Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-30 / 124. szám

1991. május 30., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 3. NYÚLTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOS NAP Változatlan az érdeklődés (Fotó: Lang Róbert) Amit a kárpótlási törvényről tudni kell (6.) Földek Nehéz időszakban kezdtük szervezni a 3. Nyúltenyésztési Tudományos Napot. A mező- gazdaság válságos időszakát éli. Ezzel összefüggésben, de ettől függetlenül is a nyúlte- nyésztés helyzete sem mindig rózsás. A kutatás anyagi finanszíro­zása bizonytalan, a nyúlháború és annak következményei kö­tik le a termeltetők és termelők figyelmét. Félő volt, hogy a rendezvényünk iránti érdeklő­dés megcsappan — írta el­őszóként dr. Szendrő Zsolt, a PATE kaposvári állattenyész­tési kara kisállattenyésztési in­tézetének tudományos főmun­katársa abban a kiadványban, amelyben a tegnapi rendez­vény előadásait gyűjtötték össze. A plenáris ülésen a részve­vők a külföldi előadókat hallgat­ták meg, majd külön szekció (Folytatás az 1. oldalról.) — Milyen haszna lehet a bemutakozásnak? — Szóba került, hogy a nagy távolság miatt úgynevezett charter repülőjáratokat indíta­nánk, amelyek szállítanák a ki­rándulókat, a turistákat Ma­gyarországra, illetve innen Svédországba. A Siótour szüretre invitálta a vendégeket. Az ottani éghajlat miatt a svédeket ez nagyon ér­dekli, hiszen isszák és szeretik a magyar bort. Dr. Kolber István, a megyei foglalkozott az nyúltenyésztés állategészségügyi, élettani és takarmányozási kérdéseivel. Ezekben a témakörökben in­kább a termeltetés szakembe­rei katpak útravalót továbi mu- kájukhoz. A másik szekcióban jórészt a termelés érdeklődőihez szól­tak. Kustos Károly és Csonka Lászlóné, a gödöllői Állatte­nyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont munkatársai a kisüzemi nyúltelepek termelési eredményeinek elemzésére vállalkozott. Dolgozatuk időszerűségét az adja, hogy a hazánkban évente megtermelt, illetve ex­portált húsnyúl mennyiség 98- 99 százalékát kisüzemekben állítják elő. Ezért sem közöm­bös, hogy a termelés milyen körülmények között, milyen színvonalon folyik. Előadásuk következtetése­közgyűlés alelnöke a svéd ön- kormányzatok tevékenységét tanulmányozta. Ő a várható együttműködésről tájékozta­tott. — A magyar kereskedelmi képviselet vezetője a magyar­svéd gazdasági kapcsolatokról tartott előadást. Ez azért érde­kes, mert Vásternorrland tar­tomány Svédország fa-, cellu­lózipari központja, itt van a vi­lág legnagyobb faipari kikötője. Ott-tartózkodásunksorán meg­látogattunk egy korszerű fa­ipari központot, jártunk egy fia­ként hallhattuk, hogy az elmúlt 5 év alatt az átlagos telepméret növekedett, javultak az elhe­lyezési körülmények. Intenzí­vebbé vált a tenyészállatok fial­tatása, egy anyától több hús- nyulat sikerült értékesíteni. A szervezők és előadók fá­talmas művelődési központ­ban, elvittek egy kórházba is bennünket. Felhasználtuk az időt, hogy az idegenforgalom, az önkormányzatok megisme­résén kívül arra is figyeljünk, hogyan és miben lehetne együttműködni, elsősorban természetesen a gazdaság­ban. Örömünkre szolgált, hogy a programokon részt vett a svéd ipari minisztérium idegenforga­lomért is felelős államtitkára, aki a svéd-magyar vegyesbi­zottság elnöke. A rendezvé­radozása nem volt hiábavaló. A termeltetők és termelők válto­zatlan érdeklődése az új kuta­tási eredményekért önmagáért beszél. nyeink iránt megnyilvánuló fi­gyelem a biztosítéka, hogy a kapcsolatok szélesebb körűvé válhassanak. — Szó lehet-e testvérme­gyei kapcsolatról is? — Előzetesen megállapod­tunk Kurt Janssonnal, a tarto­mányi közgyűlés elnökével abban, hogy mind a két fél ki­dolgozza elképzeléseit. Ezt majd közös anyagban rögzít­jük, s akkor sor kerülhet a test­vérmegyei kapcsolat fölvéte­lére. Lajos Géza r A földrendezésekről és tagosításokról szóló 1956. évi 15. sz. tvr. végrehajtása során a termelőszövetkezet vagy állami gazdaság táblá­jába esett egyéni tulajdonú föl­dekért feltétlenül azonos ér­tékű és lehetőleg azonos mű­velési ágú földet kellett cserébe adni. A kulákok esetében a tvr. csak azonos nagyságú csere­terület kiadását írja elő, és azt is csak a dolgozó parasztok földjeinek kicserélését