Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-30 / 124. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1991. május 30., csütörtök Szigorúbb szabályok, élesebb verseny Mi vár ránk az egységes Eure pa piacon? Igen közel vagyunk már 1992-höz, ám a vállalatok, a gazdálkodók egyelőre nem­igen tudják, mit is jelent majd a gyakorlatban az EGK piaca Magyarország számára. — Az Európai Közösségek egységes belső piaca Magyar- ország számára mindenekelőtt a verseny élesedését jelenti. — mondta Szabó Sándor, a ma­gyar — EGK kapcsolatokkal foglalkozó tárcaközi bizottság titkára. — A nyugat-európai ki­hívás folyamatos és gyökeres struktúraváltást követel. Ha ez sikeres lesz, versenyképessé­günk jelentősen növekedni fog. Nagy feladatot rónak ránk az új kötelező szabványok, a minő­ségvizsgálati eljárások. Az egész szabvány- és minőség­tanúsítási rendszert sürgősen át kell alakítani. Az előrejelzések szerint 1992 után a közösségben fel­gyorsul a gazdasági növeke­dés üteme. Aki bírja a versenyt, az jelen lehet a dinamikusan növekvő piacon. A közös piaci belső határok megszűnésének nagy előnye az, hogy expor­tunk számos formalitástól is végre megszabadul. —A pénzügyi életben milyen módosítások várhatók Nyu- gat-Európéban, és milyen ha­tással lesz mindez a magyar bankn dszerre? — A közösség országai ezen a területen már elérték a kitű­zött célok jelentős részét; a tő­kemozgás liberalizált, átfogó módon szerveződnek a pénz­ügyi és bankszolgáltatások, és efelé tart a biztosítási tevé­kenység is. — Hogyan készül a kor­mányzat 1992-re? — Az államigazgatásnak hármas feladata van. Egyik fő tevékenységi köre a tájékozó­dás és a tájékoztatás. A Ko- pint-Datorg megjelenteti az EGK-füzetek című kiadványát, a külkereskedelmi tájékoztató­hoz bárki hozzáférhet, ingye­nes, ezen kívül a Gazdasági Kamarának is voltak és vannak különböző kiadványai. Másik feladat: a jogrendszer hozzái­gazítása az EGK-jog fejlődé­séhez. A harmadik pedig a kül­gazdasági diplomácia klasszi­kus eszköztára. Ez azt jelenti, hogy nemzet­közi tárgyalásaink során fel kell lépni azért, hogy a lehető leg­kedvezőbb feltételekben ré­szesüljünk. Elelmiszer-tartósító sugárzás A megtermelt élelmiszerek mennyiségének világviszony­latban mintegy ötödrésze megy veszendőbe még jelen­leg is a romlást okozó mikroor­ganizmusok, a különféle kárte­vők, valamint a tökéletlen táro­lási és feldolgozási módok kö­vetkeztében. Az élelmiszerek romlását és tárolási vesztesé­gét csökkentő eljárásaink leg­többje lényegében ősrégi ta­pasztalatokon nyugszik. A füs­tölést és az aszalást már az ősember is alkalmazta, a só­zás, a savanyítás, a hűtés ugyancsak évezredes múltra tekinthet vissza. A korunkban bevezetett, ígérő eljárás az io­nizáló besugárzás. Az élelmi­szerek tartósítására alkalmas ionizáló sugárzás a gammasu­gárzás, melynek élelmi­szer-tartósító volta az élő szer­vezetekre gyakorolt hatásukon alapszik. A tárolt élelmiszerek romlását mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, gom­bák) okozzák azzal, hogy nagymértékben elszaporod­nak bennük, és felhasználják azok anyagait saját életfolya­mataikhoz. Megfelelően nagy sugáradag alkalmazásával az élelmiszerekben levő, romlást okozó mikroorganizmusok tel­jesen elpusztíthatok. A besu­gárzás következtében az élel­miszer csak jelentéktelen mér­tékben melegszik fel, a besu­gárzással az élelmiszer „hideg úton” konzerválható. Jövőkép Négy évtizede még a fantasztikus filmek kedvenc témája volt, hogy mi lesz, ha a Föld lakóinak száma eléri a 3 milliárdot! Most az ENSZ népesedési szakemberei közük: 2025-ben várhatóan 8 milliárd ember él majd bolygónkon. A nyolcvanoldalas jelentés valójában krimi — ha ugyan el tudjuk képzelni a valóságos veszélyt: 1981-hez viszonyítva csökkent a gabonafélék egy főre számított terméshozama, kevesebb kenyéren több szájnak kell osztoznia. Ezzel egyide­jűleg emelkedett az analfabéták száma. Óvatos becslés sze­rint is elsősorban a fejlődő országok népességgyarapodása terheli a jövőt, s éppen a túlnépesedés veszélye miatt kérdője­lezik meg az egyház abortuszellenes állásfoglalását. 