Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-30 / 124. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1991. május 30., csütörtök Szigorúbb szabályok, élesebb verseny Mi vár ránk az egységes Eure pa piacon? Igen közel vagyunk már 1992-höz, ám a vállalatok, a gazdálkodók egyelőre nemigen tudják, mit is jelent majd a gyakorlatban az EGK piaca Magyarország számára. — Az Európai Közösségek egységes belső piaca Magyar- ország számára mindenekelőtt a verseny élesedését jelenti. — mondta Szabó Sándor, a magyar — EGK kapcsolatokkal foglalkozó tárcaközi bizottság titkára. — A nyugat-európai kihívás folyamatos és gyökeres struktúraváltást követel. Ha ez sikeres lesz, versenyképességünk jelentősen növekedni fog. Nagy feladatot rónak ránk az új kötelező szabványok, a minőségvizsgálati eljárások. Az egész szabvány- és minőségtanúsítási rendszert sürgősen át kell alakítani. Az előrejelzések szerint 1992 után a közösségben felgyorsul a gazdasági növekedés üteme. Aki bírja a versenyt, az jelen lehet a dinamikusan növekvő piacon. A közös piaci belső határok megszűnésének nagy előnye az, hogy exportunk számos formalitástól is végre megszabadul. —A pénzügyi életben milyen módosítások várhatók Nyu- gat-Európéban, és milyen hatással lesz mindez a magyar bankn dszerre? — A közösség országai ezen a területen már elérték a kitűzött célok jelentős részét; a tőkemozgás liberalizált, átfogó módon szerveződnek a pénzügyi és bankszolgáltatások, és efelé tart a biztosítási tevékenység is. — Hogyan készül a kormányzat 1992-re? — Az államigazgatásnak hármas feladata van. Egyik fő tevékenységi köre a tájékozódás és a tájékoztatás. A Ko- pint-Datorg megjelenteti az EGK-füzetek című kiadványát, a külkereskedelmi tájékoztatóhoz bárki hozzáférhet, ingyenes, ezen kívül a Gazdasági Kamarának is voltak és vannak különböző kiadványai. Másik feladat: a jogrendszer hozzáigazítása az EGK-jog fejlődéséhez. A harmadik pedig a külgazdasági diplomácia klasszikus eszköztára. Ez azt jelenti, hogy nemzetközi tárgyalásaink során fel kell lépni azért, hogy a lehető legkedvezőbb feltételekben részesüljünk. Elelmiszer-tartósító sugárzás A megtermelt élelmiszerek mennyiségének világviszonylatban mintegy ötödrésze megy veszendőbe még jelenleg is a romlást okozó mikroorganizmusok, a különféle kártevők, valamint a tökéletlen tárolási és feldolgozási módok következtében. Az élelmiszerek romlását és tárolási veszteségét csökkentő eljárásaink legtöbbje lényegében ősrégi tapasztalatokon nyugszik. A füstölést és az aszalást már az ősember is alkalmazta, a sózás, a savanyítás, a hűtés ugyancsak évezredes múltra tekinthet vissza. A korunkban bevezetett, ígérő eljárás az ionizáló besugárzás. Az élelmiszerek tartósítására alkalmas ionizáló sugárzás a gammasugárzás, melynek élelmiszer-tartósító volta az élő szervezetekre gyakorolt hatásukon alapszik. A tárolt élelmiszerek romlását mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, gombák) okozzák azzal, hogy nagymértékben elszaporodnak bennük, és felhasználják azok anyagait saját életfolyamataikhoz. Megfelelően nagy sugáradag alkalmazásával az élelmiszerekben levő, romlást okozó mikroorganizmusok teljesen elpusztíthatok. A besugárzás következtében az élelmiszer csak jelentéktelen mértékben melegszik fel, a besugárzással az élelmiszer „hideg úton” konzerválható. Jövőkép Négy évtizede még a fantasztikus filmek kedvenc témája volt, hogy mi lesz, ha a Föld lakóinak száma eléri a 3 milliárdot! Most az ENSZ népesedési szakemberei közük: 2025-ben várhatóan 8 milliárd ember él majd bolygónkon. A nyolcvanoldalas jelentés valójában krimi — ha ugyan el tudjuk képzelni a valóságos veszélyt: 1981-hez viszonyítva csökkent a gabonafélék egy főre számított terméshozama, kevesebb kenyéren több szájnak kell osztoznia. Ezzel egyidejűleg emelkedett az analfabéták száma. Óvatos becslés szerint is elsősorban a fejlődő országok népességgyarapodása terheli a jövőt, s éppen a túlnépesedés veszélye miatt kérdőjelezik meg az egyház abortuszellenes állásfoglalását. 