köve­tően. Az állampolgárságról szóló 1957. évi törvény értelmében megfosztható volt magyar ál­lampolgárságától az, aki kül­földön tartózkodik és súlyosan vétett az állampolgársági hű­ség ellen, vagy súlyos bűncse­lekmény miatt magyar vagy külföldi bíróság jogerősen el­ítélt. Ezen személyek vagyonát részben vagy egészben el le­hetett kobozni. Az 1957. évi 32. sz. tvr. ér­telmében azok a nagykorú személyek vagyontárgyainak tulajdonjoga, akik jogellenesen hagyták el az országot és 1957. március 31 -ig nem tértek vissza, az államra szállt. Az ál­lamra szállt akkor, ha ezek tu­lajdonjogára jogosult személy nem volt vagy a jogosultak a kérelmüket határidőben nem terjesztették elő (vagy arról le­mondtak), és végül ha a jogo­sultak a mezőgazdasági ingat­lan tulajdonjogát nem szerez­hették meg. 1957. évi 52. sz. tvr. értel­mében olyan mezőgazdasági ingatlant és az azon levő épüle­tet, amely dolgozó parasztnak vagy dolgozó kisembernek nem tekinthető személy telek­könyvi tulajdonában volt és 1957. február 2-a előtt hatósági intézkedés alapján állami gaz­daság, vállalat, intézmény, termelőszövetkezet, község, város használatában volt, ál­lami tulajdonba vettnek kellett nyilvánítani. Ugyancsak e jog­szabály alapján vették állami tulajdonba az elhagyott és fel­ajánlott mezőgazdasági ingat­lanokat. Az 1958. évi 13. sz. tvr. alap­ján nem lehetett az állami tulaj- donbavétel alól mentesíthető annak a személynek a házin­gatlana, akinek a törvényerejű rendelet hatálybalépésekor (1958. május 3.) két vagy több házingatlan tulajdona (tulaj­doni illetősége) volt. Az 1959. évi 24. tvr. alapján történt lényegében a mező- gazdasági nagyüzemek gaz­dálkodási területének a kialakí­tása. E jogszabály alapján is fel lehetett a földet az államnak ajánlani. E jogszabályt módosí­totta, illetőleg kiegészítette az 1960. évi 22. tvr., az 1965. évi 20. és 21. sz. tvr. Az 1967. évi IV. törvény alap­ján történt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek haszná­latában levő és kívülálló sze­mélyek tulajdonában álló föld­területek megváltása. A 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. és a 32/1971. (IX.5.) Korm. sz. rendeletek alapján vették kár­talanítás nélkül állami tulaj­donba annak az állampolgár­nak a telkét, lakását, üdülőjét, aki az országot engedély nélkül hagyta el vagy engedéllyel tá­vozott, és a felhívás ellenére nem tért vissza vagy egyéb módon juttatta kifejezésre azt a szándékát, hogy nem is kíván visszatérni. M.T. Az idegenforgalom is összeköt Tisztességtelen verseny? „Őstermelők” banánnal Megszaporodtak a közterületekre kipakoló „őstermelők” Kaposváron: a földről vagy kosárból kínálják a portékájukat egy fürdőszobamérleggel, esetleg egy konyhai mérleggel fölszerelkezve. A furcsaság az egészben, hogy igen sok ilyen „őstermelőnél” találhatunk banánt, narancsot, sót fügét és datolyát is, pedig hát ez nem igazán jellemző kis hazánk me­zőgazdaságára. Most, a primőrszezon elején tele a város pap­rikával, paradicsommal és újkrumplival, úton útfélen kínálják a járókelőknek. Mindez persze rontja a pavilonnal, üzlettel rendelkező zöldségesek forgalmát. Lang Róbert fotóillusztrációja Merkur­engedmények Mindössze 2400 autót érté­kesített a Merkur 1991 első ne­gyedévében, pedig tavaly 170 ezer igénylést vett nyilvántar­tóba. Az ügyfelek mintegy fele ugyan fenntartotta vásárlási szándékát, ám későbbi idő­pontra halasztotta az autó átvé­telét. Tavaly egyébként ezt a mennyiséget egy hét alatt érté­kesítette a vállalat. Most áren­gedményeikkel igyekeznek a vásárlókedvet növelni, mely akciók közül a Skoda Favorit 400 ezer forintos tervezett ára —plusz garancia— látszik va­lóban favoritnak. Hitel vállalkozóknak A Vállalkozók Országos Szövetsége és a Budapest Bank megállapodása alapján a pénzintézet 1 milliárd forint összegű, elkülönített hitelkere­tet hoz létre. A kölcsönt a hitel­képes VOSZ-tagok vehetik igénybe. Feltétel, hogy több­ségi magántulajdonban levő részvénytársaság, kft., vagy szövetkezet legyen az igénylő. A hitel minimuma 1 millió forint, maximuma 10 millió, és legfel­jebb egyéves lejárattal vehető igénybe. Drasztikus áremelés Drasztikusan emelték az elektromos áram és a gáz árát Lengyelországban e héttől. A villany 