Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-16 / 112. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1991. május 16., csütörtök Hitelüket vesztett adatok A felkészültség biztosított Szó sincs arról, hogy ma Magyarországon a statisztikai adatok elavultsága a legnagyobb probléma! De probléma! Elsősorban azért, mert a gazdaság viharos átalakulását az adatgyűjtés egyre kevésbé képes követni. Egyre több olyan jelenség van a gazdaságban, amely egyszerűen nem létezik a döntéshozók számára, csak becslésekre vannak utalva. Ez pedig igen kockázatos! Itt van például a lakosság fogyasztását tükröző kiskereskedelmi statisztika. Erről ma már tulajdonképpen csak múlt időben beszélhetünk, hiszen — ha vannak is adatok — ezek csak igen nagy hibahatárral alkalmasak arra, hogy a valóságos folyamatokat jelezzék. A hivatalos, KSH-adatok szerint például az elmúlt év első kilenc hónapjában a kiskereskedelmi forgalom — az infláció hatását kiszűrve — 12 százalékkal visszaesett. Csakhogy a számbavételből teljesen kimaradt a ruházkodásban növekvő szerepet játszó butikforgalom és a KGST- piacok forgalma. A legutóbbi adatok szerint a lakosság egymilliárd dollárt tart devizaszámlán, azt pedig senki sem tudja, hogy mennyi valuta rejtőzik az állampolgárok otthonaiban. A magyar gazdaság mind jelentősebb része magánvállalkozásként működik. De mennyi ez a rész? És milyenek a magánvállalkozáson belül a legális és az árnyék- gazdaság arányai? Vannak olyan becslések, hogy ma már a családok jövedelmének fele a másodgazdaságból származik. Ha ez az adat helytálló, akkor igencsak komolytalannak kell minősíteni azt a kormányzati adatot, hogy 28 százalékkal emelkednek az idén a bérek. Hiszen a gazdaság másik felére nincs hatása a kormánynak, de még információja sincs erről a hatalmas „ágazatról”. A láthatatlan folyamatok jelzik a magyar gazdaság átalakulását. Adminisztratív úton nem kell és nem is szabad ezek ellen fellépni. Azt azonban nem viselheti el a szakszérű gazdasági kormányzás, hogy az ilyen jellegű gazdasági folyamatokat 20-40 százalékos hibahatárral becsülik meg. A magyar társadalom- tudomány felkészült arra, hogy kormányzati megbízatás esetén a mainál sokkal pontosabb adatszolgáltatási rendszert alakítson ki. Rézhuzal helyett üvegszál TANKOK KOHÓBAN Az országok túlnyomó többségének, így Magyarországnak is komoly gondot okoz, hogyan szabadulhatnának meg az eladhatatlan régi harckocsijaiktól. Az egész világon alig van néhány olyan kohó amelybe a kiszolgált tankok egészben beleférnek. Feldarabolásuk pedig olyan drága és környezetszennyező, hogy szintén nem tekinthető megoldásnak. A problémát a lengyeleknek sikerült megoldani. 1989 végén szabadalmaztatták az eljárást, amelynek lényege, hogy a tornyától megfosztott páncélkocsi testére 22 méter magasról 8 tonnás vasgolyót ejtenek, és lemezeire verik szét a tankot. Míg lángvágóval egy T-34-es pácélkocsit két ember napi nyolc órai munkával egy hét alatt tudott feldarabolni, az új módszerrel két nap alatt három tankot aprítanak fel. A piek- lói üzemben két hónap alatt 2000 tonnányi T-34-est küldtek a kohókba. A jövőbeni rézfelhasználás mértékét távlatilag jelentősen befolyásolhatja a száloptikás információátvitel térhódítása. De hogyan lehet az elektromos jelátvitel egyik fő eszköze olyan anyag — az üveg —, amely önmagában nem is vezeti az elektromosságot? Mint tudjuk, a fény, akárcsak a rádióhullámok, elektromágneses rezgésekből áll. Ha a hagyományos híradástechnikai készülékekben néhány milliárd a hullámok rezgése, a fényhullámok csak billiós nagyságrendű számokkal jellemezhetők. Márpedig jól ismert elv a távközlésben, hogy minél magasabb a jelhordozó hullámok rezgésszáma, annál több információ továbbítható velük. Ezt a lehetőséget a technika nem is szalasztotta el. Az üvegszálakból font kábelek