba főorvos „hatalmi szóval és közbenjárással” el nem érte azt, hogy a mellkassebészeten általános sebészeti műtéteket is végezzenek. Itt kezdődött az évek óta tartó csúnya rivalizálás. Ez a „versengés” helyenként már-már az etika határát is súrolta. Én ezekben az években más osztályon dolgoztam, de hát ha „hírekről” van szó, nagyon kicsi egy kórház. Mikor az igazgatói posztra kerültem, végiggondoltam a sebészet racionálisabb működési rendjének lehetőségeit. Az általános sebészeten már eddig is több önálló részleg működött. Ilyen volt a plasztikai vagy az érsebészeti. Számos példa van arra, hogy a szakmailag teljesen önálló részlegekre osztott „nagy osztály” igen eredményesen műköodhet. Észszerű adminisztrációt, létszámgazdálkodást tesz lehetővé, s eredményes szakorvosképzést. Nem Rozsos doktor ötlete volt tehát az elképzelés, hogy a 2-es mellkassebészeti osztály is ilyen részlegként működhetne egy nagy sebészeten belül. Ez a lényegesen gazdaságosabb szervezési mód elnyerte a különféle orvostestületek tetszését is. — Ennyiből is sejthető, hogy az esetleges átszervezés mögött álló kulcskérdés: ki lép előre és ki érzi majd úgy, hogy vissza? — Valóban, csakhogy így egy egyszeri lépéssel véget lehetne vetni a káros rivalizálásnak, a jelenlegi elszeparált- ságnak. © — A mellkassebészet nemcsak önálló szervezeti egységnek, hanem szellemi műhelynek is tekinthető, s nyilván ezért is félti az önállóságát. — Megértem az aggodalmukat, s ezért sorra beszéltem az érintett orvosokkal. Úgy tapasztaltam, végül is megnyer- hetők egy menedzser típusú főorvos által vezetett, szakmailag önálló részlegekre tagolódó osztály ügyének. — Tudomásom szerint a mellkassebészet orvosai „beolvasztásuk” esetén távozni kívánnak a kórházból. — Már korántsem így áll a dolog. Lényegében Csorba főorvos az egyetlen, aki a maga teremtette osztály különállását védi. Csakhogy az évek elteltek, a körülményeink pedig alapvetően megváltoztak. A strukturális korszerűsítés elkerülhetetlen. — Talán annak is lenne realitása, hogy az itteni mellkassebészet a mellkassebészeti klinikával nem rendelkező pécsi orvostudományi egyetem kihelyezett klinikai részlegeként működjön. — Erre nem látok esélyt. A pécsi klinikán most komoly változások zajlanak, s ezek inkább arra utalnak, hogy a mellkassebészeti klinikát „házon belül” kívánják létrehozni. — Térjünk még vissza arra a véleményére, hogy a mellkassebészek — a főorvost kivéve — megnyerhetők az átszervezésnek. Velük beszélgetve másként tapasztaltam... — Nyilván Csorba doktor is jelen volt. Nem tudom menynyire ismeri az egészségügyben meglévő hierarchikus rendszert. Rosszabb, mint a katonaság. Az orvosok az elmúlt években megszokták a függőségi viszonyt. Én 25 évig szerződéses viszonyban dolgoztam, s minden négy évben fenyegethetett az a veszély, hogy ha „nem jól viselkedtem”, vehetem a kalapom. Sajnos, ez bei- degződik... o —Ha én dolgoztam volna a mellkassebészeten támogatva a főorvost, okkal tarthatnék attól, hogy az „új főnök”, a rivális szomszédvár korábbi kapitánya nem kedvel majd igazán. — Mindeddig ez valóban így lett volna, csakhogy bárki is lesz az új főorvos, az új társadalombiztosítási rendszer bevezetésével létérdeke lesz a mellkassebészet fejlesztése és az ott dolgozók megnyerése. Hogy nem ad nekik műtétet? Hogyan is tehetné, ha a beteg maga választ majd intézményt és orvost, ha Dél-Du- nántúlon ez az egyetlen mellkassebészet, s ha itt végzik majd a legnagyobb bevételt hozó nagy műtéteket? Szóval létérdeke lesz, hogy ne „elnyomja”, hanem „futtassa” a mellkassebészeket. —A mellkassebészek szerint azért honosították meg ott az általános sebészeti beavatkozásokat, hogy sokoldalúbbá váltjának, s hogy e kisebb, ám gyakoribb műtétek által szakmailag jó „kondícióban ” legyenek. — Mindent meg lehet ideo- logizálni. A gyakorlatban mindez a másik osztály betegeinek elszipkázását