110, a gáz 140 száza­lékkal drágult. A kormány azzal indokolta az áremelést, hogy drágulta Szovjetunióból impor­tált földgáz. Most ötször annyit kell fizetni érte mint tavaly. A szén árának emelése miatt drágult az elektromos energia. Kecskeméti Zoltánná a múlt hót egyik reggelén arra lett fi­gyelmes, hogy zöldség-gyü­mölcs boltjával szemben, a fü- vön addig sohasem látott árus kínálja a paprikát, a paradi­csomot, a banánt, a narancsot. Vásárlóinak egy része már tö­mött szatyorral kereste föl, csak sárgarépát vettek, a pap­rikát és az uborkát „ott szem­ben olcsóbban" megkapták. A konkurencia nemcsak ezen az egy helyen jelent meg. A zöldségesek „véd- és dac- szövetsége", húsz kaposvári zöldséges, virágárus élelmi­szerbolt-tulajdonos kedden este ült össze először, hogy megvitassák mit tehetnének a nem kívánatos konkurencia megszüntetésére. — Erre mondhatja bárki: egyik konkurencia sem kívána­tos — mondta Rák István kor­elnök, a Somogy pavilonsori zöldségesbolt tulajdonosa. Pedig az egészséges verseny csak használna a fogyasztók­nak, de ezek az árusok nem fi­zetnek adót, nincs rezsijük, s csak olyan áruféleséget tarta­nak, amit nagy haszonnal lehet eladni. Ezért mi nem tudjuk ve­lük fölvenni a versenyt. Ha a primőrárakkal is versenyezni akarunk velük, akkor nem lesz miből fizetni a bérleti díjat, az alkalmazottat, az adót és a többi költséget. A zöldségboltok működését előíró szabályok szigorúak! Hi­telesített mérleg nélkül neki sem állhatnak a munkának. Ha nincs hideg-meleg vizes kéz­mosó — sőt újabban zuha­nyozó az előírás —, akkor ki sem nyithat. Az árut kötelesek becsomagolni, de ha a csoma­golópapír vagy a zacskó nem takarja be az árut, a boltost megbüntetik. A zöldséges köz­területre nem pakolhat ki. Az alkalmi árusnak viszont jó a fürdőszobamérleg, csoma­golnia nem kell (egy papír­zacskó ára 2 forint), nincs köte­lező nyitvatartása, nincs re­zsije, bérleti díja, és a legtöbb esetben még adót sem fizet, hiszen őstermelő, 500 ezer fo­rintig adómentes. Az újdonsült zöldségesek egy részének van engedélye közterületen történő árusí­tásra. — Fura helyzetben vagyunk — mondta dr. Farkas Edit, a kaposvári polgármesteri hiva­tal közszolgálati irodájának ve­zetője. — Az óv elején kiadott közterületfogalási engedélyek ugyanis március 31-én hatá­lyukat vesztették, mert április 1 -jén életbe lépett egy új rende­let. Ezt már tudtuk előtte is, de az igények folyamatosan jöt­tek, így kénytelenek voltunk az engedélyeket kiadni. — De azóta is adtak már ki új engedélyeket. Mi kell ehhez? — Vállalkozói igazolvány vagy egy nyilatkozat, hogy a kérelmező őstermelő. — Ez utóbbit ki ellenőrzi? — Senki, már csak nyilatko­zat szükséges, mert az őster­melői igazolvány megszűnt. — Ezután azonnal kiadják az engedélyt? — Nem, előtte megvizsgál­juk, hogy hol van a hely, ahová a kérelem szól? Nem zavarja-e a gyalogosközlekedést, van-e már a közelben több hasonló árus? Ha minden rendben van, akkor kiadjuk az engedélyt. — Ellenőrzi-e valaki ezután az árusokat? — A közterület-felügyelők el­lenőrzik-. Megnézik, valóban ott árul-e, ahová az engedélye szól, akkora területet foglal-e el, amennyit engedélyeztünk és azt árusít-e, amire az enge­dély szól. — Őstermelő árusíthat ba­nánt is? — Mindent, ami a zöldség­gyümölcs fogalomkörébe tar­tozik. — Ez érdekes. Hazánkra ez a gyümölcs nem igazán jel­lemző. — A rendelet nem tartalmaz részletes kikötéseket. Iro­dánknak is sok gondot okoznak a rendelet hiányosságai. A közgyűlés június 4-én tárgyalja a közterület-hasznosítási ren­delet mellékleteit, talán ezek a problémák is szóba kerülnek. Addig azonban — sajnos — irodánk tehetetlen, bármeny­nyire is érezzük hogy nincs ez így rendjén. Azt hiszem, a zöldségesek is nagyon várják már ezt a köz­gyűlést, mert úgy érzik: a ren­delet hiányosságai őket káro­sítják. Mindenesetre nem vár­nak, beadvánnyal fordulnak a rendelet alkotóihoz. Dr. So- moskövi Gábor képviselő — a kaposvári áfész főosztályveze­tője — már elérte, hogy a Zselic Áruház elé ne adjanak ki közte­rületfoglalási engedélyt és tá­mogatja törekvéseiket. Vagy pedig következik egy „zöldsé­gesháború’’. Már felvetődött mint végső lehetőség... Varga Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents