Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-16 / 112. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1991. május 16., csütörtök Vita az értelmezésről A foglalkoztatás elősegítéséről, illetve a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény értelmezéséről szakmai vitát rendeztek a Munkaügyi Minisztérium és a társadalombiztosítás szakembereinek részvételével. A március 1-jével hatályba lépett törvény vitás értelmezése az előnyugdíjban és a korkedvezményes nyugdíjban érintettek körében okoz zavart. Ha visszakapnák... ...egykori földjeiket a somogyi önkormányzatok, akkor — a területet illetően — megyénk a Dunántúlon az első, az országban pedig — Hajdú, Borsod, illetve Pest megye után — a negyedik lenne. Somogybán 1935-ben 64 437 hektár föld volt a helyi önkormányzatok tulajdonában, használatában. Ebből mindösze 9 ezer hektár volt a községi, városi földbirtok, a többi fölött a közbirtokosságok rendelkeztek. Szociális alapítvány Az egykori megyei pártlapok eladásából származó pénzt — 450 millió forintot — közjó céljára ajánlotta fel az MSZP. Az összeget három egyenlő részre osztotta fel a kulturális bizottság, így jött létre a Szociális Alapítvány I50 millió forinttal. Az alapítvány elnökévé dr.Eke Károly országgyűlési képviselőt (független) választották meg. Szociálpolitikai pályázat Nyilvános pályázaton osztanak el az I99I. évi költségvetésben szociálpolitikai fejlesztésekre jóváhagyott összegből 3I0 millió forintot. A felnőttvé- delml szociális ellátás keretösszege, Illetve az időskorúak ellátására egyszeri támogatásként például 50-50 millió forint jut. Négyszer több nyugdíjra Tíz év alatt több mint négyszeresére nőnek a nyugdíjkiadások hazánkban—a társadalombiztosítás reformkoncepcióját készítő szakemberek szerint. Tavaly 202,5 milliárd forint volt, 2000-ben pedig 864,6 milliárd forint lesz a nyugdíjkiadások összege. A koncepció a jövő év januárjától javasolja a biztosítási ágak szétválasztását, a nyugdíjkorhatár megváltoztatását. Alapítvány a jobb tájékoztatásért Hírhozó Alapítványt indított útjára a Nyugdíjasok Országos Érdekegyeztető Kamarája és a Heti Hírhozó szerkesztősége. Az alapítvánnyal a nyugdíjasok tájékozódási és legalapvetőbb kulturális igényeinek kielégítését szeretnék előmozdítani. Búcsú Gyüdön Minthogy szülőfalum járási közigazgatási központja annak idején Szigetvár volt — ma a térség egy része Somogyhoz tartozik, a másik Baranyához —, talán emiatt és közelsége folytán a várossal szomszédos Turbók számított olyan búcsújáró helynek, ahová rendszeresen elzarándokolt a falu katolikus közössége. A mintegy húszkilométeres zarándokutat poros vagy sáros föld- és makadámutakon, gyalog járta végig a több tucat ember, egyházi zászlók alatt, egymásba fűzve a szebbnél szebb énekeket. Végül igazán rájuk fért a pihenő a turbéki templom körül árnyat adó fák alatt... Aligha akadt ladi katolikus, aki életében legalább egy- szer-kétszer ne fordult volna meg a turbéki búcsún, s aztán mesélt is róla eleget hozzátartozóinak. Mert noha mindenki járt már ott, de minden precesszió különbözött a másiktól, a tavalyi az azelőttitől. Másként voltak a gyüdi búcsúval Messzebb volt — inkább mentek oda különvonat- tal, mint gyalogosan —, csak a fáradalmakat jobban bírók vállalkoztak az útra. Akadtak férfiak, akik sok év múlva bevallották: a gyüdi búcsúra hívó csáberőként hatott rájuk a gyűdl hegy híres leve (Is), s bizony, odaérkezésükkor ráhagyták, hogy az asszonynép csak hadd ájtatoskodjék a templomban, ők meg — ma úgy mondanánk: programon kívül — fölkeresték a jónevü szőlősgazdákat, akik portájukon árulták a finom nedűt, ami bizony, jól jött a sok szomjas, száraz toroknak... Amire ők sem, az utánuk következők sem nagyon figyeltek, arról olvastam a minap Csonkaréti Károly írásában. A szerző a hazai