1000 lakosra 340 lakás Kelet-Európábán 1000 lakosra mindössze 340 lakás jut, Nyugaton viszont 410. Keleten a lakosság nagyobb része legföljebb álmodozhat arról, hogy önálló lakása, vagy legalább szobája legyen. Az építőanyag-termelésben viszont a térség országai élen járnak: a Szovjetunió a világ első acél— és cementtermelője, Lengyel- ország cementtermelése tavaly meghaladta Nagy-Britan- niáét. Hulladékból fűtőanyag A japán villamosenergia-fej- lesztési társaság százmillió dolláros beruházással olyan kísérleti erőművet épít föl, amely háztartási hulladékot használ fűtőanyagként. A környezetbarát erőműhöz szemétfeldolgozó telep tartozik, itt állítják majd elő a háztartási hulladékból egy továbbfejlesztett svájci technológiával az 5-8 mm átmérőjű szilárd hulladékot. Ennek fütőértéke az alacsony kalóriaértékű szénével azonos, így szénnel együtt felhasználva működteti majd a kísérleti erőművet. Számítógépek és gyerekek Csaknem megkétszereződött, 13,7 millióra nőtt a számítógépekkel felszerelt otthonok száma az Egyesült Államokban 1984 és 1989 között.Egy, a minap közzétett felmérés szerint 1989-ben a 3-17 év közötti gyerekek 46 százaléka használt komputert, míg öt évvel korábban 30 százalékos volt az arány. A ráta természetesen a középiskolások körében a legmagasabb, 81,8 százalékos. Az állásai rendelkző felnőttek 37 százaléka használt számítógépet munkája során 1989-ben, míg két évvel korábban az arány 25 százalékos volt. KŐTELEZŐ A SZAGTALAN AUTO Egymilliárd dollárért fejlesztik a szuperakkut Kalifornia nem véletlenül a föld negyedik ipari hatalma. A leggazdagabb és a világ technológiai fejlődését meghatározó amerikai államban nemrégiben törvényt hoztak arra, hogy 1998-tól a gyártott autók két százaléka, újabb öt év múlva pedig már tíz százaléka abszolút környezetkímélő, azaz kipufogógáz-mentes kell hogy legyen. Ez, a látszólag kis százalékos arány a valóságban egy új korszak kezdetét jelenti a motorizációban: lezárult a szén- hidrogénekre alapozott meghajtórendszerek kora. A kutatók mostantól kezdve világszerte a jövő benzinmentes autójának mielőbbi kifejlesztésére fordítják fő energiájukat, hiszen már látszik, hogy a piac egy évtizeden belül drasztikusan átalakul. Az nyer majd a „csatában”, aki leghamarabb elkészül a „szagtalan" autó sorozatban gyártható modelljével. A három nagy amerikai mammutcég, a Ford, a General Motors és a Chrysler egymilli- árd(!) dollárt költ azokra a közös kutatásokra, amelyek egyetlen célja: olyan nagyteljesítményű elemcsalád kifejlesztése, amelyik alkalmas az elektromos autók energiaellátására. Ez a technikai fejlesztés a legsürgetőbb, hiszen a mostani elektromos autók egyrészt igen súlyosak a hagyományos áramtelep miatt, ráadásul legfeljebb 15o kilométert lehet velük megtenni, utánna az üres akkuk miatt az országút szélére kényszerül a jármű. A Generals Motors egy sajátos hibriden dolgozik. A HX3-nak keresztelt jármű nagyteljesítményű akkumulátorai működik, de van benne egy kis benzin motor is. Ez utóbbi azonban nem közvetlenül hajtja a kocsit, hanem ugyancsak áramot fejleszt, és eközben sokkal kevésbé szennyezi a levegőt, mint a hagyományos robbanómotor. A Stern című magazin beszámol a német kísérletekről is. A VW és az Audi is dolgozik a sajat hibridjén, ám már most látszik, hogy ezt a csatát az amerikaiak nyerik, akik nagyobb pénzzel szálltak be a kísérletekbe. Kaliforniában azzal számolnak, hogy az évtized második felében már megjelennek az állam útjain az első, nagysorozatban gyártott környezetkímélő autók. Ezek a hasonló méretű és teljesítményű autóknál mintegy 1500 dolláral lesznek drágábbak. A Generals Motors kalkulációja nem ilyen optimista, szerintük any- nyiba fog kerülni egy egyszerű, aránylag kicsi eletromos autó, mint most egy hatalmas, nyolchengeres Buick Ftoad- master, vagyis 25 ezer dollárba. A legfőbb érték a szakértők szerint, hogy megtettük az első lépést a