Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-26 / 147. szám
1991 .június 26., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Fotó: Lang Róbert Napi 800 hektó sör Ezen a nyáron sem szomjazunk A hőmérő higanyszálának emelkedésével egyenes arányban nő a szomjúságunk is. Ezzel igazán nem mondtunk újat — gondolhatja kedves olvasó — ez már csak így van minden évben, jön a nyár, a meleg, mi szomjasabbak vagyunk és gyakrabban vágyunk valami kellemesen hideg frissítőre. Tisztában vannak ezzel a sörgyárak is, és ehhez mérten szervezik meg minden évben a nyári műszakokat, hogy a várhatóan növekedő igényeket ki tudják elégíteni. A Kanizsa Sörgyár kft kaposvári kirendeltségén e hét elejétől beindult a 12 órás műszak, ami annyit jelent, hogy hétfő reggel hattól szombat reggel hatig nem állnak le a gépek, palackozzák folyamatosan a habzó italt. Ojtó Lajos kirendeltségvezető és Zimmermann Árpád telepvezető azonban nem elégedett a forgalommal. — Nálunk is érződik az, hogy kevesebb a pénz az emberek zsebében. Hiába nem emeltünk árat, a forgalmunk visszaesett a tavalyihoz képest. Azért így is hatalmasnak látszik az a mennyiség, amit kiszállítanak. Naponta csak sörből 800 hektoliternyit adnak el, aminek nagyobb része Balatoni világos. Ezen kívül a keresett még a Kinizsi és a Korona, de fogy a Dreher, a Reining- haus és a Kaiser is. Bár az elmúlt évhez viszonyítva ez a mennyiség mintegy 200 hektoliterrel kevesebb, viszont közel duplája már a két héttel ezelőtti termelésnek. A sörivók mellett az alkohol- mentes italok kedvelői is érzik a meleget, másfélszeresére emelkedett az üdítő eladás is. A napi 2-300 hektoliter nagy része a Sztár üdítő és Coca cola, a kft újdonságai a Brillant cola, narancs és kiwi is egyre kedveltebbé válik. A kirendeltség vezetői megnyugtattak: a jelenlegi termelésük még nem a maximum, bármekkora igényt képesek kielégíteni, úgyhogy szomjan nem hal senki ezen a nyáron sem. V. O. Levél a miniszterelnöknek vízdíj ügyben (Folytatás az K oldalról) A testület a központ alapítványt kezelők kuratóriumának tagjairól is döntött. Soron kívül terjesztette a gazdasági bizottság a közgyűlés elé a közüzemi víz- és csatornadíjak megállapításáról szóló anyagot, mivel a január 14-i rendezés tiltakozást váltott ki a lakosságból. A miniszter- tanács múlt heti döntése alapján az újabb júliusi emelés elmarad, az eddigi díjak azonban maradnak. A közgyűlés egyetértett azzal, hogy az elnök ismételten írjon levelet a miniszterelnöknek — a közgyűlés előző levelére nem jött még válasz —, s ebben érdemi intézkedést kérjen a január 14-én megállapított víz- és csatornadíj csökkentésére. Nem vették jónéven a képviselők, hogy a DRV nem küldte meg időben az önköltségi számítását. A gabonatermesztés és értékesítés megyei problérrtái indokolják azt, hogy a közgyűlés elnöke és a mezőgazdasági bizottság elnöke levelet írnak a földművelésügyi miniszternek. Somogybán a megtermelt gabona mintegy 35-36 százalékára kötöttek értékesítési szerződést. Több mint 150 000 tonna kenyérgabonának viszont nincs piaca. Az értékesítés elmaradása 800 millió - 1 milliárd forint közötti árbevétel-kiesést okoz. Ez a mezőgazdasági üzemek csaknem felében ellehetetlenüléshez vezet. A közgyűlés több támogatás odaítéléséről, valamint néhány személyi kérdésben is döntött. Nagy vita és alapos mérlegelés után hozzájárult ahhoz, hogy közös megegyezéssel megszünteti dr. Jungbert Bélának, a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága két hónappal ezelőtt kinevezett igazgatójának munkaviszonyát — kérésére... Az igazgatói teendők ellátásával dr. Király István okleveles mérnöktanárt bízták meg. Mindenki egyetértett azzal, hogy minél előbb írják ki a pályázatot az igazgatói posztra. Lajos Géza SÜTŐ ÖDÖNRE EMLÉKEZVE Dr. Gyenesei István elnök, a megyei közgyűlés tegnapi ülésének elején megemlékezett a közelmúltban elhunyt Sütő Ödönről. A képviselők és a meghívottak egyperces néma felállással adóztak emlékének. — Nem dúskálunk Állami Díjas alkotókban — mondta a megyei elnök. — Erkölcsi kötelességünk, emberi tisztességünk kívánja, hogy a hiányt pótolva közgyűlésünkön méltatva életútját, megemlékezzünk róla. Sütő Ödön 1929-ben látta meg a napvilágot Veszprém