Somogyi Hírlap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-16 / 112. szám
1991. május 16., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 5 >41111» li.-i./'iTim».,.." "1*1 »rában Ascher Tamás Cividale: teátrumok randevúja KÖZÉP-EURÓPAI SZÍNHÁZI FESZTIVÁL LESZ Közép-európai színházi fesztivált (Mittelfest) rendeznek, idén nyáron először, majd évente rendszeresen az olasz-osztrák-jugoszláv határ közelében fekvő Cividale városkában a Pentagonale ötoldalú együttműködés keretében. Magyar, olasz, osztrák, csehszlovák és jugoszláv társulatok, prózai és zenés színházak találkoznak a közel kétezer éves múltra visszatekintő, festői hegyi kisvárosban. A július 19-29. között megrendezendő első ilyen találkozóról Gianni de Michelis olasz külügyminiszter, a Pentagonale együttműködés soros elnöke és Adriano Biasutti, Fri- uli-Venezia-Giulia tartomány tanácselnöke számolt be a római sajtótájékoztatón. Göncz és Havel darabjai A fesztiválon bemutatják Göncz Árpád magyar és Vác- lav Havel csehszlovák köztársasági elnök egy-egy színművét. Göncz Árpád „Medea” című monodrámáját öt nyelven adják majd elő. A Mittelfest idei művészeti vezetője Giorgio Pressburger, magyar származású olasz színházi rendező és író ismertette a programot. Mind az öt országból magas művészeti színvonalú előadásokat, együtteseket hívott meg. „A közép-európai térség rendkívül gazdag szellemiségben és alkotó erőben, az új Európa kulturális arculatának jelentős formálója lehet, s ezt kívánja szolgálni ez a színházi fesztivál is”—mondta. Magyarországról,— a „Medea” mellett — az Állami Bábszínház négy előadása szerepel a fesztivál műsorán (köztük Bartók két balettje, A csodálatos mandarin és A fából faragott királyfi bábfeldolgozása), a Madách Színház „István, a király” előadása Kerényi Imre rendezésében, valamint a Magyar Hadsereg Táncszínháza két előadása, A helység kalapácsa és az Antigone, továbbá Kurtág György „Kaffka-töredé- kek” című zeneműve. A világhírű milánói Piccolo Teatro Havel „Falusi ünnep” című színművét adja elő. Színen az Isteni színjáték Egy másik olasz társulat érdekes kezdeményezésként Dante Isteni színjátékát viszi színpadra. Szerepel a fesztivál gazdagnak ígérkező műsorán egyebek között a prágai és belgrádi Nemzeti Színház egy-egy rangos produkciója, a bécsi Burgszínház előadásában pedig George Tábori rendező „Mein Kampf” című szatírája. A fesztivál, amely — mint azt hangoztatták az illetékesek — hozzájárulhat a térség közös kulturális gyökereinek, hagyományainak újraélesztéséhez, megújításához, évente más-más művészeti vezető irányításával kerül megrendezésre: jövőre a csehszlovák Jiri Menzel, majd az osztrák George Tábori, a jugoszláv Jovan Cirilov és a magyar Ascher Tamás kezében lesz. Bolero a Kiliánban A Győri Balett legendás produkcióiba pillanthatunk be Zsolnai Mária pasztellképei révén a kaposvári városi művelődési központban. A marcali tanárnő hét éve döntött úgy, hogy megválik a katedrától, s minden idejét a művészetnek szenteli. A Balett című, mostani, ötödik kiállítása egy olyan sorozat, amelyben az ősidők óta létező művészeté, a táncé a főszerep; ezzel együtt a mozgásé, és az anatómiáé. Nem csoda, hogy ez a téma oly közel áll hozzá, hiszen Zsolnai Mária Győrben született. így — vissza-visszajárva — közvetlen szemlélője lehetett a Győri