1000 lakosra 340 lakás Kelet-Európábán 1000 la­kosra mindössze 340 lakás jut, Nyugaton viszont 410. Keleten a lakosság nagyobb része leg­följebb álmodozhat arról, hogy önálló lakása, vagy legalább szobája legyen. Az építő­anyag-termelésben viszont a térség országai élen járnak: a Szovjetunió a világ első acél— és cementtermelője, Lengyel- ország cementtermelése ta­valy meghaladta Nagy-Britan- niáét. Hulladékból fűtőanyag A japán villamosenergia-fej- lesztési társaság százmillió dolláros beruházással olyan kísérleti erőművet épít föl, amely háztartási hulladékot használ fűtőanyagként. A kör­nyezetbarát erőműhöz sze­métfeldolgozó telep tartozik, itt állítják majd elő a háztartási hulladékból egy továbbfejlesz­tett svájci technológiával az 5-8 mm átmérőjű szilárd hulladé­kot. Ennek fütőértéke az ala­csony kalóriaértékű szénével azonos, így szénnel együtt fel­használva működteti majd a kí­sérleti erőművet. Számítógépek és gyerekek Csaknem megkétszerező­dött, 13,7 millióra nőtt a számí­tógépekkel felszerelt otthonok száma az Egyesült Államok­ban 1984 és 1989 között.Egy, a minap közzétett felmérés sze­rint 1989-ben a 3-17 év közötti gyerekek 46 százaléka hasz­nált komputert, míg öt évvel ko­rábban 30 százalékos volt az arány. A ráta természetesen a középiskolások körében a legmagasabb, 81,8 százalé­kos. Az állásai rendelkző fel­nőttek 37 százaléka használt számítógépet munkája során 1989-ben, míg két évvel ko­rábban az arány 25 százalékos volt. KŐTELEZŐ A SZAGTALAN AUTO Egymilliárd dollárért fejlesztik a szuperakkut Kalifornia nem véletlenül a föld negyedik ipari hatalma. A leggazdagabb és a világ tech­nológiai fejlődését meghatá­rozó amerikai államban nem­régiben törvényt hoztak arra, hogy 1998-tól a gyártott autók két százaléka, újabb öt év múlva pedig már tíz százaléka abszolút környezetkímélő, azaz kipufogógáz-mentes kell hogy legyen. Ez, a látszólag kis százalé­kos arány a valóságban egy új korszak kezdetét jelenti a mo­torizációban: lezárult a szén- hidrogénekre alapozott meg­hajtórendszerek kora. A kuta­tók mostantól kezdve világ­szerte a jövő benzinmentes au­tójának mielőbbi kifejleszté­sére fordítják fő energiájukat, hiszen már látszik, hogy a piac egy évtizeden belül drasztiku­san átalakul. Az nyer majd a „csatában”, aki leghamarabb elkészül a „szagtalan" autó so­rozatban gyártható modelljé­vel. A három nagy amerikai mammutcég, a Ford, a General Motors és a Chrysler egymilli- árd(!) dollárt költ azokra a kö­zös kutatásokra, amelyek egyetlen célja: olyan nagytel­jesítményű elemcsalád kifej­lesztése, amelyik alkalmas az elektromos autók energiaellá­tására. Ez a technikai fejlesz­tés a legsürgetőbb, hiszen a mostani elektromos autók egy­részt igen súlyosak a hagyo­mányos áramtelep miatt, ráa­dásul legfeljebb 15o kilométert lehet velük megtenni, utánna az üres akkuk miatt az országút szélére kényszerül a jármű. A Generals Motors egy sajá­tos hibriden dolgozik. A HX3-nak keresztelt jármű nagyteljesítményű akkumulá­torai működik, de van benne egy kis benzin motor is. Ez utóbbi azonban nem közvetle­nül hajtja a kocsit, hanem ugyancsak áramot fejleszt, és eközben sokkal kevésbé szennyezi a levegőt, mint a ha­gyományos robbanómotor. A Stern című magazin beszámol a német kísérletekről is. A VW és az Audi is dolgozik a sajat hibridjén, ám már most látszik, hogy ezt a csatát az amerikaiak nyerik, akik nagyobb pénzzel szálltak be a kísérletekbe. Kali­forniában azzal számolnak, hogy az évtized második fel­ében már megjelennek az ál­lam útjain az első, nagysoro­zatban gyártott környezetkí­mélő autók. Ezek a hasonló méretű és teljesítményű au­tóknál mintegy 1500 dolláral lesznek drágábbak. A Gene­rals Motors kalkulációja nem ilyen optimista, szerintük any- nyiba fog kerülni egy egyszerű, aránylag kicsi eletromos autó, mint most egy hatalmas, nyolchengeres Buick Ftoad- master, vagyis 25 ezer dol­lárba. A legfőbb érték a szakértők szerint, hogy megtettük az első lépést a benzinmentes autózás