Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-30 / 124. szám
1991. május 30., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 3. NYÚLTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOS NAP Változatlan az érdeklődés (Fotó: Lang Róbert) Amit a kárpótlási törvényről tudni kell (6.) Földek Nehéz időszakban kezdtük szervezni a 3. Nyúltenyésztési Tudományos Napot. A mező- gazdaság válságos időszakát éli. Ezzel összefüggésben, de ettől függetlenül is a nyúlte- nyésztés helyzete sem mindig rózsás. A kutatás anyagi finanszírozása bizonytalan, a nyúlháború és annak következményei kötik le a termeltetők és termelők figyelmét. Félő volt, hogy a rendezvényünk iránti érdeklődés megcsappan — írta előszóként dr. Szendrő Zsolt, a PATE kaposvári állattenyésztési kara kisállattenyésztési intézetének tudományos főmunkatársa abban a kiadványban, amelyben a tegnapi rendezvény előadásait gyűjtötték össze. A plenáris ülésen a részvevők a külföldi előadókat hallgatták meg, majd külön szekció (Folytatás az 1. oldalról.) — Milyen haszna lehet a bemutakozásnak? — Szóba került, hogy a nagy távolság miatt úgynevezett charter repülőjáratokat indítanánk, amelyek szállítanák a kirándulókat, a turistákat Magyarországra, illetve innen Svédországba. A Siótour szüretre invitálta a vendégeket. Az ottani éghajlat miatt a svédeket ez nagyon érdekli, hiszen isszák és szeretik a magyar bort. Dr. Kolber István, a megyei foglalkozott az nyúltenyésztés állategészségügyi, élettani és takarmányozási kérdéseivel. Ezekben a témakörökben inkább a termeltetés szakemberei katpak útravalót továbi mu- kájukhoz. A másik szekcióban jórészt a termelés érdeklődőihez szóltak. Kustos Károly és Csonka Lászlóné, a gödöllői Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont munkatársai a kisüzemi nyúltelepek termelési eredményeinek elemzésére vállalkozott. Dolgozatuk időszerűségét az adja, hogy a hazánkban évente megtermelt, illetve exportált húsnyúl mennyiség 98- 99 százalékát kisüzemekben állítják elő. Ezért sem közömbös, hogy a termelés milyen körülmények között, milyen színvonalon folyik. Előadásuk következtetéseközgyűlés alelnöke a svéd ön- kormányzatok tevékenységét tanulmányozta. Ő a várható együttműködésről tájékoztatott. — A magyar kereskedelmi képviselet vezetője a magyarsvéd gazdasági kapcsolatokról tartott előadást. Ez azért érdekes, mert Vásternorrland tartomány Svédország fa-, cellulózipari központja, itt van a világ legnagyobb faipari kikötője. Ott-tartózkodásunksorán meglátogattunk egy korszerű faipari központot, jártunk egy fiaként hallhattuk, hogy az elmúlt 5 év alatt az átlagos telepméret növekedett, javultak az elhelyezési körülmények. Intenzívebbé vált a tenyészállatok fialtatása, egy anyától több hús- nyulat sikerült értékesíteni. A szervezők és előadók fátalmas művelődési központban, elvittek egy kórházba is bennünket. Felhasználtuk az időt, hogy az idegenforgalom, az önkormányzatok megismerésén kívül arra is figyeljünk, hogyan és miben lehetne együttműködni, elsősorban természetesen a gazdaságban. Örömünkre szolgált, hogy a programokon részt vett a svéd ipari minisztérium idegenforgalomért is felelős államtitkára, aki a svéd-magyar vegyesbizottság elnöke. A rendezvéradozása nem volt hiábavaló. A termeltetők és termelők változatlan érdeklődése az új kutatási eredményekért önmagáért beszél. nyeink iránt megnyilvánuló figyelem a biztosítéka, hogy a kapcsolatok szélesebb körűvé válhassanak. — Szó lehet-e testvérmegyei kapcsolatról is? — Előzetesen megállapodtunk Kurt Janssonnal, a tartományi közgyűlés elnökével abban, hogy mind a két fél kidolgozza elképzeléseit. Ezt majd közös anyagban rögzítjük, s akkor sor kerülhet a testvérmegyei kapcsolat fölvételére. Lajos Géza r A földrendezésekről és tagosításokról szóló 1956. évi 15. sz. tvr. végrehajtása során a termelőszövetkezet vagy állami gazdaság táblájába esett egyéni tulajdonú földekért feltétlenül azonos értékű és lehetőleg azonos művelési ágú földet kellett cserébe adni. A kulákok esetében a tvr. csak azonos nagyságú csereterület kiadását írja elő, és azt is csak a dolgozó parasztok földjeinek kicserélését