Balett műhelymunkájának, a /War/có-koreográfiák születésének. A kínnal-ke- servvel és örömmel teli alkotófolyamat megannyi mozzanatát gondolatban rögzítette a festő, s néhány hét múltán, mint fényképész a filmet, hívta elő a titkokat. A tánc titkait. Huszonhat képén a Bolero, A nap szerettei, Jézus, az ember fia című balettek egy-egy részlete jelenik meg. Középpontban az emberáll, érzelmeivel, küzdelmeivel, s a maga esendőségével együtt. A sajátos jelbeszéddel, mozdulataikkal kommunikáló alakok az öröm vagy a bánat nyelvén szólnak, szorongással, félelemmel telítve jelennek meg, és érzékelhető az elszabadult vágy, a vívódás, a létért való harc is. Gondolati képek ezek, amelyek csak kellő át- szellemülés és némi áhitat után érinthetik meg a látogatót. Különösképpen jellemző ez azokra a munkákra, amelyen Jézus is megtalálható. Hol teljes alakjában, hol Szűz Mária mellett, árnyként belekomponálva a táncjátékba. A szürrea- lisztikusan megformált alakok mellett nonfiguratív képpel is találkozhatunk. A dinamikus foltok láttán azonban nem nehéz beleképzelni magunkat a folyton-folyvást változó színpad titokzatos világába. Oda, ahol a tökéletes emberi testen kívül a fény-árnyék játéknak is fontos szerep jut. Zsolnai Mária számára az ember, a hús-vér lény a meghatározó. Az alakok ezért mindig kiemelkednek. ízzó narancsvörösök „kiáltanak” a háttér félhomályából vagy a sötétségből. Némelyik alkotáson — a színkontrasztoknak köszönhetően — amolyan infernói hangulat érződik. A tűz parázs-varázsa uralkodik a fekete háttéren. Ezzel is kifejezve: előttünk, nézők előtt — titok születik. Zsolnai Mária sejtelmes li- lásrózsaszínei, szürkéskékjei, vibráló vörösei méginkább hangsúlyozzák az emberi jellemeket, konfliktushelyzeteket, a jó és a gonosz viadalát. Az álomszerű képeken a szellemiség dominál. — Hihetetlen erővel. Lőrincz Sándor A Somogyi Aprók éneke, táncának robaja hallatszik a kaposvári Latinca Sándor Művelődési Központ színháztermében. A Németh Ágnes vezette gyermektáncegyüttes ezekben a napokban a május 18-án tartandó önálló estre készül, amelyen a Zengő Együttes kíséretével a Tóth Lajos Általános Iskola táncosai is színpadra lépnek. (Fotó: Kovács Tibor) Nö vendékhangverseny Siófokon A siófoki zeneiskola a héten tartotta hangversenyét a Dél-balatoni Kulturális Központban. Igen változatos és színes műsorszámoknak tapsolhatott a színházterem közönsége. A teljesség igénye nélkül említünk néhány nevet a fiatal előadók közül: Sárközi Zsófia, Tóth Angelika, Szőllősy Szilvia, Lelovics Melinda zongoraszakos növendék, majd Takács Ildikó, Tóth Roland, Mátrai Alexandra és Sztyasztny Petra klarinétos játéka volt elbűvölő. Megcsodáltuk Vámosi Ágnes fuvolahangját, tapsoltunk egy apró csellistának, Zángoni Szabó Editnek. A hangverseny után — néhány perces külön blokkban — lehetőséget kapott a zeneiskola három növendéke arra, hogy a klasszikustól kissé eltérő, ám igen érdekes könnyűzenei szárnybontogatását bemutassa: Helényi Tamás szintetizátoron játszotta el ez alkalomra írt szerzeményét, majd zongora-, dob- és szintetizátorkombináció következett. Világsláger csendült fel Somogyi Máriannzongorista és Gönczöl György ütőhangszeres tolmácsolásában. Akik nem vehettek részt hallgatóként a hangversenyen, rövidesen pótolhatják „mulasztásukat”: június 9-én tartja ugyanis