Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-19 / 141. szám

1991. június 19., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Megkezdődnek a lakáseladások Kaposváron A VEVŐ NEM LÁTTA, S NEM TUDNI, KINEK FIZETETT Kalap alatt kelt el egy igali laktanyaépület (Folytatás az 1. oldalról) A döntés szerint nem idege­níthetők el a Füredi utca 24., a Szondi utca 7., a Berzsenyi utca 28-30. szám alatti gar­zonházak és a sávház. Ezen­kívül azok az önkormányzati bérlakások, amelyek bérlőinek lakásbérleti jogviszonya hatá­rozott időre vagy valamely fel­tétel bekövetkeztéig szól, e la- Käsok meguresedéséig. A közgyűlés új tilalmi lista benyúj­tását kérte az augusztusi ülésre. Az a ház, amely majd azon szerepel, nem idegeníthető el a meghatározott időpontig. Az el­idegenítést a bérlők a bérbea­dónál kezdeményezhetik. A hi­vatalból való kezdeményezés bérbeadói feladat. Két változat közül döntöttek a vételárról. Ha a házingatlant magánszemélyek vásárolják meg, a vételár a helyi forgalmi érték teljes összegének 60 százaléka öröklakásnál és hat lakószobánál nem nagyobb többlakásos ház esetében. A nem lakás célját szolgáló há­zingatlan megvételekor 100 százalékot fizetnek majd a vá­sárlók. A képviselők kimondták — egyetértve Vörös Gyula javas­latával —, hogy a házingatlant kívülálló nem vásárolhatja meg lakottan, így ugyanis elkerülhe­tők a különféle emberi konflik­tusok. A közgyűlés indokolt eset­ben eltérhet az értékhatároktól az általa kezdeményezett in­gatlaneladások során évente készített tételes lista alapján, de meg kell jelölni, melyik ház­ról van szó és hány százalékos az elidegenítés mértéke. Az adásvételi szerződés megkötésekor kikötik az elide­genítési és terhelési tilalmat a teljes vételár kifizetéséig, va­lamint a kamat és a futamidő egyoldalú megváltoztatásának jogát, ha változik a központi jogszabály. A képviselők döntése alap­ján zárt ülésen foglalt állást a közgyűlés a kaposvári városi rendőrkapitány kinevezéséről, mivel a városkörnyéki polgár- mesterek többsége dr. Kele­men Évát nem tartotta alkal­masnak. A megyei rendőrfőkapitány második jelöltként dr. Király Fe­renc jelenlegi kapitányt kívánja kinevezni a pályázók közül. A képviselők nagy többséggel támogatták a javaslatot. ^Most már csak a városkörnyéki pol­gármesterek szavazataitól függ a kinevezés. Rendeletet fogadott el a közgyűlés a vásárok és piacok rendjéről. A testület az augusz­tusi ülésen tér vissza arra, hogy hol jelöl ki helyet a használtcik­kek árusítására a megszűnt „lengyel piac" helyett. Addig mindenesetre ha­vonta kétszer lesz vásári nap a cseri parkban. Lajos Géza Herczegné Szél Edit: Ha „úszó telek” lesz, vállalkozásra alkalmatlan (Folytatás az 1. oldalról) — Mire kell nekik ez az épü­let? — Azt mondta, hogy nem akarják keresztezni a mi elkép­zeléseinket. Csinálhatunk eb­ből üzletet vagy akár egész­ségügyi létesítményt is, ám az objektum az övék. Megkérdez­tem, hoqy egyáltalán látta-e már a Területet. Azt felelte: nem, és hozzátette: őt ez nem is érdekli... , — Eszerint nekik csak a bér­leti díj kell, amit majd az igali önkormányzattól kérnek? — Én sem értem, mi az a pe­csenye, amit itt próbálnak megsütni. A tulajdonjogot min­denesetre megvették. A tábor egész területén egyébként 38-40 építmény áll, melyből ők, ki tudja miért, ezt az egyet választották ki. A tábort 76 millió forintra értékelték, va­lójában teljesen értéktelen. Az épületek romosak. Ha mindezt csupán rekultivált területként kérnék vissza, sokkal többe ke­rülne a helyreállítás, mint ami a tényleges érték. — Mi volt az eredeti remé­nyük és tervük a táborral kap­csolatban? — Tárgyaltunk egy külföldi társasággal, amelyik vállalta volna, hogy kifizeti a 76 milliót a szovjeteknek, ám ezt a tárgya­lást minisztériumi szinten „leál­lították”. Mi betartottuk a szabályokat, miközben a nyír­ségi kft jobbról beelőzött. Hogy ez miként sikerült nekik, rejtély, hiszen az objektumot csak a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet adhatta volna el. A