Somogyi Hírlap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-13 / 136. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1991. június 13., csütörtök A sok kisbirtok — zsákutca Gyermekkorom falujában senkinek sem jutott volna eszébe, hogy a gazdaságot ne a vagyonnal, hanem a rátermettséggel mérje. A vagyoni helyzet alapján választottak pártot, tartottak barátságot. A mai politikusok egy része még annyira ebben a régi világban él, annyira a vagyont helyezi előtérbe, hogy rá kell mutatni, e vagyonszemlélet igencsak a múltat képviseli, távol áll a jelen világától. A jelen és még inkább a jövő mező- gazdaságában a vagyon szerepe egyre jobban háttérbe szorul. Sokszorta jelentősebb már ma is a vállalkozói készség, ami egyrészt tehetség, másrészt képzettség. Amennyire jellemző a mai politika világában a vagyoni szemlélet, annyira anakronisztikus a falusi lakosság körében. Ők napról napra látják, hogy a jövedelmek egyre kevésbé függnek az öröklött vagyontól, sokkal inkább a képzettségtől és a vállalkozói szellemtől. Ezek a tapasztalatok hozták meg azt az örvendetes változást, hogy a mai falvainkban már alig lelhető fel a vagyoni, nemzetiségi és vallási alapon való elkülönülés. Ezzel magyarázható az is, hogy a falvakban sokkal kisebb a föld visszaszerzésének az igénye, mint ahogy az megnyilvánul a törvényhozásban és a kormányban. Csak ki kell mennie valakinek a Bosnyák-piacra, ott láthatja, hogy ma egy hektárnyi területen is lehet valaki milliomos, és be kell menni a Földművelésügyi Minisztériumba, ott meggyőződhet arról, hogy tízezer hektáron is lehet sokmilliós veszteséget termelni. A jó agrárreform nem elsősorban vagyonreform, nem vagyone- losztás, nem tulajdonosteremtés, hanem széles lehetőség arra, hogy a mezőgazdaságban is tere legyen a vállalkozásnak. Nálunk nemcsak a mező- gazdaságban, hanem a gazdaság egészében is, a politikusok és az elméleti közgazdászok misztikus, illetve múlt századi jelentőséget tulajdonítanak a tulajdonosoknak. Pedig a modern társadalmakban a gazdaság legdinamikusabb területe éppen az, ahol a vállalkozó nem tulajdonos. Az élet már nálunk is lefordította a gyakorlat nyelvére ezt. Ma már a nagyüzemi szőlők többsége tartós bérletben van. Kiderült, hogy a fűszerpaprikát vagy a hagymát is lehet bérelt földön termelni. Nem annak hoz a legtöbbet a paprika, a hagyma vagy éppen a dinnye, aki a földnek a tulajdonosa, hanem annak, aki ahhoz a legjobban ért, a bérelt földet a legmegfelelőbben hasznosítja. A bérlet legnagyobb előnyét a tulajdonnal szemben azonban abban látom, hogy a bérlet rugalmasabb, igazodik a technikai fejlődés gyors változásai- hoz.A nyugat-európai mező- gazdaság mai legnagyobb fékje a tulajdoni elaprózódás. Ezen az sem segít, hogy a farmerek egyre nagyobb arányban bérelt földdel is számolhatnak. Jellemző ebben a tekintetben, hogy az Egyesült Államokban a farmerok körülbelül akkora bérelt, mint saját földön gazdálkodnak. Jelenleg nagy a veszélye annak, hogy a gazdasági nehézségektől, mindenekelőtt a munkanélküliségtől félő politikusok az agrárreformot elsősorban arra akarják felhasználni, hogy eldugják a fenyegető munkanélküliséget. Ha a szakmai követelményeknek megfelelő üzemi struktúrát akarunk elérni, akkor ötödannyi farmer is sok lesz, mint amennyi gazdaságot a földosztó politikusok létre akarnak hozni. A sok kisgazdaság zsákutca. Az sem jó megoldás, ha arra várunk, hogy majd a kistulajdonosok, a törpebirtokosok belátják, élet- képtelenek, és aladják a földjüket. Ez lassú, óriási állami támogatást igénylő folyamat, ami még drágább élelmiszerárakhoz vezet. Kopátsy Sándor SZÉFEK SZÉFÉ Hová tegyük a millióinkat? Közeledik a rendes évi szabadságok ideje. Aki megengedheti magának, többhetes külföldi útra indul, s megpróbálja elfelejteni a várost. A nyár azonban nemcsak a gondtalan pihenés, hanem a lakásbetörések ideje is. Aki az értékeit biztonságban akarja tudni, az a bankokhoz fordul — csakhogy manapság, hosszas