tájakon kalauzolva a máriagyűdi kegytemplom történetébe avat be. A precesszió portól szürke vándorai — somogyiak, baranyaiak, tolnaiak és a régmúlt időkben Bácska meg a Dráva-Száva közének hívő lakosai — a zarándokút céljának inkább a Máriának szóló könyörgést tartották, mint a kegytemplom történeti megismerését. Most már e sorok írója is megvallhatja: többet tudott(?) az elmondott történetekből Mária csodaté- teményeiről, mint a templomról magáról, noha annak története ennek a vidéknek — s benne Somogyországnak is — a kereszténység itteni gyökérverésének krónikája. A gyüdi forrás fölé azok a bencések emeltek kápolnát, akiknek Szent István alapított apátságot Pécsvára- don. A közeli falu Győd vezér nevét viselte (csak a XVII. században szerepel először írásokban a A máriagyűdi tempolom Gyűd falunév), s miután a kápolna elkészült, ez a hely lett a központja a vidék Mária-tiszte- letének. II. Géza templomot építtetett ide, az égiek segítségét elnyerendő, ezt nevezte el később a nép (az épület a Csukma-forrás és a Gyűdi-for- rás között emelkedett) Forrásközi Nagyasszony templomának. Látogatott hely lett — megfordult itt Jannus Pannonius is —a gyüdi templom. Aztán jött a török uralom... Eltűnt a Má- ria-szobor, amelyhez annyi csoda fűződött — a Dráván túli Kaproncáról pótolták, ám nem sokáig örülhettek ennek sem, mert ezt meg Eszékre menekítették, s onnan még perrel sem tudták visszaszerezni... A mai szobrot — a gyermek Jézust karján tartó Máriát ábrázolja — az egyik pécsi püspök ajándékozta a templomnak, s hamarosan e szobornál is csodás imameghallgatások, gyógyulások történtek. Ismét megindult a búcsújárás, de most már nagyobb tömegek igyekeztek Gyűdre, és szűknek bizonyult a templom. Batthyány Károly generális, horvát bán, miután gyüdi Mária talpraállította, megnagyobbítatta a kegytemplomot, de úgy, hogy az a régi kis templomot magába foglalja. Ez a templom fogadja ma is a zarándokokat, akik az imádkozás, az éneklés, az egyházi áj- tatosságok befejeztével jól teszik, ha Gyüdnek ezzel az „oldalával" is megismerkednek. H. F. Processzióval a szomszédba — Döntsd el, Cirmos, melegedni akarsz vagy feláldozni magad? (Takács Éva rajza) Jogosult, aki él és mozog A világ bármelyik nyugdíjintézete megirigyelhetné az equadori testvérintézmény adminisztrációjának leleményességét. Mivel sokan visz- szaéltek az öregségi nyugdíjakkal, a pontos, ám megvesztegethető számítógépes nyilvántartás helyett bevezették az életpróba-módszert. Ennek lényege: aki él és igényt tart a nyugdíjra, annak minden hónapban meg kell jelennie a legközelebbi nyilvántartó hivatal ablaka előtt. Ott egy tisztviselő a személyi adatokat összeveti a sorban álló jogosult testi valóságával, s ha a kettő egyezik, jár a nyugdíj... Arról nem szól a hírügynökségi jelentés, mi történik az ágyban fekvő, mozgásképtelen nyugdíjasokkal, mert ők, ugye, nem kukucskálhatnak be a hivatal bizonyos ablakán. Nálunk, Magyarországon ez a módszer már csak azért is csődöt mondana, mert magyar ember nem szeret sorba állni semmilyen ablak előtt. Ámbár ki tudja: ott, ahol pénzt osztanak... Május orgonái Késik az idei tavasz — tapasztaltuk május elején. Máskor, hajdanvolt májusok idején teljes virágjában pompázott az orgona már a hónap első napjaiban. Mondják az élte- sebbek: jácint, bodza és akác virágjának illatkeveréke bó- dította-zsongította a természetet járó embert. Mára hónap első napjára virradóan, a májusfaállítás éjszakáján ott volt a langyos levegőben, pezsditette a várta tavasz... Tanúja voltam a közelmúltban, május első vasárnapján fiú és apa beszélgetésének. Az apa közelebb van a nyolcvanhoz, mint a hetvenhez, mégis valószínű, hogy először mesélte fiának a történetet... * — Anyád még lány volt, s abban az évben úgy adódott, hogy azon az éjszakán ketten állítottunk