megyében. A pápai református kollégiumban szerzett érettségi után a gödöllői Agrártudományi Egyetem állattenyésztési karán folytata tovább tanulmányait. Élete és a mező- gazdaság ezt követően elválaszthatatlanul fonódott össze... A mezőgazdaság termelési és szervezeti átalakulásának részese és gyakran szenvedő alanya. — emelte ki az elnök. Sütő Ödön 1975. áprilisától igazgatója, 1987-től vezérigazgatója volt a Balatonnagybe- reki Állami Gazdaságnak. Életének, s ezen belül legeredményesebb balatonfenyvesi 18 évének még a leglényegesebb mozzanatait is lehetetlen kiemelni. Csak példálózva sorolnám: az állattenyésztés, a vadgazdálkodás és vadász-idegenforgalom, a lovassport a főbb vonulatok, amelyekben maradandót alkotott. Elismerését méltatva, dr. Gyenesei István így fejezte be: — Harminckilenc évi állami gazdasági szolgálat után egy éve vonult nyugdíjba. Tragikusan hirtelen, de korántsem előzmények nélkül érte utol minden ember végzete. • • Önkormányzatok a Balatonért (Folytatás az 1. oldalról) A tanácskozás további részében a balatoni regionális rendezési terv felülvizsgálatáról tárgyalt a közgyűlés. Állást foglaltak abban, hogy e tekintetben alulról építkező, új irányelvek megfogalmazására van szükség, hiszen a közel tíz évvel ezelőtt készült terv nem jeleníti meg a jelenlegi érdekeket. A közgyűlés levelet fogalmazott meg dr. Kardos Kázmér államtitkárhoz, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnökéhez, kérve, hogy hívjon össze döntéselőkészítő értekezletet az illetékes szervezetek és szakminisztériumok bevonásával a komplex regionális koncepció kialakítása érdekében. A felülvizsgálat soronkívüliségét is indokoltnak tartja a Balatoni Szövetség, egyrészt a világkiállítással összefüggő feladatok miatt, s azért is, mert a jelenlegi regionális terv több tekintetben gátja a helyi telepü- lésfjelesztési elképzeléseknek. A közgyűlés határozott az Expón való szövetségi keretek közti egységes részvételről. Ennek keretében a Balaton történelmét, mezőgazdaságát, kultúráját, néprajzát és turizmusát jelölték meg, majd a régión belüli mind szélesebb körű együttműködés kezdeményezéséről foglaltak állást. Horányí Árpád A Nyugatnak döntenie kell: segélyt ad, vagy beruház Németh Miklós terve Kelet-Közép Európo támogatósára Az Európa Banknak Magyarországgal kapcsolatos stratégiáját a közeljövőben tárgyalja a Bank igazgató tanácsa. A mi országunk lesz az első, amelyre vonatkozóan elkészül az alapvető prioritásokat tartalmazó koncepció, amely alapján megkezdődhet a konkrét együttműködés — jelentette be Németh Miklós, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank al- elnöke a Ferenczy-Europress sajtóügynökség főszerkesztőjének, Pálos Tamásnak adott interjúban. Németh Miklós az Euromo- ney című gazdasági folyóirat által rendezett budapesti konferencia vendégeként és előadójaként tartózkodik Magyar- országon. Az alel nők óvott attól, hogy az Európa Banktól bárki is Magyarország és más keleteurópai országok konkrét pénzügyi problémáinak megoldását várja. Á Bank az alapokat akarja egészségessé tenni: serkenteni a magánszektor gyors növekedését, különös tekintettel a kis- és közepes méretű vállalkozásokra. Erre a célra fordítja majd beruházásainak, hitelfinanszírozásának legalább 60 százalékát. Azon dolgozik, hogy az egyes országokban találkozzék a vállalkozói tőke, az ügyes menedzsment és a korszerű technológia. A Bank két irányban tevékenykedik. Fentről lefelé, segítve tanácsaival a kormányokat, közreműködve a piaci intézmények, infrastruktúra és jogszabályok kialakításában; valamint lentről felfelé: támogatva a vállalatokat a piaci szabályok elsajátításában, a kockázatvállalásban. Trabantból Merőibe? — Mindez csak fokozatosan mehet végbe. Egy „Trabant típusú” gazdaságból nem lehet mindjárt egy „Mercedes típusú” gazdaságba „átülni”. Először elégedjünk meg egy középkategóriájú „Volkswagen típusú” gazdaság bevezetésével. — mondotta Németh Miklós. — A Nyugatnak el kell döntenie, hogy Kelet-Közép-Európa országait kizárólag segélyekben akarja részesíteni, vagy úgy tekint rájuk, mint a fejlődés potenciális színtereire. Ha „csak” segélyeket kíván adni, akkor szinte bizonyos, hogy nem tudja kellő erővel és