Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-22 / 144. szám
SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 1991. június 22., szombat Sipos Sándor az Utazási Irodák Szövetségének elnöke: Reménytkeltő érdeklődés a Balaton iránt Kényszerű családok — Rablás a vendéglátásban — Erőteljesebb nemzeti propagandát! — Jó nekünk a „sámlis” turizmus? Mestereket a vendéglátásba A szakmai presztízs, a vendéglátás rangjának visz- szaszerzését tűzte zászlajára a Magyar Vendéglátók Ipartestülete. Budapesti, Andrássy út 43. szám alatti székházukban a nyár küszöbén tartott sajtótájékoztatójukon ez hangzott el. El akarjuk érni, hogy a Magyar Vendéglátók Ipartestülete beleszólhasson az éttermek, a vendéglők nyitásával összefüggő szakmai kérdésekbe. Azt is, hogy a későbbiekben csak éttermi mesterek, vendéglős mesterek kaphassanak üzlet nyitására engedélyt. Ez alapfeltétele a színvonalas magyar vendéglátás megteremtésének, egy olyan érdekeltségi rendszer kialakulásának, amelyben magas szintű szakmai tudás a tulajdonosi szemlélettel párosulva igazi felelősségteljes vendéglátást eredményez. Ez azt jelenti a mi számunkra: mihamarább meg kell teremteni a feltételét annak, hogy az ipartestület megfelelő jogosítványokhoz jusson. A törekvés megvalósulása valamennyiünk érdeke. Szurkolunk érte. — ki — (Folytatás az 1. oldalról.) Ugyanakkor azt is tapasztalhatjuk, hogy nyári üdüléséről az emberek jelentős része nem akar lemondani, ez pedig némi reménnyel kecsegtethet például a balatoni szezont illetően. A főszezonra igen jók a foglalások, bár az már egyértelmű, hogy a külföldi vendégek nem elsősorban a szállodákat keresik, hanem az apartmanokat, önálló villákat. A szállodákban ugyanis igen magasak az árak, a színvonal viszont nem áll ezzel arányban. Még az egykori szakszervezeti üdülőket is jobban elfogadják külföldi partnereink, igaz, ezekben jóval kevesebbet is kell fizetni. A magam részéről tehát jó szezont várok, kevés keleti és sok nyugati turistával, akik közé immár a volt NDK lakosait is hozzászámítom, hiszen egy év kihagyás után ismét megindultak Magyarország felé, nekik ugyanis az olasz vagy a francia Riviéra igen drága. Az utóbbi időben már-már rendeléseket kellett lemondanunk a nagy érdeklődés miatt. A szakmai nyelven árualaphiánynak nevezett jelenségek részben azonban a fizető-vendéglátás helyzetének rendezetlensége okozza. Ott tartunk, hogy nagy német utazási iroda partnereink azzal fenyegetőznek: kiveszik a Balatont a prospektusaikból, mert a nyaralótulajdonosok maszek alapon egyezkednek a vendégekkel, s így elviszik a hasznot az irodák elől. — Mit kellene akkor tenni, hogy megváltozzék a helyzet? — Szolidabban kellene adóztatni a fizetővendéglátást. Jelenleg ha utazási irodán keresztül adja ki valaki a szobát, akkor a teljes bevételének hetven százaléka adóköteles és ezt hozzácsapják egyéb jövedelméhez. így aztán rákényszerül a csalásra, vendéget fogad valutáért, de nem vallja be. O jól jár, az országról azonban ez nem mondható el. Egyébként itt említem meg: hogy az egyes önkormányzatok által bevezetett idegenforgalmi adó az utazási irodák számláját növeli, hiszen nekünk az egy évvel ezelőtt kiajánlott árainkat tartanunk kell. Jövőre az utazási irodák úgy fogják meghirdetni külföldön magyarországi programjaikat, hogy abban nem lesz benne sem az idegenforgalmi adó, sem az üdülőhelyi díj, azt ott helyben szedje be az önkormányzat, ha lesz rá embere! — Az imént említette, hogy magasak a