a siófoki zeneiskola évzáró hangversenyét. Remélhető, hogy a következő zeneiskolai rendezvényen mind a tanárok, mind a növendékek köszönthetik a város vezetőit is vagy a Sió Tv forgatócsoportját, bízva abban, hogy sikerül felkelteni jóindulatú érdeklődésüket a város egyetlen zenei intézményének eredményes munkája iránt. Helényi Béla KAMILLA Hajlott hátú, fejkendős anyóka lépked óvatosan az Ady Endre utca elején. Nem néz se jobbra, se balra, észre sem veszi akirakatok áruit, a vevőcsalogató reklámokat. Kilencvenen túli kedves nagyanyám emlékét idézi, aki naphosszat üldögélt a Szentháromság téri keskeny udvarban, Dalmann könyvkötőműhelye előtt egy réges-régi karosszékben. A reggeli órákban még elérte arcát a napfény, később a kerítés árnyéka védelmet adott a tűző sugarak ellen. Ha hirtelen vihar támadt, a könyvkötőinasok felkapták és karosszékestül a konyhába vitték. Ott várta a munkából hazatérő családot: hadiözvegy lányát és sok keservvel nevelt három unokáját. Néhány lépés után az anyóka felemeli fejét, belasza- gol a friss péksütemény-illatú esőbe. Megáll, és olvassa a kézzel írott árjegyzéket. Körbenézi az asztalon látható csendéletet, aztán megkérdezi: „Hogy a lángos?” „Nem lángos az, hanem pizza” — hangzik a válasz. Az öregasz- szony továbbmegy a gyógyszertár felé. Kinyitom előtte a nehéz, fémkeretes ajtót, s ő járatosán beáll a hosszú sor végére, ahol a vény nélkül kiadható gyógyszerekre várnak. Elszomorít a félénksége. Összefogja mellén a felboly- hosodott, szürkére fakult, fekete vállkendőt. Alakja élő, csendes bocsátnatkérés létezéséért. Hiába szeretném megállapítani, hogy a Bechterew-kór, a nehéz élet, a sok bánata súlya vagy az éveken át fején hordott, fonott vesszőkosár görbítette-e kérdőjellé gerincét. Nem tudom. Fáradt szeme gyulladt, piros keretben pislog. Türelmesen araszol a sorban, míg a fehér köpenyes lány elé kerül, és megkérdezheti: „Lelkem, mennyibe kerül egy zacskó kamilla ?” Nagyon meglepődött a válaszon: „Harmincöt forint?” Hirtelen kilépett a sorból. A fehérköpenyes hölgy már aligha hallotta. „Köszönöm, lelkem, az nagyon sok”. Kis helyet keresett magának, valamelyik zsebéből elővett egy valószínűleg maga varrta vászonzacskót, s ráncos nyílását széthúzva kiöntött belőle egy csomó aprópénzt; egy tenyérnyi helyen katonás rendbe rakta, kétszer-három- szor megszámolta az egy- és kétforintosokat, aztán beállt a sor végére. Az üvegablak előtt illandően köszöntötte a fehérköpenyes gyógyszerészt. Eléje borította a kupacnyi fémpénzt, aztán kérte a kamillát, némi mentege- tődzéssel: „Nagyon sokba kerül, de az ember szemevilága mégiscsak fontos. Ugy-e, lelkem, megvan a pénz?" A kiadott zacskót megszagolta, aztán becsúsztatta egy gyűrött műanyag szatyorba, a tej mellé. Megvártam még az üveg túlsó oldaláról elhangzó megnyugatást („rendben van, néni”), s elengedtem készenlétbe markolt patkótárcámat. Vajon ez a bizonytalan korú, idős asszony tudja, hogy a kamilla, amelyre még sokszor lehet szüksége, vényre sokkal olcsóbban kapható? Megszólítottam, és udvariasan biztattam, hogy legközelebb kérjen receptet az orvosától. Megköszönte illetéktelen tájékoztatásomat, felnézett rám, és kitágult szemmel kérdezte: „Hol?” Ez a csendes, mégis sikoltó „hol?” hazáig kísért, és nem mosta el a kalapomon egyre erősebben kopogó eső sem. Kellner