benzinmentes autózás korszakába. Nincs vevő, és jönnek a konkurensek Mi lesz a hazai mezőgépgyártással ? A század elején, majd a két világháború között már jelentős exportot bonyolított le a magyarországi élelmiszeripari és mezőgépgyártás. Akkor vált elismertté a Hofherr, a Kühne, az EMAG, vagy a mezőgépeket is gyártó Mávag. Máig működnek olyan gyárak, amelyek akár másfél évszázados múlttal is büszkélkedhetnek. — Hosszabb-rövidebb múltja valamennyi mezőgépgyártó cégnek van. De vajon lesz-e jövője is? — kérdeztük Horváth Tamást, az Ipari Minisztérium főmunkatársát. — A mezőgazdaság hazai felvevőpiacát a pénzhiány, a rendezetlen földtulajdon-viszonyok, a még ismeretlen hatású kárpótlási törvény és a mezőgazdaság strukturális válsága határozza meg. Mindez úgy hat, hogy a mező- gazdasági kis— és nagygépek iránt csökkent a kereslet. Ehhez társult a volt KGST piac összeomlása is. — Ennyire sötét a kép? — Ezek tények. Úgy vélem, az 1991-es év lesz a legnehezebb időszak e területen, és ha a törvényi feltételek megengedik, a magyar paraszt lépni fog, lesz igénye, tudja, hogy merre forduljon, hogy mit tegyen, vegyen. Ami a külföldi piacot illeti, a régi KGST-ben a mezőgép- gyártásban jó együttműködés alakult ki. Ha a kereskedelmi feltételek tisztázódnak, e területen a többinél is gyorsabban normalizálódhat a külkereskedelem. — Csakhogy túlélik-e ezt az évet a termelők? — Hogy mely vállalatoknak lesz helye a piacon, az függ a termékek minőségétől, megbízhatóságától, árától. A hazai termelésnek eddig nagyjából a fele külföldön talált gazdát, fele itthon. Az export nagyobb hányada a volt szocialista országokba — ezen belül is elsősorban az NDK-ba és a Szovjetunióba került. A most egyesített német piac továbbra is a legnagyobb felvevő. A hazai cégek nyugat-európai nyitásra törekszenek, de főleg ott tudják megerősíteni pozíciójukat, ahol már eddig is jelen voltak: Franciaországban, Olaszországban, Skandináviában. — Hány mezőgépgyártó vállalatunk van? — Úgy 70-75 körül. Tíz évvel ezelőtt 14 tröszti vállalatnál koncentrálódott a termelés. Azóta ezek szétváltak, átalakultak újabb kis szervezetek jöttek létre. Jellemző, hogy csaknem mindegyik cég 10-90 százalékban másfajta gépgyártással is foglalkozik. — Milyen a hazai piac? Mekkora a magyar ipar részesedése a belföldi felhasználóknál? — Négy-öt évvel ezelőtt a hazai igény felét hazai termékek elégítették ki. Tavaly nálunk is visszaesett a gépvásárlás. A felhasználók előtt megnyílt a nyugati piac és a vásárlók, akik nyugati minőségű gépekkel akarnak dolgozni, tudják hogy ezek a termékek többnyire jobbak, de drágábbak is, mint a hazaiak voltak. Most kínálati verseny van, miközben a vásárló igen óvatos. A várható fellendüléshez szükséges mezőgépkínálat már jelen van Magyarországon. Gyapjú - birkanyírás nélkül A gyapjú közvetlen termelési költségének mintegy negyedét teszi ki a birkák nyírása, és ráadásul hiány van jól képzett birkanyírókból — állítják az ausztrál termelők. Ez adta az ötletet a déli kontinens kutatóinak a „biológiai birkanyírás” módszerének kidolgozására. Az eljárás lényege, hogy ha a birkák egyetlen injekciót kapnak egy növekedést befolyásoló fehérjéből, az mintegy 24 órára leállítja a gyapjúszálak növekedését, pontosabban azoknak a sejteknek a képződését, amelyek gyapjúszállá alakulnak. Noha a sejtek keletkezése röviddel az injekció után megáll, a szőrtüsző folytatja a meglevő szál kitolását a birka szőrének felszíne felé, ezért 4-6 héttel később a szálak természetes törése megjelenik a felszínen. Ekkor a gyapjú egyszerűen lehúzható a birkáról. Két szakképzetlen ember naponta akár több száz birka gyapját tudja lehúzni. A kísérletek szerint az injekció hatása egy-két nap után elmúlik, és a gyapjú képződése újból megindul. A kezelésnek csak kevés mellékhatása van: a vemheség korai szakaszában növeli a spontán vetéléseket. A biztató kísérletek után remélik, hogy a birkanyírás új módja jelentősen csökkenti a gyapjútermelés költségét.