utánjárással található banki szabad széf. Korántsem a banki funkció reneszánszát jelzi ez, hanem azt, hogy nagyon kevés a bérelhető széfek száma. Hogyan is áll ez a banki szolgáltatás? Erdősi Ottília, a Merkantill Bank Rt. pénztárvezetője mondja: — A letéti őrzésnél a bank tételesen nyilvántartja az értéktárában elhelyezett értékpapírokat. Ezekért teljes körű felelősséget vállal. A bankok értéktárukban csak értékpapírokat fogadnak be. A széfekben viszont bármi elhelyezhető. A páncélrekesz tartalmát csak az igénybevevő, illetve a megbízottja ismeri. Ezért a bank természeti csapás vagy rablás esetén csak adott értékhatárig térít. A mérték vagy attól függ, milyen ősz- szegre biztosított rekeszt választott az ügyfél, vagy attól — ha a bank nem szab meg térítési értékhatárt —, hogy mit ír elő a vonatkozó belső szabályozás. — Megvizsgálják, mi kerül a széfbe? — Nem, teljesen titkosan kezeljük. Sőt nekünk kellemetlen, ha némelyik ügyfél elmondja, mi mindent tart nálunk bérelt páncélrekeszében. Bizonyos dolgokat ugyanis tilos elhelyezni a széfben. Például gyúlékony, robbanó-, maró- vagy más veszélyes anyagokat, továbbá olyan tárgyakat, amelyeknek birtoklása jogszabályba ütközik. — Magánszemélyek vagy inkább vállalkozások veszik igénybe a szolgáltatást? — Főként belföldi magán- személyek élnek a lehetőséggel. A külföldiek aránya 6, a jogi személyeké 3 százalék körül van. A nagyobb széfek szinte állandóan foglaltak. Általában azok bérelnek széfet, akik más szolgáltatásokat is igénybe vesznek. — Kifizetődő a széfek bérbeadása? — A létesítés költségei gyorsan megtérülnek. Nálunk ez egy év volt. Hamarosan növeljük a széfek számát, két okból. Az egyik az értékpapírok számának gyors növekedése, a másik a közbiztonság romlása. Nemcsak ez a két körülmény, hanem a banki kultúra továbbfejlesztése is az e szolgáltatás kiterjesztése mellett szól. ÚJ IDŐK NYERSANYAGA A SZEMÉT Egy valamirevaló amerikai, vagy nyugat-európai háztartásban ma már általában három szemétkosarat tartanak. Az egyikbe dobják a műanyagokat, a másikba a fémdobozokat, a harmadikba az üveget. Az már természetes, hogy a konyhai szerves hulladékot a mosogató ledarálja, vagy hogy a papírt külön öszegyűjtik. Nem kétséges, hogy előbb-utóbb nekünk is meg kell tanulnunk a nyugati világban a leggyakoribbak közt használt angol szót, a recycling-ot, amely visszaforgatást, újrahasznosítást jelent. A fejlett országokban egyes növekvő mennyiségben keletkező háztartási hulladék lerakása részben a magas szállítási költségek, részben környezetvédelmi problémák miatt egyre nehezebb, ezért a jövőben mind több hulladék Üdítő italos fémdobozokból épült lakóház belseje Larry Fuente: Angyal című alkotása kizárólag hulladék felhasználásával készült anyagot használnak fel különféle célokra. Esetenként elképesztő ötletek is születnek. Van, aki lakóházát üdítő italos fémdobozokból építette föl, vannak, akik műalkotásokat készítenek olyan anyagokból, amelyeket mások kidobtak. Larry Fuente kaliforniai szobrászművész például kizárólag szemétlerakóhelyeken, strandokon, használt cikkeket áruló üzletekben szerzi be nyersanyagait. Müveit egyébként több ezer dollárért is megveszik. A munkanélküliség az ötszörösére ugrott Hová billen a mérleg nyelve? Nagyok a jövedelemkülönbségek A volt NDK gazdasági ereje csak töredéke a nyugatnémetnek — tűnik ki a wiesbadeni statisztikai hivatal jelentéséből. A felmérés során először alkalmaztak nyugatnémet módszert, hogy megállapítsák a keletnémet gazdaság tavalyi második félévi teljesítményét. 