megszületésének ez az előzménye. Az üvegszálak maguk is többrétegűek: egy erősebb fénytörésü belső magból és egy kisebb törésmutatójú köpenyből állnak. Az üvegszál persze nem lehet túlságosan vastag, a ma ismert legjobb fényvezetékek aktív magjai ötszázad milliméter át- mérőjűek. Roppant szigorú feltétel, hogy ennek a melegen húzott, vékony üvegszálnak teljesen tisztának, zárvány- és buborékmentesnek kell lennie. A mai gyakorlat szerint az üvegszál egyik végén bebo- csátják a modulált lézerfényt, másik végpontján pedig megfelelő berendezéssel felfogják. Kép:A hajszálvékonyságú optikai üvegszálak mindegyikén egyidejűleg több, mint 6 ezer telefonbeszélgetés folytatható. Német szakemberek készítették optikai távközlési kutatásaik számára. FARMOK ITT — ES OTT Az optimális üzemméret 30 hektár A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban a paraszt farmgazdaságok mérete az elmúlt évtizedben dinamikusan nőtt. Dániában például a 30 ha-nál nagyobb üzemegységek száma 10 év alatt 1758-ról 1978-ra gyarapodott, az átlagos gazdasági méret pedig 8 hektárral nőtt, így 33 hektárra emelkedett. Franciaországban a gazdaságok átlagnagysága 30 ha körül alakul. A Közös Piac tagországai közül az egy gazdaságra jutó átlegterület tekintetében Nagy-Britania vezet (70 ha), a sereghajtók pedig Görögország (5,7 ha), Olaszország (8 ha). A szomszédos Ausztriában azt tartják, hogy főfoglalkozásban csak azok élnek meg a mezőgazdaságból, akiknek 40-50 ha művelhető területük van. Belgiumban az átlagos üzemméret ma még nem haladja meg a 17 ha-t, ám a prognózis szerint az ezredfordulóra 30 hektárra nő az átlagos farmnagyság. Az USA-ban és Kanadában a gazdaságok átlagos nagysága 190-220 ha között változik, és a jelek szerint a következő évtizedben nő az óriás farmok tulajdonosainak száma. Ha világviszonylatban a jövőben nem javítanak a megélhetés biztonságán, a részmunka- időben foglalkozó farmerek teljesen elhagyják az agrárterületeket. Franciaországban például közismert, hogy ebben az évtizedben félmillió farmer éri el a 65. életévét, és a felének nincs a termelést folytató „utóda”. Hazánkban az optimális üzemi méretek kialakítása, a mező- gazdasági termelés rangjának megteremtése, a megélhetés biztonságának „garantálása” kiemelt feladat. Emellett azonban minden farmernek, gazdálkodónak tudni kell, hogy a mező- gazdasági termelés hatékonyságát az optimális farmnagyság mellett a kifogástalan minőségű áru határozza meg, hiszen csak ezt lehet eladni a bel- és külpiacon. Biztonságos le és felszállás A repülőgépek abroncsait sem az előállítás, sem a minőségellenőrzés szempontjából nem lehet ugyanolyan tömegcikknek tekinteni, mint a gépkocsiabroncsokat. Egy utasszállító repülőgép a felszállás pillanatában óránként 250-300 kilométer sebességgel száguld a betonpályán, ehhez párosul a nagy súly, melyet az abroncsoknak viselniük kell. Az abroncsok anyagát, szerkezetét, alakját úgy válogatják meg, hogy a kritikus érték a lehető legnagyobb legyen. A konstrukciós szempontokon túl fontos a futóművek — és ezen belül a gumiabroncsok — rendszeres ellenőrzése. Képünkön egy ilyen repülőtéri műveletet látunk. HAT REGIO JUTOTT PÉNZHEZ Vállalkozóközpontok létesülnek SOMOGYBÁN MAR MEGKEZDŐDÖTT Sikerrel zárult az a pályázat, amelyet a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hirdetett meg a regionális vállalkozóközpontok létrehozására. így hat régió részesülhet az Alapítvány és a PHARE-program által rendelkezésre bocsátott pénzalapból, összesen 19,5 millió ECU-ból, vagyis: több mint másfél milliárd forintból. — Hogyan értékelték a pályázatokat? — kérdeztük dr. Marosán Györgytől, az Alapítvány Vállalkozásfejlesztési Irodájának ügyvezető igazgatójától. — Reményeim szerint ez a pályázat csak az első a később létrejövök sorában. Legfőbb célja a vállalkozások