hatékonysággal támogatni ezen országok gazdasági átalakulását. Kelet és Nyugat-Európa érdekeinek azonosságából kell kiindulni. Ez pedig nem más, mint az, hogy Európa keleti részén is létrejöjjön és működjék a piacgazdaság, az itt elhelyezkedő országok egyre inkább exportképesek legyenek és megnyíljanak piacaik a nyugati vállalkozók előtt. Ennélfogva arra kellene törekedni, hogy a térségben jelentős nyugati beruházások valósuljanak meg. Szerintem erre a célra 150-200 milliárd dollárt kellene fordítani. Ez az összeg — 4-5 éves időszakot tekintve — a fejlett tőkés országok nemzeti össztermékének mintegy félszázaléka. Ha a Nyugat a befektetési stratégia mellett dönt, akkor a volt szocialista országok képesek lesznek beilleszkedni a világgazdaságba és kedvező helyzetbe kerülni a nemzetközi munkamegosztás terén. — mondotta Németh Miklós. Szellemi befektetés is — Ez a terv persze nemcsak anyagi, hanem szellemi befektetésre is vonatkozik. A Bank fontos feladatának tekinti, hogy közreműködjék a szakemberek, a menedzserek, a korszerű technika és technológia kezelőinek képzésében. — Az Európa keleti és nyugati része közötti partnerségnek nemcsak gazdasági, hanem politikai hajtóerői is lehetnek, s ezt az Európa Bank nem is titkolja. Olyannyira nem, hogy elhatározta: évente elemzi a kelet-középeurópai politikai helyzet alakulását, s következtetéseit beépíti az adott országokkal folyó együttműködés banki koncep ciójába. A politikai demokrácia kiszélesedése csak akkor lehet tartós és folyamatos, ha a gazdaság eredményesen működik. — Ön, bár Londonban dolgozik, gyakran szerepel az itthoni nyilvánosság előtt. Ezért bizonyára sokakat érdekel, mi is az ön munkája az Európa Bankban? Fontos poszton — Tagja vagyok a Végrehajtó Tanácsnak, ami azt jelenti, hogy részt veszek a legfontosabb előterjesztések elkészítésében, vitájában és a döntések meghozatalában. Emellett az egyik alelnökként én foglalkozom a Bank belső adminisztrációjának működtetésével és a térség jó ismerője- ként részt veszek a nemzetközi ügyek intézésében is. — mondotta Németh Miklós a Fe- renczy Europress főszerkesztőjének. Parázs vita után Törvény a tv-re Marcaliban Marcali város talán elsőként az országban törvényt alkotott a helyi televíziózásról. A 12/1991. (VI.14.) sz. rendelet célja, hogy szabályozza a helyi kábeltelevízió létesítésének, működésének feltételeit. Továbbá az, hogy a Városi Ihfor- mációs Központ és a szolgáltatást igénybevevő jogainak, kötelességeinek szabályozásával elősegítse a városi lakosság többirányú tájékoztatását és szabadidejének eltöltését. A városi rendszeren keresztül 6 földi műsor, 4 műholdas és 1 helyi csatornán a földben, illetve a légkábeleken közvetítenek. Az 1989-től folyamatosan üzemelő kísérleti műsorszórás után ma már több mint 1600 lakásba érkeznek el a kábeleken a televízióadások jelei. Az építés befejezésekor várhatóan 3500 Marcali lakásban vehetik igénybe az új közmű szolgáltatást az itt lakók. Ingatlanonként, lakásonként 8000 forintba kerül a belépési költség. A bekapcsolás után a tulajdonosoknak, bérlőknek a Tv 1 -es és a Tv 2-es vételéért havonta 30 forintot, valameny- nyi csatorna használatáért és karbantartásáért 120 forintot kell majd fizetniük. Az önkormányzati lakások bérlője ha kéri a csatlakozást, akkor ennek költsége a bentlakót terheli. Ha a bérleti viszony megszűnik, akkor 30 napon belül az általa befizetett összeget a lakás bérbeadója köteles visszatéríteni. Az új bérlő beköltözéskor, ha kéri a rácsatlakozást, akkor köteles a hozzájárulást megfizetni. A teljes rendszer kiépítése után is lehet csatlakozást kérni, de akkor a bekötés évében alkalmazott költséget kell az igénylőnek kifizetni. A Városi Információs Központ a rendszer kezelője, karbantartója köteles alapszolgáltatásként a 11 csatornát biztosítani, elvégezni annak fenntartási, karbantartási munkáit és a keletkezett hibát 48 órán belül elhárítani. A meglévő stúdió működése is az Információs Központ feladata, és műsorpolitikáját a sajtótörvényben foglaltak az irányadók. A helyi Tv-rendele- tet parázs vita után fogadta el a Marcali Önkormányzat képviselő testületé júniusi ülésén. (Jüngling) A magyar olimpiai csapat hivatalos bankja © IbainikI (113014)