jelentete, s egy káros versengést. Mindez rövid időn belül megszűnik. A két kórházi szomszédvár ügye kényesebb annál, hogy a krónikás igazságosztásra vállalkozhatna. E felhívást egyre többször és fokozódó határozottsággal fogalmazzák meg manapság. A közelmúltban az Országos Gyermekvédő Liga sürgette a parlamentet: alkossa meg a gyermek- és ifjúságvédelmi törvényt, hozzon létre önálló ifjúsági bizottságot, és a családjogi törvényt is az európai szellemiségnek megfelelően újítsa meg. (Legyen család- és gyermekközpontú!) Legutóbb a kaposvári alapítású Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kamara hasonló indíttatásból tárgyalt ezekről a kérdésekről. Tették ezt azért, mert Magyar- országon több tízezer az állami gondozott, valamint ennek is többszöröse a veszélyeztetett környezetben élő gyermek. És ki tudja hány, a statisztikákban nem szereplő hátrányos helyzetű és lelkileg sérült fiatal szorulna segítségre. Elismerés illeti e különféle, mégis egy célért dolgozó szervezeteket, hiszen ezek felkutatására és felkarolására szövetkeztek. Somogy megye különösen sokat tesz a család-, a gyermek- és az ifjúságvédelemért. Számos itteni humánus kezdeményezés és megvalósuló gondolat vált országosan is pédaértékűvé. Így a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kamara tevékenysége, amely mostani fórumán a gyermek- és ifjúságvédelmi törvény mielőbbi megalkotásához adta konkrét javaslatait. Tették ezt azért, mert felismerték: a téma stratégiailag fontos területe a társadalompolitikának. Ezért nem mindegy, hogy mikor és milyen szellemiségű törvényt hoznak majd a parlamentben, és befolyásolják-e ezt a szakmai tézisek. A remény megvan, hiszen a kamarai törvényelőkészítő fórumon megjelent Bárdos Csaba államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal ifjúság- politikai titkárságának a vezetője és dr. Bernád István főosztályvezető, valamint Furmann Imre, az MDF általános alel- nöke is. Őszinte érdeklődéssel és segítő szándékkal érkeztek a tanácskozásra, ezért bizonyára nem maradnak szakmai belügyek az ott elhangzottak. Ezt erősítette meg dr. Orbán István kamarai elnök, amikor elmondta, hogy javaslataikról napokon belül értesült a parlament, és egy felszólalás is elhangzott. Eközben a gyermek- védelmi szakemberek teszik a dolgukat. Somogybán számos területen várhatók további kedvező változások. Például lehetőség lesz vállalkozói nevelőszülői családokra, a nemzetközi AGRYA 4H szervezet segítségével újabb munkahelyek létesítésére állami gondozottaknak, és korszerűsödik az intézményi munka is. Persze a legnagyobb előrelépést a gyermek- és ifjúságvédelmi törvény megalkotása jelentené, hiszen enélkül aligha mondható: jogrendszerünk is védi a gyermekek és a fiatalok érdekeit. Varga Zsolt B. F. A DRV Somogy Megyei Üzemigazgatóságán, Kaposvár, Béke u. 41. sz. alatt az ügyfélfogadás az alábbiak szerint alakul: hétfő: 8.00—12.00-ig, kedd: 8.00—12.00-ig, szerda: 13.00—16.00-ig, csütörtök: 13.00—18.00-ig, péntek: 8.00—12.00-ig. Kérjük, hogy panaszukkal, reklamációjukkal az ügyfélszolgálat munkatársait az ügyfélszolgálati időben szíveskedjenek felkeresni. Az ügyfélszolgálat telefonszáma: (82) 10-755/17-es mellék. (149732) A I Massey—Ferguson I I A mezőgazdasági közép- és nagyüzemek professzionális gépei: — kitűnő minőség, nagy megbízhatóság — kis fogyasztású, kis fordulaton maximális nyomatékot leadó, nagy üzembiztonságú motorok 62—200 LE-ig — kimagasló megbízhatóságú, egyszerű felépítésű elektrohidraulikus váltó — minden igényt kielégítő, csendes, légkondicionált vezetőfülke A nagy megbízhatóság ellenére alacsony ár. Többféle kedvező fizetési feltétel. Országos szervizhálózat. Érdeklődni lehet és megrendelhető: Fenyves Kft. 8646 Balatonfenyves Nimród u. 1. Tel.: (85)61-411 Külön megrendelésre, egyedi kívánságoknak megfelelő plusz kialakítás, kivitelezés, tartozékok. (112965)