neki május fát: én meg egy legény a szomszéd faluból. Mit mondjak? Nagy meglepetéssel láttam a holdfényben, hogy nem vagyok egyedül a barátaimmal... Az övé szép szál fenyő volt, az enyém eltörpült mellette. De azért a helyére állítottuk, annak rendje s módja szerint mindkettőt: az egyiket a kiskaputól jobbra, a másikat balra. Anyád büszke lehetett, hogy neki ketten is állítottak fát. Én bizony már kevésbé büszkélkedtem, merthogy a barátaimmal állított fa csak szerényen hajladozott a délceg fenyő szomszédságában... De aztán együtt mulattuk ki a két fát! Tisztességgel, barátsággal, ahogyan illik. —Most, úgy tudom, mindössze egyetlen május fa álla faluban. Pedig nem hiszem, hogy szép kislány is csak ennyi akadna... S bizonyosan az orgona és a jácint virága is épp olyan illatos, mint régen — ha most később is bontotta ki szirmait.-hfMEGKÉRDEZTÉK, VÁLASZOLUNK H.l.-né ötgyermekes édesanya azt panaszolja, hogy a Társadalombiztosítás! Igazgatóság öt év szolgálati idejét nem vette figyelembe, pedig gyermekeit 1968 előtt szülte és nehéz körülmények között nevelte fel. A megyei társadalombiztosítási igazgatóság megvizsgálta H.l.-né panaszát. Megállapították, hogy H.l.-né négy éve nyugdíjas. Sajnos, nem tudnak kevező választ adni neki, ugyanis az „anyák kedvezménye” csak az 1991. január 1 -je után nyugdíjba vonuló édesanyák esetében alkalmazható abban az esetben, ha gyermekét 1968 előtt szülte. Többen érdeklődtek arról: várható-e még az idén az energiaárak további emelése? Tájékozódásunk szerint — sajnos — a jövő hónaptól számíthatunk a háztartási energiaárak újabb jelentős emelésére. A kormány elé kerülő előterjesztés szerint az áremelés - a februári, már megtörtént vil- lamosenergiaár-emelést kivéve - szinte minden energia- hordozót érint, s júniustól leginkább a szilárd energiahordozók drágulnak, s ezen belül is főként a brikett és egyes szénfajták - az előbbi a tervek szerint például 185, az utóbbiak átlagosan 176 százalékkal. Ez különösen a kisnyugdíjasokat sújtja, s az is, hogy a tűzifa majd 25 százalékkal drágul. 50 százalékkal többet fizetünk a földgázért, és átlagosan 70 százalékkal drágul a távhőszolgáltatás. Az illetékesek az áremeléseket részben kompenzáló szociális „csomag” alkalmazását fontolgatják. Rovatszerkesztő: Hernesz Ferenc Most légy résen, nyugdíjas! Igaz, cserkészköszöntésként ismert ez a felszólítás, miszerint nem árt résen lenni, ám a nyugdíjasoknak is hasznára válhat, ha hallgatnak rá. Föltéve persze, hogy tudják: mi a különbség vagy a hasonlóság a Nyugdíjasok Országos Érdekegyeztető Kamarája, a Magyar Nyugdíjas-egyesületek Országos Szövetsége, a Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek!” Országos Szövetsége között, sőt a Nyugdíjasok Pártjának céljaival is tisztában vannak... Sokáig úgy tetszett, hogy a nagy változásoknak ebben az időszakában senki sem törődik a nyugdíjasokkal, most meg hirtelenében igencsak megnőtt a gondoskodó, istápoló szervezetek, egyesületek száma. Csak éppen a tisztánlátást nehezíti némely körülmény! Például az, hogy vezérkarával, apparátusával lényegében ugyanazt hangoztatja kü- lön-külön mindegyik, létrejöttének legfőbb oka és céljaként. S a nyugdíjast az is elgondolkodtatja, hogy az érte aggódó szervezetek, egyesületek egymás között sem tisztáztak bizonyos dolgokat. Ezekután nem csodálkozhatunk, hogy a nyugdíjas igencsak kapkodja a fejét, hiszen mindahány vitatkozó a maga igazáról igyekszik meggyőzni... Persze, ha a nyugdíjas azt tapasztalná, hogy ezek az egyesületek az arra hivatott fórumokon minden energiájukat az ő érdekében vetik latba, s nem egymás közötti vitákra fecsérelnék, könnyebben hagyná magát meggyőzni. Addig viszont kapkodja a fejét, s igyekszik résen lenni, hogy észrevegyre: ki beszél a levegőbe, illetve ki tesz érte többet. Ez itt a kérdés!