korszakába. Nincs vevő, és jönnek a konkurensek Mi lesz a hazai mezőgépgyártással ? A század elején, majd a két világháború között már jelen­tős exportot bonyolított le a magyarországi élelmiszeripari és mezőgépgyártás. Akkor vált elismertté a Hofherr, a Kühne, az EMAG, vagy a mezőgépe­ket is gyártó Mávag. Máig mű­ködnek olyan gyárak, amelyek akár másfél évszázados múlt­tal is büszkélkedhetnek. — Hosszabb-rövidebb múltja valamennyi mezőgép­gyártó cégnek van. De vajon lesz-e jövője is? — kérdeztük Horváth Tamást, az Ipari Mi­nisztérium főmunkatársát. — A mezőgazdaság hazai felvevőpiacát a pénzhiány, a rendezetlen földtulajdon-vi­szonyok, a még ismeretlen ha­tású kárpótlási törvény és a mezőgazdaság strukturális válsága határozza meg. Mindez úgy hat, hogy a mező- gazdasági kis— és nagygépek iránt csökkent a kereslet. Eh­hez társult a volt KGST piac összeomlása is. — Ennyire sötét a kép? — Ezek tények. Úgy vélem, az 1991-es év lesz a legnehe­zebb időszak e területen, és ha a törvényi feltételek megenge­dik, a magyar paraszt lépni fog, lesz igénye, tudja, hogy merre forduljon, hogy mit tegyen, ve­gyen. Ami a külföldi piacot illeti, a régi KGST-ben a mezőgép- gyártásban jó együttműködés alakult ki. Ha a kereskedelmi feltételek tisztázódnak, e terü­leten a többinél is gyorsabban normalizálódhat a külkereske­delem. — Csakhogy túlélik-e ezt az évet a termelők? — Hogy mely vállalatoknak lesz helye a piacon, az függ a termékek minőségétől, meg­bízhatóságától, árától. A hazai termelésnek eddig nagyjából a fele külföldön talált gazdát, fele itthon. Az export nagyobb há­nyada a volt szocialista orszá­gokba — ezen belül is elsősor­ban az NDK-ba és a Szovjetu­nióba került. A most egyesített német piac továbbra is a leg­nagyobb felvevő. A hazai cégek nyugat-euró­pai nyitásra törekszenek, de fő­leg ott tudják megerősíteni po­zíciójukat, ahol már eddig is je­len voltak: Franciaországban, Olaszországban, Skandinávi­ában. — Hány mezőgépgyártó vál­lalatunk van? — Úgy 70-75 körül. Tíz évvel ezelőtt 14 tröszti vállalatnál koncentrálódott a termelés. Azóta ezek szétváltak, átala­kultak újabb kis szervezetek jöttek létre. Jellemző, hogy csaknem mindegyik cég 10-90 százalékban másfajta gép­gyártással is foglalkozik. — Milyen a hazai piac? Mek­kora a magyar ipar részese­dése a belföldi felhasználók­nál? — Négy-öt évvel ezelőtt a hazai igény felét hazai termé­kek elégítették ki. Tavaly ná­lunk is visszaesett a gépvásár­lás. A felhasználók előtt meg­nyílt a nyugati piac és a vásár­lók, akik nyugati minőségű gé­pekkel akarnak dolgozni, tud­ják hogy ezek a termékek többnyire jobbak, de drágáb­bak is, mint a hazaiak voltak. Most kínálati verseny van, mi­közben a vásárló igen óvatos. A várható fellendüléshez szük­séges mezőgépkínálat már je­len van Magyarországon. Gyapjú - birkanyírás nélkül A gyapjú közvetlen termelési költségének mintegy negyedét teszi ki a birkák nyírása, és rá­adásul hiány van jól képzett birkanyírókból — állítják az ausztrál termelők. Ez adta az ötletet a déli kon­tinens kutatóinak a „biológiai birkanyírás” módszerének ki­dolgozására. Az eljárás lényege, hogy ha a birkák egyetlen injekciót kap­nak egy növekedést befolyá­soló fehérjéből, az mintegy 24 órára leállítja a gyapjúszálak növekedését, pontosabban azoknak a sejteknek a képző­dését, amelyek gyapjúszállá alakulnak. Noha a sejtek keletkezése röviddel az injekció után meg­áll, a szőrtüsző folytatja a meg­levő szál kitolását a birka sző­rének felszíne felé, ezért 4-6 héttel később a szálak termé­szetes törése megjelenik a fel­színen. Ekkor a gyapjú egyszerűen lehúzható a birkáról. Két szak­képzetlen ember naponta akár több száz birka gyapját tudja lehúzni. A kísérletek szerint az injek­ció hatása egy-két nap után elmúlik, és a gyapjú képződése újból megindul. A kezelésnek csak kevés mellékhatása van: a vemheség korai szakaszában növeli a spontán vetéléseket. A biztató kísérletek után remélik, hogy a birkanyírás új módja jelentősen csökkenti a gyapjútermelés költségét.

Next

/
Thumbnails
Contents