1990 második felében Ke- let-Németország 105 milliárd márka értékű bruttó társadalmi terméket termelt, szemben a nyugatnémetek 1269 milliárd márkás teljesítményével. A keleti teljesítmény a nyugatnémetnek mindösze 8,3 százaléka. A tartományokban él Németország lakosságának egyötöde. Mint a wiesbadeni statisztikai hivatal megállapította, az egykori NDK-ban előállított társadalmi termék a keleti lakosság igényeit nem tudta kielégíteni, áruból és szolgáltatásból 143,2 milliárd márkát fogyasztottak, a hiányzó árukat és szolgáltatásokat a nyugatnémetek vagy a külföldiek pótolták. Változatlanul nagyok a jövedelemkülönbségek Kelet és Nyugat között: a munkavállaló havi átlaga az egykori NDK-ban 1357 márka, Nyugaton 3172 márka. A jelentés szerint a vizsgált időszakban a munkanélküliségi kvóta 1,6 százalékról 7,3 százalékra ugrott, de ez az arányszám időközben tovább nőtt, s e pillanatban csaknem hárommillióan vannak munka nélkül, vagy dolgoznak rövidített munkaidőben. Újfajta munkaszervezés Négynapos munkahetet vezettek be — egyelőre csupán kísérleti jelleggel —' a Peugeot egyik gyárában. Az újfajta munkaszervezés szerint a szerelőszalag és a kiszolgáló részlegek dolgozói ezentúl heti négy napon át dolgoznak, ám egy műszakban csaknem tíz órát teljesítenek. A munkaórák száma nem változik, a gépek kihasználása azonban 77 óráról több mint 96 órára nő hetenként, anélkül, hogy állandó éjszakai műszakot vagy rendszeres szombati műszakot vezetnének be. Az új munkaszervezéssel valamelyest növekszik a szerelésben részt vevők bére, anélkül, hogy túlóradíjat kellene fizetni nekik. Bár a második műszak alaposan belenyúlik az éjszakába — éjjel 2 után ér véget, — nem kell háromhetenként teljes éjsza- kai műszakban dolgozniuk. Érdekesség, hogy míg a gyári szakszervezetek egy része ellenezte az átállást a négynapos munkahétre, egy most közzétett felmérés szerint a francia fizikai dolgozók jelentős része vállalná a munkaidő megnyújtását egy harmadik heti szabadnap fejében. Gazdasági összeomlás A Szovjetunióban megkezdődött a gazdasági összeomlás, és „e rendkívül veszedelmes folyamat beláthatatlan következményekkel” járhat ebben az országban éppúgy, mint Kelet-Eu- rópában — jelentette kis Washingtonban a Nemzetközi Valutalap (IMF) egyik tekintélyes tisztségviselője. A bruttó nemzeti termék az idei első negyedévben 8 százalékkal csökkent — közölte az IMF tisztségviselő. A Szovjetunióban „rendkívül veszedelmes folyamat zajlik”, amely „beláthatatlan következményekkel járhat” mind a szovjetek, mind pedig a kelet-európai országok számára — vélte az IMF illetékes, és megjegyezte: a kelet-európai gazdasági reformprogramok veszélybe fognak kerülni, ha a Szovjetunióban nem normalizálódik a helyzet. Elvetette azt a gondolatot, hogy az iparilag fejlett országok e reformok beindítása előtt pénzügyi segélyben részesítsék a Szovjetuniót. Egyetlen ország sem fektethet pénzt egy összeomlásban lévő rendszerbe — fejtegette, bár elismerte, hogy az emberbaráti segély, és a technikai támogatás hasznosnak bizonyulhat. Ózonbarát hűtőszekrény Az amerikai Dupont cég olyan hűtőszekrényekkel rukkolt elő, amelyek nem kloroflu- orkarbonnal üzemelnek, s így nem ártanak a földi ózonrétegnek. A termékcsalád a Suva nevet kapta. Közöttük lesznek háztartási, kereskedelmi és ipari célú hűtőszekrények, ládák, és gépkocsikat légkondicionáló berendezések. 300 referencia autó A bielsko-bialai FSM autógyárban, a „kis Polskik" gyárában elkészült az első 300 darabos referenciasorozat az egyelőre még csak X1/79 fedőnéven, olasz licenc alapján gyártott modellből. Hogy az új kiskocsi mikor jelenik meg a lengyel^ utakon, az a Fiattól függ. Az olasz cég kikötötte a szerződésben, hogy az új modellt ő mutatja be valamelyik idei világkiállításon. Asztalon — nyomda Az amerikai Xerox cég olyan elektronikus kiadványkészítő rendszerrel állt elő, amely egy asztali számítógéphez csatlakoztatva kisebbfajta nyomdaként szolgálhat. Á DokuTech nevű elektromos házinyomda ára 220 ezer dollár. Nagy sebességű vonatok Nagy sebességű vonatok közlekedését lehetővé tevő vasúti pálya építéséről írt alá Belgrádban szerződést a jugoszláv vasúttársaság egy 5 cégből álló francia konzorciummal. A terv szerint nagy sebességű vonatok kötnék össze Szabadkát Belgrádon át a bulgáriai határon fekvő Dimitrovgráddal. A szupervonat csúcssebessége 250 kilométer.