Bernét Vita a közoktatási törvénytervezetről Merre tovább, iskola? (Folytatás az 1. oldalról) Az iskolai munka tartalmi összefüggéseivel kapcsolatban dr. Gazsó Ferenc kiemelte: az állam joga lesz meghatározni a mérési és vizsgakövetelményeket. Ezek eredményeit azonban nem a pedagógusok minősítésére kell felhasználni. Az állam országos kerettantervet bocsát ki, használata csak a tulajdonában levő iskoláknak kötelező. A keret- vagy nemzeti tanterv újabb variációja is elkészült és ezt a törvények mellékleteként terjesztik elő a parlamentben. Az önkormányzati feladatokat az ágazati törvény tárgyalja majd. (A tervezet december óta a parlament előtt van.) Foglalkozik az oktatási és nevelési törvény által nem szabályozott kérdésekkel. Az önkormányzatoknak szakmai irányító feladatuk nem lesz, de iskolafenntartókként jogukban áll majd a tartalmi munkáról tájékozódni, ha szükséges, szankciókat is alkalmazni. Az iskolaigazgatók kinevezése azonban a munkáltatói jogkörbe tartozik. A sok bírálatot kapott iskolai önállóság kérdésében a jogokat, el nem vonható alanyi jogként deklarálja a törvény. Előreláthatóan sok konfliktust okoz majd a tantestület és az iskolatanács — avagy: iskolaszék — együttműködése. Ezek a tanácsok az érdekegyeztetés színtereként működnek, általános véleményezési és javaslattételi joggal rendelkeznek, de ellenőrzési és döntést csorbító joguk nem lesz. Már most vita tárgyát képezi, hogy töröljék-e a tanács egyetértési jogát. A legnagyobb változás: nem lehet majd átadni az iskolaszéknek az önkormányzati jogosítványokat. Sem pártok, sem szakmai képviseletek nem lehetnek az iskolaszék alapítói és a törvény nem teszi kötelezővé felállítását. Az iskolaszerkezet átalakítására tett javaslatot már korábban is nagy vita előzte meg. A kisebbség elutasítja, a többség ellentmondásosan vélekedik a munkáról. Alapelvként mondták ki, hogy a törvény nem törli el a meglévő iskolatípusokat és újakat sem hoz létre. Nem szorgalmazza a tervezet a nyolcosztályos gimnáziumok kialakítását sem. Gond az a kettősség, amely az oktatás régi és új szervezeti „felállásából” adódik. A működés érdekében két alaptantervet kellene •készíteni. Egyiket a még működő, a másikat az átalakulóban levő rendszerhez igazítva. A felmenő rendszer miatt ez nehézségekbe ütközik, és törvényileg sem lehet megvalósítani. Ezért a jelenlegi tantervet a változás tanterveként kell elfogadni — hangsúlyozta az előadó. Á pedagógusképzésben a közoktatás, felsőoktatás és szakoktatás összehangolatlanságával kell számolni. A közoktatás átfogó törvénytervezete mellett nem lehetséges két másik—a felső- és szakoktatást — szabályozó törvény- tervezet kialakítása. A gyakorlat pedig ezt igényelné! E területen egyelőre teljes a káosz. Dr. Gazsó Ferenc előadását hozzászólások követték. A kérdések főként az önkormányzatok mellett működő oktatási bizottságok munkájával kapcsolatban vetődtek fel. Szó esett még az osztályösszevonások lehetőségéről, a bérekről, a vizsgakövetelményekről, a kialakítandó oktatási struktúráról, s arról, hogy stratégiai ágazat lehet-e áz oktatás, érdemben képviselik-e a parlamentben az oktatásügyet, van-e jövője a szaktanácsadásnak és a pedagógiai intézeteknek. A gondok azonnali megoldást igényelnének. A válasz: ezek a törvénytervezeten belül nem orvosolhatók. Várnai Ágnes