követően. Az állampolgárságról szóló 1957. évi törvény értelmében megfosztható volt magyar állampolgárságától az, aki külföldön tartózkodik és súlyosan vétett az állampolgársági hűség ellen, vagy súlyos bűncselekmény miatt magyar vagy külföldi bíróság jogerősen elítélt. Ezen személyek vagyonát részben vagy egészben el lehetett kobozni. Az 1957. évi 32. sz. tvr. értelmében azok a nagykorú személyek vagyontárgyainak tulajdonjoga, akik jogellenesen hagyták el az országot és 1957. március 31 -ig nem tértek vissza, az államra szállt. Az államra szállt akkor, ha ezek tulajdonjogára jogosult személy nem volt vagy a jogosultak a kérelmüket határidőben nem terjesztették elő (vagy arról lemondtak), és végül ha a jogosultak a mezőgazdasági ingatlan tulajdonjogát nem szerezhették meg. 1957. évi 52. sz. tvr. értelmében olyan mezőgazdasági ingatlant és az azon levő épületet, amely dolgozó parasztnak vagy dolgozó kisembernek nem tekinthető személy telekkönyvi tulajdonában volt és 1957. február 2-a előtt hatósági intézkedés alapján állami gazdaság, vállalat, intézmény, termelőszövetkezet, község, város használatában volt, állami tulajdonba vettnek kellett nyilvánítani. Ugyancsak e jogszabály alapján vették állami tulajdonba az elhagyott és felajánlott mezőgazdasági ingatlanokat. Az 1958. évi 13. sz. tvr. alapján nem lehetett az állami tulaj- donbavétel alól mentesíthető annak a személynek a házingatlana, akinek a törvényerejű rendelet hatálybalépésekor (1958. május 3.) két vagy több házingatlan tulajdona (tulajdoni illetősége) volt. Az 1959. évi 24. tvr. alapján történt lényegében a mező- gazdasági nagyüzemek gazdálkodási területének a kialakítása. E jogszabály alapján is fel lehetett a földet az államnak ajánlani. E jogszabályt módosította, illetőleg kiegészítette az 1960. évi 22. tvr., az 1965. évi 20. és 21. sz. tvr. Az 1967. évi IV. törvény alapján történt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek használatában levő és kívülálló személyek tulajdonában álló földterületek megváltása. A 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. és a 32/1971. (IX.5.) Korm. sz. rendeletek alapján vették kártalanítás nélkül állami tulajdonba annak az állampolgárnak a telkét, lakását, üdülőjét, aki az országot engedély nélkül hagyta el vagy engedéllyel távozott, és a felhívás ellenére nem tért vissza vagy egyéb módon juttatta kifejezésre azt a szándékát, hogy nem is kíván visszatérni. M.T. Az idegenforgalom is összeköt Tisztességtelen verseny? „Őstermelők” banánnal Megszaporodtak a közterületekre kipakoló „őstermelők” Kaposváron: a földről vagy kosárból kínálják a portékájukat egy fürdőszobamérleggel, esetleg egy konyhai mérleggel fölszerelkezve. A furcsaság az egészben, hogy igen sok ilyen „őstermelőnél” találhatunk banánt, narancsot, sót fügét és datolyát is, pedig hát ez nem igazán jellemző kis hazánk mezőgazdaságára. Most, a primőrszezon elején tele a város paprikával, paradicsommal és újkrumplival, úton útfélen kínálják a járókelőknek. Mindez persze rontja a pavilonnal, üzlettel rendelkező zöldségesek forgalmát. Lang Róbert fotóillusztrációja Merkurengedmények Mindössze 2400 autót értékesített a Merkur 1991 első negyedévében, pedig tavaly 170 ezer igénylést vett nyilvántartóba. Az ügyfelek mintegy fele ugyan fenntartotta vásárlási szándékát, ám későbbi időpontra halasztotta az autó átvételét. Tavaly egyébként ezt a mennyiséget egy hét alatt értékesítette a vállalat. Most árengedményeikkel igyekeznek a vásárlókedvet növelni, mely akciók közül a Skoda Favorit 400 ezer forintos tervezett ára —plusz garancia— látszik valóban favoritnak. Hitel vállalkozóknak A Vállalkozók Országos Szövetsége és a Budapest Bank megállapodása alapján a pénzintézet 1 milliárd forint összegű, elkülönített hitelkeretet hoz létre. A kölcsönt a hitelképes VOSZ-tagok vehetik igénybe. Feltétel, hogy többségi magántulajdonban levő részvénytársaság, kft., vagy szövetkezet legyen az igénylő. A hitel minimuma 1 millió forint, maximuma 10 millió, és legfeljebb egyéves lejárattal vehető igénybe. Drasztikus áremelés Drasztikusan emelték az elektromos áram és a gáz árát Lengyelországban