tábor területére pedig Annus altá­bornagy utasítása alapján csak általam megbízott személy léphet be. A polgármesterasszony az ügyben politikai hátteret gyaní­tott. Nos, ez talán túl messze­menő következtetés, az vi­szont biztosnak látszik, hogy ez az adásvétel nem épp az üz­leti fair play szabályainak meg­felelően köttetett, s hogy sze- reoet iátszottak benne a már — r- i---­korántsem „szocialista” össze­köttetések. — Az épület eladása az igali önkormányzatnak milyen ér­dekét sérti? — A terület későbbi vissza­vétele esetén lehetetlenné te­szi, hogy azt mint egységes egészet eladjuk vagy épp ap­portként fölhasználjuk egy vál­lalkozásunknál. Haeztaterüle- tet megbontják, az egész „úszó telek” lesz, azaz vállalkozási célokra hasznavehetetlen. — Ezek után milyen lépése­ket kíván tenni? — Az ország nyilvánossága előtt kívánok választ és segít­séget kérni az államhatalmi szervektől. Választ legelőször arra, hogy ha tegyük fel, a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet adta el az épületet, miért nem értesítette erről a szándé­káról az igali önkormányzatot. Az ügyben országgyűlési kép­viselőnk, dr. Páris András köz­benjárását is kérni fogjuk. Bíró Ferenc Új szerepkör: szolgáltató megye Hogy az önállóság ne váljon magárahagyatottsággá — A Somogyi Hírlap kérdése: értelme van, de mi a haszna? Találkozó vállalkozókkal Tajvan érdeklődik Somogy iránt (Folytatás az 1. oldalról.) Az ezzel kapcsolatos kezdeti tapasztalatokról és lehetősé­gekről tartottak tegnap sajtótá­jékoztatót a megyeházán. Emberléptékű távolság Mint dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke mondta, megyére ma elsősor­ban azért van szükség, mert egyelőre csak fényévben mér­hető a parlament, a kormány­zat és a több mint háromezer magyar települési önkormány­zat között lévő távolság. Kell valami, ami ezt a távolságot emberléptékűvé alakítja. Reményét fejezte ki, hogy a megye ebben az új szerepkör­ben nem a központi hatalom közvetítője, sokkal inkább an­nak ellensúlya lesz. S bár az önkormányzati törvény nem fogalmazott meg a megyék számára segítő funkciót — mondván ez sértené az önálló­ságot —, ők mégis szolgálta­tásra vállalkoztak. Szolgálta­tásra partneri alapon, s nem va­lamiféle „lenti” vagy „fenti” ér­dek kiszolgálására. Hogy a sokat emlegetett he­lyi önállóságot az önkormány­zatok egyelőre inkább csak magárahagyatottságnak érzik, az is példázza, hogy 135 pol­gármester már elfogadta a se­gítő kezet s csatlakozási szán­dékát nyilvánította egy vagy több társuláshoz. A társulások lényege, hogy a jól fölkészült megyei szakap­parátusra építve szolgálta- tásszerűen segítenek a külön­féle, a helyi tisztségviselők ere­jét meghaladó feladatok meg­oldásában. A sajtótájékoztatón jelenlévő öt polgármester egy­behangzó véleménye szerint a társulások révén olcsóbban és szakszerűbben tudnak megol­dani egy sor gondot, mintha külső tervező vagy jogtaná­csadó szervhez fordulnak. Beszédes példák Igaz, olyan hangok is vannak még, melyek a korábbi beideg­ződéseknek megfelelően a megyétől elsősorban kalácsot és nem tanácsot várnak. A Somogyi Hírlap munkatársa ezzel kapcsolatban megkér­dezte: a szellemi tőkével való jobb gazdálkodáson túl van-e a társulásoknak mérhető haszna a helyi önkormányzatok szá­mára? A Beruházás-szervező Tár­sulás vezetője elmondta pél­dául, hogy a somogydöröcskei önkormányzattól három meg­bízást kaptak. Egy öregek nap­közi otthona, egy orvosi ren­delő és posta kialakítása, va­lamint tanterembővítés, to­vábbá a polgármesteri hivatal tervezésére és az épületátala­kítások lebonyolítására. Az önkormányzatnak ez 20 ezer forintjába került. Ha különféle kft-kel szerződik, legalább öt­ször ennyit kell fizetnie. Ez a társulás menedzseli a karádi iskolabővítést is, mentesítve a helyi tisztségviselőket attól, hogy nekik kelljen szakkérdé­sekben vitatkozniuk a kivitele­zőkkel. A lengyeltóti polgár- mester megbízása alpján a Vízügyi és Kommunális Tár­sulás egy hónap alatt 100 ezer forintért készített el egy olyan vízmű