szállodai árak, a színvonal meg enyhén szólva korántsem kielégítő. Úgy gondolom, ez érvényes a vendéglátásra is. — Sajnos, így van. Egy jobb szállodában ma már kétezer forint alatt nem lehet megvacsorázni. Iszsonyatos rablás folyik a Balatonon, és ezt a külföldi nem díjazza. Az idegen- forgalomban eluralkodott a rövid távú gondolkodás, ami a lehető legrosszabb megoldás. Persze ma még ott tartunk. hogy a vendéglős nem hiszi el: hosszabb távon is gondolkodhat, ezért addig akarja megtömni a zsebét, amíg bizonyos abban, hogy ő a bérlő. — Magyarországon állítólag ezer fölött van az utaztatási tevékenységgel foglalkozó vállalatok, kft-k, maszekok száma. A „sámlis turizmusnak’’ nevezett jelenség nem vet rossz fényt a nagy utazási irodákra? — Inkább hétszáz körüli a valóban utazási iroda, de ebben benne van az egyszemélyes kft-k sora is. A beutaztatással foglalkozó ilyen szervezetek száma szerencsére elenyésző, s tapasztalataink szerint munkájuk sem kifogásolható. Ami inkább figyelmeztető jel: külföldi utazási irodák vagy utaztatással foglalkozó vállalkozók magyar partnereket találva ugyancsak egyszemélyes kft-ket alakítanak, kikerülve a nagyobb hazai cégeket önállóan értékesítik útjaikat, a hasznot viszont ügyes pénzügyi manipulációkkal kiviszik az országból. Ez már most is komoly valutaveszteséget okoz, s a jövőben még többet okozhat. A kiutaztatással foglalkozó szervezetekről nagyon rossz a véleményem. Jóformán csak az autóbuszt nyújtják (azok is milyenek!), szolgáltatásról szó sincs, az érkezésnél szélnek eresztik az utasokat, utánuk az özönvíz. Isztambulban magam láttam, hogy az éjszakát az autóbuszban töltő magyarok reggel a közkutaknál próbáltak mosakodni... Ez már nem turizmus! A tényleges turizmus látványosságot, élvezetet nyújt megfelelő színvonalon. Tisztában vagyok persze azzal, hogy az a középosztálynak nevezett réteg, amely az utóbbi időben megengedhette magának a rendszeres utazást, mára elszegényedett, az emberi szükségletek kielégítésének sorában az utazás hátrább került, s talán ennek a következménye, hogy a csencselő turizmus felüthette a fejét. Minden törődést, megaláztatást vállalva sokan így próbálnak némi plusz jövedelemhez jutni. — Evezzünk vissza hazai tájakra. Eleget teszünk-e a külföldiek által leginkább látogatott egyik magyarországi célállomás, a Balaton érdekében? — Jó volna, ha valahol tudomásul vennék, hogy nekünk azt kell eladnunk, amit vesznek. Hazánk idegenforgalmi vonzereje nem akkora, mint Ausztriáé vagy Svájcé. Nálunk van a Balaton és Budapest. Hiába agitálom a nyugati turistát, hogy milyen szép a nyírbátori templom, ha ő Tihanyra vagy Siófokra kíváncsi. Még mindig nem fogják fel, hogy amibe nem fektetünk be, az tönkre fog menni. Úgy gondolják, hogy kevés beruházás, sok haszon — ezt jelenti az idegenforgalom. Ez az év szerintem megrázza majd a szakmát, s kiderül, hány iroda maradhat fenn a kicsinyek közül. Én örök optimista vagyok, hiszen tudom, hogy az idegenforgalom az utóbbi években olyan igénnyé vált, amit nem lehet megszüntetni. Mindenesetre az eddiginél jóvaf többet kellene tenni az ágazat fejlesztéséért. Szükségesnek tartom azt is, hogy az idegenforgalmi bevételek egy része maradjon nálunk. Jóval többet kellene költeni nemzeti propagandára is külföldön, hiszen egy ország kifelé nem mutathatja szegénységét, mert az csak taszító. A fizető vendéglátás jogi szabályozásának rendezésével megfelelő érdekeltséget kell teremteni, máskülönben milliárdoktól esik el az államkassza. Végül pedig a kormánynak el kellene döntenie, hogy mit vár az idegenforgalomtól, s egyben mit hajlandó áldozni érte. És jelen esetben nemcsak pénzre gondolok. Sokat várok ebben a szezonban a megerősített balatoni rendőri szolgálattól, mert ami az utóbbi időben volt, az a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető közbiztonságnak. Nem tudom elfogadni, hogy nincs elég rendőr, hiszen egy-egy magasrangú külföldi vendég fogadásánál ötven méterenként is állnak. A közbiztonság ugyanis lehet vonzerő, de a közbizonytalanság inkább elrettentő erő. A nemzetközi turizmus a közbiztonságot szereti — mondta befejezésül Sipos Sándor, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke a Somogyi Hírlapnak adott nyilatkozatában. Polesz György LÉLEKMENTŐK Kegyetlenül esik az eső. A kapitány mosolyog. Megszokta a viharokat. Fiiba József gé- pész-hajóvezető behív a kormányosfülkébe. Levethetem az átázott szélkabátot. — Ez most csak egy csendes eső. Voltunk mi igazi viharban is. Mentettünk németeket. Úgy elmentek, hogy köszönni is elfelejtettek. Aztán egy bécsi hazánkfiának a Citroenjét húztuk ki a tóból. Százhetvennel száguldott a vízbe. Mi kivettük a kocsiját, de a számlával már nem találkoztunk. Ő is elisz- kolt... Vezetett már hajót? — Megpróbálnám. — Ezt a kart előre kell húzni, ha... Most már biztos, hogy nerrr lesz belőlem balatoni hajókormányos., Dr.Kajtár István, a Magyar Életmentők Egyesületének elnöke megnyugtat: ha igazi vihar van, akkor nemcsak az Aqua Pannónia, a DRV hajója szeli a vizeket. A szerda délelőttre szervezett bemutatójukon is azt akarták demonstrálni: ha vannak is ellentmon-. dások, viták a különböző életmentő-szervezetek között, a bajban összefognak. A mentők, a rendőrök, a tűzoltók és az önkéntes segítők egyszerre indulhatnak. Ez elsősorban a jó hírközlésnek köszönhető. Az egyesületnek kilenc stabil rádióállomása van a Balaton környékén, sezek 250 hajóval tudnak kapcsolatba lépni: a Magyar Honvédség vezérkara kézi rádiókat juttatott el az egyesület tagjaihoz. A stabil állomások egyike a 156,8 megaherzen működik: ez a tengerészeti segélyhívó sáv. Segélyfogadó központjuk Siófokon az Erdei Ferenc utca 2-ben van. Telefonjuk a 84-es A BALATON VESZÉLYEIRE FIGYELMEZTET Az „ideges” fény körzetszámmal a 11 -059-en hívható. Innen is azonnal továbbítani tudják az információkat. Vágvölgyi József ezredes, az országos tűzoltó-parancsnokság osztályvezetője emlékeztetett arra, hogy továbbra is él a CB-rádiók kilences segélykérő csatornája, amelyet mindenféle mentésre igénybe lehet venni a Balaton környékén is., Ázunk a hajón, s várjuk, hogy megkezdődjön a gyakorlat. A „haldoklók” a Balatonban áznak, a profi búvárok dühönge- nek. — Rendkívüli technikát vonultattak föl. Gondolom, sokba kerül. Miből tudják finanszírozni? — A négymillió forintos költségvetést a Magyar Életmentő-alapítvány biztosítja. Ugyanakkor külföldi cégektől és egyesületektől is kapnak támogatást. Pierre Leignener úr, a svájci vízimentő-szövet- ség vezetője a kiképzéshez hozott nélkülözhetetlen fölszereléseket. A felszerelések korszerűségéről néhány tény: a Mercury motorral fölszerelt mentő rohamcsónakjuk eredeti változatát a kommandósok számára készítették. Szétszakadhat a felfújható perem, a vékony alvázzal akkor is tovább lehet haladni. A legnagyobb sebbes- ségnél jóformán csak a motor van a vízben. A bemutató izgalmát a helikopterek és a rohamcsónak mellett a vízügyi igazgatóság és a DRV hajói biztosították. Évtizedekkel ezelőtt egy nagy hajó fölborult a Balatonon. Ha most ilyen történne, akkor a rendőrség , a honvédség, a repülőgépes szolgálat mellett tucatnyi segítő szállna vízre. A part bármelyik szakaszára szinte azonnal el lehet juttatni az orvost, a mentőkocsit. A helikopterek csodákra képesek. A szerdai bemutatón nem voltak ott a balatoni vízi rendészet hajói. Hírlik, az életmentőkkel nem éppen jó a kapcsolatuk. Kár. Nagy Jenő (Fotó.Lang Róbert) A Balaton mindenkié - de sajnos nem mindenki ismeri veszélyeit: a meglepetésszerű erős viharokat, a tó medrének sokszor méterenként változó mélységét. Aki például nem ismeri a balatoni mederviszonyokat, gyakran kellemetlen meglepetésben részesül. Ugyanis nem ritka az egy-két méteres szintkülönbség — gondoljunk csak arrra, ha valaki fejest ugrik egy csónakból. Érdemes előtte megtudnunk, nem „száraz medencébe" ug- runk-e? A váratlan és heves viharok előrejelzése is több gondot okozott az utóbbi időben. Ennek érdekében az idén új viharjelző rendszert telepítettek a siófoki térségbe, és a fényjelzés mellett hangjelzéssel is figyelmeztet a vihar közeledtére. * Jó tudni: elsőfokú viharjelzés esetén percenként harmincszor villan fel a fényjelzés, amely előírja, hogy a parttól számított 500 méternél beljebb tilos tartózkodni. A másodfokú jelzés - percenként hatvanszoros villanás - ezt a távolságot 100 méterre szabályozza. Ekkor a legerősebb széllökések már a 60 kilométer/órás sebességet is elérhetik. Ezt azonban igen gyakran és igen sokan figyelmen kívül hagyják, életüket veszélyeztetve. A közbelépés a vízi mentő- szolgálat feladata, akik helikopterrel, motorcsónakokkal, Volvo kishajókkal, illetve gyorsjáratú nagyhajókkal indulnak a bajba jutottak segítségére. Több helyütt működik őrszolgálatuk (vízirendészeti őrs): Siófokon, Balatonföldváron és Fonyódon, s ez a gyors beavatkozást tesz lehetővé. Megemlítendő a Magyar Életmentő Egyesület tevékenysége is, amely kilenc partmenti állomáson 24 órás szolgálatban őrködik a Balaton felett. Munkájukra azonban remélhetőleg mind kevesebb szükség lesz a jövőben. (Dénesi) Kulturális ajánlat Boglárlelle: június 22-23. Népi iparművészek és kézművesek vására a Platán soron. A Kék és Vörös kápolnában Kecskeméti Sándor szobrászművész, a Pincetárlatban (Árpád u. 1.) a kaposvári Ipar- művészeti Szakközépiskola növendékeinek alkotásai láthatók. Mindkét kiállítás 10-12 óra, valamint 14-18 óra között tekinthető meg. A Kapoli emlékházban az ifj. és id. Kapoli Antal élete és munkássága című állandó kiállítás látható. Siófok, Dél-balatoni Kulturális Központ: a IV. országos népi mesterségek és művészetek kiállítása. Zamárdi, Família Hotel: Cseh Gábor szekszárdi festő, grafikus tárlata várja az érdeklődőket. MINŐSÉG, MÁRKA, AR ÍA ÖSSZHANGBAN 1991. június 25—26-án a kaposvári Technika Házában (Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 1/c, MTESZ) irodagép-bemutatót tartunk 7ÍAtriumph-adler — asztali és zsebszámológépek — írógépek — kalkulátorok — másológépek (kis és nagy teljesítményű) — iratmegsemmisítők (kis és nagy teljesítményű) ■— szövegszerkesztők- mikrosütők- szórakoztató elektronika Apeh által engedélyezett pénztárgépek (Olivetti CRF 3100, Sharp ER—2100, Sharp ER-3100, Sharp ER—6750) A kiáljítás ideje alatt a TA-gépeket nagyker-áron értékesítjük. A bemutatott gépek teljes szerviz- és kellékellátását biztosítjűk. Irodagép Gazdasági Munkaközösség 7400 Kaposvár, Arany J. u. 21. (1079)