e héttől. A villany 110, a gáz 140 százalékkal drágult. A kormány azzal indokolta az áremelést, hogy drágulta Szovjetunióból importált földgáz. Most ötször annyit kell fizetni érte mint tavaly. A szén árának emelése miatt drágult az elektromos energia. Kecskeméti Zoltánná a múlt hót egyik reggelén arra lett figyelmes, hogy zöldség-gyümölcs boltjával szemben, a fü- vön addig sohasem látott árus kínálja a paprikát, a paradicsomot, a banánt, a narancsot. Vásárlóinak egy része már tömött szatyorral kereste föl, csak sárgarépát vettek, a paprikát és az uborkát „ott szemben olcsóbban" megkapták. A konkurencia nemcsak ezen az egy helyen jelent meg. A zöldségesek „véd- és dac- szövetsége", húsz kaposvári zöldséges, virágárus élelmiszerbolt-tulajdonos kedden este ült össze először, hogy megvitassák mit tehetnének a nem kívánatos konkurencia megszüntetésére. — Erre mondhatja bárki: egyik konkurencia sem kívánatos — mondta Rák István korelnök, a Somogy pavilonsori zöldségesbolt tulajdonosa. Pedig az egészséges verseny csak használna a fogyasztóknak, de ezek az árusok nem fizetnek adót, nincs rezsijük, s csak olyan áruféleséget tartanak, amit nagy haszonnal lehet eladni. Ezért mi nem tudjuk velük fölvenni a versenyt. Ha a primőrárakkal is versenyezni akarunk velük, akkor nem lesz miből fizetni a bérleti díjat, az alkalmazottat, az adót és a többi költséget. A zöldségboltok működését előíró szabályok szigorúak! Hitelesített mérleg nélkül neki sem állhatnak a munkának. Ha nincs hideg-meleg vizes kézmosó — sőt újabban zuhanyozó az előírás —, akkor ki sem nyithat. Az árut kötelesek becsomagolni, de ha a csomagolópapír vagy a zacskó nem takarja be az árut, a boltost megbüntetik. A zöldséges közterületre nem pakolhat ki. Az alkalmi árusnak viszont jó a fürdőszobamérleg, csomagolnia nem kell (egy papírzacskó ára 2 forint), nincs kötelező nyitvatartása, nincs rezsije, bérleti díja, és a legtöbb esetben még adót sem fizet, hiszen őstermelő, 500 ezer forintig adómentes. Az újdonsült zöldségesek egy részének van engedélye közterületen történő árusításra. — Fura helyzetben vagyunk — mondta dr. Farkas Edit, a kaposvári polgármesteri hivatal közszolgálati irodájának vezetője. — Az óv elején kiadott közterületfogalási engedélyek ugyanis március 31-én hatályukat vesztették, mert április 1 -jén életbe lépett egy új rendelet. Ezt már tudtuk előtte is, de az igények folyamatosan jöttek, így kénytelenek voltunk az engedélyeket kiadni. — De azóta is adtak már ki új engedélyeket. Mi kell ehhez? — Vállalkozói igazolvány vagy egy nyilatkozat, hogy a kérelmező őstermelő. — Ez utóbbit ki ellenőrzi? — Senki, már csak nyilatkozat szükséges, mert az őstermelői igazolvány megszűnt. — Ezután azonnal kiadják az engedélyt? — Nem, előtte megvizsgáljuk, hogy hol van a hely, ahová a kérelem szól? Nem zavarja-e a gyalogosközlekedést, van-e már a közelben több hasonló árus? Ha minden rendben van, akkor kiadjuk az engedélyt. — Ellenőrzi-e valaki ezután az árusokat? — A közterület-felügyelők ellenőrzik-. Megnézik, valóban ott árul-e, ahová az engedélye szól, akkora területet foglal-e el, amennyit engedélyeztünk és azt árusít-e, amire az engedély szól. — Őstermelő árusíthat banánt is? — Mindent, ami a zöldséggyümölcs fogalomkörébe tartozik. — Ez érdekes. Hazánkra ez a gyümölcs nem igazán jellemző. — A rendelet nem tartalmaz részletes kikötéseket. Irodánknak is sok gondot okoznak a rendelet hiányosságai. A közgyűlés június 4-én tárgyalja a közterület-hasznosítási rendelet mellékleteit, talán ezek a problémák is szóba kerülnek. Addig azonban — sajnos — irodánk tehetetlen, bármenynyire is érezzük hogy nincs ez így rendjén. Azt hiszem, a zöldségesek is nagyon várják már ezt a közgyűlést, mert úgy érzik: a rendelet hiányosságai őket károsítják. Mindenesetre nem várnak, beadvánnyal fordulnak a rendelet alkotóihoz. Dr. So- moskövi Gábor képviselő — a kaposvári áfész főosztályvezetője — már elérte, hogy a Zselic Áruház elé ne adjanak ki közterületfoglalási engedélyt és támogatja törekvéseiket. Vagy pedig következik egy „zöldségesháború’’. Már felvetődött mint végső lehetőség... Varga Ottó