élénkítése. Ehhez természetesen pénz kell, de legalább ilyen fontos az is, hogy a meghatározott régiókban tudatosodjon: milyen problémákat lehetne sikerrel megoldani vállalkozásokkal. A pályázók többsége jól értette és elfogadta ezt a szemléletet, hiszen az ötven- egynéhány beérkezett pályázat közül 42 megfelelt ezeknek az elveknek. — Minek alapján döntöttek a hat régió mellett? — Figyelembe kellett vennünk, hogy az országos átlaghoz viszonyítva mennyire súlyos az adott régió gazdasági helyzete, van-e remény arra, hogy vállalkozásfejlesztéssel a gondok enyhíthetők. — Kik a nyertesek? — A székesfehérvári régió és öt megye: Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szol- nok, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna. — Ők mire számíthatnak? — Az üzleti terv elfogadását követően az abban megfogalmazott projectek finanszírozásához 30-35 millió forintot tudunk adni. — Mire például? — A kezdő vállalkozók képzésének beindításához és folytatásához, tanácsadó-hálózat kiépítéséhez, szakmai oktató- és propagandaanyagok, kiadványok elkészítéséhez, adatbankok működtetéséhez. Ezen túl a PHARE-programból rendelkezésünkre álló 9,5 millió ECU, vagyis több, mint 1,5 milliárd forint a bankok pénzével kiegészítve hitelként felhasználható. —Milyen feltételekkel kaphatnak hitelt a vállalkozók? — A feltételek várhatóan csaknem megegyeznek az Alapítvány szokásos pénzkihelyezési feltételeivel. A mai helyzet alapján évi 23-24 százalékos kamatot kell fizetni a felvett pénz után, amit 1-2 év türelmi idő közbeiktatásával 4-7 év alatt lehet törleszteni. Forgóeszközökre egyelőre nem tudunk ebből hitelt adni. — Hogyan teremthető meg a pályázatok alapján elkezdődött munka nyilvánossága? — Ez alapvető kérdés! Fontos, hogy mindenütt világossá váljon: az elképzeléseket nem felülről erőltették a régiókra! Ott, helyben kellett kitalálni, hogy milyen vállalkozásfejlesztési koncepció mellett érdemes dönteni. Az elkészült tervet is először a helyieknek kell megvitatniuk, s a vállalkozóközpont sem az alapítványnak lesz alárendelve, hanem a saját felügyelőbizottságának. Sokat várunk a helyi nyilvánosságot biztosító sajtótól is, hiszen azzal, hogy folyamatosan tájékoztatják a régió lakosságát a munka menetéről, majd a vállalkozások sikeréről — gondjaikról —, nemcsak informálnak, hanem megkönnyítik a társadalmi betekintést is. Űrtechnika és háború Az amerikai hadvezetés felszabadította az eddig szigorúan titkosan kezelt űrfelvételeket, és így végre a „civil” szakemberek is pontos képet kaphattak a lángoló kuwaiti olajkutak helyéről, számáról és az Öböl vizét borító olajfoltok nagyságáról. Az izraeli kormány saját felderítő műhold pályára állítását tervezi. Az okokról az asztronautikai, a hadtudományi társaság és a Zrínyi Katonai Akadémia holnap, május 17-én egész napos ankétot szervez Budapesten a Zrínyi akadémián. Az eddig „hét lakat alatt őrzött” korszerű hadviselés legfontosabb témái kerülnek szóba. Munkanélküliség Ausztriában Ausztriában a jó ütemű gazdasági fejlődést néhány kedvezőtlen jelenség kíséri. Ez év márciusában csaknem 202 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, ami a foglalkoztatott létszám 6,4 százalékának felel meg. Egy évvel korábban ez az arány csak 5,4 százalék volt. Az emelkedés főként a külföldi munkavállalókat érinti, közülük több mint 26 ezren várnak állásra. Ez mintegy 10 ezerrel több, mint tavaly ilyenkor. Saját pénz Saját pénz bevezetését tervezik a Finnországhoz tartozó, svéd lakosságú Aland-szige- teken. A szigetek a svéd lakosság népszavazás útján történt döntése alapján kerültek a finn államhoz az I. világháború után. A külön fizetőeszköz a tallér lesz, de mellette nem érvénytelenítik a finn márkát sem. A kibocsátásból származó nyereséget az egészségügyi és szociális ellátás fejlesztésére fordítják.