tervet, amit a legolcsóbb ajánlatot tevő külső cég csak kétszer ennyiért vállalt volna. Mesztegnyőn szelektív hulla­dékgyűjtést kívánnak megva­lósítani. A lehetőségek föltárását és a döntéselőkészítő tanulmány- terv elkészítését a társulásra bízták. Az Önkormányzati Ta­nácsadó Társulás eddigi tevé­kenysége arra példa, hogy a helyi önkormányzatok tiszt­ségviselői sokszor segítségre szorulnak a jogszabályok út­vesztőiben. A helyi önkor­mányzatoknak a tűzvédelem­től a vadgazdálkodásig szá­mos olyan speciális feladattal is kell foglalkozniuk, amelyre nincs külön szakemberük. A társulások a hasonló ügyekben épp úgy segítséget adnak, mint mondjuk a helyi vállalkozások menedzselésében, a települé­sek közti üzleti „társkeresés­ben”. Somogyi javaslat: megyék között A társulásos módszer ta­pasztalatairól, az úttörő kez­deményezésekről június vé­gén adnak majd számot Len­gyeltótiban a megyei elnökök találkozóján, melyre Göncz Árpád köztársasági elnök is je­lezte részvételét. A somogyiak ezen a fórumon egy lépéssel tovább is kívánnak lépni java­solva a megyék közti társulá­sok lehetőségeinek megvizs­gálását. (Folytatás az 1. oldalról.) A Tungsram képviselőjének „kínálata” az elektronikában való együttműködésre a tajva­niaktól helyben a „jó ötletnek látszik” minősítést kapta. Ér­deklődéssel tanulmá nyozták a kisipari szövetkezetek képvise­lőjétől kapott színes reklámfü­zetet. Mindent feljegyeztek, és megígérték, hogy az ötleteket eljuttatják oda, ahová kell. Ha valamelyik ötlet megnyeri a taj­vani vállalkozók tetszését, az érintettek kapnak visszajel­zést. Wang úr azt ajánlotta a vá- lalkozóknak: keressék fel el­képzeléseikkel budapesti iro­dájukat is. Segítséget ígért dr. Jákli Péter is. Elmondta: felír­Az Axel Springer Kiadó kon­szern 1990-ben eredménye­sen működött, s megkezdte fennállásának legnagyobb be­ruházási programját Németor­szágban és külföldön. Ez a két fő jellemzője a múlt év mérle­gének. A jelentés szerint a Springer-ház — miközben be­tört az egyesült Németország keleti felének sajtópiacára — arra törekszik, hogy mind na­gyobb szerephez jusson Eu­rópa sajtóversengésében. Ezért azt tervezi, hogy az 1990-ben megkezdett beru­házási programot 1991-ben ták a vállalkozók adatait és közreműködnek a kapcsolatte­remtésben. A második félév­ben megkezdi működését a megyei önkormányzat vállal­kozókat segítő irodája is. Ez egyebek mellett a nyers ötlete­ket, elgondolásokat kidol­gozza, s alkalmassá teszi ér­demi tárgyalásra. Szerinte a ta­lálkozónak az volt a gyengéje, hogy az ajánlatok eléggé meg- foghatatlanoknak tűntek. Még mindig nem tudjuk magunkat elég jól ajánlani. Azok akik egy szűkebb körű beszélgetés keretében elkép­zelésűkről többet szerettek volna mondani, lehetővé tették a külön tárgyalást. A Somogyi Hírlap megkérdezte Wang úr­kibőviti, s a következő évek­ben összesen mintegy 1,5 mil­liárd márkát fektet be. Német­országban és külföldön egya­ránt a legfontosabb piacokon való jelenlétre fektetik a fő hangsúlyt. A Springer konszern 1990-es teljes forgalma 3534,3 millió márka volt az 1989-es 3008,2 millió márká­val szemben. Az üzleti haszon pedig 65 millió márkát tett ki, míg 1989. évi 91,8 márkát. A kiadó alkalmazottainak száma tavaly meghaladta a 12 ez­ret. (Ferenczy-Europress) tói, ő hogyan értékeli a találko­zót. — Látogatásunk célja nem a konkrét üzleti ajánlatok felku­tatása, hanem a magyar vállal­kozási rendszer fejlődésének nyomon követése. Azt, hogy ami most Magyarországon fej­lődésnek indult, tökéletes-e, még nem tudhatjuk. A kérdé­sére igazában a szakértők tud­nának válaszolni — mondta. A nyílt vita, a kérdés és fele­let mindenképpen jelentősen előmozdította, hogy képet kap­jak arról, mi az, ami ma a régió vállalkozóinak fejében meg­fordul. Megismerhettem a kulcsproblémákat, amelyekre a tajvaniaknak majd koncent­rálni kell. (Szegedi) Érték­papír: minden perccel többet ér <Ü [BANKI (113014) A Springer-konszern mérlege Eredményes év, nagyszabású beruházások

Next

/
Thumbnails
Contents